Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-24 / 198. szám

2. oldal Világpolitika 1994. augusztus 24., szerda Politikai meghurcoltak kárpótlása Az orosz kormány döntése értelmében kárpótolják a politikai okokból meghurcoltakat, illetve a sztálini megtorlások áldoza­tául esettek leszármazottad az annak idején elkobzott javakért. A kormányhatározat az orosz állampolgárokon kívül kiterjed a szovjet utódállamok polgáraira és lehetővé teszi a meghurcolt külföldiek kárpótlását is. A sztálini terror áldozatainak rehabili­tálásáról öt éve, még a szovjet időkben döntött a néhai SZKP Központi Bizottsága. A sztálini időkben mintegy százezer ma­gyart ítéltek el politikai paragrafusok alapján a szovjet bírósá­gok, akiket azonban még a szovjet időkben bűncselekmények hiányában szinte teljeskörűen rehabilitált a Legfelsőbb Bíróság. A mostani kormánydöntés lehetővé teszi az ő kárpótlásukat is. Washington: „kemény intézkedések” Az amerikai védelmi minisztérium utasította a három haderő­nem parancsnokait, hogy dolgozzanak ki terveket arra, hogyan törölhetnék el, illetve halaszthatnák későbbi időpontra az új és nagyobb fegyverrendszerek megtervezését és kifejlesztését - írta hétfői számában a Washington Post. John M. Deutch vé­delmi miniszterhelyettes leiratát a Pentagon egyik tisztségvise­lője „ébresztőnek” minősítette, hiszen arról szól, hogy „vigyá­zat emberek, mert nagyon kemény intézkedések következnek”. A Pentagon „üzenete” pénteken került az illetékes parancsno­kok és a hadiipar vezetőinek kezébe, s a hétvégi olvasmány nem kis megrökönyödést keltett - írta a Post. A washingtoni lap szerint Deutch leirata William Perry védelmi miniszter jóváha­gyásával készült, és az a célja, hogy csökkentsék a hadikiadá­sokat, mert a Pentagonnak nincs elég pénze küldetésének telje­sítésére. Orosz-japán halászati megállapodás? Japán megállapodást szeretne kötni Oroszországgal a vitatott Kuril-szigetek térségében folytatandó halászati tevékenység­ről, de oly módon, hogy ezzel ne tegye kérdésessé a területi vita tárgyát képező négy szigetre formált igényét. A halászati jogok kérdésének rendezése azután került ismét napirendre, hogy nemrég orosz partvédő hajók a vitatott körzetben rálőttek egy japán halászhajóra, s legénységének egyik tagját megsebesítet­ték. Az incidensből diplomáciai viszály lett. Magyar-vietnami gazdasági tárgyalások Tran Duc Luong vietnami miniszterelnök-helyettes vasárnap este népes küldöttség élén kelet-európai körútra indult és ennek során Magyarországra is ellátogat. A vietnami miniszterelnök­helyettes reszortja a gazdasági kapcsolatok ápolása Kelet-Eu- rópával, s több mint harminc magas rangú kormánytisztviselő és üzletember is elkíséri. Csehországba, Szlovákiába, Lengyel- országba és Romániába is ellátogat. Utazásának célja a gazda­sági együttműködés fellendítése az öt kelet-európai országgal, mellyel a szocializmus idején gyümölcsöző kaocsolatban áll­tak, 1991-től azonban kereskedelmük drasztikusan visszaesett. Hatvanezer menekülő muzulmán Boszniában 15 napig a fagy fogságában. Henrik Carlsen 14 hónappal ezelőtt újra megszületett. Grönlandon kutató csónakja elszabadult és 15 teljes napot töltött a jég fogságában, amíg megtalálták. A hőmérséklet időnként -50 fok is volt. Az eszméletlen, súlosan sérült férfit hónapokig tartó kezelés után adták vissza az életnek. Sokáig úgy volt, hogy ampu­tálni kell az egyik elfagyott lábát. Most, 14 hónap telt el a tragédia után. Henrik ugyan még kórházban van, de felgyógyulása már biztos. (FEB-fotó) r Göncz Árpád sajtóértekezlete Alpbachban Hatvan ezerre nőtt a Nyugat- Boszniából menekülni szándé­kozó muzulmánok száma, azon­ban a horvát hatóságok to­vábbra sem engedélyezik, hogy az ország területére lépjenek a kormányhadsereg elől mene­külő polgárok. A menekültára­dat vasárnap indult meg, mi­után a boszniai kormányhadse­reg elfoglalta a lázadók köz­pontját, Velika Kladusát. Bár a szarajevói kormány ígéretet tett arra, hogy nem esik bántódása Fikret Abdic lázadó parancsnok híveinek, szerb jelentések sze­rint Velika Kladusa polgárai nem hisznek a szarajevói köz­leménynek. A menekültek jelenleg a hor­vátországi szerb Krajinában tartózkodnak, s Zágráb bejelen­tette, a szarajevói kormánnyal egyetértésben azon lesz, hogy a polgárok visszatérjenek eredeti lakóhelyükre. Továbbra sem lehet ponto­san tudni, hogy hol tartózkodik Fikret Abdic, a lázadók veze­tője. Egyes jelentések szerint az egykori üzletember szintén a szerbeknél kapott menedéket, de olyan híresztelések is napvi­lágot láttak, melyek szerint Ab- dicot megölték, vagy pedig sa­ját kezével vetett véget életé­nek. Abdic családja Horvátor­szágba szeretett volna átjutni, azonban a zágrábi kormány nemkívánatos személynek nyilvánította a lázadóparancs­nok feleségét és lányát. Kormánypárti siker várható Ernesto Zedillo, a Mexikót 65 éve kormányzó Intézményes Forradalmi Párt elnökjelöltje kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi választásokon - leg­alábbis a voksukat ledott polgá­rok megkérdezésén alapuló gyorsfelmérések hétfőre vir­radó éjszaka közzétett eredmé­nyei szerint. Zedillot az első, nem hivata­los adatok alapján a választó- polgárok 50 százaléka támo­gatja, A felmérések a második helyen Diego Fernandez de Cevallost, a konzervatív Nem­zeti Akciópárt jelöltjét említik 25-27 százalékkal, harmadik­ként pedig Cuauhtémoc Cárde- nast, a Demokratikus Forra­dalmi Párt vezetőjét, mintegy 17 százalékkal. Cárdenas egyébként azonnal visszautasí­totta a nyilvánosságra hozott előzetes eredményeket, hangsú­lyozva, hogy meg kell várni a hivatalos számlálás adatait. Az első kommentárok egyöntetűen kiemelték a Mexi­kóban példa nélküli, tömeges részvételt a választásokon: egyes becslések szerint 80 szá­zalékot is elérheti a szavazásra jogosultak megjelenése az ur­náknál, míg hat évvel ezelőtt a választóknak csupán a fele élt jogával. Kisebb rendellenességektől eltekintve a választás minde­nütt nyugodt körülmények kö­zött, békésen zajlott Mexikó­ban. Dzsohar Dudajev Moszkvát vádolja Az orosz védelmi minisztérium szóvivője cáfolta Dzsohar Du­dajev csecsen elnök bejelenté­sét, amely szerint orosz inter­venció érte Csecsenföldet. A szóvivő azonban egyelőre sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta a térségben zajló állítóla­gos orosz csapatmozgásokra vonatkozó híreket. A szóvivő az MTI tudósító­jának telefonérdeklődésére el­mondta: az orosz csapatok cse- csenföldi intervenciójáról nincs, és nem is lehet szó. Duda­jev elnök tv-nyilatkozatában viszont azt állította, hogy 30 orosz páncélozott harcjármű érkezett az ellenzék által elle­nőrzött nadterecsi járásba. Ez­zel kapcsolatban a szóvivő kö­zölte: jelenleg ellenőrzik a csa­patmozgásokra vonatkozó hí­reket. Közben a csecsen vezetés felhívást intézett a kaukázusi népekhez, illetve a térségben élő oroszokhoz és kozákokhoz. Ebben a grozniji vezetés össze­fogást szorgalmazott egy kau­kázusi háború kitörésének megakadályozására. A felhívás szerint Oroszország reakciós körei nagyszabású provokáci­óra készülnek Csecsenföld el­len, amely más kaukázusi né­peket is érint. Göncz Árpád szombati beszter­cebányai látogatásáról hazaté­rőben részt vesz az Ipolyszalka/ Letkés határátkelőhely megnyi­tásán - ezt erősítették meg a magyar államfő és Michal Ko­váé szlovák elnök alpbachi megbeszélésén. A Magyar Köz­társaság elnöke az alpbachi ki­lences csúcstalálkozón magyar újságíróknak elmondta, hogy Kovác elnök viszont a később rögzítendő budapesti látogatá­sáról hazatérőben vesz részt a másik, a Pácin/Nagykövesd ha­tárátkelőhely megnyitásán. Mindkét elnök szorgalmazza a szóbanforgó harmadik határát­kelőhely megnyitását is - derült ki Göncz szavaiból. Kovác, akihez szavai szerint személyes jó kapcsolat fűzi, tájékoztatta a szlovákiai politikai helyzetről, a választások előtti erőviszo­nyokról. Göncz a magyar-szlo­vák kapcsolatok javításának kölcsönös érdekét emelte ki, mint elmondta, a szlovák elnök részéről is ezt a szándékot ta­pasztalta. Két másik megbeszélésének jelentőségét az adta, hogy mind Roman Herzog német, mind Lu­igi Scalfaro olasz államfővel most volt alkalma először talál­kozni. Mindkét államfőt tájé­koztatta a magyarországi poli­tikai és gazdasági helyzetről, az elsőbbséget élvező célkitűzé­sekről. Ezzel kapcsolatban mindkét államfőtől támogatást kért Magyarország Európai Uniós csatlakozásához. Szavai szerint Roman Her­zog a német politikusoktól már megszokott megértést tanúsí­totta a magyar kérés iránt. Scal­faro olasz államfőnek Göncz elmondta, hogy Magyarorszá­gon örömmel vennék, ha Olaszország ismét felelevení­tené korábbi érdeklődését a kö­zép-európai térség iránt. Szó volt még a magyar-olasz barát­sági szerződésről, amelyet Bu­dapesten már ratifikáltak, Ró­mában azonban ez még várat magára. Az olasz államfő biz­tosította Göncz Árpádot, hogy ennek csak technikai okai van­nak. Ami a német államfőt illeti, ő sajtóértekezleten is megerősí­tette magyar újságírók kérdé­sére országának azt a szándé­kát, hogy a német elnökség alatt igen hatékony támogatást nyújt a kelet-közép—európai országok felvételi ügyének. Ezenkívül kérdésre vála­szolva szeptember 10-ét jelölte meg magyarországi látogatá­sának időpontjául: mint el­mondta, a határnyitás ötödik évfordulójának ünnepségein vesz részt és találkozik ismét Göncz Árpáddal. A magyar köztársasági elnökhöz köze­lálló források a Herzog látoga­tás időpontját igen valószínű­nek nevezték. Göncz a Thomas Klestil oszt­rák államfővel folytatott be­szélgetésén kifejtette: Magyar- ország nagy reményeket fűz Ausztria EU-tagságához és meggyőződése, hogy az osztrá­kok híd szerepe, amiről Klestil elnök most ismét beszélt, köl­csönös előnyöket tartogat, hi­szen Ausztria nemzetközi elis­mertségét is javítja. Göncz Ár­pád kitért az alpbachi találko­zón szereplő néhány témára. Mint mondotta, felvetődött az elnökök között a biztonság kér­désével kapcsolatban egy olyan nemzetközi egyezmény szük­ségessége, amelyik tartalmazza a térség egészére érvényes normákat. Ezek alapján a konf­liktusok rendezhetőek lennének - mondotta és kiemelte, hogy ezeket az elveket mindenkinek számonkérhetően be kellene tartania. Magyarország felajánlotta, hogy házigazdája lesz a követ­kező, a Litomysl-csúcstalálko- zóhoz hasonló közép-európai államfői találkozónak - közölte Göncz Árpád. Mint mondotta, nincs még meg a pontos hely­szín és szeretne valamelyest változtatni a lebonyolításon is: több idő kellene a kétoldalú megbeszélésekre, és a rendez­vénynek jót tenne, ha zártabb lenne. Mint mondotta, neki szabadsága alatt mind Kucan szlovén, mind Havel cseh, mind pedig Tudjman horvát elnökkel remek lehetősége támadt sok­órás beszélgetésekre és azok igazán hasznosak voltak. Az alpbachi találkozó azzal az ebéddel ért véget, amelyet Thomas Klestil az államfők tiszteletére adott. Jelen volt Vranitzky osztrák kancellár és Alois Mock külügyminiszter is, aki Scalfaro elnökkel tárgyalt délelőtt a dél-tiroli ügyről. Mock újságíróknak arról szá­molhatott be csupán, hogy.va- lamelyes előrehaladást értek el a hatvanas években az osztrá­kok ügyéért fegyveresen har­coló és olasz bíróságok által el­ítélt személyek amnesztiája ügyében. A díszebéd után Klestil ál­lamfő sajtóértekezleten sike­resnek nevezte a rendezvényt. Bizonytalanná vált a pápa boszniai látogatása A pápa szeptember 8-ára ter­vezett szarajevói békeküldeté­sét nemcsak a háborús veszé­lyek megnövekedése, hanem a pápa egészségével kapcsolatos kételyek is bizonytalanná tették - állapították meg a hétfői olasz lapok. A pápa, aki vasárnap délben szabadtéri misét ponti­fikáit több mint 10 ezer híve előtt az észak-olaszországi Valle d’Aostában, nagyon fá­radtnak látszott, csak nagy ne­hézségek árán tudott felmenni a lépcsőn. Oldalában szúrást ér­zett, s egy pillanatra még arca is eltorzult a fájdalomtól. A mise után a pódiumról lelépve meg kellett kapaszkodnia az aostai püspök vállában. Karadzic boszniai szerb vezér után Jovan metropolita, a szerb ortodox egyház vezetője is megpróbálta elijeszteni II. János Pált, hang­súlyozva a háború kockázatait. „A pápa rosszul van, Szara­jevó bizonytalanná vált” - írta az II Messaggero. „A pápa egy pillanat alatt nagy akaraterővel legyőzte fájdalmát, ám ez az egyetlen pillanat elegendő volt ahhoz, hogy lássuk: a bizton­sági problémákon túl a pápa egészségével kapcsolatos kéte­lyek is nyomasztó teherként ne­hezednek a boszniai utazásra." A Vatikán hangsúlyozza, hogy a bizonytalansági ténye­zők ellenére a szarajevói láto­gatás előkészületei folynak. Minden készen áll az indulásra. A pápa eltökéltsége megmásít­hatatlan, s biztos, hogy nem a fájós lába miatt nem fog el­menni Szarajevóba — mondta Joaquin Navarro Valis szóvivő. Kubai-amerikai kapcsolatok A kubai menekültekkel szemben alkalmazott új amerikai politika - nem fo­gadják be, hanem a guanta- namói támaszpontra tolon- colják őket - veszélyesebbé tette a két ország között amúgy is „rendkívül fe­szült” viszonyt. Ezt közölte a hivatalos látogatásra Chi­lébe érkezett Roberto Roba- ina kubai külügyminiszter hétfőn. Az amerikai támasz­ponton már 17 000 haiti menekültet helyeztek el, s ezt tovább súlyosbítja a kubai menekültek megjelenése, ami beláthatatlan konfliktu­sokhoz vezethet. A guanta- namói haditengerészeti tá­maszpont amúgy is szálka Kuba szemében, amely a század eleje óta amerikai kézben van. Nemzetközi fesztivál a szlovákiai Ragyolcon (Felvidéki tudósítónktól) Nemzetközi folklórfesztivál színhelye volt augusztus 21-én a szlovákiai Ragyolc (Ra­dzovce) község. A szervezést a salgótarjáni Braun Miklós ko­reográfus vezetésével működő helybéli Nógrád táncegyüttes SALGÓTARJÁNI KOREOGRÁFUS, Braun Miklós veze- tésével lépett fel a házigazda Nógrád táncegyüttes vállalta magára, amely az utóbbi hetekben egyre gyak­rabban vállalkozik fellépé­sekre. A tánccsoport már tavaly ősszel elhatározta, hogy kül­földi résztvevőkkel népzenei fesztivált rendez. Az elmúlt vasárnap rendezett programban fellépett az olasz- országi Spica Rossa, a szlová­kiai lukanyényei citerazenekar, egy szlovák táncegyüttes, a Par­tizán, Magyarországról a pász­tói Muzsla néptáncegyüttes, Franciaországból a Lo Cantiei- relo együttes és természetesen a helyi Nógrád táncegyüttes. Á rendező öntevékeny cso­port, valamint a társrendezők (a helyi művelődési központ, a he­lyi önkormányzat és a Csema- dok helyi alapszervezete) nép­mulatságot is szerveztek a kul- túrházban. (farkas)

Next

/
Thumbnails
Contents