Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-22 / 196. szám
1994. augusztus 22., hétfő Házunk Tája 7. oldal Tanácsok kiskerttulajdonosoknak Napjaink egyik fontos teendője: fejezzük be a szamóca telepítését. Az erősítő iskolákban jól meggyökeresedett és az anyatöveken megerősödött palántákat haladéktalanul termeljük ki, és ültessük el a gondosan előkészített ágyásokba. 120 cm széles ágyásba három sort telepítsünk úgy, hogy a sorban a tövek egymástól 30 cm távolságra álljanak. Ültetés után a töveket bőséges vízzel öntözzük be, majd néhány nap múlva - lehetőleg a késő délutáni órákban - ismételjük meg. Saját érdekünk, hogy szeressük a broccolit Bush elnök alatt - aki utálta - nem kapott tűi nagy reklámot, pedig kedvező hatásait már akkor is sejtették. A broccoli- ról van szó, amelyről a John Hopkins Egyetem kutatói egyértelműen bebizonyították: a rákellenes harc egyik hatékony fegyvere lehet. A növényben talált, szulfaraphan- nak nevezett vegyidet ugyanis megakadályozta a rosszindulatú daganat kialakulását a rákkeltő anyagokkal beoltott patkányok esetében. Egyelőre nem világos, hogyan fejti ki hatását ez a vegyidet. Valószínű, olyan enzimek működését aktivizálja, amelyek „leszerelik” a rákkeltő ágenseket. Ezek így nem tudják oly mértékben károsítani a sejtek DNS-ét, hogy rosszindulatú burjánzás induljon meg. A kutatócsoport más zöldségek hasonló tulajdonságait is igyekszik feltérképezni. Környékünkön is egyre inkább elterjed a kiskertekben a karfiolhoz hasonló zöldségnövény, amelynek kiváló élettani hatása bizonyított Fotó: h. f. Növény- és állategészségügyi egyezmény Növény- és állategészségügyi kormányközi egyezményeket írt alá szlovák kollégájával Lakos László földművelésügyi miniszter. A tárca vezetője Szlovákiában járt, ahol a nyitrai nemzetközi mezőgazdasági kiállítás napjának eseményem vett részt. Az új állategészségügyi egyezmény keretjelleggel szabályozza a legfontosabb együttműködési területeket. Ilyen egyebek között az azonnali tájékoztatás a legveszélyesebb állatbetegségek előfordulásáról és a megtett intézkedésekről, az egymás segítése a betegségek kórmegállapításában és a szabályok közös kidolgozása az állatok és a termékek nemzetközi forgalmazásában. A most megkötött növényegészségügyi egyezmény a két ország növénytermesztési és erdőművelési biztonságát szolgálja a termelői érdekek figyelembe vételével és a két ország exportlehetőségeinek elősegítésével. Az egyezmény - nekünk, akik határosak vagyunk Szlovákiával, különösen fontos - a szakemberek számára a kölcsönös és folyamatos információcserét és az esetleges vitás kérdések egyértelmű szakmai, jogi rendezését, illetve annak lehetőségét jelenti. Veszélyes a vadkender! Új eljárás a szamócaágy talajának takarása fekete műanyag fóliával. Ennek előnye: a talaj nem szárad ki, a gyomok a fólia alatt elpusztulnak, az érő gyümölcs a felcsapódó talajrészecskéktől nem szennyeződik és nem utolsósorban, kevésbé fertőződik a szürkepenésztől. Az ágy ást takaró fóliába a tövek helyén lyukat vágunk, és így ültetjük be a szamócapalántákat. A tövek beön- tözése és az utak bőséges öntözése így is szükséges. A régi, száraz, beteg leveleket a törzsállományról szedjük le és égessük el, hogy az esetleges fertőzé- •seket ne vigyék át az új ültetvényekre. Ne feledkezzünk meg a málna letermett vesszőinek tőből történő kimetszéséről, és lehetőleg biztonságos helyen történő elégetéséről. A málnafajták minden évben nagyszámú tő- és gyökérsarjat fejlesztenek, amelyek egy részét még a vegetációs időben el kell távolítani, ha el akarjuk kerülni az állomány elsűrűsödését. Zöld ritkításkor mindig néhány darabbal több sarjat hagyjunk tövenként, mint amennyi termővesszőre szükségünk van. A túlzott ritkítás és a ritkítás elmulasztása egyaránt termés- csökkenést eredményez. A letermett vesszők eltávolítása azért is igen fontos, mert fertőződtek különböző rovar- és gombás betegségekkel. Figyeljünk a betegségekre A málnagubacsszúnyog kártételét a hajtásokon, vesszőkön rendszerint a féloldalasán repedezett felszínű megvastagodás jelzi. A gubacsban élnek a vöröses színű lárvák. Ritkító metszés során a gubacsos vesszőket feltétlenül távolítsuk el. Jellemző betegség a málnánál a didimellás vesszőfoltosság. Ez a gombabetegség elsősorban a málna fiatal hajtásait fertőzi meg. A gomba elsősorban a rügyeket és a vesszők felületi szöveteit károsítja. A fertőzés mértéke csökkenthető a rügypattanáskor rézoxiklo- rid-tartalmú szerekkel végzett permetezéssel. A legjobb védekezés egyik alapvető feltétele az ültetvények helyének helyes megválasztása. Igen fontos tennivaló még az elmondottakon túlmenően, hogy a letermett vesszők lemetszése és a sarjak ritkítása után a megmaradó vesszőket kötözzük ki a támaszrendszerhez, mert anélkül tőből kitörhetnek és ezáltal jövő évi termésünk is kevesebb lehet. Vizsgáljuk át a gyümölcssel leterhelt fákat, és ahol szükségesnek mutatkozik, támasszuk alá az ágakat. Az örökzöldek - ellentétben a lombhullató növényekkel - augusztus második felében ül- tethetők, amelyeket kedvező időjárás esetén egész télen (fagymentes talajba) telepíthetünk. Ha nagyobb növények, tuják, fenyők átültetésére kerülne sor, jobb ha tavasszal készítjük elő. Az elvirágzott évelők, kis cserjék szaporítási, illetve átültetési ideje is most következik. A szaporítandó örökzöldek vagy lomblevelűek dugványozása előtt győződjünk meg arról, hogy fertőzésmentes növényt választottunk-e anyanövényként. A dugványozás terjeszti ugyanis a leginkább a veszélyes károsítókat, ezért e célra csak teljesen egészséges növény alkalmas. A tüske nélküli szederbokrokat fejdugványozással szaporíthatjuk most. A bújtatás előtt azonban a talajt alaposan lazítsuk meg, s jól öntözzük be. Az így előkészített növényekből tavaszra - kedvező, csapadékos időjárás esetén - erős gyökér- zetű növények fejlődnek. Szemzés technikájáról A nem megfelelő fajtájú fákat most lehet átszemezni. A négy-öt éves fák valamennyi vázágába szemezzünk. Az idős fákat először meg kell ifjítani úgy, hogy maradjon az ágakon beszemezhető hajtás. A szemzőhajtást általunk is jól ismert, megbízható fajtájú fáról szedjük. Csak az egészséges, jól fejlett hajtásról metszhető ki életképes szem! A megszedett szemzőhajtásokat nedves újságpapírba göngyölve és fólia zacskóval védve a kiszáradástól 2-3 napig hűtőszekrényben - kb. 0-5 fok között - tárolhatjuk. Ezen a héten elvégezhetjük a cseresznye- és meggyfákon a túl sűrű korona, illetve koronarész ritkítását. Az időseket megifjíthatjuk. Zöldborsót már nem, de spenótot és átteleltetésre szánt fejes salátát most vethetünk. A gumós évelők átültetésének ideje, augusztus második fele. Túl mélyen ne ültessük növényeinket, mert a szárak végén elhelyezkedő rügyek, ha túl mélyen kerülnek a talajba, nem hoznak jövő évben virágot. Konténeres növényeket, fákat, bokrokat - a fagyos téli időszakot kivéve - bármikor telepíthetünk. Azonban elengedhetetlen a jó belocsolás, tömörítés és iszapolás. A fentiekben felsorolt tanácsokat elsősorban a kezdő kiskerttulajdonosoknak szántam, amelyeknek megfogadása egy-egy növény életét hosszabbíthatja meg. Holecz Ferenc Utak és dűlők mentén, de sajnos a kertekben is gyakori gyomnövényünk a vadkender vagy parlagfű — tudományos nevén Ambrosia ela- tior. Hazánkban évről évre súlyosbodó problémát okoz e növény elterjedése. Virágpora okozza a közismert néven elterjedt szénanáthát. A túlérzékeny embereken allergiás tünetek is jelentkeznek, irritálja a szem és az orr nyálkahártyáját, viszketést, váladékképzést, asztmás rohamokat okoz. Hazánkban az elmúlt évtizedekben negyven- szeresére nőtt az asztmás betegek száma, ennek oka a levegőszennyezettség mellett a parlagfű virágporának anyagai. Ez a gyomfaj néhány évtizede került hazánkba, különösen az utóbbi években terjedt el, ezt segíti, hogy sok a műveletlen parcella, gondozatlanok az árokpartok, az útszéli területek. A növény veszélyességét fokozza, hogy májustól augusztusig hosszasan virágzik, és rengeteg virágport termel. A május elején megkezdett irtást egész nyáron folytatni kell! A vadkendert lehetőleg tövestől húzzuk ki! Összegyűjtve komposztálható, megszárítva mulcsozásra, talajtakarásra is alkalmas. Néhány évi módszeres munkával visszaszorítható ez a káros gyomnövény. Tusjak Jánosné Beérett a vietnami tök Fotó: Ho-fe Ne sós vízben főzzük a zöldséget! A lapokban és szakácskönyvekben megjelenő receptek még mindig arról szólnak, hogy a különféle zöldségeket sós vízben főzzük puhára. Ez azért is káros, mert a só felbontja a sejtek falát, ezért kárba vesznek az értékes nedvek, és csak a rostok maradnak vissza. Ma már szinte minden háztartásban vannak kukták, párolóedények, amelyekben a főzelékek, zöldségek kevés vízzel vagy saját levőkben is megpuhíthatók. Ámde a puhí- tást sem célszerű túlzásba vinni, mert a főzés sok tápanyagot bomlaszt el. A párolás titka; minden zöldséget csak akkor sózzunk, amikor már levettük a tűzről, mert akkor kevés levet ereszt, és minden tápanyag benne marad. Ha vízzel párolunk, csak annyi vizet öntsünk az edénybe, amennyi elpárolog. A zöldségek leragadását, lesülését párolórosta behelyezésével vagy lángrostával előzzük meg, és az edényt fedjük le. A legjobban akkor őrizzük meg a zöldségek tápanyagát, ha langyosra melegített zsírban vagy olajban elkeverve melegítjük amíg megüvegesedik, majd kevés vízzel, fedő alatt pároljuk addig, amíg éppen fogyaszthatom puhul. Néhány zöldség párolása: Káposzta. Sokan úgy párolják a káposztát, hogy előbb lesózzák, és állni hagyják, hogy levet eresszen, és kinyomkodva a levét kiöntik. Ennél nagyobbat nem is vétkezhetnének a káposzta ellen! Ha nyers salátaként fogyasztjuk, akkor sem szabad a levét kiönteni, csak 10- 15 percig fonnyasztani a sóval, és utána lehet is citromlével savanyítani, őrölt köménnyel, borssal fűszerezni. Pároláshoz pedig felmetélés után langyos zsíron, fedő nélkül, kevergetve csak addig tartsak ín ön, amíg a bordája is opálossá \ alik. Tésztához is így finom. Körítéshez a tűzről levéve keverjünk bele őrölt köményt, és sózzuk. Burgonya. Karikára vagy hasábra vágva kuktában, zsíron pároljuk üvegesre, öntsünk rá egy deci vizet, és lezárva a kuktát, nyomás alatt főzzük öt percig. Ä fedőt levéve sózzuk, kissé megrázzuk, és ha maradt rajta víz, elpárologtatjuk. Kelkáposzta és kelbimbó. A kelkáposztát, leveles kelt, kínai kelt, bordás kelt metéljük kétujjnyi szélesre, a nagyobb kelbimbókat vágjuk ketté, és kuktában zsíron pároljuk üvegesre. Dobjunk bele kettévágott fokhagymagerezdeket, őrölt köményt, és egy deci vízzel pároljuk nyomás alatt öt percig. A tűzről levéve kidobjuk a fokhagymát, és sózzuk. Felhasználhatjuk körítésnek, rakott kelnek, tojással, tejföllel, reszelt sajttal sütőben megsütve egytálételnek. Dúsíthatjuk tetejére sütött, bevagdalt füstölt szalonnával. Gyökérzöldségek. Sárgarépa, paszternák, petrezselyemgyökér, feketegyökér, zeller, spárga, zöldspárga. A gyökereket tisztítás, mosás után csurgassuk le, vagy salátacentrifugával víztelenítsük, metéljük a kívánt nagyságukra, de 2-3 centinél vastagabb ne legyen. Ha melegen fogyasztjuk, zsíron, ha hideg salátába szánjuk, akkor olajon pároljuk üvegesre, majd nagyon alacsony hőfokon -— ha szükséges, lángrostát alátéve— éppen csak annyira főzzük puhára, hogy villával átszúrható legyen. Felhasználhatjuk levesbe, körítésnek, egytálételekhez, hideg salátákhoz. Levesekhez a zöldségekkel pároljuk a hagymákat, de a petrezselymet és a piros paprikát csak a tűzről levéve keverjük bele, majd engedjük fel csontlével vagy vízzel, és csak két percig forraljuk. Zöldbab és zöldborsó. Zsíron üvegesre pároljuk, kettévágott fokhagymát rádobva, egy deci vízzel, lezárt kuktában 3 percig nyomás alatt főzzük, majd a fedelét levéve kidobjuk a fokhagymát, és sózzuk. Karfiol, brokkoli. A fejeket egészben is párolhatjuk vagy rózsákra szétvágva. Hideg kuktában helyezzük el úgy, hogy összetörés nélkül tudjuk majd kiemelni. Legjobb kiemelhető párolórostára helyezni. Dobjunk mellé kis fej vöröshagymát vagy kettévágott gerezd fokhagymát, öntsünk rá egy deci vizet, és lezárva főzzük, amíg a gőz megjelenik a szelepen. Akkor azonnal vegyük le a tűzhelyről és a fejek vagy a rózsák nagyságától függően hagyjuk párolódni 3-5 percig. A fedőt levéve kiemeljük, és sózzuk. Felhasználható körítésnek: rakott ételekhez; tojással, sajttal, tejföllel, esetleg paradicsom- szeletekkel megsüthetjük egytálételnek; kissé összetörve, tojással eldolgozva tölthetünk vele baromfit, halat; kihűtve, mártásokkal alkalmas hideg salátának; aszpikkal leöntve hidegtálak csillogó dísze is lehet. A sós vízben való párolás felbontja a sejtek falát, ezért kárba vesznek az értékes nedvek, és csak a rostok maradnak vissza
