Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-17 / 193. szám

6. oldal Falujárás 1994. augusztus 17., szerda VILLANÓFÉNYBEN KARANCSSAG Legyen otthonunk ez a hely! Gréczi-Zsoldos Miklós polgármester a történelem­ben, irodalomban is jártas-Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne - mondta Gréczi-Zsoldos Miklós polgármester, Tamási Áronra utalva. Aztán hozzá­tette: - A mi feladatunk megte­remteni annak a feltételrend­szerét, hogy az itt élő emberek otthonuknak tekintsék a földgo­lyónak ezt a morzsányi darab­ját, Karancsságot. A történelemben, irodalom­ban jártas polgármester egy Reményi Sándor idézettel foly­tatta: „Ne hagyjátok a templo­mot és az iskolát...”- Mindenkinek tiszteletben kell tartania a lélek és a szellem szabadságát. Mindenütt biztosí­tani kell, hogy a két forrásból az emberek menteni tudjanak. Templomunk, amely két éve volt 100 éves, a centenárium alkalmából megszépült. Végre a kor szellemének, színvonalá­nak megfelelő az iskolánk. Van vizünk, törjük a fejünket a szennyvízcsatorna megépíté­sén. Javítottuk az egészségügyi ellátást. Szóval azon fárado­zunk, hogy otthon érezzék az emberek magukat a faluban. Vendégvárás Schafferéknél Augusztus 20-a Karancsságon a vendégség napja. A családok már hetekkel előbb készülődnek a nagy napra. A lányok új ru­hát kapnak. A lakások kívülről, belülről megszépülnek. A házi­asszonyok összeállítják az ünnepi ebéd menüjét, amelyből soha­sem hiányozhat a főtt kukorica és a dinnye. Nem ritka az olyan család, ahol 20-25 vendég is összegyűlik. A napnak megvan a koreog­ráfiája. Reggeli után a rokonok közösen részt vesznek a szent­misén és a körmeneten. Ünnepi ebéd családi trécseléssel, aztán séta a faluban, este bál.- A Schaffer család hogyan készül a vendégségre?- Az idei egy kicsivel más lesz. Hiszen a faluban nagyon sokan részt vesznek az iskola­avató ünnepségen. Ez emléke­zetessé teszi a vendégek szá­mára is ezt a napot. Mi keve­sebben leszünk. Itthon lesz a kisebbik fiam, aki a szolnoki repülőtiszti főiskolára jár. Eljön a nagyobb fiam és a felesége. A menyem, aki építész, kíváncsi az új iskolára - magyarázta Schaffer Józsefné pedagógus, aki tősgyökeres karancssági.- Mi lesz az ünnepi ebéd?- Nálunk hagyomány a diós és mákos bejgli. Tyúkleves, töl­tött káposzta, rántott csirke ve­gyes körettel, s természetesen az elmaradhatatlan dinnye. JAVULT AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE. Az ön­kormányzat nagy gondot fordít az egészségügyi ellátás feltételeinek javítására. Hogy a rendelő a kor szellemé­nek, az egészségügyi követelményrendszernek megfe­leljen, kétmillió forintot költöttek korszerűsítésre, műsze­rek vásárlására. Rendbe hozták a háziorvos lakását. A lakosság régi vágya teljesült, amikor az önkormányzat megteremtette a fogorvosi rendelés feltételeit is. „Az itt élők hagyományosan vallásosak” Gruber Géza esperes több mint 20 éve a karancssági emberek lelkipásztora. Bőven akad tennivalója. Mint espereshez 16 tele­pülés, 12 plébániája tartozik. Ellenőrzi a problémákat, továb­bítja a püspöki irodából érkező leveleket, megbeszéléseket tart. A nyári hőség elől a karancssági plébánia hűvös szobájába „menekültünk”, ahol az esperes úrral inkább a plébánosi teen­dőiről, a karancssági emberekről beszélgettünk.- Bőven akad tennivalóm. Három község, Karancsság, Ságújfalu és Szalmatercs embe­reinek lelki gondozásával.- Ön mint a falu plébá­nosa milyen­nek látja az itt élő embe­rek viselke­dését, gon­dolkodását?-Az a vé­leményem, hogy zömé­ben . rendes, törekvő, szorgalmas emberek lak­nak a faluban. Ennek bizo­nyos mértékig ellent mond a munkanélkü­liek magas aránya. Közü­lük többen nem tehetnek arról, hogy erre a sorsra jutottak. Viszont sokan vannak, akiknek lenne munka- lehetőségük, de egyszerűen nem vállalnak. A karancssági emberek arra törekszenek, hogy a szűkebb környezetük szép legyen. Vi­gyáznak a lakásuk rendjére. Mindez nem mondható el a tá- gabb környezetükről. Nem óv­ják a falu rendjét.- Mennyire vallásosak?- A palóc emberekre jel­— A mi munkánk legnagyobb elismerése, látni, hogy az em­berek jóízűen elfogyasztják, amit főztünk - magyarázta Illés Ferencné főszakács.-És elégedettek az embe­rek a főztj ükkel?-Ezt tőlük kellene megkér­dezni. Megtettük. Az öregek napközi ottho­Az önkormányzat a helyi prob­lémákat, a lakossági igényeket figyelembe véve víz, szennyvíz és gáz sorrendet állított fel. A vízprogram két éve megvaló­sult. Most a faluban az ivóvízel­látás megnyugtató. A lakások nagy részébe bekötötték a veze­tékes vizet. Ahol pedig erre nem került sor, ott a közkifo­lemző, hogy hagyományosan vallásosak. Kevés azonban kö­zöttük a tudatosan hívő ember. Körülbelül ez a kép igaz Ka­rancsságra is. A faluban igen sok a cigánycsalád. Általános­ságban azt mondhatom róluk, még korábban csak a kereszte­lőre, első áldozásra hozták el a gyerekeket, s nem tartoztak a rendszeres templomba járók közé, addig az utóbbi időben erősödött a vallásgyakorlásuk.-Két éve, a szentelés 100. évfordulójára nagyrészt az itt élők jóvoltából, felújították a templomot. Az adakozásra, a munkákra az embereket a nába, mert hogy oda is az ön- kormányzat konyhájáról hord­ják az ebédet, Tóth Sándorné, Farkas Lajosné, özv. Báli Sán­dorné, özv. Demény Ferencné és a többiek elismerően nyilat­koztak a konyhai dolgozók munkájáról. Márpedig ha va­laki véleményt tud alkotni, ak­kor ők, akik évtizedeken át főz­tek családjuknak, tudnak. lyókat használják. E családok­nak a testület nem határozott meg külön vízhasználati díjat. A 13 közkút vízdíja az önkor­mányzat számláját terheli. Azt senki nem tudja meg­mondani, mikor építik ki a szennyvízhálózatot. Egyet vi­szont igen: a magas talajvíz mi­att jó lenne, ha mielőbb kész mély vallási meggyőződésük, vagy ahogyan ön említette, hagyománytiszteletük moti­válta?-Mindkettő. Attól függően, hogy ki hogyan él, vélekedik a vallásról. A templom külső és belső felújítása kétmillió fo­rintba került. Ennek a felét az itt élők adták össze, a másik felét az esztergomi érsekség biztosította. Nagyon sokan élő munkával segí­tettek. A belső festést két helyi festő, Ujj Dezső és Báli Ferenc végezték.- A templom védőszentje Szent István. Augusztus 20-án, István ki­rályunk ünne­pén lesz a búcsú. Milyen kultusza van itt az állam- alapítónak?-Az emberek tisztelik Szent Istvánt. A falu legnagyobb ün­nepe augusztus 20. Ilyenkor még azok is eljönnek a templomba, részt vesznek az ünnepi szentmisén és körmene­ten, akik egyébként ritkán jár­nak. Korábban, amikor ezen a napon háttérbe szorult a Szent István-i gondolat, mi akkor is megtartottuk a búcsút. Az idén az iskolaavató ünnepség után lesz az ünnepi szentmise, ame­lyet Varga László váci kanonok úr, egyházmegyei zenei igaz­gató celebrál. A szentmise után tartjuk aztán a hagyományos körmenetet.-Nem lehet könnyű az ét­lapot egy olyan konyhán ösz- szeállítani, ahol szinte minden korosztály étkezik...-Valóban így van. Azért iparkodom úgy megtervezni a heti étlapot, hogy mindenki elégedett legyen - mondta Dé­nes Andrásné élelmezésvezető.- Sok személyre főznek?- A nyári hónapokban keve­sebb, ősztől amikor az iskola és az óvoda is teljes létszámmal üzemel, 200 adagot főzünk. lenne. A három település - Szalmatercs, Karancsság és Ságújfalu - elkészítették a kö­zös szennyvíztisztító és csator­narendszer építési és kivitele­zési tervét, ami 6,5 millió fo­rintba került. A napi 300 köb­méter teljesítményű szennyvíz- tisztító telep és a három község csatornarendszerének kiépítése 800 millió forintba kerülne. Ez csak igen komoly állami támo­gatással lenne megalósítható. Nyit a falumúzeum Régebben parasztház volt, majd úttörőszoba, később kényszerből oktatási célokra használták. Augusztus 20-tól falumúzeum. Godóné Varga Gabriella ta­nárnő irányításával két éve mű­ködik az iskolában a néprajzi szakkör. A gyerekek megismer­ték elődeik életét, s nagyon sok tárgyi emléket is összegyűjtöt­tek. Ez adta az ötletet a falumú­zeum létrehozásához. A ta­nárnő irányításával a gyerekek rendszerezték és állították ki a tárgyakat, melyeken feltüntet­ték a gyűjtők és az adományo­zók nevét. Több eszközön is Godóné Varga Gabri­ella.tanárnó' vezeti a kedvelt néprajzi szakkört olvasható Horváth Zoltánná, Godó Istvánná, Vadas Ala- dárné, idős Balogh Ferencné és Virág Józsefné neve. A szakkör tagjai vállalták a felügyeletet és a tárlatvezetést. SÁGújSÁG Időszakonként jelenik meg az önkormányzat lapja, a SAGúj- SAG. Az újság tájékoztatót ad az önkormányzat munkájáról, írásokat közöl a falu történeté­ről, tudósít a különböző közös­ségek életéről. De érdekes írá­sok, rövid karcolatok olvasha­tók a furcsaSÁG, csacskaSÁG- vidámSÁG összeállításban. A lakosSÁG oldalon mindenki ki­fejtheti véleményét egyetlen (erkölcsi) kikötéssel; sérte­getni, vádaskodni, pocskondi­ázni nem lehet. Az ifjúSÁG a helyi fiatalok életével foglalkozik. A cigány- SÁG a kisebbségi etnikum fó­ruma. A nyalánkSÁG a házi­asszonyok kedvenc rovata. Az oldalt szerkesztette: Szenográdi Ferenc Fotók: Szenográdi Tamás A templom több mint száz éve ó'rködik a település felett Finom falatok a konyhán Jó lenne a szennyvízhálózat Új iskolát avatnak, szeptembertől megszűnnek a mostoha körülmények Az utolsó simításokat végzik az épületen- Mostoha körülmények között dol­goztunk. 1990-ig vál­tott műszak­ban tanítot­tunk. Akkor is csak annyi­ban változott a helyzet, hogy a műve­lődési házban kialakított két szükségtante­remben és egy régi épü­letben, amit korábban úttörőszobaként használtunk, helyeztünk el há­rom tanulócsoportot -magya­rázta Godó Péter, az általános iskola igazgatója. Tény, hogy az 1938-ban épült iskolát régen kinőtték. Szertár híján a szemléltetőesz­közöket az osztálytermekben, folyosókon helyezték el. Tor­naszobájuk nem volt. Rossz idő esetén a testnevelésórákat a fo­lyosón voltak kénytelenek meg­tartani. A tanári „zsebkendő- nyi” terület volt. A mostoha körülmények szeptembertől megszűnnek. Négy éve kezdődött el az új 8 tantermes korszerű iskola épí­tése. Akkor nem gondolták, hogy idáig kell várni a költöz­ködésre. Az anyagi nehézsé­gek, a pénztelenség lelassította az építkezés ütemét. Végül is elkészült az új iskola, amelynek avató ünnepsége augusztus 20-án 9 órakor lesz.- Az építés költségvetése az induláskor 138 millió forint volt. Most 4 év után is annyi. Elképzelheti, hogy mennyi fej­törést okozott ez az önkor­mányzatunknak - magyarázta a polgármester. Az új iskolában, ahol előadók, műhelyek és egyéb helyiségek is találhatók, kényelmesen el tudják helyezni a 10 osztályt és a napközis cso­portokat. Az ünnepélyes átadáskor né­vadó ünnepségre is sor kerül. Az intézmény neve: I. István Általános Iskola. Ugyancsak ekkor avatják fel Bobály Attila szobrászművész I. István király megkoronázása című dombor­művét, amelyet az aula főfalán helyeztek el. Radies István fes­tőművész 48 négyzetméteres Godó Péter igazgató az új nyelvi labor felszerelé­sét ellenőrzi sgrafittoja - az iskola külső fa- / Ián lévő alkotás - az egykori és mai karancssági emberek életét örökíti meg. Az elmúlt hetek a költözkö­dés, a tantermek, szertárak be­rendezésének a jegyében zajlot­tak. A pedagógusok szívesen rövidítették meg nyári vakáció­jukat. Ahol tudtak, a szülők is segítettek. Csecsődi Sándor szalmatercsi szülő zongorával ajándékozta meg az iskolát. Godó Péter elmondta, hogy szeptembertől az új iskolában új gyakorlatot is meghonosíta­nak. Bevezetik a kabinetokta­tást. Most, hogy van nyelvi la- boruk és szakemberük, két ide­gen nyelvet - németet és angolt - fognak tanítani. Áttérnek a mezőgazdasági és háztartási ismeretek oktatására. A salgó­tarjáni zeneiskolával koope­rálva lehetővé teszik tanítvá­nyaiknak a hangszeres zeneta­nulást. Tervezik az iskolarádió megszervezését. A Ceruza című iskolai lap Szabó Miklós tanár úr és diákcsapata szer­kesztésében továbbra is megje­lenik. Elképzeléseik között ta­lálható a 9. és 10. osztályok in­dítása, a felnőttoktatás meg­szervezése. Az új iskolában kap otthont a községi könyvtár. Tetőszerkezet ácsmunkáját, lambéria, hajópadló gyártását anyaggal vagy anélkül vállalom. § Új József Karancsság, Kossuth út 14.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents