Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-16 / 192. szám

1994. augusztus 16., kedd Látóhatár 7. oldal AZ EMBEREK EGY RÉSZE NEHEZEN VISELI AZ ÚJAT, S FELTÉTELEZÉSEKRE ALAPOZ Adjatok esélyt a gondozottaknak a jobb élethez! Rebesgették tavaly, hogy a tari és a hasznosi polgárok egy része aláírásgyűjtést szervezett tiltakozásának kifejezésére. Akkor arról szólt a fáma, az emberek megelégelték az évek óta tartó aszályt, és azt gondolták, hogy a Tarhoz közel felépített sztúpa tereli el tőlük a csapadékot hullató fellegeket. Azt szerették volna elérni, hogy telepítsék máshová a buddhisták itteni szen­télyét. Igaz volt-e vagy sem az eset, pontosan nem tudni, azt vi­szont igen, ma ugyancsak tiltakoznak a tariak. Manapság per­sze már nem a sztúpa jelenléte borzolja az itteniek egy csoport­jának kedélyét. Zsörtölődésük oka: a megyei gyermekvédő in­tézetből ezentúl pár gyerek a faluban fog élni. A megvásárolt ház, amelyben az állami gondozott gye­rekek családként élnek Fotó: Kun Király József- Tizenhét-tizennyolc éves suhancokat költöztetnek a Zrí­nyi utcába - kezdi mondandóját a felháborodottak szószólója. Nagy Vilmosnak, a régi iskola- igazgatónak magasabb szintről megvettek egy családi házat há­rommillióért, ő foglalkozik majd a nagyrészt cigányszár­mazású, nehezen kezelhető gyerekek 10-12 fős csoportjá­val. Nemcsak a kertekből a gyümölcsöt, de még a tetőt is ellopják a fejünk felől, és az itt élőket még csak meg sem kér­dezte senki. Nevelés családi házakban Mások tudni vélik, drogosok utókezelése folyik majd a Zrí­nyi úti ház falai között. Sokak­nak nem tetszik sem egyik, sem másik variáció, de mint kiderült legjobban azért ágálnak, hogy az önkormányzat hagyta meg­vásárolni a házat. Senki meg ne tudja, milyen család, hozzátartozók nélkül élni. Különösen gyermekként. A Nógrád megyei gyermek- és if­júságvédelmi intézményrend­szer átalakítására is épp a hát­rányos helyzetben lévő gyerme­kek érdekében dolgoztak ki programot. E program új eleme az úgynevezett családi házas jellegű gondozás bevezetése. Az új módszer szakmailag hatékonyabb, sikeresebb a sze­repminták alakításában, na­gyobb biztonságérzetet ad. Le­hetőséget teremt a személyre szóló nevelésnek, teret enged a személyes kötődésnek. A prak­tikus ismeretek elsajátítása, a közös munkavégzés, az egymá­sért érzett felelősség kialakí­tása, kialakulása növeli a gyer­mekek önállóságát, életesélyeit, ezáltal a társadalomba való be­illeszkedésüket.- Az önkormányzat hozzájá­rulása nem kell az adásvétel le­bonyolításához - tájékoztat Becze Lajos, Tar község pol­gármestere. - A kereslet-kínálat törvénye uralkodik az ingatlan- piacon. Bennünket a Gyivi igazgatója megkeresett, aki el­mondta, hogy házat vásároltak, ahová gyerekeket hoznak. Azt kérdezte, tudjuk-e az általános iskolában fogadni őket? Ne­künk az a jó, ha minél többen járnak oda, hiszen emelik a fejkvótát. Most pedig különö­sen jól jön, hogy itt a szabad is­kolaválasztás, ami máris elvitt intézményünkből 15 tanulót Pásztora. Hivatalosan nincs panasz- Igaz, októberben átadásra kerül az új iskolánk, de kérdés, akik most elmentek, visszavár- hatók-e a jövő tanévben? - me­ditál a polgármester.- Megnyugtathatja a kedé­lyeket utólag az önkormány­zat?- Hivatalosan senki nem emelt panaszt. Háttérinformá­cióként mondom, nemrégiben egy cigánycsalád vásárolt a fa­luban egy házat. Akkor is kér­dezték - persze akkor sem hiva­talosan -, miért engedtük? Mit mondhattam volna, állampol­gári jog, hogy akinek pénze van, vegyen, akinek eladniva- lója, az árulja. Más kérdés, hogy a községben magas ennek az etnikumnak az aránya, majdnem 50 százaléka az össz­lakosságénak. Ki-ki másként viszonyul hozzájuk, vannak akikben él az előítélet, mások befogadják őket. Visszatérve az ideköltöző gyerekekre. A Gyivi igazgatója azt mondta, gyereke­ikkel kapcsolatban másutt ed­dig nem merült fel probléma. Az idő majd eldönti Taron is, hogyan illeszkednek be. Mint általában az újtól, a családi házas jellegű gondozás­tól is ódzkodott a tágabb lakó- környezet. De ahol bevezették, ott a kezdeti tartózkodást a tel­jes elfogadás és nyitottság vál­totta fel. Kóstoló a szomszédnak Dr. Szabó Márta, a megyei közgyűlés egészségügyi és szo­ciális osztályának vezetője tar­solyában példák is vannak:- A salgótarjáni épület lakóit ugyanúgy, mint a bátonytere- nyeiét kezdetben fenntartások­kal fogadta a' lakókörnyezet. Aztán amikor az előbbi gyer­mekei télen eltakarították a jár­dáról a havat, később megtisztí­tották a sétányt a szeméttől, kedvezőbb megítélés alá estek. Ma ott tartanak, hogy a szom­szédgyerekek átjárnak hozzá­juk, összebarátkoztak. Nagyon jó a kapcsolatuk, semmi konf­liktus nincs az ott élőkkel. A bátonyterenyeiek például állat­tartással is foglalkoznak, s ami­kor disznóvágásra került a sor, kóstolóval kedveskedtek a szomszédnak, amit az el is fo­gadott. Más alkalommal ő lepte meg a gyerekeket egy kis nya­lánksággal, mézet vitt nekik.- Sok a cigányszármazású a Tarra kerülők között?- Nem tudok róla. Egyébként mostanában folyik még csak a kiválogatásuk. Ami azt jelenti, hogy a Gyivi igazgatójának - mint a gyerekek gyámjának - döntése alapján egy szakértők­ből álló csoport a legkülönfé­lébb szempontok - testvéri, ba­ráti kapcsolat, a vér szerinti csa­lád közelsége, a gyermek ed­digi életútja és számos más - figyelembe vételével tesz javas­latot, kik kerüljenek oda. Mindezek után a gyerekek dön­tik el, akarják-e avagy sem a kihelyezést.- Taron azt beszélik, hogy értelmileg sérült, nehezen ke­zelhető gyerekek kerülnek hozzájuk. Ön is így tudja?- Erről szó sincs. Egyébként mi szívesen tájékoztatnánk a helyi képviselő-testületet célja­inkról, tapasztalatainkról, az egész kérdéskörről, ha meghí­vást kapnánk a testületi ülésre, mint ahogyan tettük Salgótar­jánban és Bátonyterenyén.Ők pedig továbbíthatnák a lakosok felé a hiteles információkat. Dr. Szondi Bélának, a me­gyei intézmény igazgatójának teszem fel végül a kérdéseket:- Kié lesz a tari családi ház, mint ingatlan?- A megyei önkormányzat tulajdona, az csak szerencsés egybeesés, hogy Nagy Vilmos, aki vezetője lesz, helyben lakik. Egyébként nem három, hanem kétmillió-hétszázezer forintba került, amihez még hozzájön a felújítás egymilliós költsége. Az átalakítással jól haladnak a munkások, remélhetőleg 20-ára elkészül.- Hány évesek a gyerekek?- 4-15 év közöttiek, köztük például öt félárva kislány, akik testvérek. A legidősebb pél­dául, aki salgótarjáni középis­kolás, és ott lesz kollégista, csak a hétvégeket tölti majd a „család” körében.- Értelmileg sérültek?- Amennyiben akadna is kö­zöttük, Pásztora iskoláznánk be, ahol megfelelő szakembe­rek foglalkoznának velük.- Összeállt már a névsor?- Augusztus 4-re már igen...- Milyen a cigányszárma- zásúak aránya?- Őszintén szólva nem tu­dom - mondja az igazgató, majd hozzáteszi: - De ha erre választ tudnék adni, foglalko­zásomra nézve a legnagyobb szégyennek tartanám... A gyerekeknek sem könnyű Félnek többek Taron az újtól, az ismeretlentől, némelyek ágálnak is a feltételezéseik alapján. De vajon hogyan érez­nek a gyerekek, akik hamaro­san belecsöppennek maguk is a nagy ismeretlenbe? Holott ők még csak gyerekek. Akiknek szokatlan lesz az ágy, a ház, a szomszédság, idegenek a falu­ban is az emberek, a leendő osztálytársak. De vállalták, mert szeretnének esélyt kapni arra - ha már lehetőségük van - , hogy legalább hasonló körül­mények között éljenek, mint amilyentől ilyen vagy olyan okok miatt korábban megfosz­totta őket az élet. (Szerdán a bátonyterenyei Gyi- viben és nevelőotthonban tett látogatásuk tapasztalatairól számolnak be a Nógrád Megyei Hírlap diákújságíró-táborának résztvevői.) Tuza Katalin A zene növeli az intelligenciát? A muzsika nemcsak a fülünk számára élvezet, derül ki az Új Elixir júliusi számából, amely három írásban is foglalkozik a zene hatásának sokrétűségé­vel. „A muzsika serkenti az in­telligenciát?” című összefog­laló arról számol be, hogy az USÁ-ban egy kutatócsoport Mozart zenéjének hatását vizsgált#, s a kísérletre jelent­kezők számára többszörösen is nyereséges volt a vállalko­zás, mert a honorárium mellett intelligencia hányadosuk (IQ) növekedését is elkönyvelhet­ték maguknak. Az IQ fokozó­dása nemcsak a Mozart-rajon- góknál következett be, hanem azoknál a rockzene kedvelők­nél is, akik a neves zeneszerző­ről sohasem hallottak. A kuta­tók azt tervezik, hogy más tí­pusú zenék tanulmányozására is kiterjesztik vizsgálataikat — különös tekintettel az isko­lás gyerekek teljesítményére való hatást elemezve. A „Zenekedvelő növé­nyek” című írás is amerikai megfigyelésekről számol be, amelyek tapasztalati szintem Indiában már régen közismer­tek. Ezek szerint a növények sem közömbösek a zene iránt, ráadásul a különböző műfajú muzsikákra eltérő módon rea­gálnak a virágok. A klasszikus zene valószínűleg tetszik ne­kik, mert hatására szárukkal a hangszóró felé fordulnak, míg a kemény rockzene taszítja őket, próbálnak a zene forrásá­tól eltávolodni. Érdekes mó­don a népzene közömbös szá­mukra, de a dzsessz jó hatással van a fejlődésükre. A harmadik cikk—„A zene hatalma” címmel — a muzsika gyógyító erejének egy szép példáját ismerteti. Egy svájci onkológus — utolsó remény­sugárként —egy rákos betegé­nek klasszikus zene hallgatá­sát ajánlotta. A terápia kitűnő­en sikerült, a menthetetlennek látszó beteg meggyógyult. A boldog páciens szerint a gyó­gyulás folyahiatában Händel muzsikáját érezte a leghatéko­nyabbnak. —ELEM— Kopaszok versenye. 1957-ben rendezték meg első alka­lommal a kopaszok versenyét. Ez a komikusnak ígérkezett vetélkedő mostanra nemzetközi versenyre változott. Elődöntők határozzák meg azt a 100 férfit vagy nőt, aki résztvehet a végső viadalon. Szeptember első vasárnapján lesz a nagy találkozó, akkor dől el, ki a legkopaszabb kopasz FEB-fotó Jodie Foster, a sztár. Jodie Foster Oscar-díj várományos­ként vesz részt legújabb filmjének bemutatóin. A film — Maverick — a hatvanas években játszódik. Partnere Mel Gibson. Rendező: Richard Donner. A forgatás után Mel kijelentette, nem hiszi, hogy igazak a pletykák, Jodie inkább kedveli a női nemet FEB-fotó A megtért bárány A Van Halen „hangja”, David Lee Roth a zenén kívül csak három dolgot szeretett: a lá­nyokat, a lányokat és a lányo­kat. Vad színpadi show-i mel­lett Mick Jagger ártatlan cser­készfiúnak hatott csupán. Kilenc évvel ezelőtt egyik napról a másikra otthagyta a bandát és eltűnt a popvilágból. Az idén azonban Your filthy little mouth című lemezével azonban váratlanul visszatért — méghozzá megváltozott, a hajdaninál jóval szolidabb imázzsal. —Elegem volt a cirkuszolá­sokból — nyilatkozta visszaté­rése kapcsán. — Az ivászatok és az orgiák kikészítettek. Nemcsak a hajamvágattam le, az életmódomat is megváltoz­tattam. Manapság sokat spor­tolok és nemcsak a testemet, az agyamat is trenírozom. Meg­próbálok mindent behozni, amit a vad években elmulasz­tottam. Mit illik — és mit nem! — az étteremben? Poharat kocogtatni neveletlenség! Hogyan viselkedjünk az éttermekben és vendég­lőkben? — ezzel a kérdés­sel foglalkozik Nadine de Rotschild bárónő, Franci­aország egyik „nagyasszo­nya” a „Point de Vue” ha­sábjain. Listát állított össze arról, melyek a leg­nagyobb viselkedésbeli hibák, amelyekkel lejárat­hatjuk magunkat — nem­csak előkelő társaságban. A vendéglőbe először a férfi­nak kell belépnie, s tartania a hölgy számára az ajtót. Ezután az úr segítse le a nő kabátját, s ha azt ruhatárba adja, tartsa magánál a ruhatári jegyet. Óri­ási baklövés, ha a férfi neje kezébe nyomja a bilétát: „Vi­gyázz rá, anyukám, én úgy is elvesztem.” Az asztalnál a férfi rendeli meg mindkettőjük számára az ételt. Ő választja ki az italt is. Az úr feladata, hogy észreve­gye, mikor ürül ki a hölgy po­hara, de csak a nő kérésére tölthet újra. Kirívó neveletlenség, ha például valaki evőeszközével jó hangosan megkocogtatja a poharát, hogy a pincér észre­vegye és magára vonja a fi­gyelmet. A nők, amennyiben észre­veszik, hogy kiigazításra szo­rul a sminkjük, kifáradnak a mosdóba. Sohasem szabad az asztalnál ülve látványosan szépítkezni. A francia vendéglőkben nem illik rágyújtani. Aki étke­zés után mégis szeretne egy- egy cigit elszívni, ne csak a partnernőjét, hanem közeli asztaltársait is kérdezze meg, nem zavarja-e őket a füst? A nő készülődése jelzi, mi­kor távozzanak. A számlát vi­szont mindig a férfi egyenlítse ki, akkor is, ha a férfi és a nő fele-fele részben állja az összeget. Előfordulhat, hogy a fel­szolgáló elszámolja magát. Ezt a férfi tegye szóvá. Egy­idejűleg ügyeljen arra, hogy a vita tisztázására sohase az asz­talnál kerüljön sor. S végül: nem illik a pincérnek távozás­kor kezet adni! Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents