Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-15 / 191. szám

1994. augusztus 15., hétfő Balassagyarmat Es Környéke 5. oldal Istennek hatalmas erejével. Csúszik a gyarmati strand átadása Balassagyarmat városának több mint egy évtized után ismét lesz strandja. Már-már az enyészet végleg elbánt a területtel, magával a létesítménnyel. Mindenki csak legyintett, amikor szóba jött a fürdőzés. Kezdetben a jelenlegi önkormányzat sem mutatott hajlandóságot arra, hogy felújítsa a strandot. Nagy tempót diktálnak az építők Egyedül Szabó Endre kép­viselő nem csüggedt, töretle­nül harcolt, kardoskodott a ,,halott” felélesztése mellett. A testület végül az utolsó ciklus­ban szabad utat biztosított a felújításnak. Sokan úgy véle­kedtek, azért döntöttek így, s ekkor a képviselők, hogy va­lamit felmutathassanak a négy évi működés eredményeként. A rosszmájúak azt mondják: a ciklus alatt Gyarmaton csupán ez a létesítmény épült. Hiába no, még az új strandnak sem tudunk örülni felhőtlenül, go­noszkodás nélkül. Pedig egy álom válik valóra most. A több mint harmincmilliós beruházás munkálatai gőzerő­vel folynak. Most még csata­térhez hasonlatos a terület. Szeptember végére ígérték a szakemberek a nyitást, de már most látszik, csúsznak majd Fotó: Kun Király szinte Nyugat. És mégis kés­nek. A helyzet az, hogy a Ha­jós Alfréd tervezte betonteknő a békebeli idők békebeli be­tonjából, acéljából készült. Valahogy nem lopták ki a ce­mentet a betonból. Ki érti ezt? Szóval, első ne­kifutásra nem sikerült szét­verni a medence betonját - kínlódtak, mindent megpró­báltak a szakemberek. Végül külső segítség, s különleges technológia kellett a felső be­tonperem levágásához. Innen a késés. Ettől függetlenül jól halad a munka, talán október első fe­lében átadhatják a megújult strandot, feszített víztükörrel, vízforgatóval, vízmelegítővel. Később lehetőség nyílik a nagy medence befedésére is. A kabinok és a kiszolgáló lé­tesítmények felújítása sem marad el. Már látszanak az új medence körvonalai néhány hetet. Pedig akkora Üröm az örömben, hogy a tempóval dolgoznak a meló- kis medence átépítésére pénz sok, hogy az errefelé bizony hiányában nem kerül sor. szokatlan. Gyorsított felvétel, (- más) A NAGY ATVERES A VÁGÓHÍDON Elmaradt a végkielégítés A napokban zajlik Balassa­gyarmaton az az ifjúsági kon­ferencia, melyen evangélikus fiatalok vesznek részt. Az összejövetelek sora még a nyolcvanas évek második fe­lében indult, úgynevezett csen­desnap szintjén. A következő években a szervezők a progra­mot egyhetesre bővítették. Ma már másfél hetes a konferencia. Kalácska Béla evangélikus es­peressel beszélgetünk a konfe­renciáról. Erdélyből is érkeztek- Csak meghívott gyerekek jöhetnek a „táborba”?-Minden évben meghirdet­jük az egyházmegye területén a konferenciát. Egy fiatalokból álló csoport végzi a válogatást, a felvételt. Olyan gyermek, aki még nem konfirmált, nem vehet részt az összejöveteleken. Erdé­lyi gyerekeknek is lehetőséget biztosítunk a részvételre.- Most mennyien jöttek el?- Az idén hetven fiatalnak tudjuk biztosítani a felvétele­ket, a szállást, az étkezést.- Mennyit fizetnek a részt­vevők?- Jelképes összeget fizetnek, annak ellenére, hogy komoly anyagi vonzatai vannak egy ilyen konferenciának. Mi több, a külhonból érkezők ingyen jö­hetnek.-Szerencsére a gyülekeze­tek sokat segítenek. Nem is pénzzel, inkább természeti adományokkal. így tudjuk csökkenteni a kiadásainkat.- Az áhítaton, az istentiszte­leten kívül mi célja lehet az összejövetelnek?- Kimondottan is vállaljuk az etikai, vallási és identitástu­datra nevelés fontosságát. Ta­lán azt mondanom sem kell, hogy elsősorban a keresztyén értékeket állítjuk a közép­pontba. Ezen belül pedig speci­fikusan protestáns - evangéli­kus értékekre helyezzük a fő hangsúlyt. Augusztus 8-a, kora este, Ér- sekvadkert után, szép városunk, Balassagyarmat előtt jődögé- lünk a strandról. Előttem nagy „ T” betűvel kidíszítve halad az APA-550-es Lada, benne nyil­vánvalóan kezdő autós asszony és az oktatója. Hatvannal ba- tyarászik, hagyom, elvégre én is voltam kezdő. . . A kis Trabi egyenletesen vi­szi a nyolcvanat, így akaratla­nul is a sarkába kerülök, meg kell előzni. Kéne, de ahogy ezt az oktató megneszeli, gázt ad. Szegény kezdő ijedtében „imbo- lyog”, majd visszaveszi a gázt. Közben már mögöttem gyűlik a sor, villog, dudál, és az első lehetőségnél ki is „lő” pár autó. Megint magam vagyok a Lada mögött: az hatvannal, én nyolcvannal. Nem hallom, csak- Hogyan fogalmazná meg a konferencia lényegét?-Erre talán legalkalmasabb a választott mottónk, Pál apos­tol írta és így hangzik: „Nincs többé zsidó, görög, szabad rab­szolga, mindannyian egyek va­gyunk Krisztusban. Döbbenetes igazságok, melyek rávilágíta­nak az emberiség három alap­vető problémájára. Istennek a hatalmas ereje képes csak mindezeket megoldani.” A keresztyén életcélokról- Konkrétan melyek ezek a problémák?- A nemzetiségi feszültsé­gek, a társadalmi rétegződések és a nemek közötti ellentétek.- Nem túlzottan elvont fo­galmak ezek a gyerekeknek?- Ne gondoljon senki tudo­mányos előadásokra. Csoportos foglalkozások vannak, hiszen a gyerekek életkora, értelmi szintje különböző.- De azért lesznek konkrét előadások?- Hogyne. A konferencián előadás hangzik el az evolúció és/vagy teremtés kérdéséről, a keresztyén fiatalság életcéljá­ról. Fáradhatatlan résztvevők- Ahogy elnézem, elég zsú­folt a program.- Bizony zsúfolt, éppen ezért már most azon gondolkodom, hogy két hétre ki kellene tolni a konferencia idejét. A feszített tempót oldandó, lazább prog­ramokat is beiktatunk. Egyéb­ként a gyerekeket kifárasztani lehetetlen.- Miért vállalja magára minden évben a szervezés oroszlánrészét?- Ezeket a gyerekeket ne­velni kell. Amit a szülők nem tudnak magukra vállalni, azt próbáljuk mi pótolni. Én ma­gam is ilyen konferenciákon nőttem fel. Nélkülözhetetlen­nek tartom ezeket az összejöve­teleket. (ádám) látom a vitát a Ladában. Gon­dolom ilyenek hangoznak el:- Csak nem hagyja, hogy egy vacak Trabant megelőzze! Valahogy csak megelőzöm. A városba érve, elönt a méreg, nem is az akadályoztatás miatt, hanem azért, mert, ha megta­nulja szegény kezdő az oktató­jától, hogy ezt így kell csinálni, mit fog tenni, ha egy igazán gyors kocsi kerül később a ke­zébe? Viszi tovább a nem éppen épületes közlekedési kultúrán­kat, amely szerint senki nem fontos, csak én. Lesöpörni min­denkit, aki kisebb, gyengébb, vagy csak fáradtabb? Leállók, bevárom míg ideér és felírom a rendszámát. Ezt ne tanulja meg senki, ha kérhetném! Dr. Tatár Erzsébet Kegyetlen színjáték részesei lettek a gyarmati vágóhíd dolgozói. A nagy múltú gyár fokozatos sorvadása, leépü­lése több éve tart. Az üzem már két éve is ko­moly likviditási problémákkal küszködött, így aztán törvény- szerű volt a gyár bezárása. Féléves szédítés után tavaly év végén mégis megcsillant a fény, ugyanis három komoly (?) érdeklődő jelentkezett az üzem megvételére. A győztes bizonyos Kovács István lett, aki merész terveket forgatott a fejében. Az Oroshús Kft. igazgatója nyomban hozzá­látott a szervezéshez, az átalakí­táshoz. Az idén januárban azt nyilatkozta, hogy februárban komoly kapacitással indul újra a termelés. A dolgozók fellélegéztek. Mint később kiderült, korai volt az öröm. Úgy esett, hogy az adásvételi szerződésre elfelej­tették rárakni az AVÜ pecsét­jét, - így pedig érvénytelen a szerződés. Kovács István pedig nagy hirtelen eltűnt a ködben. Fekete nap a gyár történeté­ben június 11-e. Ekkor vált vég­legessé, hogy közel 240 dol­gozó utcára került, bezárták a gyárat. Boros András felszámolóbíz- tos a munkásgyűlésen elmon­dotta, hogy a végkielégítést mindenki megkapja. A minap valamennyi dolgo­zónál kopogtatott a postás és átnyújtott egy hivatalos levelet, amelyben ez áll: „Értesítem Önt, hogy a vállalat likviditási helyzete nem teszi lehetővé az 1994. augusztus 10-étől esedé­kes végkielégítés folyósítását. Kérem, keresse fel az illetékes munkaügyi kirendeltséget, amennyiben munkaügyi jára­dékot kíván igénybe venni, munkaviszonyának megszűné­sét követő időpont után. A fel­számoló intézkedett a területi­leg illetékes munkaügyi központ felé, hogy munkanélküli jára­dék iránti kérelmét elfogadják, annak ellenére, hogy a fel­mondó levelében esetlegesen több havi végkielégítés folyósí­tása szerepel. Végkielégítésé­nek folyósítását folytatja, illetve megkezdi a felszámoló, amint erre pénzügyi fedezet kínálko­zik. Kérem szíves megértését és türelmét! Boros András felszámolóbiztos” Tehát, ha kínálkozik lehető­ség fizetnek, ha nem lesz pénz, akkor nem. (Hamarosan tényfeltáró ri­portsorozatot olvashatnak la­punkban a háttérben zajló eseményekről.) A. T. RÖVIDEN Patak. Megoldódott a polgármesteri hivatal elhe­lyezése. A költözést az tette szükségessé, hogy a régi épület korábbi tulajdonosa kárpótlás címén visszaigé­nyelte a házat, melyben egyébként a takarékszövet­kezet és a posta is működik. A régi-új tulajdonos olyan magas bérleti díjat kért az önkormányzattól, hogy az megfizethetetlen volt. Gyorsan kellett cselekedni, sikerült is helyet találni. A volt MSZMP-székház a régi polgármesteri hivatallal át- ellenben árválkodott - ide költözött a hivatal. Igaz, a szomszédos könyvtár egyik falát le kellett bontani, de ez nem befolyásolta a nyitva tartást. A polgármesteri hi­vatalban kulturált körülmé­nyek között dolgozhatnak a munkatársak. Galgaguta. A községen áthaladó utat felújítják. A napokban az utat keresztező vasúti sínek mellett felszed­ték a bitument. Korábban a bukkanok próbára tették a személygépkocsik és a na­gyobb járművek rugóit. Most eltűnnek a bukkanok, új bitumen kerül a sínek mellé is. Balassagyarmat. A város sportlétesítményei nem nyújtanak épületes lát­ványt. Különösen a focipá­lyák állaga hagy kívánniva­lót maga után. A nagy me­leg valósággal kiégette a fü­vet. Tetézte a bajt, hogy a nagyligeti sportcentrum egyetlen szivattyúja pont akkor mondta fel a szolgála­tot, amikor legjobban szük­ség lett volna rá. A szivattyú javítása sem ment zökkenők nélkül, ugyanis egy ideig nem akadt vállalkozó a javí­tásra. Az oldalt szerkesztette: Ádám Tamás Holnapi lapszámunkban: Rétság és környéke Magyar közlekedési illemtan Különös olvasmányban volt részem. Több, mint harminc jelentést tanulmányoztam át. A jelentéseket Vidomusz Já­nos balassagyarmati volt mű­szaki ellenőr írta. Jánost régóta ismerem. Ami­kor még középhátvédként rúgta a labdát a Loksiban. Van ennek vagy harminc éve. Már akkor furcsa szokásai voltak. Mondta is neki az akkori mester: -Ja- nikám, rajtad keresztül csak az influenza mehet! - Ettől kezdve a csatárok vagy lepattantak róla, vagy visszafordultak. Ugyanis van Jánosnak egy nagy hibája: komolyan veszi azt, amit csinál. így volt ez a városházán is. Mint műszaki ellenőr, árgus szemmel figyelte, hogy a város csak azért fizessen, amiért el­lenszolgáltatást is kap. Viszont azok, akiknek fizetniük kell a hivatalnak, azok tegyék is meg azt. János így cselekedett, amikor a városgazdálkodási vállalat A jelentésekkel rontott el mindent... benyújtotta a számlát az ön- kormányzatnak, teszem azt a játszóterek rendbehozatala cí­mén. Elzarándokolt a játszóte­rekre, és megvizsgálta, valóban kicserélték-e a homokot a ho­mokozóban, a láncot a hintán, és a kerítést, ahol a kisgyerek ki tud bújni az autó elé. Ha azt tapasztalta, hogy a vá­rost megpróbálják átverni, meg­írta a jelentésében még aznap . Az is igaz, hogy a várost fo­lyamatosan megpróbálták és megpróbálják átverni. Számláz­tak itt mindenért! Többek kö­zött azért a piactakarításért, amit tisztességesen soha nem végeztek el. Vagy itt van a szemétszállí­tás. János képes volt a lerakó helyen számolni a kukáskocsi­kat. Egyszerűen képtelen volt megérteni, hogy a városgazdál­kodási vállalat is Balassagyar­Vidomusz János világéletében szóki­mondó ember hírében állt maté, annak is élni kell. Az a tíz-, húsz- vagy éppen százezer forint, ami mögött nem volt mindig munka, nem ide­genhez került. Vidomusz Já­nos ment az utcán, s ha néhány lép­cső kilazult, vagy a csatorna fedele betört, balesetve­szélyessé vált, máris írta a jelen­tést. Vagy itt vannak a gyarmati ár­nyékszékek. Le­írta vagy har­mincszor, hogy a piaci illemhely zárva, mivel a személyzet egy kissé kapatos. Miért gond ez? Valószínűleg azért mindenki elvégezte a dolgát a piacon, esetleg másnap elcsúszott rajta. A képtár alatti WC is megér egy misét. Lám, ilyen egy kép­tár, ez pedig kubista budi, ahol minden szanaszét hever. Nem hivatalos helyről tudom, hogy ott a klotyó helyén egy élelmes vállalkozó büfét szeretne nyitni. Én még nevet is tudnék adni neki. Legyen mondjuk „Bűz büfé”. A harmadik ámyékszék a Ligetben van, mely szintén Vi­domusz vesszőparipája volt, bár azóta már nagyot fejlődött ez az „intézmény”. Van már sa­ját kukkolós bácsija. János ott követte el a hibát, hogy a járdák tisztaságát, a köz­területeken lévő kukák ürítését, a települést csúfító roncsautó­kat, az illegális szemétlerakást, a jogtalan közterület-foglalást ellenőrizte. Elkövette azt a sú­lyos bakit, hogy ezúttal is ko­molyan vette azt, amit csináltál. Sajnos ezért néhányan meg- orroltak rá. Ezen a tényen még az sem változtat, hogy százez­reket vagy talán milliót próbált megmenteni az önkormányzat­nak, több-kevesebb sikerrel. A hála az lett, hogy lapátra tették. Pedig nem egyszerűbb lett volna dicsérni ott a város­házán a hölgyek frizuráját, lá­buk kecsességét, szép szemü­ket? Akkor még őszinte is lett volna. Vagy az urak bölcsessé­gét, rátermettségét. Akkor vi­szont udvariasnak látszott volna. Ha pedig ellenőrzésre indult, úgy kellett volna csinálni, hogy feltesz a szemére egy fekete szemüveget, kezébe vesz egy fehér botot... Csak azokat a jelentéseket ne írta volna! Ott rontott el min­dent! Soós Géza

Next

/
Thumbnails
Contents