Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-13-14 / 190. szám

10. oldal Hétvégi Magazin • Mozaik 1994. augusztus 13-14., szombat - vasárnap Egy kis hüsölés a virágok árnyékában A lőne balkonnövényként is jól használható Jólesik hűsölni forró nyári na­pokon dús lombú fák alatt, vagy lugasok, perpolák árnyé­kában. Ez utóbbi kialakítására keresve sem találhatnánk al­kalmasabb növényt a Ionénál (Lonicera). Ez a fajokban, fajtákban gazdag növény minden igényt kielégít. Növekedés szerint két csoportba osztható: bokor alakú és kúszó fajokra. Felfuttatásra (kerítés, fal, rács, perpola, lu­gas) ez utóbbi alkalmas. Nem nagyon igényes, gyorsan növő faj, a beámyékolást is jól túri. A szélsőséges talajok kivételével szinte mindenütt szépen fejlő­dik. Az ideális ültetési idő ta­vasszal van, de konténeres nö­vényeket akár nyáron is kitehe­tünk. Fejlődése kezdetén a mel­lette lévő támrendszerhez rög­zítenünk kell, de később, ha megfelelő kapaszkodási lehető­séget talál, nincs erre szükség. Kiválóan alkalmas csúnya tűz­falak, lapos, alaktalan garázste­tők, gazdasági épületek befutta- tására. Régen a falusi udvarok­ban a baromfi- és sertésólakat ezzel „takarták” be. Illatával el­fedte az onnan jövő, kellemet­len szagokat. A lőne lehet lombhullató, félörökzöld vagy örökzöld. Vi­rágai csövesek, karéjos, szét- álló sziromcimpái vannak. Rendszerint illatosak, de van il­lat nélküli is. A fő virágzási idő nyár elejére esik. Virágszirmai - különösen a vadon élő fajok­nak - a kora reggeli és esti órákban ontják legjobban illa­tukat, magukhoz csalogatva az éjjeli pillangókat. Csöves virá­gaiból csak ezek tudják a nek­tárt kiszippantani. A méhek, akik napközben ugyancsak ezen fáradoznak, már kevesebb sikerrel járnak, legalábbis a ha­gyományos módszerrel. A 'fa1 vaszabbjai a csöves virágokat alul egyszerűen „kiharapják”, és így már hozzájutnak a zsák­mányhoz. A virág színe fajonként vál­tozó: fehér, sárgásfehér, lilás, bíborszínű, rózsaszín. Virág­zás, termékenyülés után ezek­ből vörös vagy fekete, bogyó­szerű termés fejlődik. A bo­gyók fényesek, mutatósak, a madarak szeretik. Az ember számára azonban mérgező, kü­lönösen óvjuk tőle a gyereke­ket. Szerencsére keserű, így a mérgezéshez szükséges meny- nyíséget (20-30 db bogyó) ne­héz elfogyasztani. Az el virág­zott hajtásokat a kúszónövé­nyekről jobb levágni, nemcsak azért, mert így kevesebb lesz a bogyó, hanem azért is, mert így a következő évben gazdagab­ban virágzik, és a növekedését is kordában tarthatjuk. A loncok másik csoportja is értékes, de ezeket cserjecsopor­tokba, pázsitfelületekbe magá­nyosan ültetik. A napos, félár­nyékos helyet kedveli, de tűri az árnyékot is. A Lonicera fajok szaporítha­tok magvetéssel. Érés után a magját homok közé rétegezzük, majd tavaszai elvetjük. Ennél egyszerűbb, ha dugványokat vágunk, a lombhullatőkat júni­usban, az örökzöldeket nyár végén szaporíthatjuk. A kúszó növekedésű fajokat bujtással is szaporíthatjuk. A lőne hátrányául csak; azt említhetjük, hogy a levéltetű nagyon szereti. Egy-két pirimó- ros permetezéssel karbantart­hatjuk. V. Pénzes Judit MINDENNAPI NYELVÜNK A csepürágók hazai fesztiválja A televízió képernyőjén lát­hattuk és olvashattuk a címül idézett nyelvi formát. A ma­gyar színművészek sereg­szemléjét, találkozását, ren­dezvényét megnevező csepü­rágók fesztiválja, karneválja, ünnepnapja történéseiről be­számoló sajtóbeli közlemé­nyek azt is szóvá teszik, hogy a mai olvasók és nézők szá­mára szokatlan csepűrágó ki­fejezés nehezen illeszthető bele ebbe a rokon értelmű és használati körű szósorba: szí­nész, színjátszó, színművész', a színpadok, a világot jelentő deszkák szereplője, a színtár­sulatok tagja', régies megne­vezéssel: az aktor (színi sze­replő), választékos kifejezés­sel teátrista, a teátrum szerep- I lője, Thalia papja (a színészet istennője, pártfogója, kiszol- ! gálója, stb.). Erre a jelenségre is utal a megyei lapunkban megjelent e szövegrészlet is: „Nem rossz- indulattal illetjük a színésztár­sadalmat ezzel a gúnynévvel: önmagukat nevezik így” (He­ves M. Hírlap, 1994. jún. 7.). A humoros,« csúfolódó, a gu- nyoroskodó vagy éppen rosz- szalló áthallásokkal terhelt megnevezések ebbéli szerep- vállalásáról tanúskodó szó­formákkal is találkozhatunk szóban és írásban egyaránt. A j leggyakrabban a komédiás, a komédiázik kifejezések többé-kevésbé elítélő, rosz- szalló értelemben nevezték meg a színész fogalmát. Leon­cavallo Bajazzók című operá­jának komédiás szereplői jó ismerőseink. Arról is több ada­tunk van, hogy a valamikori vándorszínészek is sértődött­ség nélkül hallgatták a kisbírói dobszóval közzétett híradást: Megérkeztek a komédiások. Bántó gunyoroskodásnak vet­ték azonban a ripacs komédiás jelzős szerkezetet. A ripacs, a ripacskodás, a ripacskodik szavak fogalmi tartalma és használati értéke mai nyelv- használatunkban nemcsak az olcsó hatásokra törekvő, túlzó rájátszásokkal élő színészeket minősíti, hanem azokat a közéleti és politikai szerepet vállalókat is, akik vásári mu­tatványosok módján kókler- kednek, alakoskodnak, és ha­tásvadászó, üres közhelyekkel terhelik mondanivalójukat. S így méltó követőjük a Szigeti Ede „Csókon szerzett vőle­gény" című darabjában sze­replő Ripacs nevű vidéki, rossz színésznek is. A csepűrágó szóösszetétel kialakulásának, életútjának megismerését segítik elő a vá­sárok komédiás fertályain sze­replő képmutogatók, vásári ki­kiáltók, rigmusokat recitáló mutatványosok. Az árusdalo­sok sajátos, éneklő modorban kínálgatták áruikat, mutatvá­nyaikat: „Erre-erre ifjú asz- szony, / Más beszédre ne hall­gasson: / Az én nevem Olcsó János, / kinek neve általános. / Van itt minden, ami kék: / Ba­bos kendő, hupikék”. A rig­musokban kántált históriákat látványos képek és színész- kedő pózok is kísérték. A vásári bűvészkedő, szem­fényvesztő mutatványosok között nagy közönségsikere volt a csepűrágóknak. Tehát azoknak a tűznyelő mutatvá­nyosoknak, akik a meggyújtott csepűt, kenderkócot, a fonásra nem alkalmas szöszt vették a szájukba, és a rágást mímelő, utánzó tevékenységgel ejtették ámulatba a vásározó közönsé­get. Ez a jelenség adott alapot és valósághátteret a csepű­rágó, a csepűrágás szavak át­vitt értelmeinek és használati értékeinek kialakulásához. Ezek a szó- és szóláshasz­nálati formák és jelentésámya- latok a leggyakoribbak nyel­vünk szókészletében: Amo­lyan csepűrágó ember (szőr­szálhasogató, szemfényvesztő, mindenben hibát kereső alak). Úgy eszik, mintha csepűt rágna (lassú kényeskedéssel). Csepürágásra adta magát (ha­tásvadászként viselkedik), stb. Rosszalló, gunyoroskodó, áthallásokkal a művészi színé­szi alakításra nem képes szí­nészek minősítésére is általá­nosságban a csepűrágó szót használták szóban és .írásban egyaránt. A szépirodalmi alko­tásokban, a prózai és verses szövegrészietekben mint gú­nyos, gúnyolódó kifejezés ka­pott kulcsszerepet: „Te vén csepűrágó!” (Krúdy Gyula). - „A csepűrágó vásári komé­diás (Jókai Mór). - „Megany- nyi csepűrágód / töri magát, ágál, kiált” (Polner Zoltán: Délelőttök a színművészetin). Az idézett Polner-vers szö­vegrészletében már új szerep­körben és új jelentésmódosu­lással vállal szerepet szavunk. Nem a bántó gúnyt érzékelteti, hanem a humoros szándékot, a tréfás szellemeskedést, a derűs nyelvhasználati ötlet emberi oldalát. Ezt a szerepkört szán­ták színészeink a „csepűrágó” szó felelevenítésének, és ők nemcsak a felhőtlen derűvel ajándékoztak meg bennünket, hanem a nyelvi lelemények iránti érzékenységünk hatás­tényezőit is felerősítették. Dr. Bakos József Igencsak foghíjas az Ermitázs védelme A nemrégiben ellopott, csak­nem félmillió dollár értékű óegyiptomi csészével immár harmincra emelkedett a szent­pétervári Ermitázsban elköve­tett bűncselekmények száma az elmúlt másfél évtized alatt. A mostani esettel kapcsolat­ban még sok minden felderítet­len, de a szakértők már próbál­ják rekonstruálni, hogyan is tör­tént a lopás. Véleményük szerint a tárgy elsősorban mint csésze érde­kelhette a tolvajt, mivel a har­mincas évek észak-kaukázusi ásatásai során megtalált edény külsőleg nem sokat sejtet: mindössze 15,5 cm átmérőjű, és 8,5 cm magas. (Ekkora tár­gyat minden nehézség nélkül ki lehet csempészni a múzeum­ból.) Értéke azonban rendkí­vüli, mivel hasonló, a Krisztus előtti III-II. évezredből szár­mazó leletből csak néhány ta­lálható az egész világon. A kétrétegű üvegből készült és arany levélrátéttel díszített csésze, amelyet minden bi­zonnyal Alexandriában készí­tettek, az Ermitázs keleti osztá­lyának egyik különleges ékes­sége volt. A 60-as terem első vitrinje nem volt riasztóberendezéssel felszerelve, ezért a tolvaj külö­nösebb nehézség nélkül ki­emelhette belőle a csészét. Bár a közelben vannak a biztonsági és teremőrök „posztjai”, a te­rem védelme egyáltalán nem biztosított. A Téli Palota és a környező épületek több mint háromszáz kiállítótermében hárommillió, különféle korból és helyről származó kulturális emléket őriznek. A bonyolult infrastruk­túrájú „múzeumváros” azonban csak nemrég kötött szerződést egy amerikai céggel, amely az épületegyüttes 1200 helyiségét szereli majd fel tűz- és bizton­sági riasztóberendezéssel. A két és fél millió dolláros munkála­tok több évet vesznek majd igénybe. — A múzeum jelenlegi riasz­tóberendezése, noha állandóan korszerűsítjük, nem nyújt száz- százalékos biztonságot, mivel nincs minden egyes vitrinen ri­asztó - mondta Mihail Pjot- rovszkij, a múzeum igazgatója. Úgy tűnik, hogy az elmúlt évek lopásait, köztük a mosta­nit is, profik követték el. 1988-ban a Krisztus előtti IV. évezredből származó két antik ezüstérme tűnt el, 1991-ben egyebek mellett Dionüszosz és Ariadné márványból készült kettős hermája a I-II. évszázad­ból, 1992-ben pedig két, XVIII. századi német porcelánüveg­cse. Idén februárban három, ebben az évezredben vert római pénzérmét loptak el. Csak remélni lehet, hogy az elektronikának és a múzeumi őrök éberségének köszönhe­tően a jövőben nem tűnik el több kiállított tárgy, és az ello­pott kincsek is visszakerülnek méltó helyükre — írta az ITAR-TASZSZ. A lovak olyan utasok, akár az emberek A KLM holland légitársaság üzemelteti a Schiphol repülőtér egyik legjobb, ám legkevésbé ismert szállodáját. Selyemágy­nemű és kaviár helyett az elké­nyeztetett vendégeket itt friss széna vagy „kutyakétszersült” várja. A KLM Cargo egyedülálló „állati” szállodája a világ legér­tékesebb élőlényeinek adott már kvártélyt: versenylovak­nak, orrszarvúknak, elefántok­nak, de még gyilkos bálnáknak (egy delfinfajta) is.- A többéves gyakorlat során a KLM különösen a lovak szállí­tásában és ellátásában szerzett jártasságot. Gépjein csaknem 3000 ló utazik évente, és ezt a légitársaságot választották a jú­lius végén Hágában megrende­zett lovas világjátékok hivata­los szállítójává. Piet Hamstra, a KLM Cargo élő állatok szállításáért felelős igazgatója szabadidejében lóte­nyésztéssel foglalkozik, de minden állatért rajong. A lovasjátékok miatt július­ban Hollandia lóállománya ide­iglenesen 800-1000 lóval bő­vült. Sok paci közúton érkezett, hiszen egyetlen idomár sem szívesen „ülteti” kedvencét re­pülőgépre, ha megoldható a közúti szállítás. Ennek ellenére évente több ezer ló repül a KLM, a Lufthansa és az Air France gépein. — Bár a lótulajdonosok álta­lában pénzes emberek, nem szívesén áldoznak a szállításra. Kereskeáővér folyik bennük, mindig alkudni akarnak - mondja Hamstra. A KLM Cargo gyorsan be­kapcsolódott a nyolcvanas évek elején virágzásnak indult üz­letbe. Kifejlesztette saját lószál­lító konténereit a hosszú légi utakra, és lószakértőket foga­dott fel. A lovakat általában kettesé- vel-hármasával helyezik egy speciális, gumipadlójú konté­nerbe, amelynek a fala fakó­szürkére van festve, hogy nyug­tassa az állatokat. A lovászok - akiknek nyolc­van százaléka nő - neveltjükkel együtt utazhatnak. A KLM kon- ténerjeiben ugyanis van egy el­különített rész a lovász szá­mára, hogy onnan nyugtathassa a lovat. A KLM az egyetlen olyan légitársaság, amely enge­délyezi a lógondozóknak, hogy mindenféle biztonsági öv nél­kül álljanak fel- és leszállás közben is. A szállítási igazgató a KLM sikerét a gondoskodással ma­gyarázza: a lovak nem élettelen teherszállítmányok, háirém va­lódi utasok. Repülés közben ők is végigélik azt a félelmet és fe­szültséget, mint az emberek. Inni- és ennivalóra van szüksé­gük. A közeljövőben nagy üzleti fellendülésre számít a KLM, hiszen egy-egy ilyen esemény után megélénkül a lókereskede­lem - írta a Reuter hírügynök­ség. Amikor az asszony végleg hazaköltözik Nem bírok tovább veled élni! - fakad ki a feleség. - Tudd meg, hogy végleg visszaköltözöm az anyámhoz! Adj nyolcszáz fo­rintot vonatjegyre!- Nyolcszázat?! - akad fenn a férj szeme. - Hiszen a vonat­jegy csak négyszáz forintba ke­rül! Az asszony újabb szavait lásd a vízszintes 74. számú sor­ban. VÍZSZINTES: 1. Reál tárgyat tanító peda­gógus 15. Jármű fontos része (névelővel) 16. Könnyed tár­salgás 17. Magad 18. Nagy tó Oroszországban 20. Dunántúli megye 21. United States, röv. 22. Irén becézve 24. Ott, a szo­bában 26. Félhanggal lefelé módosított „a” hang 27. A Lada gépkocsi egyik modellje 29. Balassagyarmat folyója 30. A tojás sárgája 31. A deszkát szét­feszíti 33. Osztrák folyó 34. Kérés - németül 35. A mélybe dob 37. A gazdaság egyik ága 39. Ford. állóvíz 4L Spanyol eredetű női név 42. Fundamen­tum 44. Kettőzve: édesség 46. Létezés 48. A SZU második űrhajósa volt (German Sztye- panovics) 50. A műből részle­teket előadó 52. Könnyűfém röv. neve 54. A lakásomon 56. Ütlegelő 57. Hangsor 59. Iskola - a diákok nyelvén 60. Táplál­kozó 61. Sűrű 63. Ford. méhla- kás 64. Súlyarány, röv. 65. Arab-félszigeti állam polgára 66. Zoltán becézve 68. Kiütés a ringben 69. Cigaretta végig tör­ténő pöfékelése 72. Nem sza­kad le alattam 74. Az asszony újabb szavai (zárt betű: Z) FÜGGŐLEGES: 1. Délelőtti előadás 2. Föld­rész 3. Kettőzve: sportfogadás 4. Női név 5. Meggyilkolt olasz politikus (Aldo) 6. A vértanúk városának lakója 7. Igevégző- dés 8. Gondozni, ápolni 9. Ne­mesfém 10. Molett, kövérkés 11. Lombos növény (névelővel) 12. Tiltószó 13. Terméket rend­szeresen megvételre kínáló 14. Hidegtől erősen remegő 19. Va­lahol sunyítva meghúzódik 23. Félkörben hajlítja 25. Rövid le­járatú kötelezvény 26. A távo­labbi tárgyat 28. Alája tekintő 30. Valakiért könnyek hullatása 32. Gyorsan, merészen emel­kedő 34. A keszeg egyik fajtája 36. Vajon a közelebbi tárgy? 38. Fizetés - angolul (PAY) 40. Őszintén, készséggel 43. Mág­neses sark 45. Itt van a kijelölt helye 47. Fedés 48. A valósá­gosnál nagyobbnak, különbnek tüntet fel 49. Meg nem határo­zott személy tulajdona 51. Egyre fejlettebbé váló 53. Mo­csár 55. Mely időpontban? 57. Kedvesünk becéző megszólí­tása 58. íz 61. A szervezet hío- torja 62. Az „a” betű neve a hé­ber ABC-ben 65. Néma sózás! 67. Szófaj 70. Vas megyei tele­pülés 71. Náci szervezet volt 73. Belgium és Luxemburg gk.-jele A megfejtéseket augusztus 18-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük majd. A borítékra írják rá: „Kereszt- rejtvény”! Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents