Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-12 / 189. szám

1994. augusztus 12., péntek Szécsény Es Környéke 5. oldal IPOLY MENTÉN, HATÁR SZÉLÉN Ludányhalászi hétköznapjai A patinás község a megyénk nagyobb települései közé tartozik. Az átmenő forgal­mat jelentő utat most feltör­ték, árkolták, a forgalmat közlekedési lámpa irányítja. A község csendjét gépek zaja zavarja, de a lakosság elviseli ezt, mert a községbe gázvezetők érkeztek. A képviselő-testületet fog­lalkoztatja az a gondolat is, hogy korszerűsítteti az úttes­tet. Szükség van erre, mert sű­rűn járnak a személyforgalmú autóbuszok, s a rárósi üdülő­telep felé a kirándulók is egymást követik. De ezen az úton lehet a megyei szék­helyre és a tamóci határátke­lőhöz is eljutni. Igényes emberek Ludány­halászi lakói. Magas szintű mezőgazdasági ismeretekkel vánja megvalósítani. Tá­maszkodik a lakosság megér­tésére, támogatására.-Termőföldjeink jó minő­ségűek. Az emberek értenek a földműveléshez, az állatte­nyésztéshez. Ez biztosítéka a fejlődésünknek. A községben két termelési szektor - magán és közös - gazdaság működik. Az egész­séges verseny a község javát szolgálja. És ha akarják a lu­dányhalászi emberek, akkor ennek ki állhatja útját? A községben működik épí­tőipari felszereléseket gyártó kisebb üzem is. Ludányhalá- szinak van önálló péksége, nagy hírű szociális-egészség­ügyi intézménye. Kereske­delmi hálózatát az áfész mű­ködteti. De közreműködik mozgóbolt is a több kilométer Virág István és Tóth László a gázvezetéket szereli rendelkeznek, amelyeket még a háborút megelőző években felsőbb iskolákban, gazdatan­folyamokon szereztek. Több­ségében középiskolai végzett­ségűek a földművelők éppen úgy, mint az iparban dolgo­zók. Jó minőségű földjeiken gazdagon termesztették a bú­zát, a kukoricát, burgonyát, de korábbi években a híres fejes káposztát. Az Ipoly-menti réteken termett meg a legjobb minő­ségű széna, amely a virágzó állattenyésztés alapjait jelen­tette. Az Ipoly-menti tájfajta (magyartarka) tenyésztörzse leginkább innen került ki. A község parasztsága ezt a föld- és állatszeretetet a nagyüzemi gazdálkodásba is belevitte. Nem is eredményte­lenül, hiszen abban az időben épültek fel új falurészek Ha­lásziban, Ludányban, de le­ginkább Horkán. A község polgármestere, Szigeti László. Polgármes­terré való megválasztását megelőzőleg mint tanácsel­nök is a község élén állt. Ma az a törekvés, hogy Lu- dányhalászit - a szép hagyo­mányok megőrzése mellett - fokozatosan korszerűsíteni kell. Mindezt megfontoltan, a feltételek biztosításával kí­hosszú falu lakosságának ellá­tásában. Élénkül a községben az idegenforgalom is. A nyár fo­lyamán népes gyereksereg lá­togatott a községbe a katoli­kus egyház vendéglátását él­vezve. A helybéli iskolások is kivették részüket a nyári tábo­rozásból. Most a polgármester azon munkálkodik az iskola igazgatójával, hogy a tanítás idejére felújíttatják az iskolát. A gondot a homokháti bá­nyató hívatlan vendégei okozzák. Meleg van, fürde- nek, pedig nem ismerik a sze­szélyes tómedret. Erre vonat­kozólag írt a polgármester la­punkhoz is intelmes sorokat, hogy tudatosítsuk az olvasók­kal a veszélyt. Elővigyázatos­ságra kéri az embereket, akik nem hajlandók a figyelmez­tető szót meghallani, pedig a tó vize minden évben elragad egy-egy fürdőzőt. A polgármester szerint el­jön annak is az ideje, amikor ennek a mesterségesen létre­hozott tónak minden előnyét élvezheti a lakosság. Azt ter­vezik, hogy kialakítanak egy üdülőövezetet parkokkal, jó ellátással, fürdésre, sporto­lásra, horgászásra alkalmas területekkel. B. Gy. Krisztiánnak kegyelet kell (2.) Július elsején negyven ságújfalui fiatal kirándulni ment az Al­földre. Azt utat jutalomként kapták a faluszépítésben végzett munkájukért. A dorozsmai strandon tragédia történt: Oláh Krisztián tisztázatlan körülmények között és okok miatt meg­halt. Tegnapi számunkban a vigasztalhatatlan édesanya mondta el bánatát és Pinczés Rudolfné pedagógus kezdte el nyi­latkozatát, amelyet az alábbiakban folytatunk. Krisztián unokatestvére is­merte fel a szatyrot, de nem tudta, hogy gazdája merre van. A hat felnőtt keresni kezdte Krisztiánt, egyikük a buszhoz is kiszaladt, hátha előbb odaért. Nem volt ott. A csoportot kikí­sérték a buszhoz, de még fel sem szálltak hallották, hogy a hangszóró már teleharsogja a környéket: keresik a fiút. Sarkaiból kifordult világ- A mieinken kívül senki nem segített keresni, volt aki azért, mert akkor olajozta le magát. Közömbösen nézték vé­gig kétségbeesésünket - mondja Pinczésné. - Két nagy fiúnk találta meg Krisztiánt. Azt hitték, rosszul lett a vízben. A strandvendégek között volt orvos, ő próbálta újraéleszteni.-Az őrület percei voltak - temeti kezével szemeit. - Még az orvosra is ráordítottam: Megtett mindent!? - Tehetetlen volt. Azt mondta nyilván kerin­gési összeomlás, mert víz nem jött a tüdejéből. A tanítónőnek aztán azzal kellett törődnie, milyen álla­potban van a többi gyerek. Azok a tizenévesek, akik halot­tat még sosem láttak. Akik vé- gigsegédkezték az élesztést. Nyugtami a sokkos, megdöb­bent gyereksereget, míg a mentő, a rendőrség oda nem ér.-Két óra alatt a mi szá­munkra sarkaiból fordult ki a világ - mondja Pinczésné. - A városi szállás felé utaztunkban minden stoptáblánál beért ben­nünket az összetéveszthetetlen autó, amely Krisztiánt vitte. Hajnal negyed négyig folyt a rendőrségi kihallgatás. Közben Pinczésné kérte a rendőröket, értesítsék szécsényi kollégái­kat, tudassák a hírt a szülőkkel. Táviratozni haza, megnyugtatni a többi szülőt. Szörnyű volt az út visszafelé a fájdalomtól magukba roskadt fiatalokkal, felnőttekkel, a lel­kileg megroppant családhoz. Vagy a gazdátlanul maradt csomag átadása. A szatyor, a költőpénz, a magnó. A temetés. A máig nem múló fájdálom.-Minduntalan azon gondol­kodunk, mi késztette arra a fiút, hogy az indulás előtti utolsó percekben, a ' mindenkinek szóló határozott tiltás ellenére, amikor már szinte valameny- nyien útra készek voltunk, visz- szamenjen a medencéhez. Egyre marcangolom magamat, mint mindenki: mit tehettünk volna, hogy Krisztián ma is él­jen? - kérdezi a megválaszolha- tatlant. Meghalt a legkisebbjük A rendőri vizsgálat kizárta az idegenkezűséget - amint azt az apával a két testvérrel és Pinczésnével, illetve a jelen­lévő polgármesterrel is tudat­ták, aki a családot az önkor­mányzat járművével szállította Szegedre 5-én -,és teljes kerin­gési összeomlást állapított meg az addigi orvosi tájékoztatás alapján. A közvetlen hozzátar­tozók megnézhették szereltü­ket, akik akkor meggyőződhet­tek a megmásítatlanról, bizo­nyosságot kaptak: meghalt a legkisebbjük. A jelenleg gyeden lévő Pinczésné - ugyanis a rágalmak egy része közszájon forog - készséggel beszél a megrázó végű kirándulás előzményeiről.-Az idei, a negyedik falu­szépítő tábor volt. Nyolckor kezdtek a gyerekek, majd a tíz­órai szünet után fél egykor fe­jezték be a napot. Ebéd után szabadidős programokat szer­veztünk számukra. Krisztián tavaly szinte sírva kérte, enged­jük őt is táborozni. Jóval több a jelentkező, mint akit fogadni tudunk. Krisztiánt mindenki szerette, a társaság közepe volt. Víg kedélyű, dolgos gyerekként ismertem én is. A jutalomki- rándulásokat pedig azért szer­veztük, hogy a gyerekek meg­ismerkedhessenek az ország egy-egy tájegységével, azok nevezetességeivel. Sokan közü­lük másként el sem jutnának a megyehatárokon túl, hiszen a családok nagy része nem tud áldozni manapság ilyesmire. Igaztalan bűnbakkeresés... Talán a polgármestert meg sem kerestem volna, ha a falu­ból való visszaérkeztemkor le­vél nem várt volna, amiben új­fent Krisztián halálát használ­ták fel a titkok tudói ürügyként. Az írás hírül adta, kikkel, mit és mennyiért dolgoztat a polgár- mester, hogy Ságújfaluban tele­fonokat hallgatnak le, hogy ...- Voltam én már minden és a gyerekeket kísérő felnőttek is - mondja rezignáltan Szentes At­tila. - Talán érthető is a bűn­bakkeresés, de az már sajnála­tos, hogy egyesek a haláleset kapcsán hangulatot próbálnak kelteni »faluban. A polgármester, aki huszon­nyolc évesen barátjaként sze­rette a tizennégy éves Kriszti­ánt, egyébként hivatalból már felvette a kapcsolatot a szegedi rendőrséggel, hogy az elkészült jegyzőkönyvet küldjék el. Ed­dig még nem érkezett meg. Az ok az lehet, hogy a sok rendőr­ségi ügy miatt csúszik az ügyin­tézési határidő. A területileg il­letékes rendőrségtől a család meg fogja kapni az írásos tájé­koztatást. Bár, kétséges, hogy a sokat szenvedett anyán ez nem segít, de talán messzire űzi tőle a fel- tételezéseket, és megbékél a megbékélhetetlennel. Remélhe­tőleg akkor talán az önkor­mányzat, a hivatalban dolgozók és faluért tevékenykedők sem úgy kapják meg a magukét, hogy egy kisfiú tragikus halálát használják fel vélt vagy valós esetek felszínre dobásával. De e téma taglalása már egy külön fejezetbe kívánkozik. Tuza Katalin Vége Uborkaszüret Litkén - Mindent a vásárlókért Jó minőségű, gondosan válo­gatott, kezelt árujával ala­pozta meg hírnevét az öt hek­táron, kordonos művelésre berendezkedett uborkater­mesztő csoport. A gazda az Ipoly Szövetke­zet. A növény termesztését, árusítását Orava Sándor irá­nyítja. A termőterületük Litke keleti felén, a Dobroda partján terül el. Tizenöt ember gon­dozza, öntözi, óvja és szüreteli a termést. A majorban gépesített eljá­rással válogatják méreteinek megfelelően az uborkát, annak Leukó Barnabás a mérlegnél érdekében, hogy a vásárlók kedvébe járjanak. Az uborka igé­nyes növény, ér­zékeny minden káros külső beha­tásra. Ehhez iga­zodva kell ne­velni. Ahogy mindenütt, Litkén is a termesztés költségei a legter- hesebbek. Az ára­kat is ezt fi- gyelmbe véve kell kialakítaniuk. RÖVIDEN Szécsény. A Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat lezáratta a pösté- nyi 3. számú kutat, mert vi­zét a megengedettnél kemé­nyebbnek találta. A kút a víz- és csatornamű vállalat szécsényi kirendeltségének kezelésében van. A kiren­deltség a lezárt kút vízkiesé­sét az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Vállalat­tól kapott vízzel pótolja. Endrefalva. A helyi szövetkezet telepén a közel ötven mázsa hektáronkénti gabonatermést az alapsza­bályban meghatározottak szerint kimérik az aktív ta­goknak, a tulajdonosoknak és a nyugdíjasoknak. A harminc aranykorona után bruttó 15 kg tiszta búzát mértek ki személyenként. Kotrocópuszta. A Ka­rancsmente Vt. mesterséges vadkacsatelepet létesített kétezer szárnyas nevelésére. A vízi vad szépen kifejlő­dött, amit külföldi vadászta­tással értékesítenek. A vad- kacsatelepen állandó ügye­letet tartanak a vadászok. Karancsság. Átadás előtti utolsó simításokat végzik a karancssági új nyolctantermes iskolán. A közel 140 millió forint ér­tékben felépített intézet homlokzatára Radies István festőművész készít sgraf- fito-t népi hagyományok megelevenítésével. Ráróspuszta. Nagy a forgalom az ifjúsági tábor­ban. A kora tavaszi nyitás óta mintegy háromezren lá­togatták az üdülőtelepet. A közelmúltban Budapestről, Makóról és Kétsopronyból fogadtak vendégeket. Az oldalt szerkesztette Bobál Gyula Szombati számunkban Salgótarján és környéke ELHANYAGOLT TERMŐFÖLDEK, MŰVELETLEN SZÁNTÓK - ELLENTMONDÁSOK A MEZŐGAZDASÁGBAN A parasztembert nem szabad eltántorítani munkájától Folytatódó építkezés Szécsény önkormányzatá­nak képviselő-testülete a közelmúltban hagyta jóvá a volt Mikszáth Kálmán alsó tagozatos iskolájának érté­kesítését az egyház számára. Az új tulajdonos a belföldi és külföldi képviseletű Kla- rissa apácarend. Az épületet - a tüdőgon­dozó kivételével — negyven millió forintért vették meg. Az önkormányzat ezt az összeget a Magyar úti Rá­kóczi Ferenc iskola bővíté­sére fordítja. A bővítéssel lehetővé válik a Mikszáth, a Kossuth Lajos úti általános iskola tanulóinak a Magyar úti iskolában való tanítása. Ennek az intézetnek az 1991-es tetőtér kialakítása már eleve úgy készült, hogy ha az önkormányzat megfe­lelő pénzhez jut, folytatják a tetőtér beépítését. Szécsény és térségében, ahol a mezőgazdálkodás jelentős te­rületeken folyik, a paraszt- embereket élénken foglalkoz­tatja a kormányprogram, amely a mezőgazdaságnak ki­emelt szerepet szánt. Ennek a szerepnek a betöltését segíti elő a földrendezéssel kapcso­latos új jogszabály megjele­nése is. De a gond máris jelen van. Azok az emberek ugyanis, akik a földárverés során jutottak a földjeikhez, nem tudhatták, hogy később, a kialakult terhek miatt, nem képesek majd gaz­dálkodni. Ennek tudható be, hogy amikor erre rádöbbennek, elhanyagolják a termőföldet és műveletlenül hagyják a szántót, sőt a földterületek kimérését is késleltetik. Drága a vegyszer, gyomosak a földek, hiányos a munkába ál­lítható gép, kézzel pedig nem bírják a művelést. Égyházasgergén leállt a föld­kiosztó bizottság a munkával. A bizottság elnöke arra hivat­kozott, hogy nincs értelme az egész mozgolódásnak, mert ki az, aki akkora terhet vesz a vál­lára, mint a földművelés. A részarány-tulajdonosok még ma sem tudják hol, merre, mennyi földdel rendelkezhet­nek. Á község határában jelen­tős a műveletlenül hagyott szántóföld. Szétzilált helyzet A megyei földművelésügyi hivatal fel is szólította a község jegyzőjét, hogy sürgő­sen intézkedjen a résztulajdo­nosok földjeinek kiméréséről. Közben azok, akik már ren­delkeznek egy-egy darab föld­del, szabadulni akarnak tőle. így hát a helyzet eléggé szétzi­lált. Arról már ne is beszéljünk, hogy a földosztók munkáját anyagilag nem becsülik. Még útiköltséget sem kapnak. És ehhez hasonló körülmény szinte minden községben fel­lelhető. Megindult a spekuláció Közismert, hogy az árveré­sek során földet szerzettek többségében idős emberek. Ők részesültek kárpótlásban is. De az első év elteltével sokan már nem vállalták a föld megműve­lését, mert magasak a költsé­gek, ők pedig nyugdíjaikból él­nek. Megindult hát a föld adás­vételi ceremóniája, a spekulá­ció előretörése. Csak hát van egy korábban született törvény, amely szerint az árverésen megszerzett föl­det, ha három éven belül érté­kesítik, az eladónak a földterü­let értéke után jövedelmi adót kell fizetni. Az illeték szerepe Ezzel kapcsolatosan kértünk véleményt Podmaniczky Pál földmérőtől, aki határozottan állítja, hogy a már elmondott akadályokon túl, ez esetben is rossz gyakorlatot folytat az ille­tékhivatal. Megzavarja a föld­művelő embereket. Miről is van szó? Az illeték- hivatal figyelmen kívül hagyja, hogy a föld forgalmi értéke az árverésen alakult ki. Ezt több­százan licitálással tették meg az emberek. Ezzel szemben a hi­vatal nem a termőképességet vizsgálja, hanem a föld katasz­terét. így adódik elő, hogy a for­galmi érték megállapításánál például a Szécsény határában a 38 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmű tízezer négyzetmé­ter területű ingatlan négyzetmé­terre megállapítva ugyanannyit ér, mint egy eldugott települé­sen -, ahol 12 aranykorona ér­tékű a föld. Tehát a terület egyezik meg, nem annak minő­sége. Az illetékhivatalnak tehát felül kellene ezt vizsgálni, mert elriasztja a földművelőket a munkától, de befagyasztja a föld forgalmát is.- bobál -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents