Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-10 / 187. szám
1994. augusztus 10., szerda Pásztó Es Környéke 5. oldal Mozgalmas nyár a tízéves Muzsla néptáncegyüttesnél Nemrég fejeződött be egy táncos edzőtábor Mátrakeresztesen, a pásztói Muzsia táncegyüttes fiataljainak és felnőttjeinek részvételével. A Pásztó Tánckultúrájáért Alapítvány, a pásztói kenyérgyár, az Agro-produkt Kft., a Gazdi-bolt támogatásával készültek a fellépésekre, melyek szerencsére elég sűrüek lesznek. A „kis Muzsla” 25 fős, a teljes csapat 45-50 fős. SOK - SOK TANULÁS UTÁN MEGKEZDTE LELKIPÁSZTORI SZOLGÁLATÁT Alapos nevelést adtak az egyházi iskolák Dr. Seregély István egri érsek 1992. július 11-én szentelte pappá szülőfalujában, Szurdokpüspökiben Buda Pétert. Hosszú út vezetett idáig a fiatal pap életében, hiszen az érettségi után nyolc éven át folytatott teológiai tanulmányokat. Szurdokpüspökiben szülei lakásán kértem arra, hogy avassa be az olvasót-, hogyan jutott el idáig.- Mikor határozta el, hogy a papi hivatást választja?-Az általános iskola befejeztével 1980-ban Kecskemétre kerültem a piarista gimnáziumba, ahol magas színvonalon tanítottak az egyházi tanárok, akik papként is nagyon jó nevelésben részesítettek. Itt mélyült el bennem a történelem iránti szeretet, és ekkor született meg igazán a papi hivatásra való törekvés. Igaz már gyermekkoromban szimpatikus volt ez a pálya, de a tengerészélet, valamint a csillagászat iránti vágy is bennem élt. A papi hivatáshoz vezető út első állomása volt, hogy felvettek az egri szemináriumba. Előtte azonban az akkori rendelkezések szellemében másfél éves katonai szolgálatot kellett teljesíteni. Marcaliban, ahol szolgáltam, bántak velünk kesztyűs kézzel. Sok megpróbáltatásban volt részünk, mégis sok pozitív benyomás ért. A sorkatonák között a teológus-hallgatóknak volt tekintélyük. Egy kedves epizód jut eszembe. Felköszöntöttünk egy cigány fiút a névnapján, és könny szökött a szemébe, mert őt még senki nem méltatta erre.- A leszerelés után hogyan alakult a sorsa?-1986 márciusának elején bevonultunk az egri szemináriumba, ahol nulladik tanévként a lelki és tanulmányi ráhangolás következett a katonai szolgálat után. így lelkileg és szellemileg is feltöltődtünk. 1986 szeptemberében megkezdődött a hivatalos első évi oktatásunk. Akkoriban ötéves szinten folyt a képzés. Az első kettőben filozófiai, a további háromban pedig teológiai tantárgyak voltak. A jó felkészíA szurdokpüspöki születésű Péter Hevesben lett káplán nem tésnek köszönhetően tanulmányaimat könnyen tudtam végezni. Erre az időszakra esett egy emlékezetes egyháztörténeti esemény; 1987 májusában ünnepeltük az egri bazilika fennállásának 150. évfordulóját... A második évemet már Budapesten kezdtem a központi szemináriumban. Itt a képzésünk két irányban folyt, egyrészt a papi pályára való felkészítés a szemináriumban, másrészt a tudományos kérdések feldolgozása a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián.- A második év után Olaszországban folytatta tanulmányait. Hogyan került Rómába?-A politikai nyitás kezdetekor Seregély István érsek úr kiküldött Rómába, hogy ott folytassam tanulmányaimat, így kerültem a római Collegium Germanicum et Hunga- ricumba. Ez a régi időkben két kollégium volt, 1579-ben egyesítette XIII. Gergely pápa. Itt is két területen folyt a képzés. Az első év rendkívül nehéz volt, hiszen a kollégiumban a német volt a hivatalos nyelv, míg az egyetemen, amely a Grego- riána nevet viselte, az olasz. Ezért először egyhónapos intenzív nyelvtanfolyamon vettünk részt. Az első évfolyam végén két hónap nyelvtanulás következett Németországban. Utána már nem voltak nyelvproblémáim... Mivel Rómában elfogadták a kétéves hazai filozófiai eredményeimet, csak a 3 éves teológiai tanulmányokat kellett lefolytatnom, melyet 1991-ben eredményesen fejeztem be. Ennek eredményeként Várszegi Asztrik Rómában az Iglesu templomban diakónussá avatott.- A hazai felszentelés mikor, hol és hogyan történt?- Mivel tovább folytattam tanulmányaimat, nem tudtam a közös pappá avatáson részt venni, ezért kértem az érsek urat, hogy felszentelésemet szülőfalumban ejtsük meg. Erre az aktusra nagyon sokan eljöttek, ebből is kiérezvén az emberek szeretetét és ragaszkodását. Másnap megtartottam a primiciát, azaz az első szentmisémet.-Tovább folytatta tanulmányait? Milyen témával foglalkozott?- A teológiai három év után szakterületet lehetett választani a teológiai ágak közül. Én az egri érsek úr tanácsára az egyháztörténetet választottam, és tanultam három éven át. 1994-ben elkészítettem a li- cenciátust, a diplomamunkámat, amelyben Oláh Miklós esztergomi érsek papságra vonatkozó, 1558-68 közötti intézkedéseivel foglalkoztam. Buda Péter augusztus elsejétől a Heves megyei Erdőtelek káplánja. Kerekes Lajos Buda A dél-francia „Kesztyűcské”-t Pásztora várják A sokfelé fellépő együttes vezetőjével, az egyik alapító taggal, Horváth Istvánnal beszélgettünk a nyári programjukról. Tornateremben is járják Horváth István, aki a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola szakmai igazgatóhelyettese, 15 éves kora óta táncol. S mivel 41 esztendős, több mint negyedszázados gyakorlat van mögötte. De ma is rendszeresen színpadra lép.- Mozgalmas lesz ez a nyár. A tábor után az első fellépésünk Szirákon lesz, a MOLL Rt.-nél. Azután vendégeink jönnek: 16-án érkezik Pásztora a La Gantierie 10 együttes, 25-ig lesznek itt. Fellépünk közösen Balassagyarmaton, eljutunk Egerbe, Budapestre, Szi- rákra is. Az együttesünk augusztus 20-án szerepelni fog Nagybátonyban, Kisterenyén, Pásztón. Augusztus 21-én Ra- gyolcon lépünk fel. Öt nap múlva Szurdokpüspökiben következik egy közös fellépésünk egy görög együttessel, akiket a gyöngyösi táncfesztiválon kértek fel.- Nem ígérkezik könnyűnek ez a nyár, de bizonyára sok élményt hoz. Kérem, hogy mutassa be olvasóinknak röviden a „csapatát”.- A kisérő zenekarunk az ESZTAM. A kis, rövid műsoroktól kezdve az egész estét betöltő fellépést is vállaljuk. A táncok: rábaközi, szatmári, bagi, kalotaszegi, méhkeréki román, alföldi (kunsági), marosszéki, sárközi - de nem is soroltam mindent. Táncolunk tornateremben is, színpadon is. Tavasszal Gödöllőn voltunk, júniusban Párádon a Palóc napon. Egerben ősszel várható egy hasonló rendezvény, Mátrakeresztesen 70 fő körüli létszámmal „edzőtáboroztunk”. Úgy éreztem, jó volt a csapat, különösen az idősebbek érezték jól magukat.-És az utánpótlás menynyire biztosított?- A fiatalokat kevésbé köti le a gyakorlás, a modernebb zenék iránt érdeklődnek. Bumm-bumm, lélek nélkül. Ez persze nem mindenkire jellemző. Sokan a próbákra se jönnek el rendszeresen. Közösséget kovácsol- Úgy tudom, Pásztón a Dózsa iskolában foglalkoznak néptánccal. Valóban így van?- Igen, száz körüli a táncra járók száma. A foglalkozások egyfajta közösséget jelentenek, amire a legtöbb gyereknek igénye van. Megint más a próba, az edzés - az már kötelesség. Ezért van, hogy csak a táncot, népzenét igazán szeretők jönnek lelkiismeretesen.-Mennyire kötődik Pásztóhoz?- Tősgyökeres pásztói vagyok. A feleségem is táncolt 48 éves korától, szintén alapító tag volt. Most a nagylányunk veszi át a stafétabotot - a felnőtt csoportban táncol. Ez ragályos, úgy látszik.- A jövőre nézve milyen elképzelései vannak?- Várjuk a táncolni vágyókat és a néptáncot szeretők támogatását - nemcsak anyagiakra gondolok, hanem hogy minél többen jöjjenek el a fellépéseinkre.- gkm A Muzsla néptáncegyüttes vendégeként augusztus 17-25-e között francia folklóregyüttes tartózkodik a városban. A dél-franciaországi Millau hagyományőrző csoportja magyar fordításban a Kesztyücske nevet viseli, emlékezve ezzel a település kesztyűgyártásának régi múltjára. Információink szerint őseik énekeit és táncait, illetve tradicionális hangszereiket mutatják be. A vendéglátók igyekeztek minél gazdagabb programot összeállítani. A francia vendégek fellépnek a pásztói augusztus 20-i ünnepségen - egy műsorban a házigazda Muzslával és a budapesti, bolgár táncot művelő Zdravec néptáncegyüttessel, de előzőleg augusztus 18-án bemutatkoznak a balassagyarmati közönségnek is. Balassagyarmaton a helyi magyar-francia társaság vendégeként, az önkormányzat anyagi támogatásával tartózkodnak. Tervezik, hogy - felhasználva a Muzsla kapcsolatait - műsort adnak a szlovákiai Ragyolcon, valamint a hollókői Palóc Szőttes hagyományőrző fesztiválon. Pásztó és környéke RÖVIDEN Pásztó. Megalakult az Országos Gyermekvédő Liga helyi csoportja, amelynek működési köre a városra és környékére terjed ki. Vezetője Balázs Sán- dorné, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének Nógrád megyei elnöke. Az OGYL pásztói csoportja első ténykedéseként öt nagycsaládból származó gyermek kőszegi üdültetését szervezte meg. Ezután negyven általános iskolást visznek a Budapesti Állatkertbe. Csécse. A községben a polgármesteri hivatal megszüntette a szemétlerakóhelyet. Szerződést kötöttek a pásztói közszolgáltató vállalattal, amely kéthetente gyűjti össze és szállítja el a háztartási és egyéb szemetet. A szolgáltatás évi mintegy 300 ezer forintos költségét az önkormányzat fedezi. Kisbágyon. Érezhető minőségi változás tapasztalható a község kereskedelmi ellátottsága terén. Mintegy fél éve annak, hogy a legnagyobb forgalmat lebonyolító vegyesbolt levált az áfésztől, és a Palotás Comp ellátási körébe került. A váltás eredményeként javult a színvonal és a választék. A lakosság igényeinek még jobb kielégítését szolgálja emellett két mini-ABC is. Tar. Nyáron is működik a művelődési ház és a könyvtár. A könyvtár délelőttönként látogatott leginkább. Az ifjúsági klub keretében péntekenként diszkó várja a fiatalokat. Saját kazettáikat is elhozzák. Az oldalt szerkesztette: Vendel Lajos Csütörtöki lapszámunkban: Bátonyterenye és környéke A pásztói táncosok az idei húsvétkor Hollókőn táncbemutatót tartottak Archív fotó: Kun Király József Az egykori óvónő gyermekkori álmai végül is valósággá váltak Bessenyei Imréné kézműves és bábkészítő családi háza Pásztón, az egyik újtelepi mellékutcában található. Gyermekkorában mindig szeretett volna bábozni, de az akkori elfoglaltságok ezt nem tették lehetővé. Idő múltával töretlen lelkesedéssel és szorgalommal végzi napjainkban gyermekkori álmait - a bábkészítést. Hat évvel ezelőtt - munkája elismeréseként - a megyei kézműves tanács felvette tagjai sorába.- 1982-ben ujjhegy-, majd kesztyűbábokkal kezdtem. Különféle bohóc és népművészeti bábok voltak ezek.- Mi adta az ötletet, hogy felnőtt korára ezzel a tevékenységgel foglalkozzon?-Volt egy munkahelyi balesetem, a kórház után sokáig mozdulatlanul kellett feküdnöm, és az első unokám is megszületett, majdnem egy napon a gerincműtétemmel. Mivel keveset mozoghattam, hasznosítani akartam magam. Az akkori ipartestülethez benyújtottam kérvényemet. Elfogadták, s azóta gyakorlom a kézműves tevékenységem. A lányom a mai napig mondja: „Anyukám, nincs szükséged rá, hogy dolgozzál, az egészséged fontosabb a pénznél is!” Amit én érzek most, csak az tudhatja, akinek az álmai beteljesülnek. Engem ez a bábkészítési elfoglaltság gyógyított meg.- Hogyan kezdett mozgatható figurákat készíteni?-Pályám kezdetén tanultam bábkészítést, mivel az óvónőnek ez elengedhetetlen volt. Mikor elkészítettem egy bábut, Bessenyei Imréné pásztói kézműves néhány alkotása azonnal bevittem az óvodába, mekhangok jelezték. A gyer- A tesztelés sikerét sikító gyér- meki örömök láttán kaptam elismerést, s elhatároztam, hogy iparszerűen - mindenféle túlzás nélkül - fogom gyakorolni. Azóta rendezvényeken, kiállításokon mutatom be legújabb figuráimat. Olyan szerencsés helyzetbe kerültem, hogy másoknak örömet tudok szerezni, olyanoknak, akik még ki is tudják mutatni.- A sikerrel hogyan barátkozott meg?- Először nem is gondoltam a sikerre, mivel nem azért fogtam bele... A színek összeállításához ismemi kell az esztétikát, a figurák méretei is meghatározóak. A testnek, karnak, fejnek az arányos kialakítása... Szükség van, hogy elismerjék az ember a munkáját. Ha látom, hogy a bábu tetszik a gyereknek, s a szülő nem tudja megvenni neki - térítés nélkül odaadom. Nincs már szívem kivenni a kezéből, mivel még a szemével is ragaszkodik hozzá.- A kézműves tanáccsal hogyan került kapcsolatba?- Látták míves kézi termékeimet, majd elvittem zsűriztetni. Rá egy hétre jött a papír, dönt- sem el, szeretnék-e tag lenni. Ha rágondolok, még ma is boldogság önt el: a munkámat hivatalosan is elismerték. Éveken át a kézműves tanács tagjaival jártunk kiállításokra, termék- bemutatókra. Napjainkban már nagyon magukba fordultak az emberek. Akiknek jól megy az ipar, azokat nem érdekli. A kezdők viszont nem tudják, hogy mi a tanács lényege; ha üzleti megrendelést nem kapnak, másodszor már el sem jönnek a gyűlésre. Ezért is alussza a kézműves tanács Csipkerózsika-álmát. Kép és szöveg: Kun K. J.
