Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-01 / 179. szám
2. oldal Külpolitika 1994. augusztus 1., hétfő Érvek a világkiállításért: 3-5 millió turista érkezne Horváth Ákos, a Könyvszakértői Iroda Kft. ügyvezetője arról szólt, hogy a társaságnak a Világkiállítási Programiroda megbízásából készített tanulmánya szerint az expo idején 3-5 millió turista és kétmillió kiránduló érkezne, elsősorban a környező országokból. Az idegenforgalom bevételét 1996-ban 421 milliárd forintra prognosztizálják, ebből 45 milliárd forint származna az expóból. Mindez - tette hozzá Horváth Ákos - az expo „kapun kívüli” bevétele. A kapun belüli hozamot a vendéglátásból, a szórakoztatóiparból és az ajándéktárgyak értékesítéséből 19 milliárd forintra becsülik. A prognózis ugyanakkor jelenleg még nem tartalmazza a koncessziós és a szponzorálási bevételeket. Az adókból várhatóan befolyó összeget 17 milliárd forintot tehet ki. Az expo megrendezése mellett szól az is - állították a szakemberek -, hogy mintegy 25 ezer munkahelyet teremtene. Hangoztatták továbbá: ha nem lesz expo, akkor is mindenképpen érdemes hasznosítani az eddigi erőfeszítéseket, s elképzelhetőnek tartják egy „turizmusnegyed” létrehozását a tervezett kiállítási területen. Az Idegenforgalmi és Befektetési Tanácsadó Kft. vezetője, Szemrédi József arról a tanulmányról számolt be, amelyet a főváros megbízásából készített a társaság az expo megvalósításának feltételeiről. Felmérésük szerint Budapesten többlet-szálláskapacitásra nem lenne szükség. A vendéglátás és a kereskedelem továbbfejlesztése sem kívánatos, kivéve az expo kerítésen belüli területén. A minőséget viszont minden téren javítani kellene, ám a szakértők úgy vélik, hogy erre kevés a szűk két esztendő, jóllehet a minőségjavítás a turizmus fogadókészségében világkiállítás nélkül is sürgető feladat. (MTI) Hét végi kommentárunk Búcsú az EXPÓ-tól Jóllehet, még parlamenti megerősítésre vár, ám már most biztosnak tetszik: nem rendezünk Expót 1996-ban. A szakértőkből álló kormányunk minden körülményt mérlegelve 10 igen voks és 3 tartózkodás mellett, pénzügyi megfontolásokból vetette el a világkiállítás sokat vitatott gondolatát. Azért - folytatódik a nyilatkozat - még felépítik a megkezdett beruházásokat, és mindenképp megünnepli majd az ország államisága fennállásának 1100. évfordulóját is. Mindez rendben is van, csakhogy maradt azért némi kétely, rosszérzés az emberben a hallottak után, és most nem az előző kurzus e téren (is) tanúsított ködösítő magatartására gondolok. A minden körülményt mérlegelő szakértők jeles képviselője a kormánydöntést követően adott interjúban a meglehetősen konkrét kérdésekre adott válaszába jószerivel minden esetben beleágyazta a nem tudom, meglehet, valószínű, reméljük, majd meglátjuk nem túl meggyőző erejű szavakat. En sem tudom. Lehet, hogy mégsem mérlegeltek kellő körültekintéssel? Gondolom ezt azért is, mert a székesfővárosunkban azért csak-csak felépülnek azok az Expó-ra szánt épületek, lesz híd is, csinosítják, szépítgetik a várost, meg miegymás, hogy „fent" jól érezzék magukat a népek. De itt „vidéken" mi lesz? Megtudakolták vajon - mondjuk - Felsötárkányban, Egerben, Párádon, Szilvásváradon, Mikófalván, netán Salgótarjánban, Bujákon vagy Pásztón, meg a többi településen: derék, hogy ti itt így ké- szülgettek, de mit szólnátok ahhoz, ha mégsem csinálnánk Expót? Mondják, majd lesz Magyarország-Fesztivál a millecentená- rium apropóján. Jó, legyen. De kérdem, ki a fenét fog érdekelni a környéken, hogy ünnepeljük magukat? Az identitászavarral küszködő, a polgáriasodás rögös útján botorkáló Romániát vagy Szlovákiát? Netán a Nyugat és Oroszország között hezitáló Ukrajnát? A kivérzett, amúgy sem magyar-baráti mivoltáról híres, teljesen elszigetelt Szerbiát? Vagy a franciákat, indiaiakat, esetleg az amerikaiakat? Majd - szokásuknak megfelelően - eljönnek a sógorok, a németek, és majd csinálunk egy átlagos idegenforgalmi esztendőt '96-ban. Ez az egész valahogy nem esett jól. Remélem azért, ha már így alakult, ugyanilyen frappáns nem lesz a válasz Bős-Nagymarosra is... (kühne) Bées kihasználja majd a magyar Expo lemondását Az osztrák gazdaság veszített ugyan valamelyes tőkét a budapesti világkiállítás lemondása miatt, de ennél sokkal többet nyer azzal, hogy javultak az 1996-os millenniumi ünnepségek esélyei. így értékelte a jelenlegi helyzetet Walter Nettig a bécsi gazdasági kamara elnöke, a Die Presse című bécsi lapnak adott nyilatkozatában. Nettig úgy vélekedett, hogy lesznek olyan multinacionális cégek, amelyek a magyar lemondás miatti csalódottságból tevékenységük székhelyét most majd áthelyezik az osztrák fővárosba. Másrészt az Európai Unió - amely Budapesten képviseltetni akarta magát - ezután megnyerhető lesz az 1996-os ausztriai millenniumi ünnepségeknek. Szó sincs arról, hogy Bées a hátsó kapun át expót csempészne be — mondotta a gazdasági kamara elnöke. Sokkal inkább az a helyzet, hogy ki kell használni a lehetőséget és Bécset e lehetőség révén Kö- zép-Európa gazdasági és kulturális fővárosává kell tenni. A gazdasági kamara elnöke szerint az előkészületeket erre az új szerepre máris meg lehetne kezdeni, annak ellenére, hogy még egy év választ el a millenniumi ünnepségektől. Az első ilyen lépés az lenne, hogy a bécsi belvárost igazi bevásárlási központtá teszik, például hogy megvalósítják végre a hét végi hosszú nyitvatartást. E tervet eddig a szakszervezetek megtorpedózták, most azonban megkezdik a komoly tárgyalásokat az ügyben. Kozirev még két hetet kér a szerbeknek Jobb a viszonyunk már Szlovákiával Lubor Bystricky szlovák külügyi államtitkár szerint Magyarország megállapodási készségét a szlovák előzékenységre adott válaszként lehet értékelni. Bystricky szerint mindennek a magyar-szlovák alap- szerződés aláírásában kellene betetőződnie. A pozsonyi politikus megállapította, hogy a remélhetően jobbra forduló magyar-szlovák viszonynak Szlovákia szempontjai szerint nagy jelentősége van. „Országunk sem tényleges, sem képzelt ellenségeket nem kíván. Megbízható partnerekre van szükségünk, annál is inkább, hogy folytathassuk az ország gazdasági fellendítését célzó elképzeléseink megvalósítását.” - mondta. Lubor Bystricky a magyar-szlovák alapszerződés előkészítésének folyamatával kapcsolatosan visszautasította „egyes szlovákiai magyar politikai erők kritikus megjegyzéseit, azokat a kifogásokat, hogy az alapszerződés szlovák szövegtervezetének előkészítése során velük a szlovák kormány nem konzultált.” A szlovák külügyi államtitkár annak a reményének adott hangot, hogy „a két ország közti kapcsolatok jobbítását célzó szándékok új értékei nyomán mielőbb napvilágot lát majd a magyar-szlovák alapszerződés.” Maradó ukrán atomfegyverek? Konsztantyin Zatulin, az orosz parlament alsóháza, a duma államközösségi kapcsolatokkal és a külföldön élő orosz nemzetiségűek ügyeivel foglalkozó bizottságának elnöke bizonyos feltételek teljesülése esetén elképzelhetőnek tartja, hogy Oroszország nem tiltakozna az ukrajnai nukleáris fegyverek kivonásának leállítása ellen. A Kijevben tartózkodó orosz politikus szombaton a moszkvai Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva kijelentette, hogy ilyen feltételnek tartja a hadászati együttműködés kiépítését Ukrajna és Oroszország között. Zatulin szerint abbén az esetben Ukrajna nukleáris lefegyverzése Oroszország számára nem számítana elsőrendű kérdésnek. Zatulin hangsúlyozta, hogy elvileg ugyan nem pártolja az atomfegyverekről aláírt szerződések felülvizsgálatát, de - mint mondta - Oroszország az ukrán gazdasági nehézségekre való tekintettel „megértéssel” viszonyulna a nukleáris rakéták leszerelésének leállításához. Véleménye szerint ebben az esetben az atomfegyverek az ukrán törvényhozás fennhatósága alá kerülhetnének. (MTI) Joe Ashy tábornok, a NATO dél-európai légierejének parancsnoka szombaton Zágrábban a volt Jugoszlávia területén állomásozó ENSZ-békefenn- tartó érők (UNPROFOR) magas rangú vezetővel tárgyalt. Ashy tábornok Nápolyból érkezett és a Zágráb melletti Plesóban, az UNPROFOR parancsokságán tárgyalt a kéksisakosok vezetőivel: Bertrand de Lapresle tábornokkal, az UNPROFOR főparancsnokával, helyettesével, Ray Crabbe tábornokkal és Michael Rose tábornokkal, a boszniai Keleti György honvédelmi miniszter és román kollégája, Gheorghe Tinea szombaton délelőtt találkozott a gyulai polgármesteri hivatalban. A magyar honvédelmi miniszter kezdeményezésére létrejött másfél órás találkozón a személyes kapcsolatfelvételen túl, napirendre került a kétoldalú katonai kapcsolatok áttekintése, a katonai együttműködés kiszélesítésének lehetősége és más kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdés. A román miniszter a békepartnerség keretébe illeszkedő tíz javaslattal érkezett Gyulára. Ezek között szerepelt a közös hadgyakorlatok lehetősége, katonatisztek cseretanulmányai a két ország katonai akadémiáin, a felszerelések terén való együttműködés és a katonaorvosok tapasztalatcseréje. A román fél ENSZ-erők főparancsnokával. Erre a magas szintű katonai megbeszélésre akkor került sor, amikor a nemzetközi összekötő csoport Genfben bejelentette: megszigorítják a Jugoszlávia elleni szankciókat. Az AFP értesülései szerint az öthatalmi összekötő csoport ülésén nézetkülönbség alakult ki Andrej Kozirev orosz és Warren Christopher amerikai külügyminiszter között. Andrej Kozirev ugyanis azt javasolta, hogy adjanak még két hét határidőt a szerbeknek a szankciók megszigorítása előtt, de javaslata nem talált támogatóra. Kozirev arra is rámutatott, hogy a biztonsági övezetek átalakítása nehézfegyverektől mentes övezetekké „politikai nehézségeket” fog okozni Oroszországnak. Warren Christopher a maga részéről amellett foglalt állást: kemény magatartást kell tanúsítani annak érdekében, hogy a szerbeket a béketerv elfogadására bírják. Alain Juppé, a francia diplomácia vezetője felszólalásában szintén a kemény magatartás mellett foglalt állást. (MTI) Magyar-román bizalomerősítő tárgyalás konkrétan felajánlotta, hogy a román és a magyar légvédelem közös lövészeti gyakorlatot tartson román területen, ám ehhez mindkét ország parlamentjének hozzájárulása szükséges. A megbeszélést követő sajtó- tájékoztatón a miniszterek kölcsönösen kifejtették véleményüket. Tinea hangsúlyozta, hogy az európai integráció kérdésében is hasonló gondokkal küszködik a két ország; mindezek megoldása érdekében elsősorban a bizalom megerősödésére van szükség. Reméli - mondotta -, hogy a két minisztérium között jó személyi kapcsolatok jönnek létre. Keleti szerint a katonai kapcsolatok a politika más területére is hatással lehetnek, ezért fontos, hogy az együttműködést továbbfejlesszék. Hangsúlyozta, hogy a román fél által a Megtalálták a Földön élő állatok egyik rendkívül erős izomzatú ősét Óriási tudományos szenzációnak is beillik az a nagy horderejű felfedezés, amelyet a közelmúltban tettek az örökké kutatni vágyó tudósok. A sikerről számolnak be mostanában számos cikkben az amerikai szaklapok. Pennsylvania állam partjai mentén elterülő mocsarakban megtalálták egy 365 millió éves élőlény maradványait. A tudósok szerint ez volt az egyik legelső kétéltű. A Science című tudományos folyóirat most megjelenő számában Ted Daeschler, a philadelphiai természettudományi akadémia professzora úgy vélekedik, hogy ez az állat az őse minden emlősnek, hüllőnek és madárnak. 140 millió évvel az első dinoszaurusz előtt élt, és az összekötő kapcsot alkotja a halak és a szárazföldi élőlények között. A lelet váll- csontja - jelentette ki Neil Shubin, a pennsylvaniai egyetem biológiaprofesszora és a Science cikkének társszerzője - rendkívül vastag. Merevítő keresztbordák találhatók rajta, ami arról tanúskodik, hogy az állatnak erős izomzata volt. Fel tudott emelkedni a Földről, s használni tudta lábait. Ez szintén azt bizonyítja, hogy nemcsak a tengerben, hanem a szárazföldön is tartózkodott. Shubin elmondta az AP amerikai hírügynökség munkatársának, hogy a kétéltű a vízben kopoltyúval lélegzett, de ahogy felnőtt, kifejlődött a tüdeje is. A professzor kifejtette: az egyetlen ok, amiért elhagyta a vizet, az, hogy menekült a tengeri ragadozók elől. A vízi élőlények kemény harcot folytattak a túlélésért. Azon a környéken, ahol a kétéltű állat maradványait megtalálták, a tengerben 3-5 méter hosszú halak éltek, akkora fogakkal, mint egy emberi hüvelykujj. A most megtalált állat csak azért élte túl a tengeri ragadozók támadásait, mert elhagyta az óceánt. Amikor az első állatok partra léptek, ott csak rovarokat és növényeket találtak - | olvasható a Science legutóbbi számának cikkében. Gorbacsov perli vissza a szülőházát Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és egyetlen elnöke nemcsak beteg édesanyjáért, de a család szülőháza miatt is komolyan aggódik. 1991 nyarán, amikor Gorbacsovot a kommunisták puccsal próbálták hatalmából eltávolítani, édesanyja életében is nagy változások történtek. Az állam ma már nem gondoskodik róla. A támasz nélkül maradt Marija Pantyelejevna, kisebbik fia közreműködésével eladta gyermekei privolnojei szülőházát Andrej Razinnak, az orosz popcsillagnak, aki cserébe bizonyos életjáradékot fizet az asszonynak. Gorbacsovot az esemény teljesen váratlanul érte, már megakadályozni sem tudta. Most azonban, hogy anyja Moszkvába költözött, az ex-elnök pert indított a családi tulajdon visszaszerzéséért. A Romanovok kincsei. Az Ermitázs féltve őrzött kincseit nemrég elővették a trezorokból. A cári család felbecsülhetetlen értékeiből bemutatókat rendeznek. A szakemberek tartanak attól, hogy a Romanov família élő tagjai, illetve akik közéjük valóknak vallják magukat, most jelentkeznek e kincsekért békepartnerség keretében ajánlott programok segítenék a Magyar Honvédség kiképzését. Végezetül megerősítette román kollégájának az ősszel esedékes budapesti meghívását, melyre a román védelmi miniszter azzal Válaszolt, hogy Keleti bukaresti látogatása is aktuális lenne. A magyar-román alapszerződésről Keleti katonásan úgy fogalmazott, hogy megvitatták a szerődést érintő esetleges kérdéseket és elöljáróiknak továbbítani fogják a megbeszéléseken kialakult véleményeket, de a tárgyalás témája elsősorban a két hadsereg kapcsolata volt. Tinea szerint a román kormány semminemű akadályát nem látja a szerződés aláírásának. (MTI)
