Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-11 / 161. szám

1994. július 11., hétfő Megyei Körkép 3. oldal ZÁRSZÓ GYANÁNT A NYÁRI EGYETEMRŐL Az ifjúság örökös téma Ha egy nyári egyetem utolsó napjára - amelyiken „csak” a ta­pasztalatok, javaslatok összegzése történik - a résztvevők zöme ottmarad, akkor az több mindent jelez. Mindenekelőtt a hallga­tók fegyelmezettségét, a szervezők - ez esetben a TIT dolgozói­nak -jó munkáját és azt, hogy senkinek nem mindegy: miként ítéltetik meg a kurzus tevékenysége, jövője. RÁDIÓAMATŐRÖK VERSENYE. A rövidhullámon forgalmazó rádióamató'rök leg­nagyobb világversenye zajlott le a hét végén. Magyarországot tizenkét kollektív rádióál­lomás közel száz rádiósa képviselte. A salgótarjáni rádióklub tagjai a Karancs hegy tete­jén lévő állomáson dolgoztak 24 órán keresztül. Fotó: Gyurién Tibor Az MSZP nem fél a parlamenti többségtől A szombati zárónapon is be­bizonyosodott, amit egész hé­ten érezni lehetett: abban, hogy a salgótarjáni ifjúsági nyári egyetemre tíz országból hatva- nan jöttek el, a jól megválasz­tott témának is nagy szerepe volt. A kisebbség és az idegen­gyűlölet - sajnos manapság vi­lágszerte - aktuális kérdés. Persze az sem feledhető, hogy idén huszadik alkalommal megrendezett program két évti­zed során túlnőtte az ország ha­tárait és már régen van egyfajta vonzereje. Annál is inkább, mert az ifjúság - amelyikre minden év speciális kérdésköre épül - örökös téma. Éppen ezért sajnálatos, hogy bizonyos előadások - például a médiák és az idegengyűlölet kapcsola­táról szóló - éppen az össze­függések ifjúsági vetületeivel maradtak adósak. Az előadók jó része előszeretettel időzött a történelmi, illetve elvi jellegű eszmefuttatásoknál és ezáltal - főként a hallgatók döntő több­ségét kitevő külföldiek igénye­ihez képest - kevesebb idő ju­tott a kérdések jelenlegi, ma­gyarországi megjelenésének ér­telmezésére, elemzésére. Az idén -minden korábbi nyári egyetemhez képest - na­gyobb volt a résztvevők aktivi­tása a korreferátumok megtar­tásában. Alaposan felkészültek, tudatos mondanivalóval érkez­tek Salgótarjánba. Az is egyre inkább jellem­zője a nyári egyetemnek, hogy a hallgatók - az egyébként álta­luk is jónak minősített megyei (Folytatás az 1. oldalról) nem mérték ki rá a távozás sor­sát, hogy úgy gondolták, vele nagyobb az esély arra, hogy túl­tegyék magukat a nehézsége­ken, mint nélküle. A politikai irányvonalban tehát marad a folytonosság, „mert nincs más esély”, és Orbán „megpróbálja szimpatikusabban képviselni” ezt az irányvonalat. Orbán hi­szi, .joggal gondolhatja úgy, hogy ő minden Fidesz-tag el­nöke”, ezért mindenkit arra kért, „függetlenül attól, szimpa­tizál-e vele vagy nem, bízik-e benne vagy nem”, segítse mű­ködését a következő időszak­ban. Elmondta azt is: nem hullt a semmibe az 7 százaléknyi szavazat, amelyet a Fideszre adtak a választók a polgári Ma­kulturális programokon kívül - szeretnének helyi - nyilván el­sősorban ifjúsági - szerveze­tekkel kapcsolatba lépni az itt­létük során éppúgy, mint a ké­sőbbiekben. Ezúttal is számos konkrét igény fogalmazódott meg a résztvevők részéről a fo­lyamatos együttműködésre az ifjúsági cserekapcsolatok, to­vábbképzések, nyelvtanfolya­mok terén. A zárónapon is megfogalma­zódott: Magyarország és jelesül Salgótarján földrajzi elhelyez­kedése jó feltételt teremt ahhoz, hogy a jövőben is találkozóhe­lye legyen a Keletről és Nyu­gatról érkezőknek. Körvonala­zódott az is, hogy jövőre -tekintettel a Helsinkiben kö­tött együttműködési és bizton­sági egyezmény huszadik év­fordulójára- érdemes lenne a határok nélküli Európa témakö­rét napirendre tűzni, természe­tesen az ifjúság nézőpontjából. Van tehát jövője a nyári egyetemnek, amely az évek so­rán beépült Salgótarján szel­lemi életébe, egyike a legran­gosabb visszatérő események­nek. Igény van rá, de komo­lyabb erkölcsi és anyagi támo­gatás is kellene - mondjuk ép­pen az ifjúsági szervezetek ré­széről -, hogy ne kelljen a résztvevők költségeit növelni. A vendéglátó város önkor­mányzata mindenesetre ez év­ben is támogatta a nyári egye­temet, mint ahogyan példamu­tató volt a „MÉSZÖV” is, ame­lyik az adókedvezményét utal­tatta át e célra. - csongrády ­gyarország reményében. „Igaz, hogy gyenge a hangjuk a par­lamentben, hogy nagyon nehéz lesz sikerrel venni az önkor­mányzati választásokat”, de ezt a reményt életben tartják a kö­vetkező négy évben, és „ha az égiek is megsegítenek minket, akkor lesz itt polgári Magyar- ország, és abban a Fidesz szava sem lesz elhanyagolható” - mondta az elnök. Késő este az országos elnök­ség tagjait is megválasztották. A tagok: Ader János, Deutsch Tamás, Illés Zoltán, Kövér László, Pokorny Zoltán, Szájer József, Varga Mihály, Wachs­ter Tamás. A mandátumok a következő, tavaszi kongresszu­sig érvényesek. Dudellai Ildikó (Folytatás az 1. oldalról)-Tehát úgy érzi, könnyű lesz együtt dolgozni a bizott­ság elnökével, Kádár Bélával, az MDF országgyűlési képvi­selőjével?- Nem tudom. Azok a szak­emberek, akik közelebbről is­merték, azt mondják, Kádár Béla európai ember, aki nem a pártos politizálást helyezi elő­térbe. Nagyon bízom benne, hogy könnyű lesz vele együtt­működni.- Mit tudnak tenni önök azért, hogy néhány év múlva azt mond­hassuk, valami változott a me­gyében?- Nem hiszek abban, hogy önál­lóan, kiszakítva a megye vagy a vá­ros kezelhető lesz az országban. Abban viszont igen, hogy kell külön kezelési módot találni a régiónak, a megyének. Amit ál­lítottam a választási kampány­ban is a kevés ígéret között: a parlamentnek, a megalakuló kormánynak a ciklus első felé­ben törvényi szinten kell szabá­lyoznia a település- és terület- fejlesztést. Átfogó, regionális válságkezelő programra kell törvényszintű garanciákat adni. Az lenne az eredmény, ha ezek a törvényi garanciák a parla­ment szintjén megszületnének, amelyek ennek a térségnek a felzárkózását szolgálhatnák. Már az elején érzékelem: bor­zasztóan kicsi a mozgástér. Egyéni és vállalati megkeresé­sek jönnek különböző összeg­gel jogos gazdasági érdekekért. Ez alapvetően gazdasági szféra. Ha valljuk azt, amit korábban mondtunk, hogy a politikának távolabb kellene kerülnie a közvetlen gazdasági beavatko­zásoktól, és nem kellene erre rátelepedni - a politikának erre nagyon kicsi a ráhatása.- Egy országos napilap publicistája konkrétan meg­fogalmazta, hogy rémisztőnek találja a parlamenti többsé­get. Hogy érzi ezt?- Működik Magyarországon a hatalmi ágak megosztottsága. Ennek következtében az, hogy a parlamentben 72 százalékos többsége van a kormánykoalí­ciónak, talán arra lesz elég, hogy a négy évben megho­zandó igen kemény gazdasági, szociális, embert próbáló intéz­kedések mögül nem hiányzik a támogatottság. Nem azért, mert ahhoz van kedvünk, hogy a magyar társadalmat tovább ter­heljük, hanem azért, mert úgy tűnik, hogy nincs más út. Az el­lenzéknek súlyánál nagyobb szerepet biztosítottunk a parla­ment bizottságaiban. Az új ház­szabály is a mindenkori ellen­zéknek kijáró jogokat próbálja biztosítani, például a közvetlen kérdezés lehetősége, a parla­menti vizsgálóbizottság kez­deményezése. 40-ről 20 száza­lékra szállítjuk le ennek korlát­ját, ami azt jelenti, hogy ko­moly, a kisebbséget védő ga­ranciákat akarunk felállítani. Mert mindenkinek, aki józanul gondolkodik, abból kell kiin­dulnia, hogy ma én vagyok többségben, de biztosítani kell azokat a jogokat, amiket ma­gamnak szeretnék elérni ki­sebbségben.-Egységes lesz ez a nagy­számú szocialista frakció?-Soha nem is volt, nem is lesz egységes. 209 ember nagy tömegű képviselő. A frakció első ülésén létrehoztunk olyan szervezeti működési szabályza­tot - nemzetközi tapasztalato­kat figyelembe véve -, amely a garanciákat tartalmazza: pél­dául milyen kérdések lehetnek azok, amelyekben kötelező szavazást kell elrendelni - nem azért, hogy egyéni képviselői jogokat korlátozzunk, hanem hogy a rendszer kiszámíthatóan működjön. Megpróbáltuk azt is szabályozni, hogy hatalmon lévő parlamenti képviselőnek milyen lehetőségei vannak a koalíciója ellenőrzésére. Azon­nal hozzáteszem, ez nem a par­lament előtt elhangzó interpel­láció. Korlátozni kellett az egyéni ügyek intézését is, ne­hogy az történjen, hogy 149 egyéni képviselő a saját körzete több ezer problémájával frontá­lisan nekirontson a magyar ál­lamigazgatásnak, minisztériu­moknak, és elkezdje intézni kormányzati pozícióból a saját ügyeit, mert akkor az állami­gazgatás nem lesz képes haté­konyan működni. Dudellai Ildikó A NAP HÍREI Traffipax Július U-én, hétfőn 10 és 18 óra között a következő út­vonalon várhatóak traffipa- xos sebesség-ellenőrzések: 21-es számú főútvonalon Mátraverebély külterületén, Kisterenyén és Nagybátony belterületén, a 23-as számú úton Nemti és Nádújfalu belterületén. Kóbor ebek ellen Ludányhalászi. A polgár- mesteri hivatalban többen panaszolták az utóbbi idő­ben, hogy a településen igen elszaporodtak a gyerme­kekre, felnőttekre egyaránt veszélyes kóbor ebek. Kér­ték a helyi vezetést, tegyék meg a szükséges intézkedé­seket. A polgármester ezzel kapcsolatosan közölte: fo­lyamatban van az utóbbi. Könyvtári tárlat Salgótarján. Oláh Jolán ké­peit bemutató kiállítás nyí­lik július 12-én 16 órakor a Balassi Bálint Könyvtárban. Megnyitja Orbán György képzőművész tanár. A ren­dezvényen a Salgótarjáni Pedagóguskórus is szerepel. Lejárt a türelmi idő Galgaguta. A faluszépítő csoport újra betelepítette a megrongált, illetve a hiá­nyos, mások által tönkretett virágágyakat, s mindaddig így cselekszik, míg egyszer csak vége szakad a gátlásta­lan és indokolatlan pusztí­tásnak. Hogy ez mielőbb bekövetkezzen, a jelenlegi helyzet kedvezően megvál­tozzon, az önkormányzat úgy döntött, hogy pénzbír­ságot szab ki a község érté­keit, közterületeit pusztí­tókra. Lejárt a türelmi idő. Ez nem csínytevés! Aktuális témát választott az idei nemzetközi ifjúsági nyári egye­tem Salgótarjánban. Az ifjúság, a kisebbség, az idegengyűlölet kérdéskörét boncolgatták a ha­zai és külföldi résztvevők, mi­közben kint az utcán a valóság írta a történelmet. A belváros egyik utcai könyvárusának pavilonjára is­meretlen személyek horogke­resztet karcoltak, és kerek pe­rec felvésték: „Zsidótól semmit ne vásárolj, soha!” Jelzés értékű üzenet, nem mehetünk el vállrándítással mellette. Ez nem csínytevés - kihívás! (g«g) Orbán Viktor a Fidesz elnöke Boldvai László, a szocialista képvise­lők megyei csoportjának vezetője Fotó: án A római birodalmat védték Diósjenőn No, nem most, hanem anno, időszámításunk szerint 173-ban, mikor is Marcus Au­relius, a római birodalom mesz- szire tekintő filozófus császára a diósjenői tónál vette föl a har­cot a barbár ger­mán törzsekkel, a markomannokkal és a kvádokkal. A község ha­gyományőrző tár­sasága, a Szent- györgyi Kör em­léktáblát állított a történelem nagy alakjának tisztele­tére. Végh József, a kör elnöke el­mondta, hogy példaértékű az az összefogás, ami­nek segítségével felépítették az emlékhelyet. Az 1989-ben alakult egyesü­let lokálpatrióta diósjenői pol­gárokból tevődik össze, akik szívügyüknek tekintik a község történelmi és kulturális értékei­nek felkutatását, ápolását, át­mentését az utókornak. így de­rült ki, hogy Kossuth Lajos, a község tiszteletbeli bírája, így emlékeznek meg évről évre az 1848-49-es szabadságharc honvédéiről, és így került ko­szorú Marcus Aurelius emlék­művének talapzatára is. A fejlett nyugati országok­ban egy ilyen történelmi ese­ményből egy falu, de még egy város is meg tud élni. Szállodát, vendéglátóhelyet építenek, hogy a községet látogató turis­tákat magas színvonalú szolgál­tatással fogadhassák, és termé­szetesen minél nagyobb ide­genforgalmi bevételre tegyenek szert. Mint Végh József elmondta, nekik is hasonlóak az elképze­léseik, igaz, azokat szerényebb körülmények között kell meg­valósítaniuk. A megemlékezés és táblaa­vató után a váci Família Gladia- túra harcosai szórakoztatták a több mint 300 fős közönséget, akik hangos üdvrivalgással fo­gadták a váltakozó hadiszeren­csével vívott ütközeteket, ami­nek győztesei - a történelmi hűséget figyelembe véve - a rómaiak voltak. A barbár hadak bukásával azonban nem járt együtt a leszámolás, a vérfürdő. A szemlélők megnyugodva ve­hették tudomásul a csata békés befejezését. A megemlékezésből hagyo­mányt szeretnének teremteni a nógrádi községben. - dötö ­A hadak istenéhez fohászkodtak ____________KÍVÁNCSISKODÓ__ _____ A z idegenforgalmi hozzájárulás fizetéséről Harmadosztályú presszót vezetek, 1994. évtől nekem is kell idegenforgalmi hozzájá­rulást fizetnem. Az iránt ér­deklődöm, kikre vonatkozik a hozzájárulás fizetési köte­lezettség, és hogyan kell tel­jesíteni a Fizetési és bevallási kötelezettséget? A kérdésre dr. Sándor Pál, az APEH megyei igazgatósá­gának osztályvezetője a kö­vetkezőket válaszolta:- Az idegenforgalmi hozzá­járulás fizetésével kapcsolatos előírásokat Az egyes állami pénzalapokról szóló, 1992. évi LXXXIII. törvény szabá­lyozza. A törvény 1994. ja­nuár 1-i módosítása következ­tében bővült az idegenfor­galmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre és a hozzájá­rulás mértéke is emelkedett. A fizetésre kötelezettek köre és a hozzájárulás mértéke a következők szerint alakul az éves árbevétel százalékában: kereskedelmi szálláshelyeknél 2; vendéglátóhelyeknél 1; uta­zásszervező irodáknál 1; sze­mélygépkocsi-kölcsönzést folytatóknál 2; kaszinók és já­téktermek 2; egyéb idegenfor­galmi szolgáltatásnál 1 száza­lék. Valutabeváltás esetén az éves árrés 1 százaléka.- Az idegenforgalmi hozzá­járulás előlegét - az éves ada­tok alapján számított kötele­zettség alapul vételével - ne­gyedévenként 20, 30, 30, 20 százalékos mértékben kell tel­jesíteni. Az előleg alapja az előző évben folyamatosan működő gazdálkodó szerve­zetnél az előző évi bevallás szerinti nettó árbevétel. Az előző évben év közben alakult, vagy átalakult vállalkozások­nál a tevékenységből várható árbevételnek a működés nap­jait figyelembe véve a teljes naptári évre átszámított éves összege. Ezt az adóelszámo­lási iroda számlájára kell befi­zetni, amelyhez a befizetési csekk az adóhivatalban besze­rezhető. Az idegenforgalmi hozzájá­rulás összegéről a tárgyévet követő év május 31-ig beval­lást kell benyújtani, melyben a tárgyévi tényleges hozzájáru­lás és az előleg összegét kell elszámolni. Az elszámolás­ként jelentkező különbözetet július 20-ig kell megfizetni, il­letve visszaigényelni. Az idegenforgalmi hozzájá­rulásként befizetett összeget a vállalkozás ráfordításként (költségként) számolhatja el. A litkei Ipoly-téesz tagsága közgyűlés hiányában a Hír­lap hasábjain keresztül kér­dezi a szövetkezet elnökétől, hogy a tervezett helyi vízmű részére kisajátított földterü­let vételárát milyen célra kí­vánja felhasználni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents