Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-09-10 / 160. szám
1994. július 9-10., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Arcok - Harcok 9. oldal Lódból óriás lett Szabó Lőrinc gyermekkorában néhány évig Balassagyarmaton élt. Ez az időszak jelentős hatással volt kibontakozó költészetére. A Templom utca, az Ipoly fűzfái sok versében visszatérő motívumként jelennek meg. A fiúból nem lett költő - a filmrendező pályát választotta. Filmes berkekben úgy emlegetik őt, mint „a reklámkirály.” Ifjabb Szabó Lőrincet 1957-ben kirúgták a filmgyárból. Két és fél éves meghurcoltatás következett. Lóri megjárta a Gyorskocsi utcát is. Az ok: 1956 és az a tény, hogy a költőóriás fia .-Abban az időben asz- szisztenskedett. Kik voltak a tanárai?-Fábry Zoltán és Keleti Márton. Marci bácsi zseniálisan szervezte, ami eladható. Tudta, milyen forgatókönyv kell a politikai vezetésnek, milyen a közönségnek.-Fábry azért más kategória.- Tőle komoly szakmai tudást lehetett szerezni. Megtanultam a pontosságot, a precizitást, az igényességet.- Meghurcoltatása után hogyan alakult rendezői pályája?- Hivatalosan ugyan visszavettek a filmgyárba, de gyakorlatilag légüres térbe kerültem. Időközben kifutott a főiskoláról két új évfolyam. Ekkor végzett például Szabó István. Ők nagyon összetartottak - nem lehetett a tojáshéjon belülre kerülni. Magányos lovaggá váltam. Mígnem jött egy felkérés.-És elkezdte gyártani a művészfilmeket?-No nem egészen. Reklámfilmre szólt a megbízatásom. Életemben nem csináltam ilyen filmet.- Nem érezte úgy, hogy ez lealacsonyító munka?- Akkor a reklámkészítés a filmszakmán belül valóban lenézett műfaj volt. Én azonban örültem, hogy egyáltalán valamit csinálhatok.- Gondolom, az eddigiektől eltérő fogásokat alkalmazott?-Előtte nem voltam megfertőzve a reklámokkal, mondhatni új megközelítést alkalmaztam. Úgy álltam hozzá, mint egy játékfilmhez.- Csak nem művészi reklámfilm lett a végeredmény?-Talán ez a szó nem egészen helyes. Az biztos, úgy csináltam meg a filmet, akárha egy harmincmásodperces játékfilm lenne. Sokan fél napig készítettek egyet, én meg dolgoztam rajta három hétig. Utólag azt mondják a szakemberek, teljes megújulást vittem ebbe a műfajba.-Miért volt sikere reklámfilmjeinek?-Tudok és szeretek vágni - iszonyú pergő, cikázó, rit- musos filmeket készítettem. Az első reklámfilmem a Gar- déna volt.- Aztán sorra jöttek a megrendelések?-Nyomban kaptam három újabb felkérést. Amikor ezek elkészültek, attól kezdve elszabadult a pokol. Fizikai képtelenség lett volna megcsinálni valamennyi felkérést.- Milyen csapattal dolgozott?- Nagyszerű társaságot sikerült kialakítani. Sára Sándor, Tóth János operatőrökkel és számtalan kiváló színésszel dolgozhattam együtt.-Melyik a legismertebb produkciója?- Talán a bontott csirke.-Az, amelyikben elhangzik, hogy nem megmondtam, nem megmondtam, hogy bontott csirkét, bontott csirkét...?-Háromnapos munka volt csak ez az egy mondat.-Kik „szerepelnek” ebben a híres filmben?- Darvas Iván, Inke László, Körmendi János. Ezek a nagyszerű színészek voltak a nyögőhangok.- Mennyi reklámfilmet készített?- Sok százat.- Mikor hagyta abba?- Hat éve lehet ennek.- Végleg megszakadt a kapcsolata a rendezéssel?- Most van egy kis cégem, egy stúdióm. Legutóbb Sára Sándor kért fel, készítsek egy reklámfilmet a Duna Televíziónak. Ádám Tamás A filmrendező A SZÜLÉSZET ELŐNYÉRE SOKAT VÁLTOZOTT AZ UTÓBBI IDŐBEN Bábaasszony gyermeke az érdeklődő nőgyógyász Az egyik hajdú-bihari faluban látta meg a napvilágot. Édesanyja bábaasszony volt. Húsz éve végzett a debreceni Orvos- tudományi Egyetemen. Öt évig a nyíregyházi kórház szülészetén igyekezett megtanulni a szakmát. Majd kétéves kitérő következett: körzeti orvosként működött. 1980-ban került a salgótarjáni megyei kórházba. Szülész-nőgyógyász adjunktus. Három gyermeke van. A nagyobbik fiú érettségizett, a kisebbik mindössze ötéves, a kislány a középiskola befejezése előtt áll. megvan a szopóreflexük. Tehát nem kell elszakítani a gyermeket az anyától, és meghatározott időközönként bevinni hozzá. Ezt az anya dönti el. Persze - mint minden újjal - az új szoptatási móddal szemben vannak ellenérzések. Mégis ez a természetes, a legjobb. Dr. Bördős Lajossal beszélgetünk. Beszélgetés közben olyan ember képe rajzolódik ki előttem, mint aki nagyon szereti a hivatását. Aki belülről fakadó egyszerűségével és nyíltságával megragadó ember. Bizalmat ébreszt partnerében, így érezhetik a szülő asszonyok is.- A bábaasszony gyermekét éppenséggel el is riaszthatta volna választott hivatásától az édesanya tapasztalata. Nem így történt. Mivel magyarázza?- Édesanyám példája nekem azt mutatta, hogy sokszínű, szép ez a pálya, - feleli dr. Bördős Lajos. - Mint legkisebb gyereket, gyakran magával vitt. Nem tudott ugyanis kire hagyni. Később gyakran mesélt a munkájáról. Megfogott. Ezzel sokat lehet segíteni az anyákon.- A salgótarjáni kórház szülészetéről elég gyakran hallani manapság - szerencsére jókat. Bekapcsolódtak a bababarát-kórház nemzetközi mozgalmába. Mennyien szülnek az osztályon egy esztendőben?- A szülési szám átlaga 1250-1279. Amikor ide kerültem, akkor ez körülbelül 250-nel több volt. Ugyanakkor ez a szám 3-4 esztendeje stagnál, nem csökken, nem emelkedik.-S száma?- A terhességmegszakítások szintén stagnálnak. Azt hiszem, sokat jelent ebben az, hogy gyakran és széles körben propagáljuk a fogamzásgátlást.- Tud ajánlani valami jó módszert?- Egyéne válogatja, hogy kinek milyen módszer a legjobb. Mérlegelni kell például az illető egészségi állapotát is. Nyugaton egyre inkább kezdenek visszatérni a hagyományos fogamzásgátló módszerekre. Én azt vallom, az a lényeges, hogy az ember ne ártson. Meglehet, konzervatívizmus ez a részemről, de ne felejtsük el, hogy a hormonális szereknek nem kívánt mellékhatásai lehetnek. a művi vetélések Dr. Bördős Lajos: Nyughatatlan vagyok, az új dolgok mindig érdekeltek- Sokat hallhattunk már egy - nálunk legalábbis nem régi - szülési módszerről, amikor a férj is jelen van a szülőszobában. Salgótarjánban mennyire elterjedt ez?- A szüléseknek több mint a fele ma már ilyen, mi úgy mondjuk: apás szülés. Ez az együttszülés tulajdonképpen természetes, mert ekkor nemcsak gyermek, hanem család születik. Az elbeszélések szerint az apák többsége számára csodálatos élmény volt az együttlét. Örök életükre megmaradt.- A szülészetben változott az újszülöttek szoptatásáról való gondolkodás is. Miért?- A születés időszaka körüli - szakmailag perinatális - halálozás alacsony szintjével a magyar élvonalban van a kórház. Ez a jó szakmai munkára is enged következtetni. Színvonalasnak mondható az osztály műszerezettsége is?- Vannak jó műszereink, de természetesen jobban lehetne igazodni a kor színvonalához. Például a laparaszkópiához jó volna egy videokamera, kellene egy hiszteroszkóp, ránk fémé egy modernebb ultrahangkészülék. Mindezek részletesebb, alaposabb vizsgálatot tennének lehetővé. Előbbre vinné munkánkat a lézer alkalmazása is.-A műszerezettség fejlesztésének nyilvánvalóan nem szemléleti, hanem anyagi korlátái vannak, melyeket természetesen időben le kell bontani. Zárjuk beszélgetésünket személyes kérdéssel: Hogyan érzi magát alföldiként a hegyvidéken?- Erről a legtöbbet az mond, hogy házat építettem Salgótarjánban, tehát letelepedtem. Egyébként a vidék nem volt idegen a számomra. Az építész bátyám Pásztora nősült, s gimnazistaként többször megfordultam errefelé. Jó értelemben véve, elég nyughatatlan ember vagyok, vagyis az új dolgok mindig érdekeltek. Főleg amelyek az emberek jobb életét segítik. Sokat forgatom a szakA salgótarjáni Madzsar József Megyei vesz a Bababarát Kórház-mozgalomban Kórház szülészete részt Fotók: Gyurián- Megfigyelhető, hogy az az anya, aki szoptat, annak a gyereke addig nem beteg. Az anya ellenanyagai védik a csecsemő szervezetét. Különösen az első időszakban. Ma már közvetlenül a szülés után szoptathat az anya, hiszen az újszülötteknek irodalmat, s megpróbálom az újat alkalmazni. Az osztályon megvannak a lehetőségeim. Nem tagadom: jól érzem itt magam. Bizonyára sokak vágya, hogy ugyanezt elmondhassák! Sulyok László ZÖLDI LÁSZLÓ „macskakörömpörköltje” Elvtársurakról mondják Stílusérzék A kádári párttitkárok arroganciáját únta el mindenki a nemzetiszínű titkárok fen- sőbbrendű megnyilatkozásaiban. Lengyel László politológus-közgazdász, a Pénzügykutató Rt. vezérigazgatója. ■ 168 Óra, május II. Avas múlt A honnak atyjai állampárti szalonokban tanulták a bo- kacsattogtatást, ettől azután az úri viselkedés nálunk inkább olyan, mint a kormányőrök viselete az Országházban: díszmagyar- féle antantszíjjal, a farzsebben avas szalonna. Szántó Péter közíró, a Képes Európa volt főszerkesztője. Napló, április 5. Vattázott lélek Az urak lelkének legmélyebb rétegeiben biztos, hogy talál az ember egy nagy, XXL méretű molyirtótói bűzlő pufajkát. Megyesi Gusztáv közíró, az Élet és Irodalom volt fő- szerkesztője. Magyar Hírlap, április 13. Választási tanulság Az ország nem kér az apparátusdzsentrik tobzódásából. Barát József újságíró, a Magyar Rádió kirúgott főmunkatársa. Népszava, május 30. Szállj, szállj... Az urak egy része hernyóként maga is komcsi volt, mielőtt kibontakozott belőlük a népnemzeti pillangó. Most mennek vissza hernyónak. Ungvári Tamás esztéta és műfordító, a Színház- és Filmművészeti Főiskola professzora. Respublika, június 3. Figyelmeztetés Kedves elvtársak és kedves uraim, a mai Magyarországon már nem érvényesek sem a régi tagkönyvek, sem a régi kutyabőrök. Gyarmati Béla miskolci hírlapíró. Eszak-Magyarország, június 4. (Zöldi László közíró korábbi gyűjteményét kötetben jelentette meg, amelynek folytatását tervezi.) Tiszta lap és történelmi megbékélés (I.) Óriási indulatokat kavart sok résztvevő lelkében Nagy Erzsébet és Horn Gyula 301-es parcellabeli közös koszorúzása. Az ötvenhatos forradalom miniszterelnökének lánya bizonyára alaposan átgondolta ezt a cselekedetét. Véleményét leírta, elmondta: 1956 mindenkié, a forradalom emlékét senki nem sajátíthatja ki. Hóm Gyula pedig nyilvánvalóan tisztelegni kívánt egykori politikai ellenfelei emléke előtt. Az 1994-es választások győztese várható miniszterelnökként nyilvánosan vállalta 1956 örökségét. Gál Zoltán vezető szocialista politikus ötvenhatos szervezetek vezetőivel tárgyalt és a híradások tanúsága szerint dűlőre is jutottak egymással. Erkölcs és politika A kormányzó Magyar Szocialista Párt látványos gesztusai a történelmi megbékélés keresését jelzik. Nem tudom, ki mennyire tartja számító politikai lépésnek a szocialisták ilyen tetteit. Politikai értelemben én megbékélési szándékukat őszinte törekvésnek tartom. A politikusok tetteit kizárólag politikai értelemben érdemes értékelni. A szocialista politikai vezetők 1989, vagyis pártjuk újjáalakulása óta folyamatosan hangoztatják a forradalom értékeinek teljes vállalását. Nagy Imrét mindkét értelemben saját halottjuknak tekinthetik. Ő egész életében kommunista, majd demokratikus szocialista politikus volt. Másfelől saját akkori pártja központi bizottsági ülésen szavazta meg az ellene lefolytatott büntetőeljárás megindítását. Ez - tudjuk - halálos ítélettel, majd kivégzéssel zárult. Az elődpárt akkori politikai felelőssége tehát vitathatatlan. A politikai tetteket - ezt is tudjuk - nemcsak politikai, hanem erkölcsi értelemben is értékelhetjük. Mégis érdemes arra figyelmeztetni mindenkit, hogy kinek-kinek más az erkölcsi alapja egy ilyen morális értékeléshez. Ma élő magyar állampolgáraink többsége - köztük én is - sem hőse, sem áldozata, sem megtorlója nem volt az egész emberöltővel korábbi történelmi tragédiának. Más azok helyzete, akik aktívan felléptek akkor bármelyik oldalon. Erkölcsileg a forradalmi tetteik miatt később elítélt vagy évtizedekig hátrányos helyzetbe hozott emberek mondhatnak ítéletet. Ötvenhatosok hallgatása Meggyőződésem szerint mások nem! Abból ugyanis kilógna a politikai lóláb: ártatlanságunk tudatában mai politikai ellenfeleinken vernénk el a port a múltjuk felhánytorgatásával. Egy-két hónapja csak, hogy egy egész választási kampány középpontjába állíttatott ez a vád. Az eredményből tudjuk, hova vezetett az egész. Nem vezetett sehova és nem lett értelmes vége. A közhangulatot mégis tovább mérgezte. Nincs értelme a mai politikában ezerkilencszázötvenhat eseményeit erkölcsi bunkóként forgatni. Társadalmunk zöme elveti az ilyen törekvéseket. Emberiség elleni bűntett vádjával bíróság előtt állnak a sor- tűzes perek vádlottjai. Nem tudhatom, mit éreznek most a barbár mészárlások életben maradt áldozatai. Tavaly nyáron Salgótarjánban és Bátonyterenyén hallottam a panaszaikat, idén június 16-án a 301-es parcellában láttam megrendültségüket. Elsősorban nem az utólagos számonkérésről, valamilyen jogi bosszúról beszéltek. Mai sérelmeiket, hátrányaikat, kettétört életpályájuk nyomorúságosságát sorolták. Majdnem minden panaszuk jogos volt. Abban biztos vagyok, hogy a hatalomnak és a társadalomnak ezeket a szomorú eseteket kellene orvosolnia. Korántsem vagyok ilyen biztos a sortűzperek fogadtatásában. Nagyon érdekelne, hány ötvenhatos áldozat tartja történelmi igazságszolgáltatásnak ezeket a perceket. Vajon ma is a régi barikád két oldalán állás osztja meg legjobban a vádlókat és a vádlottakat? A parancsra lövő kispu- fajkások a felelősök harminc- nyolc év után mindenért? Az ókori görög sorstragédiák forgatókönyve szerint kell, hogy működjön a XX. század végén a magyar igazságszolgáltatás? Kérdéseim valódi kérdések - nem tartalmaznak sugallt válaszokat. Az ötvenhatosok mégis egyre inkább hallgatnak. Mind kevesebbet felelnek a volt forradalmárok, nem beszélnek fölöslegesen a volt karhatalmis- ták. Kérdezni bárki kérdezhet - a válaszra kizárólag csak nekik adott jogot a sors és a történelem. Talán a hallgatásra is... Példák, példázatok Spanyolországban, sajnos, az 1936-39-es polgárháború vérengzéseiben mintegy hárommillió ember pusztult el. Negyven évvel később a spanyol demokrácia kezdetén felsorakoztatták az egykori ellenségek veterán vezetőit egymással szemben, kezet fogattak velük. Egykori harcukat valóban békévé oldotta az emlékezés. Fél Spanyolországot mégsem lehetett emberiség elleni bűntett miatt vád alá helyezni. Bár a vádnak lett volna alapja. Tudja ezt mindenki, aki kicsit is ismeri a spanyol polgárháború példátlanul véres történetét. Ők mégsem kezdték újra a polgár- háborút egy emberöltővel a tragédia után. Magyarországon pár ezer ember idén májusban a Köztársaság téren tüntetett: egy pártszékházba akartak bemenni, hogy megkeressék az ötvenhatban sem lelt kazamatákat, alag- utakat, pincebörtönöket. A TV legnézettebb hírműsorai meg hosszan mutatták a jeleneteket. A rendszerváltás óta ekkor döbbentem meg legjobban. Ezért harcoltak a szabadságért az ötvenhatosok? Ezért küzdöttünk mi a demokráciáért békésebb eszközökkel a nyolcvanas években? Nagy a politika felelőssége. A jó politika megbékéltet, a rossz politika fölöslegesen tép föl régi sebeket. Én magamban ekkor a spanyol példára szavaztam. Bilecz Endre
