Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-07 / 158. szám

10. oldal SporTTüköR 1994. július 7., csütörtök 0 s IGAZOLÓ SZELVÉNY (A fogadónál marad) >+ Szerencsejáték Rt. .??■. hé Sor­szám 1 X 2 1. csapat 2. csapat í. Békéscsaba Rapid Wien lnwtot0 2. Dresden FC Sion • 3. Sparta Praha Halmstad 4. Silkeborg Maccabi Nathanya „ 5. Electroput. Craiova Karlsruhe 6. Hapoel Beer Sheve Young Boys 7. Leverkusen FC Innsbruck 8. Sparta Rotterdam Lausanne 9. Inter Bratislava Ikast 10. C. Budejovice Hamburg 11. Slovan Bratislava Servette 12. Trelleborg Duisburg . 13. Lyngby Caen » +1 mérkőzés 14. Austria Wien Norrköping lne,toto Figyelem! Mérkőzéstörlés esetén az értékelés a megváltozott Részvételi Szabályzat alapján történik. 0 6 7 Indexszám: 64 I--------------------------------------------------------■> ^Név: ....................................................................* I I CÍm:, I I...... I H a nyerünk, felezünk! Játékunk továbbra is népszerű. A héten beér­kezett 310 pályázat közül Kelemen Sándor karancsaljai és Tözsér Gyula nagykeresztúri olvasónk volt az a szerencsés, akinek megjátszot­tak a tippjeit a Szerencsejáték Rt. 203. számú salgótarjáni totózójában. A felezés ezúttal elma­radt. Játákosaink közül ugyanis Kelemen Sándor és Tözsér Gyula is nyolc-nyolc találatot ért el. Az új játékosok kedvéért: játékunk lényege a következő: Minden hét keddi napján lapunkban megjelenik egy kollektív szelvény, a tárgyhét mérkőzéseinek párosításával. Ezt kell játékos kedvű fogadóinknak egy 0-6-7 indexszámú vari­ációra kitölteniük és szerkesztőségünk címére az adott hét péntek 17 óráig eljuttatniuk. Az időpont fontos, ugyanis pontosan délben sorsolunk a be­érkezett szelvények között. (A 0-6-7 indexszám annyit jelent, hogy a szelvényen hatot kétesé­lyesre - lx, vagy 12, vagy x2 -, hetet pedig fixre - 1-es, 2-es, vagy x- kell venni. A pótmérkőzésre csak egy tipp írható.) Az így kitöltött és beküldött szelvények közül minden héten sorsolás útján vá­lasztjuk ki azt a kettőt, melyet a játékosok nevé­ben szerkesztőségünk és a Szerencsejáték Rt. kö­zösen megjátszik. A kisorsolt játékosok nevét és tipposzlopát minden héten szombati számunkban közöljük. Amennyiben a feladott szelvénnyel a pályázó nyer, abban az esetben a nyereményen felezünk. Kétezer forint alatti összegnél a játé­kosé marad a pénz. (A példa kedvéért: ha azon a bizonyos szelvényen 500 ezer forint a nyeremény, abból 250 ezer illeti a játékost, aki mindössze la­punk árát fektette be.) Aki el szeretné nyerni For­tuna istenasszony kegyeit, játsszon velünk, és a Szerencsejáték Rt.-vei! Lapunk tippjei a 27. játékhétre: lx, 1,1,12,12,12,1,1,1,12,1, x2,1, x Lapujtőre jön a Fradi a Magyar Kupában Az MLSZ-ben elkészítették a labdarúgó Magyar Kupa idei első országos fordulójának a sorsolását, melyet július 24-én, vasárnap 16.30 órai kezdettel rendeznek meg. Mint köztudomású, me­gyénkből négy együttes maradt állva. Az immár NB Il-es SBTC, az NB III-as Pásztó, a megyei I. osztályú Karancsla- pujtő és a megyei II. osztályú Karancskeszi kíváncsian várta az első forduló párosítását. Egy-egy kiscsapatnak ilyenkor két vágya lehet. Vagy egy hozzá hasonló alacsonyabb osz­tályú együttes, amely ellen eséllyel vehetik fel a harcot, vagy kifogni a nagy halat. Nos, csapataink nem panasz­kodhatnak Fortunára, hiszen már az első fordulóban meg­adta mind a kétféle lehetőséget. A Karancskeszi az NB Ill-ban éppen csak bukdácsoló Rádiótaxi csapatát fogadhatja a Dobroda partján. A fővárosi el­lenfél csapatában játszik Oláh Sándor, aki annak idején az SBTC-ben nevelkedett, majd a Síküveggyár és az SKSE har­Berta István. Vajon a Fradi ellen megtalálja-e a góllövó'cipó'jét? madosztályú csapatában ker­gette évekig a focit. A Pásztónak és az SBTC-nek ezúttal alacsonyabb osztályú együttes jutott. Andóék Far­mosra, Novákék Abonyba utaz­nak, s igyekeznek továbbjutni. A legnagyobb szerencse ez­úttal a karancslapujtőiek mellé szegődött. A nevük mellé ugyanis a Fradit húzták ki a ka­lapból. Nos, ez igazi csemegé­nek ígérkezik! Amikor megtudtuk a párosí­tást, s közöltük a Karaite sla- pujtő elnökével, a hírt Agner Gyula is hitetlenkedve fogadta. Csak akkor nyugodott meg, amikor felhívta az MLSZ-t és ott is megerősítették a tényt. Utána viszont madarat lehe­tett volna fogatni az elnökkel. Azonnal intézkedni, egyeztetni kezdett. A Fradi vendégjátéka ugyanis nagy tömegeket vonz majd, s eldöntendő kérdés, La- pujtőn fogadják-e neves ellen­felüket mintegy másfél ezer néző előtt, vagy bevigyék a mérkőzést Salgótarjánba, mondjuk a Tóstrandra, esetleg a Kohász-stadionba, s akkor ga­rantált a hat-hétezer néző. Agner Gyula szerint ez már a napokban eldől. Remek érzés: alighogy befe­jeződik a világbajnokság, a szurkolók máris igazi tétmér­kőzéseken szoríthatnak ked­venceiknek. pilinyi BLC: a poklok füzéből az üdvösségbe Június elején minden bizony­nyal több balassagyarmati labdarúgó-szurkolóban fel- rémlett a két esztendővel ez­előtti kép, amikor kedvenceik csak annak köszönhették a további NB III-as tagságukat, hogy az SBTC és a Salgglas fúziója révén fennmaradt még egy hely a Mátra-csoportban, s ez, mint legjobb kiesőt, az Ipoly-partiakat illette meg. Nagy remények után... Idén kis híján hasonló sorsra jutott az egykor szebb napokat látott gárda. Azonban az utolsó összecsapásokra felkötötték a gatyájukat Szalaiék, s biztosí­tották a harmadosztályú szerep­lésük jogát. Bizony, nem úgy indult ez a küzdelemsorozat, hogy a gyar­matiak ennyire siralmas telje­sítményt fognak produkálni. Bérezi József 1993 tavaszán stí­lusosan, s nem kévéssé ered­ményesen játszó gárdát ková­csolt össze. A bennfentesek joggal bizakodtak hát: a BLC csapata hosszú idő után újra fel­támad poraiból, s a 93/94-es évadban régi fényében fog csil­logni. Nem így történt. Már az ősz folyamán gondok jelentkeztek, a gárda viszonylag közepesen szerepelt, a pénz pedig csak fo­gyott. Aztán beütütt a teljes csőd, amely olyan hatással volt a kisváros futballéletére, mint egy „jól sikerült” tornádó a flo­ridai partvidékre. Az még hagy- ján, hogy tíz meghatározó játé­kos, Oláh, Orgoványi, Mohá­csi, Gál, Schuchmann, Ka- liczka, Urbán, Szabó, Hodur, Jele Csaba ilyen-olyan okok miatt távozott az együttestől, afféle újévi „ajándékként” a Bérczi-Csemi edzőpáros is be­jelentette lemondását. A tavaszi idényre való felkészülés meg­kezdésének időpontja pedig már ott volt a nyakukon. Megfogyva bár, de törve nem Gyorsan kellett cselekedni. Az utolsó pillanatban, valahon­nan a sublót legalsó fiókjából előhúzták a legnagyobb „őrült­ségekre” is képes Tóth Feren­cet, aki annak rendje és módja szerint el is kezdte a fegyelmi- leg is megroppant csapatot ráncba szedni. Sikerrel! Mivel azok közé az edzők közé tarto­zik, akik korban közel állnak a játékosokhoz, hamar megtalálta a közös hangot a társasággal. „Sikerült összekovácsolni, jó közösséggé érlelni a fiúkat.-A játékosok edzésmunká­hoz való hozzáállásán, úgy ér­zem, jelentősen változtatni tud­tam. Atérezték ők is, hogy csak a tartós, folyamatos munka hozhatja meg a várt sikert” - nyilatkozta nemrégen a szőke szakvezető. Azok a bizonyos sikerek azonban elkerülték a BLC-t. „Mezőnymunkát tekintve semmi probléma nem adódott Szűcsékkel. A támadó játékunk azonban rettentően siralmasan alakult. Több esetben még ab­szolút gólhelyzetben is képte­lenek voltak eltalálni a kaput já­tékosaim.” Igaz, a jelentős mér­tékben átalakult játékosállo­mányt korántsem lehett össze­hasonlítani a fél évvel azelőtti­vel. Segített az újpesti erősítés Mindenképpen fel kellett töl­teni a meggyengült keretet. De hogyan? Ha a csapat fenntartási költségeit is rettentően nehéz volt előteremteni, hogyan gon­dolhattak volna újabb játékosok leigazolására. Ekkor jött kapóra az MLSZ kettős átigazolásról szóló szabályzata, s a három UTE-től kölcsönzött labdarúgó, akikkel ismét megcsillant az esély az eredményesebb szerep­lésre. „Minden szempontból nagyon nagy eredmény volt a megszerzésük. Nélkülük nem tudtunk volna az utolsó pillana­tig partiban lenni a bennmara­dásért” - mondja Tóth Ferenc. Adám, Simon és Szalai játékán kezdettől fogva látszott, maga­sabb színvonalon űzik a futballt a többieknél. Előbbi a közép­hátvéd posztján a gárda egyik legmegbízhatóbb pontjának bi­zonyult. Hiába volt azonban minden erőfeszítés, a kiesés szörnyű rémképe végig ott lebegett Szatmáriék feje felett. És elkövetkezett az utolsó három sorsdöntő találkozó. Mi, a szerkesztőségben úgy kalku­láltunk, a gyarmatiaknak leg­kevesebb öt pontot szükséges megszerezniük ahhoz, hogy egetrengető gondjaik ne legye­nek a végső elszámoláskor. Számításunk bejött, egy fránya gólocska kivételével. Ha a Pásztó elleni végső csata során Jele, a BLC házi gólkirálya nem a kapufára rúgja a tizen­egyest, bizony nem kellett volna végigtelefonálniuk a ve­zetőknek a fél országot azért, hogy megtudják, vajon beke­rült-e az Ipoly-parti tizenegy a legjobb négy tizenharmadik helyzett csapat közé. Ezek a gárdák a ugyanis a jövő idény­ben is a harmadosztályban foly­tathatják. „Minden játékosnak köszö­netét mondok az idény folya­mán mutatott produkcióért. Kü­lön gratulálok Szatmári Zsolt­nak és Balázs Attilának, akik végig egyenletes teljesítményt mutattak, s nagy érdemeket szereztek az NB III-as tagság megőrzésében. Féléves megál­lapodásom az egyesülettel le­járt, újabb ajánlattal eddig senki nem keresett meg. Erősen meg­gondolom, vállaljam-e ismét az edzőséget. Ezt a döntésemet azonban függővé teszem az új vezetés személyi összetételé­től” - fejezi be mondanivalóját a leköszönő edző. Menekülés a pokoli toronyból Valahogyan ekképpen fest a kép most a BLC háza táján. Azzal ugyanis, hogy a gárda bennmaradt, a problémák még nem oldódtak meg. A teljes ve­zetőség lemondása után az új elnökség nem alakult meg, ráa­dásul a városban nincs olyan személy, aki felvállalná a csa­pat ügyes-bajos dolgainak irá­nyítását. Csak nehogy elhatal­masodjon a káosz, mert az nem csupán a futballegyesületre, hanem a település egész sport­jára előre kiszámíthatatlan ha­tással lenne. Nyakunkon a felkészülés, a programegyeztetések megkez­désének időszaka. Valakinek az irányításával el kell kezdeni a felkészülést, az új „főnökség­nek” pedig rendkívül sürgősen fel kell állnia. Ugye, nem vár­juk azt, hogy a legjobbnak mondott balassagyarmati lab­darúgók tehetetlenül lófrálja­nak egész júliusban a város ut­cáin. Könyörgök, lépjünk már végre egy okosat is! Hegedűs Henrik AZ 1993/94-ES KOSÁRLABDA-BAJNOKSÁG A STATISZTIKA TÜKRÉBEN - GÓRCSŐ ALATT A SALGÓTARJÁNI KK LEGÉNYSÉGE (3.) A távozó Borók nyújtotta a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt Borók László A büntetődobások nem sikerül­tek igazán jól: 26. Kovács Nándor (PVSK) 79,39 %, 36. Tóth Ádám (SKK) 76,24 % 63. Berkics László (Csepel) 71,31 % 73. Borók László (SKK) 69,91%, 82. Mirko Zserajics (SKK) 67,86% 86. Földesi Zoltán (SKK) 67,01%, 97. Dimitrij Skurin (SKK) 65,12% A lepattanók megszerzésénél elsősorban a támadó palánk alatt kéne jobban igyekezni, itt vannak hiányosságok. Lepattanók összesen: 1. Gordon Filipovic (Kapos­vári KC) 13,50-es átlag mérkő­zésenként. 12. Kovács Nándor (PVSK) 8,62, 18. Dimitrij Skurin (SKK) 7,93, 34. Mirko Zserajics (SKK) 6,28, 47. Berkics László (Csepel) 5,21, 60. Ruszlán Khaszjanov (PVSK) 4,43, 78. Fekete Csaba (SKK) 3,81, 83. Borók László (SKK) 3,62. Gólpasszok, azaz olyan át­adások, amit a labdával játékba hozott társ kosárral tudott befe­jezni: 1. Kovács László (Kaposvári KC) 5,82-es mérkőzésenkénti átlaggal. 2p. Ruszlán Khaszjanov (PVSK) 2,96, 49. Borók László (SKK) 1.90, 72. Tóth Ádám (SKK) 1,52, 76. Bede Miklós (SKK) 1,48. A szerzett labdák alapján: 1. Czigler László (Körmend KC) 5,58, 11. Kovács Nándor (PVSK) 3,72, 15. Ruszlán Khasz­janov (PVSK) 3,46, 16. Borók László (SKK) 3,38,40. Mirko Zserajics (SKK) 2,68, 87. Földesi Zoltán (SKK) 2,00), 91. Dimitrij Skurin (SKK) 1,96. Az eladott labdákban a dombóvári Takács Sándor vezet, 3,79-es át­laggal. A további hazai vonatkozású eredmé­nyek: 8. Ruszlán Khaszja­nov (PVSK) 3,21, 31. Tóth Ádám (SKK) 2,38, 65. Borók László (SKK) 1,95, 88. Dimitrij Skurin (SKK) 1,63, 99. Bede Miklós (SKK) 1,56. Blokkolt labdák: 1. Czigler László (Körmend KC) 3,45, 39. Kovács Nándor (PVSK) 0,76, 56. Dimitrij Sku­rin (SKK) 0,52, 75. Mirko Zse­rajics (SKK) 0,32. A kiharcolt hiba azt jelenti, hogy az adott játékos ellen személyi hibát követnek el. Ki­harcolt hibák: 1. Sztojan Ivkovics (Szolnok) 8,24, 3. Ruszlán Khaszjanov (PVSK) 7,14, 32. Dimitrij Sku­rin (SKK) 4,30, 36. Kovács Nándor (PVSK) 4,17, 63. Ber­kics László (Csepel) 3,31, 77. Borók László (SKK) 3,00, 91. Mirko Zserajics (SKK) 2,56, 97. Tóth Ádám (SKK) 2,48. A fent jelzett teljesítmények a játszott idő függvénye is. Aki többet tölt a pályán, annak több lehetősége is lesz a pontok és Földesi a végére feltámadt lepattanók gyűjtésére, de a hi­bák elkövetésére is. Játszott idő: 1. Milun Klisura (Nyíregyháza) 38,38 perces mérkőzésenkénti átlag a lehető 40-ből. 19. Kovács Nándor (PVSK) 35,28, 21. Ruszlán Khaszjanov (PVSK) 35,14, 28. Dimitrij Skurin (SKK) 34,26, 52. Földesi Zoltán (SKK) 31,37, 57. Borók László (SKK) 31,19, 81. Mirko Zserajics (SKK) 28,56, 95. Berkics László (Csepel) 27,66. A kimazsolázott statisztikai adatokból sok mindenre lehet következtetni. Egy biztos: a Salgótarjáni KK meglévő játé­kosállománya a három újonnan igazolt játékossal ütőképes gár­dát, ponterős, látványos játékot produkáló csapatot képes al­kotni, ami nem lehet másnak a függvénye, csakis a következe­tesen elvégzett munkának, a napi teljesítmények fokozatos növelésének. -d. t.­(Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents