Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-07 / 158. szám

1, Autó-Motor: Úgy tűnik, mintha egy kis szélcsend lenne a hazai gázautózásban, pedig csak fordulat van kibontakozóban ó^oldal Környezetünk: Salgótarján értékeit védik, óvják a rendet. Kétezer forint bírságot is kiszabhatnak a közterület-felügyfelők 7: pldal Sporttükör:A hallatlanul népszerű Ferencvárosi TC gárdája lesz a Karancslapujtő ellenfele a labdarúgó Magyar Kupában 10: hidal / / • \L / NOGRAD HÍRLAP Miért nem mindjárt a jobbat? MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1994. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK V. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM ARA: 16,30 FORINT ■■■■■■■■■■■■■ Fizessen elő a Nógrád Megyei Hírlapra! TÖBBET FIZETNEK A GONDOZOTTAK Van olyan hely, ahol nem emelték fel a térítési díjakat A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló, tavaly el­fogadott törvény alapján Nógrád Megye Közgyűlése évente egyszer rendeletben állapítja meg a hatáskörébe tartozó szociá­lis intézmények térítési díjait. Az új tarifákat legutóbbi ülésén - teljes egyetértésben - fogadta el a testület. MESTERVIZSGA AUTÓSZERELŐKNEK. A salgótarjáni 211. Sz. ISZI-ben képün­kön éppen a motor diagnosztikai bevizsgálásában serénykednek a mesterjelöltek - Pa­taki Csaba, Kovács Krisztián és (háttal) Szűcs Attila - Gaál Gyula vizsgabizottsági elnök és Szomszéd Tibor tanár előtt. (Cikkünk a 3. oldalon) Fotó: Kun Király József Hogyan változzon az önkormányzatiság? Módosítás előtt áll az önkormányzati törvény. A jelenlegi ön- kormányzati tagok jó része - érthetően - a módosításoktól teszi függővé, hogy folytatná-e eddigi tevékenységét. Ezúttal Bánk, Rimóc és Mátraszőlős polgármesterét kérdeztük arról, milyen változásokat tartanának jónak az önkormányzatiságban. Túl az első ülésen... A képviselők rövid bemutatko­zásával kezdte meg első ülését szerdán az Országgyűlés Em­beri Jogi, Kisebbségi és Vallás­ügyi Bizottsága. Mészáros István László (SZDSZ) alelnök először a még folyamatban lévő ügyekről szólt. Elmondta, hogy az előző kormány visszavonta azokat a javaslatokat, amelyek már nem kerültek napirendre a korábbi ciklusban, az önálló képviselői indítványok pedig - az ügy­rendi bizottság döntése alapján- „megszűntek”. A bizottság­nak így csak saját, függőben lévő előterjesztéséről kell majd tárgyalnia a közeljövőben. Ez az indítvány a kisebbségi biztos- alkotmányba foglalt - jogin­tézményének megváltoztatását javasolja a törvényhozásnak. A testület másik fontos feladata lesz az Állami Egyházügyi Hi­vatal dokumentumainak vizsgá­lata, amelyet már az előző bi­zottságnak egy erre a célra fel­állított albizottsága is megkísé­relt, de az MDF vezette kor­mány a titokvédelemre hivat­kozva nem tette lehetővé a be­tekintést az iratokba. Mészáros István László ezután megkérte a képviselőket: tegyenek meg mindent a frakciójuknál, hogy mihamarább megkezdődjön az egyeztetés a leendő ombuds- manok személyéről. Az alelnök arra is figyelmeztette a bizott­ság tagjait, hogy a testületnek - a korábbi négy évhez képest - hatékonyabban kell ellenőriz­nie a végrehajtó hatalmat, és ha szükséges, akkor rendszereseb­ben kell meghallgatnia az ál­lami tisztségviselőket. Gellért Kiss Gábor (MSZP) elnök el­mondta, hogy a bizottság két leendő minisztert. Katona Bélát és Fodor Gábort szeremé meg­hallgatni. Az elnök azonban hozzátette, hogy információi szerint a testületnek - a Házbi­zottság döntése alapján - felte­hetően nem lesz módja meg­hallgatni Katona Bélát, aki a nemzetbiztonsági szerveket felügyeli majd. Felvetődött az is, hogy a nemzetbiztonsági és az emberi jogi bizottság közös zárt ülésen hallgassa meg a le­endő tárca nélküli minisztert. Két intézmény esetében úgy látták méltányosnak a képvise­lők, ha egyáltalán nem emelik fel a már eddig is havonta fize­tett díjakat. A Berceli Rehabili­tációs Intézet és Ápoló Gon­dozó Otthonban azért nem, mert a rávonatkozó előírások szerint mindössze 77 forintot lehetett volna emelni. Ez a meggondolás részben vonatko­zik a Balassagyarmati Egész­ségügyi Gyermekotthonra is, itt azonban más szempontot is fi­gyelembe vettek a döntésho­zók. Nevezetesen azt, hogy a gyermekek rendszeres havi jö­vedelmének számító családi pótlék összege az elmúlt több mint egy esztendő alatt nem emelkedett. E logika szerint aligha lenne méltányos - noha a költségek itt is emelkedtek - magasabb összegeket kérni a nélkülözhetetlen gondozásért. A többi intézetben szerény emelést hajtott végre a közgyű­lés. Lényeges szempontnak tar­tották ugyanis, hogy a lakók többsége rendszeres havi jöve­delmének 80 százalékából ké­pes legyen megfizetni ellátásá­nak költségeit. Más szóval: te­kintetbe vették a gondozottak fizetőképességénejc a megőrzé­sét. Az úgynevezett többprofilú intézetekben - ezek az ápoló­gondozó otthonok és rehabili­tációs intézetek Bereden, Diós- jenőn, Ludányhalásziban - nem differenciálták a térítési díjakat, mert az ellátás feltételeiben még nincsenek érzékelhető kü­lönbségek. Ludányhalásziban 600 forinttal kell többet fizetni a gondozottaknak, a Salgótar­jáni Idősek Otthonában 300, a mizserfaiban 500, a diósjenői intézetben ugyancsak 500 fo­rinttal.- Tisztázni kell a polgármester és a jegyző jogállását - véli Lomén János, Bánk polgár- mestere -, azt, hogy kinek mennyi „hatalma” legyen. A polgármester most semmiről sem dönthet a testület megkér­dezése nélkül. Jónak tartanám, ha nagyobb jogköre lenne, és a nagyobb problémákban, a jövőt meghatározó pénzügyi, gazda­sági kérdésekben kellene ki­kérnie a testület állásfoglalását. A polgármester beszámolási kötelezettségét fontosnak tar­tom. Lehetőséget kell adni a polgármestereknek, hogy me­nedzseljék a településüket, eh­hez az kell, hogy legyen döntési joguk, amikor tárgyalnak. A képviselő-testület létszá­mát radikálisan nem lehet csökkenteni. Ezer fő alatti tele­pülésként Bánk testületé hét­tagú, ennyi szükséges is. Csök­kenteni kellene viszont az ál­lam szerepét, és több pénzt kel­lene helybenhagyni az ott kép­ződött pénzalapból. Nyilván a lehetőségekhez képest. Mivel az önkormányzatok döntően állami költségvetési támogatásból élnek, Beszkid Andor, Rimóc polgármestere a következő módosítást tudja el­képzelni: a költségvetésből 100 százalékosan támogatnák a te­lepüléseken kötelezően működ­tetendő intézmények (iskola, óvoda, polgármesteri hivatal) kiadásait. így (igaz, egyre ke­vesebb) saját bevételét kizáró­lag fejlesztésre fordíthatná az önkormányzat. Rimóc vezetője megtartaná a cél- és címzett támogatást, amely főleg az inf­rastruktúra kiépítését segíti. Nem ért egyet a „vállalkozó önkormányzat” elvével - annak ellenére, hogy kényszerűségből ilyen a rimóci önkormányzat is. Szerinte az önkormányzat ne vállalkozó, hanem vállalkozás- barát legyen, adminisztratív és anyagi téren támogassa a vál­lalkozókat. Igazgatási téren ő is úgy látja, szabályozandó a képvi­selő-testület - polgármester - jegyző háromszögének hely­zete, hozzátéve azon vélemé­nyét: alapvetően azért van szükség a szabályozásra, hogy vitás esetekben legyen mihez nyúlni. Jól működő önkor­mányzatban, hivatalban ez lé­nyegtelen. Jónak tartja, hogy a munkáltatói jogokkal felruhá­zott legyen a szakmai apparátus irányítója úgy, hogy a polgár­mesternek véleményezési joga van. Ő is szorgalmazta a pol­gármester nagyobb önállóságát, mivel Rimócon a képviselő-tes­tület egyáltalán nem adott ki döntési jogot a kezéből, egé­szen kis ügyekben is testületi­leg döntenek. A középszintű önkormányza­tiságról szólva elmondta, hogy (Folytatás a 3. oldalon) SZÓL A RÁDIÓ. Hat derült zsömlés fiatal szorgosko­dik, hogy egy percnyi csönd sem legyen a salgótarjáni strandfürdő területén. Délelőtt tíztől este hétig folyamato­san megy a zenés műsor. Képünkön a stúdióban Balázs Krisztina és Csuberda Judit gondoskodik a hangulatról. IDŐJÁRÁS Gyakran megnövekszik a felhőzet, több helyen várható eső, zápor, zivatar. Zivatarok idején a szél viharossá fokozódik. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 27 és 32 fok között alakul. A NAP HÍREI Hatvanmillió a bősi perre Az ügyvezető Boross-kor- mány mai, várhatóan utolsó ülésén arról tárgyal, hogy 60 millió forintot kell lehívni a költségvetési tartalékból a Há­gában zajló bősi perrel kapcso­latban. A kabinet megtárgyalja a szeptemberben hazánk terü­letén tervezett magyar-brit hadgyakorlattal kapcsolatos kérdéseket is. Hazánk számít a Nyugat segítségére A választások után kialakult bizakodó légkör megőrzéséhez jó lenne, ha a Nyugat bátorító jelzéseket adna a magyar tár­sadalom számára arról, hogy segítséget nyújt a demokrácia, a piacgazdaság kiteljesítésé­hez. Erről Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke beszélt, amikor a Parlamentben fo­gadta az Európai Unió tagál­lamainak, illetve a csatlakozás előtt álló tagjainak Budapesten akkreditált nagyköveteit. A házelnök hangsúlyozta: Ma­gyarország egyáltalán nem kí­vánja a társulási szerződés új­ratárgyalását, de azt szeretné, hogy a szerződés adta kerete­ken belül javulnának a magyar gazdaság pozíciói. Kevesebb közúti baleset Az első fél évben 21 százalék­kal csökkent a személyi sérü­léssel járó közúti balesetek száma az elmúlt év hasonló időszakához képest. Erről az ORFK illetékese beszélt sajtó- tájékoztatóján. Keres László ezredes hangsúlyozta, hogy a rendőrség egyedül nem képes tovább javítani a közúti álla­potokon. Szükség van a maga­sabb színvonalú gépjárműve­zető-képzésre, az eredménye­sebb iskolai közlekedési neve­lésre és az úthálózat fejleszté­sére is. / Göncz Árpád megbeszélése Boross Péter ügyvezető kor­mányfő nem kívánta elmon­dani az MTI munkatársának, hogy milyen megállapodásra jutott szerdán délutáni négy- szemközti megbeszélésén Göncz Árpád köztársasági el­nökkel. Áz ügyvezető kor­mányfő annyit elárult, hogy a médium-alelnökök felmenté­séről tárgyalt a köztársasági elnökkel. Boross Péter azzal hárította el a további kérdése­ket, hogy csütörtökön kívánják nyilvánosságra hozni megbe­széléseik eredményét. Boross Péter egy szerda délelőtti hát­térbeszélgetésen kijelentette: értetlenül áll az előtt a tény előtt, hogy a koalíciós pártok vezetőivel és a hat parlamenti párt vezetőivel történt megál­lapodása ellenére, valamint annak dacára, hogy az Or­szággyűlés kulturális bizott­sága e szóbeli megállapodások nyomán döntött az alelnökök felmentési kérelmének támo­gatása mellett, némi vacillálást lát a Köztársasági Elnöki Hi­vatalban a felmentési kérelmek aláírásával kapcsolatban. Bo­ross Péter azt is hozzátette, hogy felmentési kérelmének határideje július 5-én lejárt, s ha a köztársasági elnök aláírta volna a dokumentumokat, ak­kor az alelnökök nem tudná­nak hosszabb időre kiható, végkielégítésekkel járó fel­mentéseket hozni. VALUTA Vételi Eladási Pénznem ári 1 egységre forintban Angol font 154,93 157,93 Ausztrál dollár 72,63 73,97 Dán korona 16,17 16,47 Finn márka 19,19 19,53 Francia frank 18,54 18,88 Görög drachma (100) 42,16 42,96 Holland forint 56,65 57,69 ír font 153,07 155,87 Japán yen (100) 101,90 103,76 Kanadai dollár 72,31 73,83 Kuvaiti dinár 339,26 345,92 Német márka 63,52 64,72 Norvég korona 14,50 14,78 Olasz líra (1000) 63,96 64,72 Oszt. schilling (100) 903,15 919,85 Spanyol peseta (100) 76,77 78,23 Svájci frank 75,83 77,15 Svéd korona 12,83 13,07 USA dollár 100,27 102,27 ECU (Közös Piac) 121,51 123,75

Next

/
Thumbnails
Contents