Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-30-31 / 178. szám

1994. július 30-31., szombat - vasárnap Megyei Körkép 3. oldal Virágot a munkanélkülieknek! N agyon érdekes eseményre lettem figyelmes a minap Salgótarjánban. Munkanélkü­liek vágták (lopták) a rózsát a megyei munkaügyi központ előtt, ott, szemben a rendőr­séggel. Az épület előtti' gyö­nyörű rózsalugas rendesen megkopaszodott.- Ha már nem adnak mun­kát, akkor visszük a rózsát! - így a kemény tekintetű asz- szonyka, mellette a szintén kemény tekintetű férfival.- Büdöskét nem visznek? - kérdeztem, de azt válaszolták, arra nincs szükségük, mert nem lehet eladni. Tiszta, őszinte beszéd, sajá­tos megközelítése és megol­dása a munkanélküliség vi­lágméretű problémájának. Nem tudom, másnap be- mentek-e a központba, hogy vigyék a számítógépeket, az asztalokat, leszedjék az abla­kokat, mert ha nincs munka, azokkal is lehet valamit kez­deni. Azt sem tudom, mérle- geli-e a rózsahelyzet kapcsán a munkaügyi központ veze­tése, hogy tovább bővíti az épület előtti teret egy rózsa­kertté, erdővé, ahonnan a munkanélküliek rendszeres jövedelemhez jutnának. Tartok tőle, nem foglal­koznak ezekkel az alternatí­vákkal. És meg lehet, abban is igazam van, hogy a munka- nélküliek jó része valójában dolgozni sem akar. Beszalad pecsételtetni - ím, itt is jár­tam! -, aztán rohan svarcolni vagy megy a kocsma előtti térre a haverokhoz. Ugyanak­kor, egy másik részük valósá­gos lelki beteg, amiért sehol sincs lehetőségük dolgozni. Se svarcban, se hivatalosan; tétlenségre vannak ítélve. Negyvenévesek, teljesítőké­pességük csúcsán az ablakban ülnek naphosszat, pályakezdő fiatalok pálya nélkül kezdik pályafutásukat. Aztán lassacskán elfelej­tünk dolgozni. Amikor netán évek múltán adódik egy jó le­hetőség a bizonyításra, ak­korra bizonyára kiderül, mennyire megutáltuk a mun­kát, elfelejtettük a szakmát, kiestünk a gyakorlatból. Szó­val, nem jó ez a munkanélkü­liség senkinek sem. V alamit tenni kéne. Kor­mánynak, munkaügynek, dolgozónak. Mielőtt teljesen kopaszra nem nyírják a mun­kaügyi központ előtti teret. (tanka) Ufók járnak Salgótarjánban Nem könnyű kiguberálni a gyógyszerárat Fotó: Kun Király József Kijárták jussukat a hadigondozottak Három éve alakult meg a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Ha­diárvák Országos Nemzeti Szövetségének Nógrád Megyei Ta­gozata. Tegnap, a salgótarjáni megyeházán megtartott közgyű­lésükön az eltelt időszak munkáját tették mérlegre. Részt vett az összejövetelen Vajay István, a szövetség országos elnöke is. múlva kezdődhet a felzárkózás lenek. Számukra a péterfillérek is csillagászati összeget jelen­tenek. Okét az 5-10 forintos ár­emelés is porig sújtja, különö­sen, ha olyan életmentő szerek kerülnek egyre többe, mint a gyógyszerek. Akiknek szociális segélyt kell kunyerálniuk azért, hogy változatlanul megkaphas­sák orvosságaikat. Hogy egyáltalán élhessenek. A gyógyszerellátásban - sem előtte, sem azóta - nem okozott fennakadást az áremelés - tud­tuk meg a salgótarjáni Pécskő gyógyszertár vezetőjétől, Gyu­lavári Pálnétól. Számottevő felvásárlással nem találkoztak, igaz, az orvosok legfeljebb egy hónapra elegendő gyógyszert írhatnak fel. Tuza Katalin don is sikerült elismertetni a bajba jutottak érdemeit, rászo­rultságát. A munkának ez a része, az idevonatkozó jogszabály to­vábbi „csiszolása” lesz az egyik fő feladatuk az elkövetkezendő időszakban. A közgyűlés megerősítette tisztségében Rácz János elnö­köt, valamint a vezetőség tag­jait: Horváth Lászlót, Tarján Károlyt és Dehény Zoltánt. Schöpfer Ferencnét választot­ták az ellenőrző bizottság elnö­kének. (Mihalik) Meg mindenféle csodabogarak is. Pénteken, szombaton, vasár­nap rengeteg csodában lehet ré­szünk, ha ellátogatunk a József Attila Művelődési Központba, ahol a sci-fi-műfaj kedvelőinek, a pályakezdő alkotóknak ren­dez országos találkozót a Ba­lassi Bálint Asztaltársaság. A fantasztikus hét végét tegnap délután Detre Jenő, Salgótarján alpolgármestere nyitotta meg. A háromnapos programon az érdeklődők előadásokon ismer­kedhetnek meg a tudomá­nyos-fantasztikum világával, betekintést nyerhetnek a téma ismerőinek, művelőinek legú­jabb felfedezéseibe. Emellett kötetlen beszélgetések, filmve­títések színesítik a programot. Az irodalmi és képzőművé­szeti pályázatok díjkiosztó ün­nepségére szombat délután ke­rül sor, ahol jó néhány nógrádi alkotó is érdekelt lesz. D. T. A salgótarjáni Pécskő gyógy­szertár előtt külön zacskókba szortírozza a most kiváltott or­vosságokat az asszony. Három szomszédnak is viszi a megye­székhely-közeli településre.- Éppen elég a gyógyszer árát kifizetni, miért adnánk még a buszra is külön-külön? Segí­teni kell egymáson, nem? Ilona asszony férje cukorbe­teg. Injekcióból, tablettából is kétféle kell neki. A feleség ma­gas vérnyomásra, szívre szedi rendszeresen az előírtakat. Időnként előveszi a derékfájás is, azt sem olcsó gyógyíttatni. Kondijavítónak Béres-cseppet is fogyasztanak - ez egymaga 235 forint. Amúgy kettejük gyógyszerfogyasztása 8 ezerbe is belekerülne, ha egyikük nem az úgynevezett közgyógyellá- tottak körébe esne, aid ennek révén térítésmentesen juthat gyógyszerhez.- A polisett, a glukon is drá­gább, mint a cukor — mondja Hona -, a cukorbetegeknek elő­írt táplálkozásról meg nem is érdemes beszélni. A napi egy li­ter tej, a sajtfélék, a zöldségek ára már a csillagos eget verik. Hiába, hogy falun élünk, ebben a szárazságban mindent a piac­ról kell venni. Kettőnk nyugdíja pedig épp hogy 21 ezer. Az önkormányzattól segélyt nem kapnak, igaz, nem is kér­ték. Még megszólnák őket az ismerősök. Amire a nyugdíjból nem futja, azt az állattartásból származó mellékjövedelemmel pótolják. Kérdés, meddig még a megcsappant egészséggel. Ötszáznál több import­Rácz János, a vezetőség el­nöke beszámolójában rámuta­tott a tagozat létjogosultságára, arra, hogy tagjaik — ügyeik in­tézéséhez - rászorulnak a haté­kony segítségre, szakszerű tá­jékoztatásra és közbenjárásra. Részletesebben kitért tevé­kenységüknek arra a részére, aminek során kitartóan és kö­Talán négy év (Folytatás az 1. oldalról)- Amikor a kormányprog­ramról beszélgettünk, azt mondta, jónak tartja, hogy az infrastrukturális fejlesztések közé bekerült a lakásépítés. Leszünk olyan helyzetben, hogy építkezni fogunk?- Szerintem alapvető emberi Drága mulatság... gyógyszer árát emelték július 18-ától. Az egészségbiztosítás azonban nem vállalja magára a többletkiadást - már most 10 milliárd forintra tehető a gyógyszerkeret túllépése -, így az kizárólag a fogyasztót ter­heli. A patikák leggyakoribb láto­gatói a nyugdíjasok. Hozzáve­tőleg a gyógyszerek 42 száza­lékát e réteg fogyasztja. Sokan - mintegy félmillióan - vannak, akik közgyógyellátásban része­sülnek, akik a receptre kapható 1798 féle orvosságból 499-hez úgy juthatnak, hogy helyettük a helyi önkormányzat fizet. A nyugdíjasok rétegének van egy számottevő nagyságú köre, akik gyakorlatilag fizetésképte­vetkezetesen, az országos szö­vetséggel és más „rokon” szer­vezettel elérték, hogy a hadi­rokkantak és hadiárvák járadé­kot, kedvezményt kapjanak. Majdhogynem jelképes ösz- szegekről van szó, s az ered­ménnyel koránt sem elégedet­tek a kezdeményezők, azonban mégis örömteli, hogy ily mó­jog, hogy valaki lakással ren­delkezzen, lakáskínálatot, la­kásbőséget kell létrehozni. Óri­ási tévedés, hogy ezt az állam­nak kell megteremtenie, az ál­lamnak ebben kevés a feladata. Lehet támogatni az építőt, vá­sárlót kölcsönnel. A kölcsön is igen sok fajta lehet. Rendkívül alacsony a lakásmobilitás. Új lakás építésére ad az állam köl­csönt egy fiatalnak, de nem ad például használt lakás megvá­sárlására. Itt a lakásjelzá- log-kölcsön rendszerét kellene bevezetni, ami megmozdít­hatná a lakáspiacot. Dudellai Ildikó A NAP HÍREI Traffipax Ma 6 és 14 óra között Salgó­tarjánban a Füleki úton, a Budapesti úton, a Karancs úton, a Forgách úton és a Somosi úton lehet sebesség­ellenőrzésre számítani. Holnap 5 és 13 óra között Salgótarján - Karancsalja - Karancslapujtő - Karancs- keszi - Mihálygerge - Litke útvonalon várható traffipa- xos sebesség-ellenőrzés, míg 14 és 22 óra között a Salgótarján - Bátonyterenye - Kisterenye-Nagybátony - Matonka - Nemti-Nádúj- falu - Mátraterenye útvona­lon számíthatnak a közleke­dők fokozott ellenőrzésre. Hétfőtől új osztály Salgótarján. Korábban már megírtuk, hogy augusztus elsejétől új osztály nyílik a salgótarjáni Madzsar József Nógrád Megyei Kórházban. Eszerint hétfőtől a II. bel­gyógyászati osztály helyén megkezdi működését a stroke-osztály, ahol az agy­vérzésben, agyembóliában agytrombózisban szenvedő betegeket gyógyítják. Rész­ben itt kap helyet a szintén új krónikusosztály, melynek betegeit a bőrgyógyászat is fogadja. Az új részlegek működtetését az egészség- biztosítási pénztár fizeti. Visszakapják Debercsény. Az önerős tele­fonhálózat kiépítése érde­kében a helybeli távrecsegő­igénylők már befizették az előírt negyvenezer forintot. Az érvényben lévő törvény szerint 15 százalékát visz- szakapják közműfejlesztési támogatás címén, ugyanak­kor öt évig nem kell helyi adót fizetniük. Bővítették az óvodát Sóshartyán. A községben hétfőn, 9 órai kezdettel átad­ják az óvoda új szárnyát. Az intézmény bővítését néhány hónappal ezelőtt kezdték, és étkezőt, valamint mellékhe­lyiséget építettek a régi épü­let mellé. A beruházással egy időben fejlesztették az idősek napközi otthonát is. Papszentelés a faluban Felsöpetény. Július 30-án, szombaton, 9 órai kezdettel papszentelés lesz a község evangélikus templomában. Ez alkalommal Hvizsgyalka György helybeli fiatalem­bert az egyházmegye püs­pöke avatja lelkésszé. HARISNYA NÉMETORSZÁGBA. A Bátonyterenyei Harisnyagyár Lady Kft. üzemében a harisnyanadrágok szárillesztését végzik az összevarró üzemegységben. A termékek többnyire német piacokon találnak gazdára. Gyarmaton megszűnik a Rákóczi általános iskola (?) Tegnapi lapunkban röviden már beszámoltunk a balassagyar­mati önkormányzat csütörtöki, viharos, hosszúra nyúlt képvi­selő-testületi üléséről. Most lássuk a vitát részletesebben. A na­pirendi pontok között olyan kardinális kérdések is szerepeltek, mint például a Rákóczi iskola sorsa. Medvácz Lajos, a művelődési és oktatási bizottság elnöke vi­taindító beszédében hangsú­lyozta a Rákóczi iskola létének fontosságát. Már csak az a kér­dés, hogy elhelyezhető-e a ma­radó gyermeklétszám a város iskoláiban. A bizottsági elnök szerint az iskolák nem terhelhe­tők tovább. Az új iskolára a pá­lyázatok beérkeztek - mintegy 150 millióért felépülhet az új iskola. A jelen helyzetben bi­zonytalan az iskola sorsa, és bi­zonytalanok a szülők is. Las- san-lassan leépül ez az intéz­mény. Az igazgatót négy évre nevezte ki a testület. Dr. Németh György hangsú­lyozta, hogy nincs szó a Rá­kóczi iskola megszűnéséről. A kérdés már csak az, hol helyez­zük el az intézményt. És egyál­talán szükség van-e az iskolára. Jónás György képviselő sze­rint nem annyira egyszerű a helyzet, mivel hogy sok tízmil­liós döntés előtt állunk. Nem lenne célszerű a következő tes­tületet olyan helyzetbe hozni, hogy a vállalt milliókat nekik is vállalni kellene. Azt senki nem tagadja, mennyire szerencsét­len lépés lenne a meglévő pénz letétbe helyezése. Semmiféle biztosíték nincs arra, hogy az új iskola megépülhet. Bízzuk az új önkormányzatra a döntést, mert felelőtlenség volna ezt a dön­tést felvállalni. A legfontosabb kérdés az, hogy az összes többi iskola működőképes marad-e. Tény az, hogy nincs elegendő pénz. Legyen iskola, de most Jónás úr nem tudja támogatni annak megépülését. Máthé Károly felhívta a fi­gyelmet arra, hogy igen komoly anyagi vonzatai vannak a dön­tésnek. Herczeg Hajnalka ma­ximálisan támogatta az új is­kola megépítését. Filip Pál szerint maradnia kell a Rákóczi iskolának. A képviselő megdöbbenésének adott hangot, hogy egyesek két­ségbe vonják az intézmény lé­tét. Ebben a négy évben arra szavaztunk, hogy az egyház kapja vissza jogos jussát. Sza­vazni kéne arra is, hogy működ­jön tovább az iskola. Filip úr nem tudja elfogadni a haloga­tást, az új iskola építése mellett van. Koós-Hutás doktor támo­gatja az új iskolát. Igen ám, de hitel nélkül nem valósítható meg a beruházás - mondotta. A kérdés már csak az, hogy ezt a felelősségteljes döntést a kö­vetkező testület kontójára meg- hozzák-e? Az épületet meg kell tölteni tartalomal, s ez sem kis pénz. Nincs erkölcsi alapunk a döntéshez. A demográfiai hul­lám is azt mutatja, nincs szük­ség egy új iskolára. Az alpolgármester szerint nem lenne célszerű egy új in­tézmény létrehozása, mivel a pénzügyi feltételek nem bizto­sítottak. Balassagyarmat város képvi- selő-testülete a kiírt és beérke­zett pályázatok közül a nyolc­tantermes általános iskolára vonatkozóan a Karancs Kft. ajánlatát fogadja el. A beruhá­zás megvalósításához a kárpót­lásul kapott 87 millió forintot beszámítja és a különbözetet hi­tel formájában fedezi. Ezen ja­vaslat nem ment át a testületen. A második javaslat is elutasí­tásra került. Dr. Rózsa György nem tudja, hogy a város többi iskoláinak működésének veszélyeztetése nélkül megépíttethető-e az is­kola. A pénzügyi kockázatot nem lehet elhárítani. Végül is a testület minősített többséggel elutasította a javas­latot. Az anyagi fedezet hiánya miatt nem vállalta a testület az új iskola beruházását. A válasz: igen. Vagyis, nem épülhet meg az új iskola. Fábián Gábor igazgató szerint ez a döntés gyakorlatilag az iskola meg­szűnését jelenti. A. T. KÍVÁNCSISKODÓ ____ M eddig jár a táppénz? Mátraterenyei olvasónk ar­ról érdeklődik, hogy mit te­het az a beteg, akinek nincs több kifizethető táppénzes napja, de még nem gyógyult meg. Meghosszabbítható-e a táppénzes napok száma? A kérdésre Bibók Pétertől, a megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatóhelyettesétől kaptunk választ.-Tekintettel arra, hogy a kérdező pontos körülményeit nem ismerjük, ezért .csak a jogszabályi alapelőírásokat tudjuk ismertetni. Alaprendelkezés szerint táppénz a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban egy éven át, vagy a folyama­tos biztosítási időnek megfe­lelő időtartamra jár. Ettől eltérően - továbbra is folyamatos biztosítási idő fi­gyelembevételével — a kere­sőképtelenséget megállapító orvos legfeljebb három hó­nappal, ezt követően pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszak­értői Intézete legfeljebb ki­lenc hónappal meghosszab­bíthatja. Ez utóbbi esetben a betegnek összesen két év fo­lyamatos biztosítási idővel kell rendelkeznie. Amennyiben kedves kí­váncsiskodónknak további felvilágosításra van szüksége, szíveskedjék bennünket le­vélben vagy - hivatalos időn belül - személyesen, esetleg telefonon megkeresni. Több salgótarjáni olva­sónk is arról érdeklődik, mikor vetnek ki ebadót, ugyanis a városban nagyon sokan tartanak a bérházak­ban is kutyát. Az állatok hangoskodnak, piszkolnak, de ha megadóztatnák a tu­lajdonosokat, akkor jobban meggondolnák a kutyatar­tást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents