Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-29 / 177. szám

1994. július 29., péntek 5. oldal Szécsény És Környéke KANDI LENCSE. A közelmúltban helyreállított szécsé- nyi templomromok között ilyen látvány fogadja a látoga­tókat. De cipőiket nem ők dobálják szét. Fotó: Szenográdi t. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐI IRODA Hídfőállás a lakosság felé SZECSENY. A Nógrád me­gyei 3. számú választókerü­letben dr. Serfözö Andrást (MSZP) választották or­szággyűlési képviselővé. A po­litikai életben nincs szünidő. Az MSZP városi irodájában azon fáradoznak, hogy meg­szervezzék a képviselő és a vá­lasztó polgárok rendszeres kapcsolatát. Borenszki Ervin az iroda ve­zetője. Határozott álláspontja: a képviselő munkája a társada­lom egészét szolgálja, mentes attól, hogy kizárólag pártelköte­lezett lenne. Az más kérdés, hogy a Magyar Szocialista Párt szécsényi iro­dája vállalta fel a képviselő tevékenységé­nek koordiná­lását. Ebben a munkában természetesen támaszkodnak a választókerü­let pártalap- szervezeteire annál is in­kább, mert a választások során az ál­lampolgárok arra kérték a párt képviselőit, hogy segítsék az országgyűlési képviselőt abban, hogy a vá­lasztópolgárokkal a kapcsolatot rendszeressé tegye. Az újonnan megválasztott dr. Serfőző And­rástól azt igénylik, évente leg­alább egy alkalommal találkoz­hassanak vele. Ezen igény kielégítésének elősegítésére vállalkozott az MSZP szécsényi városi irodája. Új alapokra helyezte a munká­ját, amelynek során támaszko­dik a szocialista párt helyi szer­vezeteire, az önkormányza­Borenszki Ervin: A par lamenti képviselő a társada­lom egészét szolgálja tokra, a munkáltatókra, az ér­dekképviseletekre. A velük való kapcsolatot rendszeressé teszik, illetve tették. Ezt szolgálja, hogy a válasz­tókerület központjában, Szé- csényben létrehoznak egy fo­lyamatosan működő képviselői irodát, amelynek az a feladata, hogy segítse a képviselő mun­káját. Az iroda meghatározott időpontban nyitva áll a válasz­tópolgárok előtt, az önkor­mányzatok, a vállalkozók gond­jainak az országgyűlési képvi­selővel való megtárgyalására. De itt szervezik meg a képvi­selő programját a területén való megjelenésre, beszámolójának megtartására, tehát a lakos­sággal való ta­lálkozásra. A választóke­rületben negy­venkilenc önálló település van. A program szerint minden község­ben tart a képvi­selő fogadóórát legalább évente egy alkalommal. Ha a lakosság érdeke azt kívánja, hogy egy-egy településen gyakoribb találkozás legyen, akkor a szer­vezők ehhez igazítják az or­szággyűlési képviselő program­ját. Az iroda igényli azokat a fó­rumokat is, ahol folyamatosan megvitatják az időszerű kérdé­seket, kicserélik a hasznos in­formációkat. Ahol napirendre tűzik a parlamenti munkát és annak kevésbé ismert hátte- rét.Az iroda szándéka, hogy élő, eleven kapcsolat legyen a képviselő és a lakosság között. BEFEJEZÉS ELŐTT A GABONA BETAKARÍTÁSA SZÉCSÉNY TÉRSÉGÉBEN Jól vizsgáztak a nagyüzemek aratói Szécsényben a II. Rákóczi Ferenc Szövetkezetben, az Indust- ria Kft.-ben és Endrefalván, az Aranykalász Szövetkezetben tájékozódtunk a kenyérgabona aratásáról. E három mező- gazdasági és szolgáltató egység foglalkozik a térségben szá­mottevően a búzatermesztéssel. Az aratás befejezés előtt áll az említett gazdaságokban. Az aratásra 10-12 napot szántak. Ebből csak néhány nap esett ki a csapadékos idő­járás miatt. A termésátlag jó közepes, a minősége is jó. Az endrefalvai gazdasághoz tar­tozó Szilaskán hektáronként öt tonna tiszta búza termett. Az aratómunka minőségi elvégzéséhez hozzájárult az, hogy a kombájnokon a jármű­vezetői képzettség mellett gépszerelői képesítéssel is rendelkező emberek ültek. Az aratásra való készülés idején maguk készítették fel gépjei­ket a munkára. Ennek ellenére például Endre­falván, Szé­csényben kü­lön szerelő is jelen volt az aratási terüle­ten, hogy az esetleges meghibásodást mielőbb kija­vítsa. Az In- dustria Kft.-nél volt szükség arra, hogy a szerelő kijavítsa az arató-cséplő­gép meghibá­sodását. Ez azonban nem befolyásolta a munka menetét jelentősebben. Már szalmát is báláztak A Rákóczi szövetkezet búza­mezeje szerényebb kiterje­désű. Százötven hektárra be­csült. A növénytermesztéssel foglalkozó Velenczei Zoltán szűkszavú. Helyette munka­társa, Oláhné Kuris Mária nyi­tottabb az aratási események ismertetésében. E hét köze­pére befejezték az aratást, amely Nagylóc határában és a Káprások alatt, az Alsómezőn zajlott két kombájnnal és a terményt szállító gépek köz­reműködésével. A két kombájnon Kovács László és ifj. Márton Imre ült, mindketten kitűnő kombájno- sok és szerelők. A szállítást Hejzer Zoltán és Beszkid Béla végezte. A termés és annak minősége jó közepes. Az ara­tási veszteség minimális. A búzát a gazdaság kiseb­bik magtárában tárolták, ad­dig, amíg a tagok részesedését nem mérték ki. Elvégezték a szalma bálázását, amit később követ majd a tarlóhántás. Az aratásra gondosan felké­szültek Tácsik János üzemi­gazgató irányításával az In- dustriánál. Gabonatermő terü­letük 250 hektár, amelyről a betakarítást két kombájnnal tervezték meg. A kombáj­nokra kipróbált embereket ül­tettek Erdős Mihály és Varga Pál traktorosok személyében. A terményszállítást Pásztor Győzőre, Molnár Lászlóra és Bartus Ferencre bízták. A szalma bálázását Pásztor László és Erdős László vé­gezte. Kürtösi Tibor szerelő feladata lett az aratógépek műszaki állapotára ügyelni. Egységes ez a mező — gazda­sági munkához nagy szakérte­lemmel rendelkező gárda. Aratási gyakorlatuk már évekre visszamenő. Hét végére végeznek Váratlan meglepetés volt, hogy egyik kombájnuk a munka dandárjában meghibá­sodott. A javítást ugyan elvé­gezték, de ezzel bizonyos ké­sedelmet szenvedtek a kitűzött határidőt illetően. A hét vé­gére így is végeznek, mert mint arról Tácsik János nyi­latkozott, egyezséget kötöttek az endrefalviakkal, hogy ara­tógépeikkel segítséget nyújta­nak számukra. Nem lesz gond tehát a gabona idei betakarítá­sával az Industriánál sem. Öt kombájnnal arattak Az endrefalvai szövetkezet 320 hektár területtel a legna­gyobb gabonatermesztő gaz­daság a térségben. Ezen kívül még 100 hektár árpatermést is be kellett takarítaniuk a búza aratása előtt. Sőt a Bagoly-féle állattenyésztő kft.-nek a ta­karmány betakarítását is elvál­lalták és sikeresen el is végez­ték. Az endrefalviak aratásra való felkészülése nem hagy maga után kívánni valót. Pon­tos és körülte­kintő volt. A feladatokhoz mérten öt kombájnnal arattak. Itt is olyan emberek ültek a kor­mány mögé, akik maguk - mind szerelők készítették fel a gépeiket a munkára. Egyetlen fenn­akadásuk nem volt az aratás ideje alatt. A kombájnveze­tők: Dénes Ferenc, Bartus László, Gyulavári György, Gyulavári Zoltán. A termés minősége kiváló, mennyisége- mint például a Kismocsáron- hektáronként 50 mázsa. A tíz napra tervezett aratási időt betartották és a hét végére vé­geztek a saját területükön. A jó termés hírére megje­lentek a kereskedők. A szö­vetkezet vezetősége viszont úgy döntött, hogy előbb kiad­ják a tagok járandóságát és egyelőre nem adnak el, hanem a magtárban tárolják a búzát. A kombájnosok ugyanak­kor útra keltek, hogy segítsé­get nyújtsanak a rászorultak­nak. Aratnak Karancslapujtőn, Ludányban, Szécsény határá­ban. De betakarítanak a magá­nosoknak is, akik erre igényt tartanak. B. Gy. Tízpercenként érkeztek a búzával megrakott teher­autók az endrefalvi fogadóállomáshoz Fotó: Sz. T. Már nincs szükség válaszra Hosszú szenvedés után eltávo­zott az élők sorából egy éltes beteg asszony. Segítségre szo­rult volna, de nem kapta meg. A kórház hazaküldte, hogy vég­napjait inkább az öregek ottho­nában töltse el. Valóra váltásá­ért született meg 1994. május 24-én az a kérvény, amely in­kább kétségbeesett kiáltás lett: segítsenek! A levelet a fiú írta, a szécsé­nyi önkrományzat képvi­selő-testületéhez címezve. A mozdulatlanságra ítéltetett édesanyját, mint a vele élő egyetlen fiú, maga mosdatta, tette tisztába. „Mindenkitfelke­restem, mindenki meghallga­tott, de semmit nem tettek - si­rat a levél. Az anyjáért kétségbeesett könyörgéssé lettek a sorok, amelyre a mai napig válasz nem érkezett. Már nem is szük­ségeltetik, mrt Sz. B.-né, a va­lamikori óvónő, magával vitte az elfelejtettek szomorú fájdal­mát, csendesen eltávozott az élők sorából. - B ­RÖVIDEN Szécsényfelfalu. Nagytakarítást tartottak a községben. Az utcák és a vízlevezető árkok kitakarí­tása mellett leszedték az or­szággyűlési választási pla­kátokat is. Szécsény. Kovács Ta­más, az öt kontinenst bejárt kerékpáros turista látogatott a minap a városba. A Tour- inform irodáját kereste fel, támogatást kérve úti tervei­nek folytatásához. Szécsény. A sikeresen működő karate csapat tagjai szlovákiai, horvátországi és olaszországi versenyekre készülnek. Ebecz László, Csókási Csaba és Béres Tamás, valamint az orszá­gos sikereket is magának mondható Bozó Viktor Haj­dúszoboszlón edzett. Ludányhalászi. A köz­séghez tartozó Horka lakó­telep szomszédságában van a Bagoly László által veze­tett kft. szarvasmarha hiz­laló telép, ahol gyakran megfordulnak a külföldi marhakereskedők. A kö­zelmúltban ötven hízott marhát vásároltak meg az olaszok. Nagylóc. Nagyon szép sportlétesítménnyel gazda­godik rövid időn belül a község lakossága. Az épít­ményt, amely sportcsarnok­ból és különböző kondicio­náló termekből áll, terv sze­rint augusztus 20-án avat­ják. Jelenleg a műszaki át­adást végzik. Szécsény. Az Industria Kft. megkezdte a tagi búza­részesedés kimérését az aranykorona-értéknek meg­felelően. E célra 26 vagon gabona áll rendelkezésre. Az oldalt szerkesztette: Bobál Gyula Szombati lapszámunkban: Salgótarján és környéke Bányamester, aki idén már a tizedik évét tölti a Homokháton A Homokháton, Halászi alatt, különös világ van. A hatalmas markológép ragadozó mód­jára beleharap a víz mélyébe és kiemeli a víztől csurgó só­dert, a Homokhát termékét, az építkezők nélkülözhetetlen „finom homokját”. Szabó Ferenc, a bányamester bizonyítja:- Ennél finomabb építő­anyag nincs a vidékünkön. O a szakértő. Már a tizedik évet tölti a Homokháton. A markológép dolgozik megállás nélkül. Es akkor ott, ahol a markolókanál körül habzik a zavaros víz, fürdőzők lubickol­nak. A bányamester szinte bor- zongva mondja, hogy ezek a gyerekek azt sem tudják, mit tesznek. Nem ismerik a víz mélységét, a gép okozta hullá­mok erejét, mindenről megfe­ledkeznek. Pedig okulhattak volna már a bekövetkezett halá­lesetek miatt is. Széttárja kar­jait, beletörődve a körülmé­nyekbe, ennyit mond:- Amikor rájuk szólok, kine­vetnek. Már fenyegettek is. Én nem strandőr vagyok, hanem bányamester, mondták. Való igaz, hogy a fürdőzők- kel nem bír. Ideje sincs erre, mert egymást követve érkeznek a bányatermékért a gépkocsik, ki kell őket szolgálni, mert messze távolról érkeznek, az építkezésen várják őket. Szabó Ferencnek az a legfőbb dolga, hogy vigyék a sódert. A közel tíz év alatt egymillió 200 ezer köbméter termék szállításáról van feljegyzése. Azt mondja:- Egy nagy város felépítésé­hez elegendő lett volna. - Köz­ben megjött a kedve, hogy erről szólhatott. Aztán belelapozik a minden­tősége. 1986-ban közel kilencvenezer köbméter sódert szállítottak el a Homokhátról. In­nentől kezdve év- ről-évre csökkent a megvásároll sóder mennyisége. 1988-ban 60 ezer köbmétert vittek el a bányatermékből. 1990-ben 51 ezer, 1992-ben 34 ezer köbmétert. Hogy ki fejti meg ennek az építkezési kellék vásárlásának inga­dozását, Szabó Fe­renc sem tudja. De azt azért sejti, hogy az építkezés felté­tele az építkezők anyagi helyzete. Megerősíti:- En így sejtem és azt gondo­lom, hogy igazam van. Újból elővette a nyilvántar­tását, és mintha cinkost ke­resne, oda invitált, hogy nézzük együtt az elmúlt esztendőt. A kimutatás arról tanúskodik, hogy az elmúlt évben közel tí­zezer tonnával emelkedett a megvásárolt sóder mennyisége. Az idén pedig egyre sűrűsöd­nek a szállítójárművek a bánya körül. ' Szabó Ferenc felnézett a nyilvántartásából a tó felé te­kintve és felkiáltott, mert a für­dőzők megint a tilosban lubic­koltak:-El onnan betyárok! Mert majd mindjárt szólok a rend­őröknek... Tudta, hogy szava nem hal­latszik el a fürdőzőkhöz, köze­lebb meg nem mehetett, mert begördült két hatalmas teher­autó a sóderért. - Bob ­Vincze Dezső' irányításával jó kezekben van a markológép Fotó: SzeTa tudó könyveibe és abból kide­rül, hogy a nyolcvanas évek közepétől hogyan alakult a la­kosság építkezési kedve, lehe-

Next

/
Thumbnails
Contents