Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-04 / 155. szám
1994. július 4., hétfő Balassagyarmat Es Környéke 5. oldal Ide nekem a sztrapacskát is! Az asszonyok jókedvűen főztek Fotó: Rigó Tibor Képzőművész-palánták Magyarnándorban A megye tizenhárom településéről gyűltek össze a gyerekek a minap zárult képzőművészeti táborba. A vendéglátó magyar- nándoriak voltak a tizennegyedikek. A rendezést a Radnóti Miklós Művelődési Ház vállalta magára, de főként Bőgős Tamás igazgató áldozatos munkájának gyümölcse a találkozó. Az egyhetes munka terméséből kiállítás nyílt a helyi általános iskola aulájában. De nem csak munka, tanulás jellemezte a tábort - a játék, a szórakozás sem maradt el. Miért éppen Terényt kerülné el ez az irdatlan meleg. A csudaszép völgyben fekvő kis település forró katlanhoz hasonlatos. A minapi nemzetiségi találkozón is csörgött a víz az emberekről. Ráadásul a hegyoldalban felállított színpad sem volt éppen közel. Aki viszont felküzdötte magát, nem bánta meg. Élményszámba ment a népviseletbe öltözött csoportok produkciója. Németül és szlovákul énekeltek a lányok, asszonyok, férfiak és alig férfiak. Ekkor még a meleg is elviselhetőbbnek tűnt. A környező fák alatt sátrat vertek az árusok. Fogyott a virsli, és a kitűnő terényi vörösbor. Utóbbit ajánlatos volt szódával keverni - úgy jobban oltja a szomjat. Az egyik sátor alatt asszonyok szorgoskodtak, körülállták a katlant. Helyi specialitás készült - messze földön híres sztrapacskáért sorba álltak a vendégek. A rávalók között is lehetett válogatni -, jómagam a juhtúrót választottam. Nagyanyámtól megtanultam, az az igazi —, a többi smafu. Mit mondjak: nyolcvan forintba került, de megérte. Belefeledkeztem a látványba is. Fantasztikus, milyen rutinnal, s jókedvvel szaggatták, főzték a sztrapacskát az asszonyok. Kulik Andrásné, Grozsó Pálné, Varga Jánosné és Mihalik Mihályné szemmel láthatólag mesterei a főző tudománynak. Az embernek kedve lenne közéjük állni. Habár a végeredmény kétséges lenne: lehet, a kutyának sem kellene a főz- töm. Szóval, Varga Jánosné- ról még azt is tudni illik, hogy közel harminc éve előfizetője lapunknak, illetőleg elődjének. Összegzésül elmondhatjuk, nem csodálkozhatunk azon, hogy sokan ekként kiáltottak azon az emlékezetes vasárnapon: Ide nekem a sztrapacskát is! (ádám) Elsőként Bőgős Tamás válaszolt kérdéseimre.- Ez az első ilyen jellegű tábor?- Igen.- Könnyen ment az előkészítés?- Én magam sem hittem, mennyi nehézséget okoz a szervezés.- Kik segítettek?- Bihari Lajosék, a pedagógiai intézetből részt vettek a gyerekek verbuválásában - felmérték az igényeket.- Hány jelentkező akadt?- Volt olyan iskola, ahonnan tizenheten, volt ahonnan ketten jelentkeztek. így válogattunk, hogy az intézményekből legalább ketten jöjjenek. Végül a rajzszakos tanárok szűkítették a keretet. Harmincegy gyerek jöhetett összesen.- Kik foglalkoztak a gyerekekkel?-Pénzes Géza művésztanár, Antall András keramikus és a Földi Péter festőművész által instruált három főiskolai hallgató tanította a fogásokat.- Bentlakásos táborról van szó?- Az iskola alsó szintjén alakítottuk ki a szállást. Kölcsön kértünk heverőket. Segített a helyi iskola is - egy fillért nem kértek a helyért. A konyha is működött ezen idő alatt.- Apropó, mennyibe került a tábor?- A gyerekek, vagyis a szülők pontosan egy századrészét fizették a költségeknek: kettőezer-ötszáz forintba került az egész.- Te jó ég, ha jól számolom, olyan 250 ezer körül lehetett a kiadás!-Jól számol. Huszonötezret kaptam pályázat útján. A többi pénzt a művelődési ház állja. Jövőre azért szeretnénk rentábilissá tenni a tábort. Pénzes Géza egyike azoknak, akik vezették, irányították a foglalkozásokat.- Milyen programok voltak?-A programok döntően két irányba indultak el. Részint szakmai irányba: tehát, hogy a festő, a grafikus, a keramikus szakmából a gyerekek mind több fogást sajátítsanak el. Persze arra is törekedni kellett, hogy legyen közös élményük, sokat játszhassanak. Túráztunk, ellátogattunk a bujáki felnőtt művésztelepre, ismerkedési estet rendeztünk, volt tábortűz, számháború, sárkányeregetés.- Ilyen zsúfolt programhoz elég nyolc nap?- Már látjuk, kevés ez az idő, mert nem lehet elmélyedni eléggé a munkában. Főleg azoknak a gyerekeknek kellett volna több idő, akik nem jártasabbak különösebben a műfajokban.- Ezért is gondolkodunk rajta, hogy jövőre talán 10-12 naposra kellene szervezni a tábort.- Sikeresnek értékeli a foglalkozásokat?- Azt kértük a gyerekektől az elején, amennyire csak lehet, fárasszanak el, s hozzák ki belőlünk is mindazt, amit lehetséges. Ezzel nem is volt semmi probléma... A. T. Az alkotás örömét érezhették meg a résztvevők ELTŰNIK A RONDASÁG. Hosszú évek óta csúfságául szolgál Balassagyarmatnak a nyilvános vécé. Az építmény a város szívében, a képtár előtt található. Senki ne próbáljon közelebbi ismeretséget kötni a betonkatlannal, mert felfordul a gyomra. Most régre megmozdult valami: az önkormányzat bérbe adja a jobb sorsra érdemes illemhelyet. Remélhetőleg hamarosan felújítják az építményt, s túl azon, hogy eltűnik e látvány, kulturált körülményeket teremtenek a rászorulóknak. A pokolba is a jó szándékon át vezet az út ^yriási várakozás előzte meg 'négy évvel ezelőtt a helyhatósági választásokat. Sokan azt reméltük, újfajta szemlélet nyer majd teret, a képviselők nem csak formálisan képviselik az érdekeinket. Ehhez képest kicsit másképp alakultak a dolgok, nem sikerült elszakítani a szálakat a korábbi tanácsi rendszer örökségétől. Például egyetlen egyszer sem jött ide közénk az általam, általunk bejuttatott személy. Nem jött, hogy elbeszélgessen velünk, s megismerje bajainkat. Hogy megértse gondolkodásunkat. Hogy megértesse ő maga is velünk, miért pont úgy döntött, ahogy. Egyszerűen nem tartotta fontosnak. Hallok olyan vélekedést (leginkább a városatyáktól), hogy ez a csapat már megtanulta az önkormányzati munkát, kár lenne kísérletezni ősszel másokkal. Kísértetiesen hasonlatos ez a vélekedés a bukott MDF-es kormány filozófiájára. Meglehet, a kritika el nem fogadását, a vérig sértődést is a nagy politikától lesték el. Mit tett a balassagyarmati önkormányzat? Tagadhatatlan, sikerült a pénzügyi gazdálkodást kordában tartani. Sikerült az induláskor felhalmozott hiányt gyakorlatilag teljes egészében lefaragni. Dicséretes, csak az a baj, hogy ezzel ki is pipálhatjuk az eredményeket. Az óvatos gazdálkodásnak is megvannak a maga buktatói, hátrányai. Mert Gyarmat ugyanolyan szegény maradt, mint korábban. Ez az önkormányzat még csak kísérletet sem tett arra, hogy kialakítsa az adott területek koncepcióját. így aztán dőreség távlatokban gondolkodni. A kultúra, a közművelődés, a lakásgazdálkodás stb. irányvonalát senki nem húzta meg. Pedig ez aztán végképp nem pénzkérdés. A testületi üléseken is kiütközött a kicsinyesség. Az előkészítetlen előterjesztéseket megszámolni is alig lehet. Ebben vastagon benne volt a bizottságok szerencsétlen összetétele, sokszor alkalmatlansága. Előfordult, hogy a bizottsági elnök által beterjesztett javaslatot éppen a bizottsági elnök fúrta meg, s nem támogatta saját elképzeléseit. Külön tanulmányt érdemelne, miért nem működött hatékonyan a testület. Annál inkább kardinális kérdés ez, mert egyenként valamennyi képviselő talpig becsületes, jó szándékú, a közért tenni akaró ember. Miért, hogy mégsem sikerült igazán a négy év? Igaz, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. M ár elkezdődött a kampány - suhognak a nevek a levegőben. Jelöltekből és önjelöltekből sincs hiány. Meggyőződésem, hogy ősszel nem a pártokra adják voksukat a polgárok - az egyéniségek győzedelmeskednek. á.t. Balassagyarmat és környéke RÖVIDEN- Iß'/2 Ersekvadkert. Már nagyon megérett a helyi óvoda a felújításra, különösen a tetőszerkezetet viselte meg az idő. Az önkormányzat ana az elhatározásra jutott, hogy a felújítást haladéktalanul meg kell kezdeni. Már folyik a tetőszerkezet korszerűsítése. A munkálatokat egy helyi vállalkozó végzi. Ugyancsak megkezdődtek a karbantartási munkák az iskolában is. Csesztve. Hosszú idő óta gondot jelent a községben a nitrátos ivóvíz. A helyi önkormányzat felismerve ennek veszélyességét, lépéseket tett a vezetékes ivóvízhálózat kiépítésére. Jó ütemben halad az előkészítés. Drégelypalánk. Az idén is megrendezik a Szondi-emlékünnepséget. A tervezett időpont: július 24. A méltó megemlékezésre nagy súlyt fektetnek a község elöljárói. Érsekvadkert. Kidolgozták a helyi általános iskola szervezeti és működési szabályzatát. A képviselő-testület legutóbbi ülésén elemezték a szabályzatot, majd jóváhagyólag engedélyezték annak hatályba lépését. Érsekvadkert. Az önkormányzat állta szavát az útépítést illetően. Amikor megválasztották a képviselőket, ígéretet tettek arra, valamennyi utca szilárd burkolatot kap. Az idén befejeződik a hatalmas beruházás. Az utolsó kilenc utca bitumenezése elkezdődött. A munkálatok 9,3 millió forintba kerülnek. ____________________________JL A z oldalt szerkesztette Ádám Tamás Keddi lapszámunkban Rétság és környéke Holdudvar a balassagyarmati Madách Imre Kollégiumban Pohánka Erika öt éve nevelőtanár a kollégiumban, és pár éve működteti a Madách Színkört. 'Folyamatosan bővült a lelkes kis csapat, egyre jobban beérik a munka. Amúgy Erikának hamarosan megjelenik egy önálló verseskötete is, Rezdülések címmel.- Mikor kezdődött a színjátszás?- Az az igazság, hogy már a tényleges megalakulás előtt is összejöttünk néha egy-egy műsor erejéig. Karácsonykor, ballagáskor szerepeltek a gyerekek. Együtt lélegző közösség- Aztán végérvényesen ösz- szeállt a csapat...-Igen. Fiúk, lányok vegyesen alakították meg a színkört. Ez a társaság nemcsak művészeti csoportot jelent, hanem egy olyan közösséget, mely együtt lélegzik. Mondhatni: nagy család vagyunk.- Mikor jöttek az első eredmények?-Többször részt vettünk az országos színjátszó napokon, melyet szakmunkásoknak és szakközépiskolásoknak hirdettek meg. Helytálltak a gyerekek. De nem a végeredmény a lényeg, a fesztivál hangulata felejthetetlen marad.- Mit adtak elő az idén?-Páskándi Géza Új magyar Lúdas Matyiját dolgoztük fel. Természetesen a darab mának szóló üzenetet hordoz. Arany-balladák sikerrel-Szép eredményeket értek el az Arany János országos balladamondó versenyen is.-Jamrich Katalin és Horváth Adrienn képviselte Nógrád megyét. Nagy sikert arattak mindketten. Csoda a maga nemében, hogy két tizenhat éves fiatal belemerült Arany balladáiba. Összejött 2500 forint-Szünet van, szétszéledtek a kollégisták. Mivel zárták a tanévet?-A művelődési központban előadtunk egy kedves darabot. Itt voltak a szülők is. Kalapoz- tunk ... összejött kétezer-ötszáz forint.-Jut eszembe: ki támogatja a csoportot?-A kollégium vezetésének hozzáállása mindenképpen példaértékű. Na és most nyertünk 25 ezer forintot a városi kulturális pályázaton. Ez azt jelenti, hogy jövőre ismét el tudunk menni a fesztiválra. Talán belefér egy színházlátogatás is. Pohánka Erika Mi egy nagy család vagyunk- Konnektor néven megjelentetnek egy újságot. Kapcsolódási pontok?-A színkörnek holdudvara van. Több gyerek közülünk az újságírással is kacérkodik. Úgy jött az újság ötlete, hogy a kollégiumból tavaly négyen egymástól függetlenül jelentkeztünk az Axel Springer Magyar- ország Kiadói Kft. által indított újságíró stúdióra, melyet mindannyian elvégeztünk. Ezzel a maggal indult a szerkesztőség. Már rovatvezetők is vannak- Bővült a csapat?-Persze, sokan csatlakoztak hozzánk. Már ott tartunk, hogy az év végi utolsó szerkesztőségi ülésünkön rovatfelelősöket választottunk.- Újság és pénz szétválaszt- hatatlan.- A kollégium vezetői megértőnek bizonyultak, s anyagilag is támogatták, támogatják a lapot.- További tervek?- Szeretnénk magasabb színvonalon művelni a színjátszást -, esetleg egy mini színpadot kialakítani a kollégiumban. Ez nagyon jó lenne, mert rendszeresen bemutathatnánk különféle darabokat. És természetesen folytatjuk az újságkészítést. Felsőfokú drámajáték- Személyes elképzelései?-Tavaly ősszel részt vettem egy drámapedagógiai tanfolyamon. Ez felsőfokú drámajátékvezető szakképzettséget ad. Az a lényege az egésznek, hogy nem a produktum a cél, hanem a drámát, mint eszközt alkalmazzuk.- Meggyőződésem, hogy vannak olyan területek a nevelésben, ahol jól felhasználhatók a tanultak. Mindenesetre tapasztalataimat szeretném továbbadni a gyerekeknek. (ádám)
