Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-04 / 155. szám

1994. július 4., hétfő Balassagyarmat Es Környéke 5. oldal Ide nekem a sztrapacskát is! Az asszonyok jókedvűen főztek Fotó: Rigó Tibor Képzőművész-palánták Magyarnándorban A megye tizenhárom településéről gyűltek össze a gyerekek a minap zárult képzőművészeti táborba. A vendéglátó magyar- nándoriak voltak a tizennegyedikek. A rendezést a Radnóti Miklós Művelődési Ház vállalta magára, de főként Bőgős Ta­más igazgató áldozatos munkájának gyümölcse a találkozó. Az egyhetes munka terméséből kiállítás nyílt a helyi általános is­kola aulájában. De nem csak munka, tanulás jellemezte a tá­bort - a játék, a szórakozás sem maradt el. Miért éppen Terényt kerülné el ez az irdatlan meleg. A csudaszép völgyben fekvő kis település forró katlanhoz ha­sonlatos. A minapi nemzeti­ségi találkozón is csörgött a víz az emberekről. Ráadásul a hegyoldalban felállított szín­pad sem volt éppen közel. Aki viszont felküzdötte magát, nem bánta meg. Élményszámba ment a népviseletbe öltözött csopor­tok produkciója. Németül és szlovákul énekeltek a lányok, asszonyok, férfiak és alig fér­fiak. Ekkor még a meleg is elviselhetőbbnek tűnt. A kör­nyező fák alatt sátrat vertek az árusok. Fogyott a virsli, és a kitűnő terényi vörösbor. Utóbbit ajánlatos volt szódá­val keverni - úgy jobban oltja a szomjat. Az egyik sátor alatt asszonyok szorgoskodtak, kö­rülállták a katlant. Helyi spe­cialitás készült - messze föl­dön híres sztrapacskáért sorba álltak a vendégek. A rávalók között is lehetett válogatni -, jómagam a juhtúrót választot­tam. Nagyanyámtól megta­nultam, az az igazi —, a többi smafu. Mit mondjak: nyolc­van forintba került, de meg­érte. Belefeledkeztem a lát­ványba is. Fantasztikus, mi­lyen rutinnal, s jókedvvel szaggatták, főzték a sztra­pacskát az asszonyok. Kulik Andrásné, Grozsó Pálné, Varga Jánosné és Mihalik Mihályné szemmel láthatólag mesterei a főző tudománynak. Az embernek kedve lenne kö­zéjük állni. Habár a végered­mény kétséges lenne: lehet, a kutyának sem kellene a főz- töm. Szóval, Varga Jánosné- ról még azt is tudni illik, hogy közel harminc éve előfizetője lapunknak, illetőleg elődjé­nek. Összegzésül elmondhatjuk, nem csodálkozhatunk azon, hogy sokan ekként kiáltottak azon az emlékezetes vasárna­pon: Ide nekem a sztrapacskát is! (ádám) Elsőként Bőgős Tamás vála­szolt kérdéseimre.- Ez az első ilyen jellegű tá­bor?- Igen.- Könnyen ment az előké­szítés?- Én magam sem hittem, mennyi nehézséget okoz a szervezés.- Kik segítettek?- Bihari Lajosék, a pedagó­giai intézetből részt vettek a gyerekek verbuválásában - felmérték az igényeket.- Hány jelentkező akadt?- Volt olyan iskola, ahonnan tizenheten, volt ahonnan ketten jelentkeztek. így válogattunk, hogy az intézményekből leg­alább ketten jöjjenek. Végül a rajzszakos tanárok szűkítették a keretet. Harmincegy gyerek jö­hetett összesen.- Kik foglalkoztak a gyere­kekkel?-Pénzes Géza művésztanár, Antall András keramikus és a Földi Péter festőművész által instruált három főiskolai hall­gató tanította a fogásokat.- Bentlakásos táborról van szó?- Az iskola alsó szintjén ala­kítottuk ki a szállást. Kölcsön kértünk heverőket. Segített a helyi iskola is - egy fillért nem kértek a helyért. A konyha is működött ezen idő alatt.- Apropó, mennyibe került a tábor?- A gyerekek, vagyis a szü­lők pontosan egy századrészét fizették a költségeknek: kettőe­zer-ötszáz forintba került az egész.- Te jó ég, ha jól számolom, olyan 250 ezer körül lehetett a kiadás!-Jól számol. Huszonötezret kaptam pályázat útján. A többi pénzt a művelődési ház állja. Jövőre azért szeretnénk rentábi­lissá tenni a tábort. Pénzes Géza egyike azok­nak, akik vezették, irányították a foglalkozásokat.- Milyen programok vol­tak?-A programok döntően két irányba indultak el. Részint szakmai irányba: tehát, hogy a festő, a grafikus, a keramikus szakmából a gyerekek mind több fogást sajátítsanak el. Per­sze arra is törekedni kellett, hogy legyen közös élményük, sokat játszhassanak. Túráztunk, ellátogattunk a bujáki felnőtt művésztelepre, ismerkedési es­tet rendeztünk, volt tábortűz, számháború, sárkányeregetés.- Ilyen zsúfolt programhoz elég nyolc nap?- Már látjuk, kevés ez az idő, mert nem lehet elmélyedni eléggé a munkában. Főleg azoknak a gyerekeknek kellett volna több idő, akik nem járta­sabbak különösebben a műfa­jokban.- Ezért is gondolkodunk rajta, hogy jövőre talán 10-12 naposra kellene szervezni a tá­bort.- Sikeresnek értékeli a fog­lalkozásokat?- Azt kértük a gyerekektől az elején, amennyire csak lehet, fárasszanak el, s hozzák ki be­lőlünk is mindazt, amit lehetsé­ges. Ezzel nem is volt semmi probléma... A. T. Az alkotás örömét érezhették meg a résztvevők ELTŰNIK A RONDASÁG. Hosszú évek óta csúfsá­gául szolgál Balassagyarmatnak a nyilvános vécé. Az építmény a város szívében, a képtár előtt található. Senki ne próbáljon közelebbi ismeretséget kötni a betonkatlan­nal, mert felfordul a gyomra. Most régre megmozdult va­lami: az önkormányzat bérbe adja a jobb sorsra érdemes illemhelyet. Remélhetőleg hamarosan felújítják az épít­ményt, s túl azon, hogy eltűnik e látvány, kulturált körül­ményeket teremtenek a rászorulóknak. A pokolba is a jó szándékon át vezet az út ^yriási várakozás előzte meg 'négy évvel ezelőtt a helyha­tósági választásokat. Sokan azt reméltük, újfajta szemlélet nyer majd teret, a képviselők nem csak formálisan képviselik az érdekeinket. Ehhez képest kicsit másképp alakultak a dolgok, nem sikerült elszakítani a szá­lakat a korábbi tanácsi rend­szer örökségétől. Például egyetlen egyszer sem jött ide közénk az általam, álta­lunk bejuttatott személy. Nem jött, hogy elbeszélgessen ve­lünk, s megismerje bajainkat. Hogy megértse gondolkodá­sunkat. Hogy megértesse ő maga is velünk, miért pont úgy döntött, ahogy. Egyszerűen nem tartotta fontosnak. Hallok olyan vélekedést (le­ginkább a városatyáktól), hogy ez a csapat már megtanulta az önkormányzati munkát, kár lenne kísérletezni ősszel má­sokkal. Kísértetiesen hasonla­tos ez a vélekedés a bukott MDF-es kormány filozófiájára. Meglehet, a kritika el nem fo­gadását, a vérig sértődést is a nagy politikától lesték el. Mit tett a balassagyarmati önkormányzat? Tagadhatatlan, sikerült a pénzügyi gazdálko­dást kordában tartani. Sikerült az induláskor felhalmozott hi­ányt gyakorlatilag teljes egé­szében lefaragni. Dicséretes, csak az a baj, hogy ezzel ki is pipálhatjuk az eredményeket. Az óvatos gazdálkodásnak is megvannak a maga buktatói, hátrányai. Mert Gyarmat ugyanolyan szegény maradt, mint korábban. Ez az önkormányzat még csak kísérletet sem tett arra, hogy kialakítsa az adott terüle­tek koncepcióját. így aztán dő­reség távlatokban gondolkodni. A kultúra, a közművelődés, a lakásgazdálkodás stb. irányvo­nalát senki nem húzta meg. Pe­dig ez aztán végképp nem pénz­kérdés. A testületi üléseken is kiütkö­zött a kicsinyesség. Az előkészí­tetlen előterjesztéseket meg­számolni is alig lehet. Ebben vastagon benne volt a bizottsá­gok szerencsétlen összetétele, sokszor alkalmatlansága. Elő­fordult, hogy a bizottsági elnök által beterjesztett javaslatot éppen a bizottsági elnök fúrta meg, s nem támogatta saját el­képzeléseit. Külön tanulmányt érde­melne, miért nem működött ha­tékonyan a testület. Annál in­kább kardinális kérdés ez, mert egyenként valamennyi képvi­selő talpig becsületes, jó szán­dékú, a közért tenni akaró em­ber. Miért, hogy mégsem sike­rült igazán a négy év? Igaz, a pokolba vezető út is jó szándék­kal van kikövezve. M ár elkezdődött a kampány - suhognak a nevek a le­vegőben. Jelöltekből és önjelöl­tekből sincs hiány. Meggyőző­désem, hogy ősszel nem a pár­tokra adják voksukat a polgá­rok - az egyéniségek győzedel­meskednek. á.t. Balassagyarmat és környéke RÖVIDEN- Iß'/2 Ersekvadkert. Már na­gyon megérett a helyi óvoda a felújításra, különösen a te­tőszerkezetet viselte meg az idő. Az önkormányzat ana az elhatározásra jutott, hogy a felújítást haladéktalanul meg kell kezdeni. Már fo­lyik a tetőszerkezet korsze­rűsítése. A munkálatokat egy helyi vállalkozó végzi. Ugyancsak megkezdődtek a karbantartási munkák az is­kolában is. Csesztve. Hosszú idő óta gondot jelent a község­ben a nitrátos ivóvíz. A he­lyi önkormányzat felis­merve ennek veszélyessé­gét, lépéseket tett a vezeté­kes ivóvízhálózat kiépíté­sére. Jó ütemben halad az előkészítés. Drégelypalánk. Az idén is megrendezik a Szondi-emlékünnepséget. A tervezett időpont: július 24. A méltó megemlékezésre nagy súlyt fektetnek a köz­ség elöljárói. Érsekvadkert. Kidol­gozták a helyi általános is­kola szervezeti és működési szabályzatát. A képvi­selő-testület legutóbbi ülé­sén elemezték a szabályza­tot, majd jóváhagyólag en­gedélyezték annak hatályba lépését. Érsekvadkert. Az ön­kormányzat állta szavát az útépítést illetően. Amikor megválasztották a képvise­lőket, ígéretet tettek arra, valamennyi utca szilárd burkolatot kap. Az idén be­fejeződik a hatalmas beru­házás. Az utolsó kilenc utca bitumenezése elkezdődött. A munkálatok 9,3 millió fo­rintba kerülnek. ____________________________JL A z oldalt szerkesztette Ádám Tamás Keddi lapszámunkban Rétság és környéke Holdudvar a balassagyarmati Madách Imre Kollégiumban Pohánka Erika öt éve nevelő­tanár a kollégiumban, és pár éve működteti a Madách Színkört. 'Folyamatosan bő­vült a lelkes kis csapat, egyre jobban beérik a munka. Amúgy Erikának hamarosan megjelenik egy önálló verses­kötete is, Rezdülések címmel.- Mikor kezdődött a szín­játszás?- Az az igazság, hogy már a tényleges megalakulás előtt is összejöttünk néha egy-egy mű­sor erejéig. Karácsonykor, bal­lagáskor szerepeltek a gyere­kek. Együtt lélegző közösség- Aztán végérvényesen ösz- szeállt a csapat...-Igen. Fiúk, lányok vegye­sen alakították meg a színkört. Ez a társaság nemcsak művé­szeti csoportot jelent, hanem egy olyan közösséget, mely együtt lélegzik. Mondhatni: nagy család vagyunk.- Mikor jöttek az első eredmények?-Többször részt vettünk az országos színjátszó napokon, melyet szakmunkásoknak és szakközépiskolásoknak hirdet­tek meg. Helytálltak a gyere­kek. De nem a végeredmény a lényeg, a fesztivál hangulata fe­lejthetetlen marad.- Mit adtak elő az idén?-Páskándi Géza Új magyar Lúdas Matyiját dolgoztük fel. Természetesen a darab mának szóló üzenetet hordoz. Arany-balladák sikerrel-Szép eredményeket értek el az Arany János országos balladamondó versenyen is.-Jamrich Katalin és Hor­váth Adrienn képviselte Nógrád megyét. Nagy sikert arattak mindketten. Csoda a maga ne­mében, hogy két tizenhat éves fiatal belemerült Arany balladá­iba. Összejött 2500 forint-Szünet van, szétszéledtek a kollégisták. Mivel zárták a tanévet?-A művelődési központban előadtunk egy kedves darabot. Itt voltak a szülők is. Kalapoz- tunk ... összejött kétezer-öt­száz forint.-Jut eszembe: ki támo­gatja a csoportot?-A kollégium vezetésének hozzáállása mindenképpen pél­daértékű. Na és most nyertünk 25 ezer forintot a városi kultu­rális pályázaton. Ez azt jelenti, hogy jövőre ismét el tudunk menni a fesztiválra. Talán bele­fér egy színházlátogatás is. Pohánka Erika Mi egy nagy család vagyunk- Konnektor néven megje­lentetnek egy újságot. Kap­csolódási pontok?-A színkörnek holdudvara van. Több gyerek közülünk az újságírással is kacérkodik. Úgy jött az újság ötlete, hogy a kol­légiumból tavaly négyen egy­mástól függetlenül jelentkez­tünk az Axel Springer Magyar- ország Kiadói Kft. által indított újságíró stúdióra, melyet mind­annyian elvégeztünk. Ezzel a maggal indult a szerkesztőség. Már rovatvezetők is vannak- Bővült a csapat?-Persze, sokan csatlakoztak hozzánk. Már ott tartunk, hogy az év végi utolsó szerkesztőségi ülésünkön rovatfelelősöket vá­lasztottunk.- Újság és pénz szétválaszt- hatatlan.- A kollégium vezetői meg­értőnek bizonyultak, s anyagi­lag is támogatták, támogatják a lapot.- További tervek?- Szeretnénk magasabb színvonalon művelni a színját­szást -, esetleg egy mini szín­padot kialakítani a kollégium­ban. Ez nagyon jó lenne, mert rendszeresen bemutathatnánk különféle darabokat. És termé­szetesen folytatjuk az újságké­szítést. Felsőfokú drámajáték- Személyes elképzelései?-Tavaly ősszel részt vettem egy drámapedagógiai tanfo­lyamon. Ez felsőfokú drámajá­tékvezető szakképzettséget ad. Az a lényege az egésznek, hogy nem a produktum a cél, hanem a drámát, mint eszközt alkal­mazzuk.- Meggyőződésem, hogy vannak olyan területek a neve­lésben, ahol jól felhasználhatók a tanultak. Mindenesetre ta­pasztalataimat szeretném to­vábbadni a gyerekeknek. (ádám)

Next

/
Thumbnails
Contents