Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-27 / 175. szám

Világpolitika 1994. július 27., szerda Haldokló Afrika. Délnyugat-Szomáliában, Bahr el Gazaiban az ország más részeinél is súlyosabb helyzet alakult ki az utóbbi időben. A lakosság immár hónapok óta nem jut élelemhez. Bár a felnőtteknél is mindennaposak a tragédiák, a legnagyobb halandósá­got mégis a gyermekek körében lehet tapasztalni... Nemzetközi tiltakozó megmozdulás Bősnél IMF-hitelcsomag a szlovák gazdaság számára A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 263 millió dolláros hitelcso­magot fogadott el a szlovák kormány 1994-95-ös gazdasági programjának támogatására. Az IMF sajtóosztálya által Wa­shingtonban kiadott közlemény szerint Szlovákia 1993-as füg­getlenné válása óta „sikeresen kezelte gazdasági nehézségeit”, és „fontos haladást” ért el - különösen a gazdaság egyensúlyá­nak megteremtése terén - a múlt év közepén, az IMF-támogatá- sával elfogadott gazdasági program megvalósítása során. Igen fontos, hogy a szeptemberben megtartandó választások után ha­talomra kerülő kormány is kifejezze szándékát - különösen a jövő évi költségvetés elkészítésekor - arra, hogy folytatja a pénzügyi szigort, és hozzálát a gazdaság strukturális problémá­inak határozott megoldásához. A 169 millió dolláros készenléti hitelhez a következő 20 hónapban juthat hozzá a szlovák kor­mány. A rendőrség eltávolította a cseh tüntetőket A cseh rendőrség eltávolította a környezetvédő tüntetőket a dél-csehországi Temelínben épülő atomerőmű egyik kapuja elől, hogy lehetővé tegye a munkások bejutását az építési terü­letre. Az atomerőmű-ellenes tiltakozó demonstráció résztevói fokozatosan élő láncot alakítottak ki a temelíni erőmű mind a 12 kapuja előtt. A hatósági fellépés nyomán szabaddá tették az 5. számú kaput. 12 tüntetőt a szabálysértési eljárás lefolytatása végett bekísértek a rendőrségre. Ezután a környezetvédők újabb csoportja ismét lezárta az 5-ös kapuhoz vezető utat. Őket is el­távolították, de ez már nehezebb feladat volt, mert néhányan odaláncolták magukat a fémkorláthoz. A Texaco döntése: nem folytatják a küzdelmet Hétfőn még mindig égett a Texaco olajtársaság finomítója a walesi Milford-öbölben, Milford Havennel szemközt. Miután 150 tűzoltó félnapos munkával elszigetelte a hatalmas robbanás nyomán keletkezett tüzet, a társaság úgy döntött, hogy éssze­rűbb hagyni, míg a finomító leég, és a lángok maguktól kial­szanak, semmint folytatni a küzdelmet. A Texaco Mil­ford-öbölben lévő finomítója a második legnagyobb Nagy-Bri- tanniában, kapacitása napi 180 ezer hordó volt, és a tűzben a brit finomítókapacitás 10 százaléka veszett oda. A lengyelországi árak júniusi alakulásáról A lengyel statisztikai hivatal jelentése szerint júniusban érzé­kelhetően növekedett az ipari termelés, miközben a kivitel va­lamelyest csökkent. A jövedelmek emelkedése az elmúlt hóna­pokhoz képest kismértékben visszaesett, de a bérkontroll hiá­nya miatt még így is 4,1 százalékot tett ki. A fogyasztói árak a vizsgált időszakban 2,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy hónappal korábban. Az árszínvonal változását döntően be­folyásolta az áram és a gáz árának elmúlt havi emelése. A tava­lyi év azonos időszakához viszonyítva jelentős a drágulás a he­lyi tömegközlekedés, a húsfélék, a ruhaneműk, a szeszes italok és a postai szolgáltatások körében is. Izraelben zajos ünneplés, Jordániában szerényebb öröm 2. oldal Cseh lapvélemény kormányunkról „Ki milyen szakértő?” címmel közöl egészoldalas cikket az új magyar kormányról a Respekt című cseh politikai hetilap leg­frissebb száma. A szerző, Robert Svoboda úgy véli: Horn Gyula azért dön­tött az MSZP abszolút többsége ellenére is az SZDSZ-szel való koalíció mellett, mert így akarta ellensúlyozni saját pártján belül a túlságosan baloldali káderek befolyását. A koalíciókötéssel azt is biztosítani tudta, hogy a „liberalizmus felé hajló, prag­matikus” Békési László vállalta a kormányban való részvételt — írja Svoboda. Szerinte gyakorlatilag Bé­kési az egyetlen olyan minisz­ter, akinek szakmai felkészült­ségét az ellenzék sem vitatja. Felhívja a figyelmet arra, hogy a miniszterelnököt távollétében a pénzügyminiszter helyettesíti, míg az előző kormányban ez a jog a belügyminisztert illette meg. A cseh hetilap szerzője - a koalíció és az ellenzék viszo­nyának az első hetekben tapasz­talt alakulása nyomán - úgy ítéli meg: a miniszterelnöki ex­pozéban szorgalmazott össztár­sadalmi kiegyezés és megbéké­lés egyelőre vágyálom csupán. Észak-koreai hírek Észak-Korea felújította a rend­szeres hadgyakorlatokat Kim ír Szén államfő halálát követő 16 napos szünet után. A szöuli vé­delmi minisztérium szóvivőjé­nek közlése szerint azonban provokatív katonai mozgások nem tapasztalhatók, az észak-koreai tüzérség, a hadi- tengerészet és a légierő csak a szokásos gyakorlatokat végzi. Dél-Koreában már szomba­ton feloldották a katonai ké­szültséget, amit Kim ír Szén ha­lálának bejelentésekor, július 9-én rendeltek el. A KNDK rádióadója foly­tatja Kim Dzsong Ilnek, a hata­lom hivatalosan még be nem ik­tatott örökösének méltatását, a Korea-közi határ közelében felállított hangosbeszélők pedig változatlanul bírálják Dél-Ko- reát. Phenjan már Kim ír Szén Korea-közi csúcstalálkozóra tett kezdeményezésekor be­szüntette a határ menti hangos propagandát, lehetséges, hogy az új vezetés e témáról majd a felújítandó Korea-közi csúcsta­lálkozón kíván alkudozni. Alkutéma lesz az is, hogy a Korea-közi viszonyban, avagy Észak-Koreának az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsola­tában érjenek-e el először is ja­vulást. A KNDK külügyminisztéri­umának szóvivője azt közölte, hogy a KNDK elsősorban az Egyesült Államokkal szeretne „csomagmegállapodást” kötni, ebben rendezni az atomkérdés­sel kapcsolatos vitát is. Nemzetközi tiltakozó meg­mozdulást terveznek október 22-re a bősi erőműnél — jelen­tette be Lipták Béla, a Magyar Környezetvédelmi Alap igazga­tója az MTI washingtoni irodá­jához eljuttatott levelében. A tiltakozó megmozdulás célja, hogy felhívja a figyelmet az erőmű megépítése által oko­zott természeti károkra a Szi­getköz térségében, valamint arra, hogy milyen rossz álla­potban van a bősi erőmű. Lip­Úgy tűnik, a jó erkölcsökre vi­gyázok komoly erőt képvisel­nek Franciaországban. Leg­alábbis ezt látszik alátámasz­tani az a hír, miszerint a dél-franciaországi Cote d’Azur két, a külföldi turisták által igencsak sűrűn látogatott váro­sában, Saint-Raphaelban és Sa- int-Maxime-ban a jövőben pénzbüntetéssel sújtják azokat, akik - kánikula ide, kánikula ták Bélának legutóbbi magyar- országi látogatása során sike­rült ellátogatnia Bőshöz is, ahol - mint írja - felfedezte, hogy az erőmű falain repedések vannak, az acél rozsdásodik, s a szi­várgó víz alámossa a létesít­mény alapjait. A Duna eltérítése a bősi erőmű működése érdekében igen nagy környezeti csapást mért a Szigetköz magyaror­szági területére, ahol a halak kihaltak, az erek elapadtak, a oda - túlságos lenge öltözékben mutatkoznak az utcákon. Aki a két város utcáin mezte­len felsőtesttel, vagy éppenség­gel zsebkendőnyi bikiniben, esetleg fürdőnadrágban mutat­kozik, annak pénzbüntetés ki­szabásával kell számolnia - je­lentették be a minap a városi elöljárók. A „jó ízlésnek megfelelő öl­tözködésre” nagy hőségben is fákat és a növényzetet pedig a teljes kiszáradás fenyegeti. Az a vízterület, amely évszá­zadokon keresztül a Duna léle- geztetője volt, most holtággá vált. Az egész térség ivóvíz- készletét veszély fenyegeti - hangsúlyozza Lipták Béla. Ezért az októberi tiltakozás résztvevői követelni fogják a környezet helyreállítását, és egy természetvédelmi terület létrehozását a szlovák-ma- gyar-osztrák határövezetben. ügyelni kell. A hatóságok csak a strandok közelében hajlandók „szemet hunyni”. Saint-Rapha­elban egyébként már tavaly is ügyeltek arra, hogy senki ne lépje túl „a jó ízlés határát”. Akkor az erkölcscsőszök még beérték figyelmeztetéssel, az idén azonban már „pénztárcára megy a dolog”. (MTI) Izraelben több helyütt zajos ünnepléssel fogadták a wa­shingtoni izraeli-jordán csúcs- találkozón aláírt megállapodást - jelentette az AP. A zsidó ál­lam és a hasemita királyság ha­tárán hétfőn gyermekek luftbal­lonokkal és papírsárkányokkal köszöntötték az egyezményt, míg izraeli hajósok jordán zász­lókat felvonva haladtak át jor­dán felségvizeken. David Kimche, az izraeli külügyminisztérium egykori hivatalvezetője úgy értékelte a megállapodást, mint amivel megkezdődött Izrael elfogadása és beilleszkedése a Közel-Ke­letbe. Dore Gold jeruzsálemi kato­nai szakértő túlzottnak ítélte az örömöt. Szerinte a két ország között már évek óta békesség van, a hétfői megállapodás csu­pán ennek hivatalos deklaráci­ója volt. „Titkos békéből hiva­talos béke lett, ennyi történt csupán” - mondta Gold. Izraelben a megállapodás kommentálásakor a méltatás mellett többen megjegyez­ték, hogy szükség lenne az egyezségre Szíriával is — ehhez azonban Izraelnek fájdalmas döntést kellene hoznia, és telje­sen el kellene hagynia az általa megszállva tartott Golán-fenn- síkot. Jordániából az AP szerint a visszafogott öröm hangulata érkezett a megállapodást köve­tően. Ki a legnagyobb csaló Oroszországban? Orosz közvélemény-kutatási adatok szerint a lakosság nagy része az 1917-es forradalom utáni korszak legnagyobb csa­lójának Mihail Gorbacsov volt szovjet államfőt tartja. A Közvélemény nevű ala­pítvány szociológiai felmérése szerint a megkérdezettek 31 százaléka nevezte meg első helyen Gorbacsovot. Nem „panaszkodhat” azonban Jel­cin elnök sem, mert a tíz leg­kevésbé becsületes politikus kategóriájában neki is jutott hely: a megkérdezettek kere­ken egynegyede őt sem tartja tisztességesnek. A harmadik helyre Sztálin került, őt 15 százalék ítélte becstelennek. A megkérdezettek 14 száza­léka csalónak tartotta Vlagyi­mir Zsirinovszkijt és Lenint, 10 százaléka Gajdart, 9 száza­léka Leonyid Brezsnyevet, 5 százaléka Ruszlan Haszbula- tovot és Nyikita Hruscsovot, 3 százaléka pedig Alekszandr Ruckojt. (MTI) Meztelenkedni immár csak pénzért lehet Gáli javaslatáról Az ENSZ Biztonsági Taná­csát valósággal sokkolta Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár javaslata a balkáni béke- fenntartó csapatok vissza­vonásáról -jelentette ki Co­lin Keating, a BT-ben a nem állandó tag Új-Zélandot képviselő nagykövet. A wel- lingtoni rádiónak tegnap New Yorkból adott nyilat­kozatában Keating úgy vélte, hogy valamennyi BT-tagot abszolút meglepe­tésként érte a főtitkári levél. Keating elismerte, hogy vannak bizonyos körülmé­nyek, amelyek a boszniai ENSZ-csapatok visszavoná­sát indokolhatják. A testület tagjait mégis váratlanul érte Gáli ajánlása, amely még abban az esetben is a 35 ezer fős csapatok visszavonását kéri, ha a nemzetközi béke­terv sikerre vezet - mondta. A Pósa-család felvidéki ereklyéjét a falu lelkésze őrizte (Felvidéki tudósítónktól) Minden ember szereti a szülőföldjét, de azt mondják, a gömöri különös meghatottsággal gondol mindig rá. „Nem csoda - írja Mikszáth Kálmán a gömöri dombokról -, illata párolog, s a füvek összebeszéltek a virágokkal, ezen a he­lyen egyikből se nőjön kevesebb!” Hogy miért idézem a fenti so­rokat? Azért, mert ott, ahol a gömöri lankák kezdődnek, ahol a Balog-patak vize csordogál, ott született egy kis faluban, Ne- mesradnóton a magyar mesemondó, Pósa Lajos. íme, a híres-nevezetes zászló Apja, Antal harmincholdas kisgazda, szép szál ember volt, de könnyelmű, tékozló termé­szetű. Édesanyja, leánykori ne­vén Kovács Mária, hamar egyedül maradt fiával. Lajoska Nemesradnóton járt elemi iskolába, gimnáziumi ta­nulmányait pedig Rimaszomba­ton végezte. A Felvidékről el­kerülve Pósa Szegeden, majd Budapesten élt és dolgozott, de mindezeket ismerhetjük az iro­dalomból. Pósa Lajos Monorról nősült, Andrássy Lídiát egy gyermekkel vette feleségül. Az asszony mindig hű maradt fér­jéhez, sőt, igaz szívből örült, ha Nemesradnótra látogathatott. Mint tudjuk, Pósa Lajos 1914. július 9-én, Budapesten meghalt, négy évvel később pedig a Felvidéket elszakították az anyaországtól. Lídia asszony ennek ellenére szaporán látogatta nemesrad- nóti rokonait. 1938-ban Felvi­dék újra „visszatért”, ennek örömére Pósa Lajos özvegye és a híres Pósa Asztaltársaság zászlót készíttetett, amelyet először Budapesten e kávéház­ban mutattak be. 1939-ben pe­dig ünnepélyes keretek között hozták azt le Nemesradnóthoz legközelebbi vasútállomásra, Rimaszécsre. Az állomáson lovasbandé­rium (bő gatya, bő ing, árva­lányhajas kalap) várta a Lí­dia asszony vezette küldöttsé­get, amely aztán sze­kéren tette meg az utat Pósa szülő­falujáig. A köz­ség lelké­sze isten- tisztelet ke­retén belül szentelte fel a zászlót, amelynek rúdjába Pósa özvegye a templomban egy aranyszöget ütött. Ezt kö­vetően a helyi református ál­lami iskola előtti kertben avat­ták, egy erre az alkalomra ké­szült zászlótartóba helyezték az ereklyét, leventék álltak díszőr­séget, neves írók és közéleti személyiségek — közöttük Móra Ferenc - mondtak avató­beszédet. A falu nagy becsben tartotta zászlót; minden állami ünnep alkalmával kitűzték a zászlótartóra. Egészen a máso­dik világháború végéig. Miután a Felvidék újra Cseh­szlovákia része lett, a zászlót nem volt ildomos mutogatni. A helyi lelkész becsoma­golva elrejtette azt egy láda fe­nekére, amelyet a templomban őrzött. Amikor az utolsó pap elköltözött a faluból — most a szomszéd faluból jár oda mi­sézni - az értékes családi erek­lyét átadta Pósa Dezsőnek, a költő ma is élő leszármazottjá­nak. Nála vettük lencsevégre az értékes, a Felvidéken is keve­sek által ismert zászlót. Farkas Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents