Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-04 / 155. szám

2. oldal Külpolitika 1994. július 4., hétfő Kelet-Európa helyet érdemel a NATO-ban James Baker volt amerikai külügyminiszter szerint itt az ideje annak, hogy a kelet-eu­rópai országok számára helyet ajánljanak a NATO-ban. Az amerikai politikus, aki Milá­nóban tesz látogatást, az II Sole 24 Ore című olasz gazda­sági napilapban szombaton megjelent nyilatkozatában fej­tette ki azt a véleményét, hogy miután a Nyugat 40 évig sür­gette a demokráciát és a sza­badságot a kelet-európai or­szágok számára, most, amikor ez megvalósult, a NATO ka­puit is ki kell nyitni előttük. „Azokra az országokra gondo­lok, melyekben a demokrácia és a piacgazdaság már gyöke­ret vert: Lengyelországra, Ma­gyarországra és a Cseh Köz­társaságra” - mondta Baker, aki a berlini fal leomlása és a Szovjetunió széthullása idején volt az Egyesült Államok kül­ügyminisztere. „Vegyük, például, Magyar- országot. Európa történelmét szem előtt tartva, elképzelhető, hogy egyszer előáll egy popu­lista és demagóg politikus, aki olyan választási programmal lép fel, hogy az erdélyi és a szlovákiai magyar lakosság visszatérését egy „Nagy-Ma- gyarország” kereteiben kell megvalósítani. Ha Magyaror­szág a NATO tagja lenne, egy ilyen politikus megválasztása nehezen elképzelhető lenne, mert a többiek nem fogadnák el”. A volt amerikai külügy­miniszter szerint Oroszország esetében még túlságosan korai lenne a NATO-tagságról be­szélni. Ugyanakkor az a meg­győződése: jelenleg a Nyugat számára a legfontosabb az, hogy a reformok sikeresen megvalósuljanak Oroszor­szágban és a volt Szovjetunió többi egykori tagköztársasá­gában. A reformok komoly eredményekkel jártak Orosz­országban, de erős a refor­mokkal szembeni nyomás és fennáll annak a veszélye, hogy Zsirinovszkij-féle nacionalista demagógok kerülnek előtérbe. A Nyugatnak minden lehetsé­gest meg kell tennie a refor­mok sikeréért - hangsúlyozta James Baker. Református püspökválasztás Kolozsváron A kolozsvári Szabadság szom­bati számának közlése szerint újjáválasztották Csiha Kálmánt á'kolozsvári székhelyű Erdélyi Református Egyházkerület püspökévé. À püspök mandátumának niegújítására az előírt négyéves ni Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken New Yorkban úgy döntött, hogy bizottságot hoz létre a mandai népirtásra vo- nátkozó okmányok kivizsgálá­sára. Az egyhangúlag elfoga­dóit határozat felszólítja But- rösz Gálit, a világszervezet fő­titkárát, hogy haladéktalanul határidő lejártával került sor. A csütörtökön lezajlott választá­son az MTI tudósítójának érte­sülése szerint Csiha Kálmán 97, ellenjelöltje, Juhász Tamás 17 szavazatot kapott a 16 egyház­megye küldötteitől. Az egyházkerület főjegyzője kezdje meg a „pártatlan” sza­kértőkből összetevődő bizott­ság felállítását. A bizottságnak az lesz a feladata, hogy kivizs­gálja a nemzetközi emberi jo­gok mandai területen történő súlyos megsértéséről hangozta­tott vádakat, beleértve a népir­tásról szóló esetleges dokumen­(püspökhelyettese) Bustya De­zső lett, generális direktorrá Székely Józsefet választották. Az öt főgondnok: Mártha Ivor, Nagy Ákos, Csaba István, Tónk István valamint Tónk Sándor. A romániai református egy­tumokat. A testület négy hónap múlva terjeszti elő jelentését. ENSZ-diplomaták szerint a szakértők javaslatot tehetnek egy nemzetközi bíróság létre­hozására. Ennek az lenne a fel­adata, hogy eljárást kezdemé­nyezzen a mandai vérengzése­kért felelős személyek ellen. ház másik, királyhágómelléki egyházkerületében - amelynek püspöke Tőkés László, és me­lyet szintén nagy várakozás előz meg - majd ősszel kerül sor a püspökválasztásra. (MTI) Irán kiutasított egy állítólagos német kémet Irán kiutasított egy korábban kémkedés vádjával halálra ítélt német mérnököt - jelentette szombaton az ÍRNA. Helmut Szimkust - akit azzal vádoltak, hogy az irak-iráni háború ide­jén Bagdadnak kémkedett - pénteken engedték ki börtöné­ből és még aznap ki is utasítot­ták az országból. Szimkust 1989-ben tartóztat­ták le. Az iraki média folyamatosan foglalkozott ügyével: az iráni lapok szerint nem volt véletlen, hogy a férfi 1980-ban, a háború kitörésének évében érkezett Iránba. A Szalam című lap szerint a háború alatt titkos rádiókapcso­lat útján segítette az irakiakat abban, hogy rakétáikat iráni célpontokra irányíthassák. Szimkus szabadon bocsátá­sát a német kormány részéről több hónapos tárgyalási kam­pány előzte meg. Kiengedését követően, szombaton, Bemd Schmidbauer, a német kancel­lári hivatal államtitkára - aki hivatalos küldöttség élén érke­zett Teheránba - Kohl kancel­lár üzenetét adta át Hasemi Rafszandzsani iráni elnöknek. Az ÍRNA szerint az államtitkár valószínűleg a német kormány köszönetét tolmácsolja. Az AP ugyanakkor úgy tudja, hogy Németország semmiféle ellen­szolgáltatást vagy kedvezményt nem ígért Iránnak Szimkus el­engedéséért. (MTI) Szakértői ENSZ-bizottságot hoztak létre Csökkenő üzemanyag- és energiatermelés Oroszországban 1994 első öt hónapjában 25,9 százalékos visz- szaesést mutat az elmúlt év azonos időszakához képest az üzemanyag- és energiatermelés. Kőolajból 14,1, földgázból 2, szénből pedig 10,4 százalékkal kevesebbet hoztak a föld felszí­nére. A kőolajfeldolgozó üzemek a tervezettnél 21,5 millió ton­nával kevesebb nyersanyagot kaptak. Elektromos energiából 6,5 százalékkal termeltek kevesebbet. Az üzemanyag- és ener­giatermelés válságának fő oka elsősorban a kedvezőtlen pénz­ügyi helyzetben keresendő, amelyet a fogyasztók fizetésképte­lensége, illetve a korábbi költségvetési támogatás gyakorlatilag teljes felszámolása idézett elő. A dollár negatív árfolyamrekordja Negatív rekordnak számító, 98,78 yenes árfolyamon zárta a dollár az elmúlt hét végén a tokiói tőzsdenapot. Áz amerikai va­luta a nap folyamán ennél mélyebb jegyzést is produkált: a ja­pán jegybank intervenciója ellenére rövid ideg 97,68 yenért is kínálták. Tilalom az angliai élelmiszer-gyártásban A brit kormány pénteken betiltotta a hat hónapnál fiatalabb bor­júk belsőségének élelmiszeripari felhasználását. Az idősebb szarvasmarhák belsőségének felhasználása már 1989 óta tilos. A kormány azért kényszerült erre a lépésre, mert új állatorvosi szakvélemények szerint a marhaveszettség - az agyvelő el- gombásodásával járó betegség - kórokozója a fiatalabb szar­vasmarhák belsőségében is föllelhető. Az intézkedés veszélybe sodorhatja Nagy-Britannia évi 95 millió fontos európai borjú­exportját, és zavarba hozza a brit kormányt, miközben az Euró­pai Unió illetékes fórumai ismét elkezdik vizsgálni a brit mar­hahús importjának betiltására kezdett egyoldalú német akciót. Visszaeső oroszországi ipari termelés Az idei év első felében 26 százalékkal volt alacsonyabb az ipari termelés az elmúlt esztendő azonos időszakához képest. Ez azt jelenti az összehasonlító adatokat közlő ITAR-TASZSZ sze­rint, hogy 1994 júniusában az ipari termelés 1991 decemberé­hez képest csupán 53 százaléka volt. Az orosz ipari miniszté­rium illetékesei a termelés hanyatlását elsősorban a hadi meg­rendelések több mint 70 százalékos csökkenésével magyaráz­ták. Hozzátették azt is, hogy tekintettel a hadiágazat békés célú átalakításának korlátozott lehetőségeire, az ágazat önmaga 60 százalékkal kevesebbet állított elő. Megállapodás a Korea-közi csúcs technikai részleteiről Dél- és Észak-Korea képvise­lői szombaton rögzítették a jú­lius 25-27. között rendezendő Korea-közi csúcstalálkozó va­lamennyi technikai részletkér­dését. Péntek óta folytak a megbeszélések, amelyeken si­került megállapodni arról, hogy 100 szakértőből és 80 újságíró­ból álló dél-koreai küldöttség érkezik majd az alkalomból Phenjanba. Pénteken még vitat­ták, hogy hány nappal a csúcs- találkozó előtt keljen át a hatá­ron a protokollért és a bizton­sági ügyekért felelős csapat, to­vábbá, hogy legyen-e élő tele­víziós közvetítés a csúcstalál­kozóról. Szombaton ezeket a kérdéseket is tisztázták és meg­állapodtak abban, hogy 12 nap­pal a csúcstalálkozó előtt meg­érkezik Phenjanba az előkészí­tők első csoportja. Ami a tévé- közvetítéseket illeti, élő adás­ban számolnak be a csúcsról és az azt kísérő eseményekről, a technikai feltételekről pedig a KNDK gondoskodik. Érdekes­ség, hogy a nemzeti himnuszok nem hangzanak föl a találkozón és nem húzzák föl a nemzeti lo­bogókat sem. A csúcstalálkozó közeledté­vel változóban van a hangulat Dél-Koreában. A megkérdezet­tek 73 százaléka úgy véleke­dett, hogy most már minden­képpen megtartják a történelmi találkozót, 23 százalék szerint viszont azt még elhalaszthatják, a július 8-i amerikai-észak-ko- reai magas szintű tárgyalások kimenetele függvényében. Ez­zel kapcsolatban elég sokan szkeptikusak, 53 százalék véli úgy, hogy a KNDK nem fogja eloszlatni e találkozón az atom­létesítményeit övező gyanúkat. A szöuli kutatóközpont promi­nens személyiségek, ügyvédek, orvosok, képviselők véleménye alapján készítette felmérését. A válaszolók 85 százaléka szerint az országegyesítés 15 éven be­lül meg fog történni, 15 száza­lékuk szerint viszont a folyamat több mint 16 évet fog igénybe venni. (MTI) Tiltakozások az osztrák kormány külföldiellenes politikája miatt Az indiai miniszterelnök hazautazott Moszkvából A hétvégén Ausztriaszerte tün­tetésekkel emlékeztek meg a kormány külföldiellenes politi­kája miatt tiltakozók a tartóz­kodási törvény életbelépésének első év fordulójáról. A tavaly július 1 -tői érvényes rendelke­zés jelentősen szigorította a külföldiek számára az ausztriai tartózkodás feltételeit, emellett az új engedélyek kiadásához kvótát állapított meg. Felmen­tést csak az európai gazdasági térség országaiból, illetve Svájcból, Liechtensteinből származók, vagy a dél-tiroli osztrák eredetű kisebbséghez tartozók kapnak. Nem kell tar­tózkodási engedély azoknak, akik menedékjogra tarthatnak igényt: nekik igazolniok kell, hogy egyenesen háborús válság sújtotta térségből érkeztek, ahol az életük veszélyben van. Ha előzőleg már biztonságosnak minősített harmadik országban tartózkodtak, akkor Ausztriá­ban nincs számukra hely, azzal a hivatkozással, hogy az illető ország is biztonságot nyújt­hatna nekik. A rendelet egy évvel hatály­balépése után éppoly elfogad­hatatlan a humanitárius szerve­zetek és nagyon sok liberális gondolkodású osztrák számára, mint ahogy már elfogadása előtt is nagy vitákat kavart. Pénteken késő este „gyászme­net” vonult végig Bécs belváro­sán: a Kisebbségek Éve Kez­deményezés szervezésére ko­szorúkat helyeztek el a parla­ment, a kancellári hivatal és a belügyminisztréium épülete előtt, gyászolva a külföldiek ez­reit, akiket a törvény bizonyta­lan, sőt lehetetlen helyzetbe ho­zott. Egy másik felvonulás résztvevői 30 ezer üres lapot vittek, célozva arra a 30 ezer kérelemre, amivel a hatóság egyszerűen nem is foglalkozott. A tartózkodási törvény egy éve alatt a hatóságok több mint 300 ezer engedélyt adtak ki, nagyrészt hosszabbítást az évek óta Ausztriában élő, dolgozó és tanuló külföldiek részére, akik megfelelő jövedelmet és az elő­írt méretű lakást tudtak iga­zolni. Az új engedélyek kvótája eleve alacsonyabb az igények­nél. 1993 második felében 20 ezer, 1994 egészében 26 ezer új engedélyt adhatnak ki, tarto­mányi felosztásban. A bécsi kvóta gyakorlatilag az év első felében már betelt. Jasszer Arafat Dzsabálijában A palesztin lázadás, az inti- fáda 1987. decemberi ki­robbanásának színhelyét, a Dzsabálija menekülttábort kereste fel szombaton, gázai látogatásának második nap­ján Jasszer Arafat PFSZ-el- nök. Dzsabálija az övezet legnagyobb, több mint 70 ezer ember lakta menekült- tábora, egyszersmind a kör­zet legszegényebb pontja, ahol nyolcvanszázalékosra teszik a munkanélküliséget. Palesztin források az au­tonómia kivívásához vezető intifáda előtti főhajtásként értékelték Arafat részéről azt, hogy 27 év után első lá­togatását palesztin földön a Gáza-övezetben kezdte, és nem a másik autonóm kör­zetben, a ciszjordániai Jeri­kóban. Naraszimha Rao indiai minisz­terelnök négynapos hivatalos látogatását befejezve szomba­ton Moszkvából hazautazott. Repülőtéri nyilatkozatában na­gyon eredményesnek nevezte az orosz vezetéssel folytatott tárgyalásait, s elégedetten szólt az aláírt politikai, gazdasági, katonai és kulturális megálla­podásokról. Borisz Jelcin orosz államfő­vel folytatott megbeszélések után mindkét fél egybehang­zóan kijelentette, hogy a nem­zetközi politikát és a kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdések­ben csaknem teljes az egyetér­tés közöttük. Ezt követően két jelentős politikai megállapodást - a soknemzetiségű államok érdekeinek védelméről, illetve a kétoldalú együttműködés el­mélyítéséről szóló nyilatkoza­tot - írtak alá. Viktor Csemomirgyin állam­fővel többek között a jelentős visszaesést mutató gazdasági kapcsolatok fellendítésének le­hetőségeiről tárgyalt Nara­szimha Rao. (A korábbi 3,5 milliárd dolláros évi kereske­delmi forgalom 1 milliárd dol­lárra esett vissza az elmúlt években.) Különböző véleményen van a két ország India csatlakozását illetően az atomsorompó-szer- ződéshez. Moszkva azt szeretné, ha In­dia és más dél-ázsiai országok aláírnák a szerződést, Újdelhi azonban nem akarja megtenni ezt a lépést. (MTI) Kutyaparadicsom. Japán mindinkább európaisodik. A gazdagabb japán családok­nál divat a háziállat- tartás. Ezzel megjelentek az állattartás gondjai is. A szolgáltató ipar azonnal megteremtette a háziállat-kozmetikát, -szállodát és -kórházat. Képünkön egy to- ? kiói állatpanzió déli ebédelése. (FEB-foto) í

Next

/
Thumbnails
Contents