Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-25 / 173. szám

2. oldal Világpolitika 1994. július 25., hétfő Leszállt a Columbia 24 órával a tervezett időpontnál később, szombaton reggel visz- szaérkezett a Cape Canavaral-i Kennedy-űrközpont repülőte­rére a Columbia űrrepülőgép. A fedélzetén tartókozkodó hét fő­nyi legénység rekordot döntött: az amerikai űrrepülőgép-prog­ram keretében először tartóz­kodtak tizenöt napig a világűr­ben. A rossz időjárás miatt a szombati érkezéshez négy le­szállási lehetőséget is előkészí­tettek a Columbia fogadására - két leszállópályát a Cape Cana- varal-i űrközpontban, kettőt pedig a kaliforniai Edwards lé- gitámasztponton. A hét asztronauta - köztük japán első űrhajósnője - a Co­lumbia fedélzetén elhelyezett űrlaboratóriumban az elmúlt ti­zenöt nap során azt vizsgálta, miként hat a súlytalanság álla­pota az emberi szervezetre, az élőlények szaporodására, fejlő­désére. A kutatások egy része tudományos jellegű volt - ame­lyeket 13 ország tudósainak megbízásából végezték az űrha­jósok —, a biológia, a fizika alapvető törvényeit vizsgálták, másik része pedig az ember mindennapos életének a meg­könnyítését szolgálja majd. A nyolcvannál több elvégzett kí­sérlet megvalósításához a súly­talanság hosszan tartó állapo­tára volt szükség, amelyet a földi űrközpontokban csak igen rövid ideig lehet imitálni. Voroncov kinevezése Borisz Jelcin orosz elnök szombaton Julij Voroncovot kinevezte Oroszország rendkí­vüli és- meghatalmazott nagy­követének az Egyesült Álla­mokban. Voroncov előzőleg Oroszország állandó képviselő­jeként tevékenykedett az Egye­sült Nemzetek Szervezetében. Az új nagykövet 64 éves hi- váíflste'diplomata.-' 1952-ben a fejëzie be ‘felsőfokú tahülmá- nysftrrh 'ttfbszk vtú 'NértiZetkózv Kapcsolatok Intézetében. Az egyetem befejezése után pálya­futását azonnal a külügyminisz­tériumban kezdte. Két év múlva, 1954-ben a Szovjetunió ENSZ-képviseletének munka­társa lett. 1963 és 1965 között az ENSZ-képviselet tanácsosa­ként dolgozott. 1990-től eddig ő vezette Oroszország ENSZ-képviseletét. Voroncov karrierje sokáig szorosan összefüggött az Egye­sült Államokkal. 1966 és 1977 között a washingtoni szovjet nagykövetség tanácsosa volt. Washington után Indiába ke­rült, ahol 1977 és 1983 között a Szovjetunió nagyköveteként tevékenykedett. 1983-tól 1986-ig a Szovjetunió francia- országi nagykövete, majd 1988-tól 1990-ig afganisztáni nagykövet. 1986-ban Voronco­vot kinevezték a külügyminisz­ter első helyettesévé. Ezt a tisz­tet 1990-ig töltötte be. Kutatók az őserdőben. Zaire őserdeiben egy kutatócsoport tevékenykedik, amely a dzsungel legféltettebb állatainak az életét tanulmányozza. Az lturi erdőben élő okapik immár kihalófélben vannak. A csak a lábukon csíkos állatok igen megszerették a kutató­kat, így aztán nem csoda, ha közel engedik magukhoz őket. Az okapikhoz utóbb csatla­koztak a majmok is. Az Epulu kutatócsoport tagjai - legalábbis a tervek szerint - öt esz­tendőt töltenek majd el Zaire-ban... Hrasko a bősi megállapodás esélyeiről Juraj Hrasko szlovák környe­zetvédelmi miniszter örül a magyar fél felől érkező jelzé­seknek, és úgy véli, hogy a bősi vitában a kétoldali megállapo­dásnak van esélye, jóllehet, ez sem ígérkezik egyszerű folya­matnak. A Slovensky Denník című szlovák kereszténydemokrata napilap szombati számában megjelent interjúban „az ér­zelmektől mentes megállapo­dást” szorgalmazó Hraskónak feltették a kérdést: vajon sze­rinte reálisak-e a dunakiliti zsi­lip üzemeltetését felvető elkép­..Nem tudom, hogy reali- ISk-eTItt à problémát az jelenti, hogy a Magyar Köztársaság egyelőre nem tekinti érvényes­nek a (Bős- Nagymarosi Víz­lépcsőről szóló 1977-es) szer­ződést. A szerződést Magyaror­szág felmondta, s így az most a Hágai Nemzetközi Bíróság vizsgálatának tárgyát képezi. A Dunakiliti térségéhez tartozó tározó része a szerződésnek, ezért nehéz megmondani, vajon a dupakiliti zsilippel kapcsola­tos magyar jelzések azt jelen­tik-e, hogy elismerik a szerző­dés érvényességét. Mert ha el­ismerik, akkor a Szlovák Köz­társaság számára nem marad egyéb, mint hogy ezt tudomásul veszi, annál is inkább, hogy mi köztudottan érvényesnek tart­juk ezt a szerződést, amelynek a tervek szerint a dunakiliti tá­rozó is a része” - mondta a szlovák környezetvédelmi mi­niszter. A gondolatmenetet folytatva Hrasko elmondta: „a nagyma­rosi rész hasonlóképpen benne foglaltatik a szerződésben, így tehát látható, hogy a műszaki, környezetvédelmi és politikai vonatkozásokon túlmenően en­nek jogi vonzatai is vannak, nehéz megjósolni, hogyan is alakul majd az ügy...” Hozzá-1 tette: mindenesetre örül e szö­vevényes probléma megoldását célzó kétoldali szándék megje­lenésének, s jó lenne, ha az au­gusztus 5-ére tervezett Hom- Moravcík találkozón legalább deklarálnák az elmozdulást ígérő közös akaratot. Immár véget ért a „fényes előadás”: becsapódott az utolsó üstökösdarab is Immár vége a hat napig tartó „fényes előadásnak” - a Shoe- maker-Levy 9 elnevezésű üstö­kös utolsó darabja péntek este elérte a Jupitert - jelentette a Reuter.- Az üstökös valamennyi da­rabja - amelyeket teleszkóppal láthattunk - becsapódott a Jupi­terbe, tehát az előadás ezen ré­szének vége - jelentette ki az Egyesült Államokban, a green- belti csillagvizsgálóban tartott sajtótájékoztatón Eugene Sho­emaker, az üstökös egyik felfe­dezője. Az űrben keringő Hubble űr­teleszkóp által és a földi ob­szervatóriumokban készített felvételek mind mutatják a vér­vörös színű becsapódások so­rozatát a bolygó 45. szélességi foka közelében, illetve az egész déli féltekéjén. Amint az ismeretes, július 16-a óta az üstökös 21 darabja óránkénti 134 ezer mérföldes (másodpercenkénti 60 kilomé­teres) sebességgel csapódott be Naprendszerünk legnagyobb bolygójába. Shoemaker - egyebek mel­lett - arról is beszámolt, hogy a becsapódások következtében egy 4.000 kilométer sugarú Jégörvény” keletkezett, amely előzetes adatok szerint másod­perceként! 800 méteres sebes­séggel halad előre a déli félte­kén, betakarva a Jupiter felüle­tének mintegy negyedét - jelen­tette az AFP. Lucy McFadden, a mary­landi egyetem egyik csillagásza arról is tájékoztatást adott, hogy egy csütörtöki, előzetes jelentés szerint sikerült minimális víz­nyomokra bukkani a bolygó felett, miután a Jupiter 74 szá­zalékban hidrogént tartalmazó „légköre” érintkezésbe lépett az oxigént is tartalmazó üstökös­darabokkal. (MTI) Időjárási radarkészülék a houstoni repülőtéren A houstoni nemzetközi repülőtéren munkába állították az első olyan időjárási radarkészüléket, amely képes a leszálló repülő­gépekre végzetes veszélyt jelentő, többnyire függőleges irányú hirtelen léglökések, az úgynevezett szélnyírás korai és nagy te­rületen történő észlelésére. Összesen 47 ilyen fejlett technoló­giájú berendezést terveznek felállítani az ország legveszélyezte- tetteb légikikötőiben. Az amerikai közelekedésbiztonsági ta­nács a szélnyírás jelenségének számlájára írja például a Delta légitársaság egyik repülőgépének 1985-ben, Dallasban bekö­vetkezett katasztrófáját, amelyben 137 személy lelte halálát - írja az AP. Az állam nem segít a bajbajutott befektetőkön Az orosz pénzügyminisztérium figyelmeztetése szerint az állam senkit sem húz ki a bajból esetleges rossz befektetés után, ezért mindenkinek ajánlatos csak olyan papírokba Fektetnie pénzét, amelyek fedezete és bejegyzése bizonyíthatóan rendben van. A közlemény hangsúlyozza: sok olyan pénzügyi ígérvény forog manapság az orosz piacon, amely semmiképpen sem nevezhető értékpapírnak, vagyis sehol nincsenek regisztrálva, és birtoko­saikat sehol nem jegyzik szervezett formában részvényesként. Bárki befektetőnek alaposan mérlegelnie kell a döntést, és nem számíthat arra, hogy majd az állam úgyis kisegíti - áll a felhí­vásban. Az orosz kormány a múlt héten már felszólította az ál­lamközösségi televíziót két ilyen homályos hátterű alap inten­zív reklámkampányának felfüggesztésére. Elfogadták az FBI és a CIA költségvetését... Az amerikai képviselőház elfogadta a CIA, az FBI és kilenc másik szövetségi hírszerző ügynökség költségvetését - jelen­tette az AFP és az ITAR-TASZSZ. Mivel korábban a képvise­lők elvetették azt a módosító indítványt, hogy a hidegháború befejeződésével most már tegyék közzé az évtizedek óta titkos adatokat, a pontos összeget nem közölték. A hírügynökségek szerint azonban körülbelül 28 milliárd dollárról van szó. A ter­vezet most a szenátus elé kerül. Az elfogadott javaslat a tava­lyihoz képest 2,6 százalékos kiadásnövekedést tartalmaz, ám így is 2,2 százalékkal kevesebb annál, amit Bili Clinton elnök szorgalmazott. Szlovákia 245 millió dollár hitelt kap az EU-tól Szlovákia rövidesen 245 millió dollárnyi hitelt kap valutatarta­lékai növelésére az Európai Uniótól és a Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szervezettől (OECD) - jelentette be a po­zsonyi külügyminisztérium tisztviselője. 250 millió dollárt re­mél az ország a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) is. Szlovákia eredetileg 300 millió dollárt kért az EU-tól és az OECD-től tar­talékai növelésére. Már 500 ezer aranydinár veretését javasolják A korábbi 100 ezerrel szemben már 500 ezer aranydinár vereté­sét javasolja a jugoszláv központi bank a kormánynak - közölte a Reuterral Dobrila Leposavic, a bank egyik vezető tisztségvi­selője. Az előző javaslat felülbírálatára azért volt szükség, mert úgy számolnak, hogy céljuk - az állami gabonafelvásárlás - fi­nanszírozására nem lesz elegendő a 100 ezer darabos kibocsá­tás - mondta Leposavic. A negyedunciányi aranyérmék névér­téke 150 dinár, azaz körülbelül 95 dollár (egy dinár jelenleg egy német márkával megegyező értékű). Az érmék árfolyama az arany világpiaci árától is függ, a kormány azonban garantálja az unciánkénti 350 dolláros árat. Walesa a kisebbségekről Lech Walesa lengyel elnök elé­gedett a Törökországban és Bulgáriában tett hivatalos láto­gatásának eredményeivel. A szombati napilapok vezető he­lyen közlik az államfő hazatér­tét követően adott nyilatkoza­tát, amelyben többek között a nemzeti kisebbségek problé­maköréről is említést tett. Walesa a török vendéglátó­val folytatott megbeszéléseken kifejtette: a lengyel hivatalos álláspont szerint ahogy minden embernek, a nemzeti kisebbsé­geknek is joga van az önren­delkezéshez, de ez semmilyen módon nem sértheti mások önállóságát. Az államfő több­ször hangoztatta: minderre Eu­rópában és világon máshol már bevált megoldások léteznek. A problémakört - ismerve a törö­kök ilyen gondjait - csak álta­lánosságban érintettem, s indo­kolatlanul különben sem akar­tam vitába bocsátkozni - idézi a Try buna Walesát. Mostar közigazgatását átvette az EU TÁBLAHÁBORÚ ÉSZAKI SZOMSZÉDAINKNÁL Szlovákról szlovákra sem Szombaton az Európai Unió hivatalosan átvette a hercego- vinai Mostar közigazgatását. A romváros kormányzója két évre Hans Koschnik volt brémai polgármester lett, s munkáját kétszáz, az EU-hoz tartozó ka­tona segíti. Mostar körzetében tilos az egyéb katonai egyen­ruha viselete, nem közleked­hetnek katonai járművek. Mos­tar demilitarizálását a boszniai horvát-muzulmán föderáció jö­vője zálogának tekintik. A kormányzó ünnepélyes be­iktatásán részt vett Kinkel né­met külügyminiszter, az EU miniszteri tanácsának soros el­nöke, Papuliasz görög külügy­miniszter és Jackolin szarajevói francia nagykövet. Kinkel be­szédében arra figyelmeztette a szerbeket, hogy hagyjanak fel a béketerv elutasításával, mert különben szembesülniük kell a következményekkel, a szank­ciók szigorításával, valamint a boszniai fegyverembargó rész­leges feloldásával. Mostar a boszniai háborúban majdnem annyit szenvedett, mint Szarajevó, de itt főként a horvátok rombolták a várost, jóllehet az ágyúzást annak ide­jén - a háború első szakaszában - Momcilo Perisic tábornok, je­lenlegi jugoszláv vezérkari fő­nök kezdte meg. A szerb kato­nai visszavonulás után a szerb lakosság jórészt elmenekült, a maradékot a horvátok zömmel kitelepítették. 1993-ban heves horvát-mu­zulmán harcok robbantak ki a körzetben, a helyi horvát naci­onalisták az önállóságra tö­rekvő hercegovinai horvát terü­let székhelyének Mostart szán­ták, s el akarták űzni onnan a muzulmánokat. A zömmel mu­zulmánok lakta keleti város­részt rendszeresen lőtték, a Ne­retva folyó jobb partjáról pedig elűzték a muzulmánokat, vagy adriai szigetekre vitték őket. Mostarban az ENSZ-békefenn- tartók hiába próbálkoztak a bé- kítéssel, ez amerikai közvetí­téssel csak az év elején sikerült, amikor a Washingtonban létre jött horvát-muzulmán egyez­mény kimondta Mostar helyze­tének rendezését. A város ennek alapján kerül az EU irányítása alá, míg Szara­jevóban ENSZ-közigazgatás valósult meg. Mostar újjáépíté­sére nemzetközi segélyeket gyűjtenek, s egyelőre 25 millió dollár áll Koschnik kormányzó rendelkezésére a legszüksége­sebb kiadások fedezésére. A boszniai háború okozta pusztí­tás talán egyik legsúlyosabb következménye volt a mostari öreghíd szétlövése: tavaly hor­vát tüzérek tették tönkre a XVII. századi műalkotást. (Tudósítónktól) Mint ismeretes Szlovákiában mindössze egy szavazaton mú­lott annak a táblatörvénynek az elfogadása, amely lehetővé tette volna azoknak a telepü­léseknek a magyar nyelvű megnevezését, amelyekben húsz százaléknál nagyobb lét­számú magyar lakosság él. Pedig a tervezet az idén im­már másodszor került a szlo­vák parlament elé, de ezúttal sem fogadta el a legfelsőbb törvényhozás. Erről tud, sőt beszél egész Szlovákia, a kivételekről már kevesebben tudnak. Pedig lé­teznek kivételek: a medvesaljai falvakban már régóta magyar táblák (is) tájékoztatják az uta­zót, hová érkezett meg. Ennek az ellentéte tapasztalható Nagybalogon, ahol a község önkormányzata referendumot dolgozott ki a falu mostani szlovák nevének a megváltozta­tására. Ebben az esetben nem holmi magyarkodásról van szó, csu­pán arról, hogy a Velky BIh ne­hezen ejtető ki és tulajdonkép­pen semmit sem jelent. (Ha pe­dig blha lenne, az magyarul annyit jelentene, hogy bolha.) A lakosok telefonban, a tájon idegeneknek betüzgetik szapo­rán: bölöhö, de mennyivel egy­szerűbb lenne, ha Velky Balog­nak hívnák. Szóval a helyi ön- kormányzat úgy döntött, hogy kérvényt nyújtanak be a rima- szombati járási szervekhez, amelyek a kérelmet továbbítot­ták a kormányhoz. A kérelmet végül elutasították. Pedig Balog nevezetű szlo­vák települések akadnak szép számban Szlovákiában. Nagy­balogon pedig népszavazást is tartottak, ezzel adva nagyobb hangsúlyt a névváltoztatás de­mokratikus folyamatának. A lakosok közül senki nem sza­vazott a változtatás ellen; né­hány újonnan betelepült család nem foglalt állást ez ügyben. De nézzük, milyen alapon kérte a névváltoztatást a falu önkormányzata. Alsó- és Fel­sőbalog - két szomszédos tele­pülés - egyesüléséből jött létre 1920-ban Nagybalog, ekkor kapta a mostani szlovák nevét is. Az említett két községet, Kézai Simon krónikája szerint a Balog-családról keresztelték rl. A Balog-család gyökerei azon­ban Thüringiába, egészen Fri- edburgi Altmannhoz vezethe­tők vissza, utódai Gömörben te­lepedtek le. Ugyancsak Kézai Simon írja, hogy azért kapta Gömörben a Balog nevet, mert balkezes volt. Hát itt tartunk. Megjegyzem, még a Nagy balog környéki szlovákok is általában balogot mondanak, blh helyett. (farkas)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents