Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-15 / 165. szám

1994. július 15., péntek Megyei Körkép 3. olda, Köszönő viszonyban H a beszélő és köszönő vi­szonyban van az ember a szomszédjával, munkatársá­val, ellenfelével, akkor sokkal kevesebb az esélye a drámai félreértéseknek, tragikus konfliktusoknak. Köszönünk, beszélünk, te­hát van mód a nézetkülönbsé­gek normális tisztázására. Aki haraggal elfordítja a fejét, sér­tetten duzzog, az bizony még a hétköznapokon is nehezen kezelhető. Hát még a politi­kában, hát még a közügyek­ben. 1994 nyarán sokféle vára­kozás kíséri a kormányzásra vállalkozó pártok program- alakítását, koalíciós meg­egyezését. Hál’ Istennek, biz­tosra vehető máris: komolyan gondolták, komolyan terve­zik, hogy a hatalom birtoká­ban is beszélő viszonyban lesznek a társadalommal, az állampolgárokkal. A párbeszéd, a megbékélés szándéka ugyanis semmivel nem pótolható katalizátor a mai komoly válság felszámo­lási folyamatában. A párbe­széd esélyt teremt a moderni­záció megalapozásához. Mintha máris belátható lenne: a hülyeségszünet to­vább tart, mint ahogy a pesz- szimista politológusok jósol­gatták. A választásokon győztes pártok komoly és nagyvonalú együttműködési ajánlataira az ellenzék köréből általában korrekt viszontválaszok szü­lettek. A sokoldalú eszmecse­rét megtöri ugyan néha egy-egy disszonáns poén: egy tekintélyes minisztérium ve­zetője például egyelőre nem áll szóba utódjával. Sőt, köszönő viszonyban sincs vele! Mint ahogyan nincs kö­szönő viszonyban azzal a tör­ténészprofesszorral sem, aki­vel egykor együtt kezdték a pályát Debrecenben, együtt voltak figyelemre méltó te­hetségű tanársegédek, rokon­szenves előadók. De megbo­csáthatatlan körülmény, hogy a debreceni professzor a bal­oldali mozgalmak elkötele­zettje lett, s mint ilyen került most a parlamenti képviselők közé... Érdemes belegondolni: mi­féle demokráciaképe, miféle szabadságfogalmai lehetnek a miniszter úrnak. S olyankor különösen feltűnő az efféle mentalitás, ha egyébként az érvek, tények, alternatívák kezdik visszanyerni reáltar­talmukat, és nincs mód han- dabandázásra. A tavalyi retorika lassan el­felejtődik. Fél év múlva már nevetséges lesz. S csak a tervszerű munkára, csak a tel­jesítményekre figyel a társa­dalom. Szólamok ismételge­tése helyett, fohászkodások helyett észrevétlenül tanuljuk a demokráciát, a polgármenta­litást... Erdős István Legtöbb helyen van korona A nyári turistaszezon közepén arról érdeklődtünk, hogy vajon van-e elég szlovák korona a megye utazási irodáiban. IBUSZ, Salgótarján: Vételi árfolyam: 2,90, eladási: 3,50. Nógrád Tourist, Salgótar­ján: Vételi: 3,10, eladási: 3,50. Jelen pillanatban mindenkinek jut korona, annak is, aki netán Csehországba akar utazni. Nógrád Tourist, Pásztó: Itt is van elég szlovák fizetőesz­köz, 3,10-ért veszik, 3,60-ért adják. A Cooptourist és az Express salgótarjáni irodáiban sajnálat­tal közölték, hogy jelen pilla­natban nincs szlovák koroná­juk, s az is bizonytalan, hogy mikor lesz. s.j. VIRÁGOSZLOP DÍSZÜK. Salgótarjánban, a Cent­rum Áruház előtt néhány napja három virágoszlop hoz színt a szürkeségbe. A főtér új ékességéről a Városgaz­dálkodási Kft. emberei gondoskodnak. Fotó: Gyurián Tibor Újabban már az édességre sem fáj a fogunk Rónabánya, Cered, Zabar vad­virágos rétjeit, akácosait elő­szeretettel keresik fel a méhé­szek, hiszen ott a pici, szorgos zümmögök igazán kedvükre végezhetik munkájukat, gyűjt- hetik a mézet, hogy aztán az emberfia majd azzal kúrálja a kánikulában a hideg sörtől „meghibásodott” torkát. A méz emellett megnyug­tatja idegeinket és erősíti a szervezet ellenálló-képességét. Nos, hajrá méhek! Csípésük is jó az ízületi és reumás beteg­ségek kezelésére. Méhészünknek, Paál Ká- rolynak a lelkét viszont egészen más nyomja. Ahogy mondani szokás, szű­kül a piac. Magyarán, egyre nehezebb eladni a mézet. Húsz éve foglalkozik a szorgos kis rovarokkal, ilyen nehéz üzlet­menetre azonban nem emlék­szik. Paál Károly méheivel a ceredi határban Fotó: «. k. j. Előkészítő tábor a számviteli főiskolán A salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskolán ezekben a napokban a Tehetségért Mozgalom felvételire előké­szítő tábora zajlik.- Mióta rendeznek ilyen elő­készítőket? - kérdeztük Juhász Attila táborvezetőtől.- A '70-es évek közepétől. A hátrányos helyzetű, tehetséges fiatalok felkészítésére minden nyáron 2 hetes és tavasszal 1 hetes tábort szervezünk.- Milyen tantárgyak kerül­nek porondra?- A mindenkori felvételi tan­tárgyak. Korábban csak történe­lemből, közgazdaságtanból és matematikából voltak előadá­sok, s az utóbbi időben ezekhez csatlakoztak olyan szakmai tár­gyak, mint a pénzügy, a könyv­vitel, a programozás és legú­jabban az idegen nyelv.-Évente hány diákot készí­tenek fel a felvételi vizsgára?- Mintegy nyolcvan-száz di­ákot. Év közben azonban fel­adatsorok révén szélesebb tár­sasággal tartjuk a kapcsolatot.-A napi program?-Napi négy előadást hall­gatnak a táborozok. Ezek eltar­tanak - némi szünettel - reggel nyolctól délután négyig. Estére igyekszünk minél érdekesebb programokat szervezni. Vetél­kedőt és táncházat tartottunk már eddig, voltunk moziban és kirándulni, rendeztünk kosár- labdatomát, és meghívtunk né­hány érdekes személyiséget.- Tudnak-e arról, hogy ezek­nek a diákoknak milyen arány­ban sikerül a felvételijük?- Természetesen. A nyolc­vanas években diákjaink het- ven-nyolcvan százalékát felvet­ték. Az utóbbi néhány évben ezt a kiváló arányt már nem tudtuk tartani. Újabban ugyanis megkövetelik a nyelvvizsgát és a hozott 58 pontot, s emiatt a hátrányos helyzetű gyerekek szinte kiszorulnak a főiskoláról. Szerencsére idén a főiskolai ta­nács megszünteti ezt a köve­telményt, és így talán újra eredményesebbek lehetünk.- Kik az előadók?- A délelőtti előadásokat fő­iskolai és középiskolai tanárok tartják, teljesen ingyen. A dél­utáni szemináriumokat pedig főiskolások.- Ez anyagilag mennyiben érinti a táborozókat?- Amíg az állami költségve­tés gondoskodott rólunk, addig - 1992-ig - teljesen ingyenes volt. Sajnos az állami támoga­tás csak 10-20 gyerek felkészí­tését teszi lehetővé. Emiatt mi­nimális szállás- és étkezési díjat kérünk a gyerekektől. Az okta­tás továbbra is ingyenes. A 2 hetes tábor ma fejenként ötezer forintba kerül. Zvara Enikő Maconkán különösen járja a végtisztesség Kié a maconkai (bátonyterenyei) ravatalozó hűtője és ki hasz­nálhatja azt? Vincze Sándor helyi kisterenyei temetkezési vál­lalkozó szerint a város önkormányzatáé csakúgy, mint az épü­let. Ellenben Tőzsér Zoltán, a helyi kirendeltséggel is rendel­kező Kegyeleti Szolgáltató Kft. (a volt megyei temetkezési válla­lat utódja) pénzügyi csoportvezetője szerint ezt korábbi cégük kezelte: javíttatta, fizette a működtetés költségeit. Ezért a temető kezelésével, őrzésével, tisztán tartásával ez év január 1-jétől megbízott In­gatlankezelő és Kommunális Szolgáltató Kft.-vel úgymond tisztázni kell dolgokat. Ebből számukra az követke­zik, hogy a hűtésért minden más temettetőnek a társaság kasszájába be kell fizetni bizo­nyos összeget. A kétféle, hom­lokegyenest ellenkező véleke­dés olyan felesleges bonyodal­makhoz vezetett, amelyek leg­inkább a „harmadik félre”, a végtisztességre váró elhunytra és hozzátartozóira nézve mél­tatlanok. íme egy konkrét eset: Vincze Sándor a fent említett, állítóla­gos tisztázatlanság miatt nem­régiben csak pár órás utaztatga­tás, iratbeszerzés után helyez­hetett el a maconkai ravatalo­zóban egy elhunytat. A K. Sz. Kft. egyik alkalmazottja ugyanis egyszerűen nem en­gedte be oda szállítóit. Vincze a temető kezelésével megbízott Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft. illetékesének írásbeli fel­szólításával a kezében nyert végül bebocsáttatást. Sértőnek és felháborítónak tartja az ilyen magatartást, eljá­rást. Ezért panaszt tett a pol­gármesteri hivatalban is, ahol - ennek kapcsán Mahunkáné Tóth Gyöngyi főelőadótól kap­tunk választ a fenti kérdésekre: a maconkai hűtőt évekkel ez­előtt az önkormányzat vette. Használata díjtalan és bárme­lyik vállalkozó igénybe veheti. Volt időszak, amikor csak a volt temetkezési vállalat tette az utóbbit, hiszen a temetkezést egymaga bonyolította. A fenti­ekre talán az ebből adódó félre­értés adott okot. * * * Mindezek után nem vitás, kit, kinek kell elmarasztalnia. Amint az sem: jobb későn, mint soha tudomásul venni: egyre többen választják a kegyeleti szolgáltatást, mellyel szemben a legfőbb elvárás: minden hely­zetben maradjon méltó a nevé­hez! Ez akár garancia is lehet arra, hogy árban és külsősé­gekben elfogadható módon, a legjobbat nyújtsa a legnehe­zebb órákban, a végső tisztes­ség megadásában. A megváltozott helyzet fel­adta a leckét a Kegyeleti Szol­gáltató Kft-nek is, amely a kö­zelmúltban - a tizedrészre csökkent forgalma ellensúlyo­zására - csökkentette árait, il­letve úgymond szélesebb árská­lákat alakított ki. (Mihalik J.) A NAP HÍRŰ" Traffipax Ma hattól 14 óráig Salgótar­ján, Vizslás-Újlakpuszta és Kishartyán belterületén számíthatnak traffipaxos el­lenőrzésre az autósok. Földárverés Rétság. Ma, délelőtt tízórai kezdettel a város művelő­dési házában földárverést tartanak. A licitáláson 70 aranykorona értékű földte­rület kerül licitre. Rossz a vétel Nógrádszakál. A község lakosai már több ízben for­dultak panaszukkal a pol­gármesteri hivatalhoz: a rossz vétel miatt a tévé egyes és kettes csatornájá­nak műsorait nem nézhetik. A helyi vezetés erre levél­ben fordult az Antenna Hungáriához, melynek szakemberei a helyszínen járva megerősítették: a tele­pülésen valóban rosszak a vételi viszonyok. ígérték, megteszik a szükséges in­tézkedést. De hiába teltek el hónapok, minden maradt a régiben. Rendkívüli ülés Salgótarján. A megyeszék­hely önkormányzatának képviselő-testülete ma 14 órakor az oktatási bizottság indítványára rendkívüli ülést tart. Gusztos István, a bizottság elnöke előterjesz­tésében az idei költségvetés módosításáról mondanak véleményt, illetve határoz­nak a városatyák. A Börzsönyben Diósjenő. A Szent-Györgyi Kör általános iskolások számára honismereti tábort szervez. A gyerekek július 18—24-ig lesznek Vámos- mikolán, ahonnan ellátogat­nak Perőcsénybe, Nagybör­zsönybe, Kemencére, s köz­ben színes programok révén ismerkednek a Börzsönnyel. Az aranybánya és a kígyó­farm megtekintése igazi él­ménynek ígérkezik, nem el­hanyagolható a sok kirándu­lás, a strandolás és a renge­teg játék sem. Cserkészek Szuhán Szuha. Ötszáz cserkész érke­zett vasárnap Dél-Franciaor- szágból a Mátrába. A cserké­szek minden évben máshol tá­boroznak, tavaly voltak először Magyarországon. Októberben mérték fel a szervezők a területet. Szuhán két csapat vert tábort, 80 fran­cia cserkész tölt három hetet a község melletti erdőben. Csü­törtökön rendeztek ismerkedési estet a művelődési házban. Ez­zel párhuzamosan egy szlová­kiai magyarokból álló harma­dik cserkésztábor is van most Szuhán. • • Rablók garázdálkodtak az Otvözetgyárban A csigalassúsággal haladó, és sokféle furfanggal akadályozta­tott privatizáció következtében számos vállalat sokat veszít az értékéből, mire rendeződik a sorsa. Különösen így van ez az egykori Otvözetgyár tekintetében. Ez a szerencsétlen sorsú üzem rendszeresen célpontja a bűnözőknek. Az omló, romló, pusztuló gyárat viszi, lopja boldog, boldogtalan. A napokban ismét tolvajok látogatták meg a szebb napokat látott gyárépületet. A különös látogatók bizo­nyára nagyvonalúan kijátszot- ták az őrző-védő emberek éber­ségét, ugyanis játszi könnyed­séggel hatoltak be az üzembe, és zavartalanul estek neki gé­peknek, berendezéseknek. Mivel a színesfémnél értéke­sebb holmit már nem leltek a halálcsöndességű csarnokok­ban, a gépekről kezdték leverni, leszaggatni a rézből készült tar­tozékokat. Mintegy 50 ezer fo­rint értékű színesfémalkatrészt pakoltak össze, és vittel el az ismeretlen tettesek. A sötét lelkű fosztogatók a sikeren felbuzdulva úgy gon­dolták, hogy még terem nekik babér, pontosabban jól fizető réz, ezért egy napot sem várva, éjszaka ismét meglátogatták az üzemet. Ekkor azonban a rend­őrség már várta a tolvajokat. Nem tudni miért, de a go­nosztevők gyanút foghattak, és csak egy személy hatolt be, a többiek azt lesték mi történik. A bemerészkedő alakot pil­lanatok alatt elfogták, a társai azonban pánikszerűen elszelel- tek. A délutáni órákban azon­ban elfogtak egy másik tolvajt is. Kiderült, hogy négytagtú társaságról van szó, amelynek a tagjai kivétel nélkül Ózdról és környékéről ruccantak át min­den alkalommal betömi vala­hová. A legutóbbi ötvözetgyári fosztogatás kárértéke azonban nemcsak ötvenezer forint, ez ugyanis csupán az ellopott réz ára. Ennek az értéknek csak­nem a tízszerese — mintegy félmillió forint - az a kár, amit a tolvajok a rombolásukkal okoztak. Nem a rendőrségtől tudom, valaki mástól hallottam, hogy nem sok betörés kell már hozzá, hogy teljesen lerabolják az Ötvözetgyárat. Vajon ezért csak a tolvajok a felelősek? p. a. KÍVÁNCSISKODÓ Magasabb a jövedelme Hegedűs Jánosné (Salgótar­ján, Hősök út 38.) kispénzű, egyedül élő nyugdíjas. Sú­lyos, állandó kezelésekre szoruló betegségekben szen­ved, így nagyon sok pénze megy el orvosságokra. Ez idáig térítésmentesen jutott a gyógyszerekhez, de április végétől megvonták tőle a támogatást. Kihez fordul­hat? - kérdezte. Mint Szabados Tamástól, a Salgótarjáni Polgármesteri Hivatal gyámügyi munkatár­sától megtudtuk, Hegedűsné jövedelme magasabb, mint a rendeleti értékben meghatá­rozott egy főre eső 9724 fo­rint, emiatt nem kaphat támo­gatást. Panaszosunk egyéb­ként már az önkormányzathoz is fordult, de fellebbezését - éppen ezért - a képviselő-tes­tület elutasította. Megkezdte-e már a tele­fonbekötési munkákat a Ke- let-Nógrád Com Rt., és ha igen, mely településeken? - kérdezték többen is szer­kesztőségünktől. Erre kere­sünk választ.

Next

/
Thumbnails
Contents