Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-02-03 / 154. szám

1994. július 2-3., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Nyílt Tér 7. oldal SZÖRÉNYI ÖRS NAGYLEMEZE Ez az életem - hirdeti A Szörényi név jól csengő név a magyar rockzene piacán. Lehet, hogy ez megkönnyíti, ám meglehet, hogy éppenséggel megnehe­zíti a pályakezdő zenész: Szörényi Örs dolgát. A fiatalember Szörényi Levente és Kovács Zsuzsa csemetéje. A papa a magyar rockzene egyik megteremtője. Olyan zenekarok oszlopos tagja, mint az Illés és a Fonográf együttes. A mama Szegeden kezdte színésznői pályafutását, s immáron több mint két évtizede a Fő­városi Operett Színházban halmoz sikereket sikerre. Szépsége, játékintelligenciája, énekhangja magával ragadó. Először talán anyám hasában kerültem köze­lebbi kapcsolatba a ze­nével - vallja első nagy­lemeze megjelenésének alkalmából Szörényi Örs. Később apám neve­lésének köszönhetően fejlődött bennem a „jó” zene iránti vonzalom. Valamikor a 80-as évek elején került a ke­zébe egy pár dobverő, amivel először csak ját­szadozott. Először ga­rázszenekarokban mu­zsikált Piri Bélával. A történet később vált komolyabbá. Szörényi Levente felajánlotta a fi­ának, hogy amennyiben jól tanul és szorgalmasan gyakorol, meghívja a búcsúkoncertjére do­bolni. 1984-ben így ke­rült a fiú a Budapest Sportcsarnok színpadára. Majd 1988-ban megala­kult a JAM, és „innentől kezdve” elválaszthatat­lannak érezte a zenét magától. Ezzel egyidejűleg szakácsként dolgozott. 1990 nyárán bekerült az Első Eme­letbe. Egy évet töltött el velük, nagyon sokat tanulva a zene­kartól és környezetétől. Ez az életem című nagyle­mezének születésére így em­lékezik: Ábellá Miklós ösztön­zésére 1991-ben kezdtem gondolkozni egy önálló album elkészítésén. O valahogy úgy fogalmazott, hogy a produkció Szörényi Örs - mint szinte mindenki - először csak játszadozott a dobveró'vel többet ér annál, hogy csupán a dobok mögött folytassam ze­nei pályámat. Miután a ma­gánéletem elég furcsán ala­kult, visszavonultan írogattam számaimat, de ebből erőt me­rítve végül kikerekedett ez az album. Ábellá Miklós, az Ábellá Pro­dukció vezetője nyilatkozta: - Segítsünk annak a fiatal szerző-énekes-zenész fiúnak, akit Szörényi Örsnek hívnak, s aki előtt szépreményű pálya áll. Szeressük azért is, mert olyan, mint mi magunk, soha nem akarja megtagadni nevét és zenész-szülő gyökereit. Csak az a fontos, amit dalaival és produkcióival adni akar ne­künk az élet igenlésével. Tíz évvel ezelőtt, édesapja búcsú­koncertjén, első és máig utolsó közös színpadra lépésükkor „fogtam” meg elő­ször a 13 éves Örs kezét, segítve őt a sö­tét színpadlépcsőn feljutni. Ezt szeret­ném folytatni a szakma sötétjében is: fénybe juttatni. Ér­demes rá. Őrségváltás a Rockzenében. Ez a szlogen többfélekép­pen igaz Örs esetében - állítják a Magneo- ton Kiadónál. Ha az új generáció zenei igényére gondolunk, akkor az album meg­jelenése jó ügyet szolgál. Ha figye­lembe vesszük, hogy a fiatal zenész egye­dül írta és hangsze­relte dalait, akkor már nemcsak zenész­ről, hanem tehetség­ről is beszélünk. Te­hetségekre pedig a magyar könnyűzenének igen nagy szüksége van! Ha vi­szont a külsőségekre is jól odafigyelünk, akkor rögtön kiderül, hogy Őrs „jó arc”, mi több: megnyerő jelenség, ami nem elhanyagolható szempont a show-businessben. Ha vi­szont azt vesszük észre, hogy Örs nem él eme külső adottsá­gával vissza, akkor még az is kiderül, hogy ez a fiú nem nagyképű! Érdekességek, furcsaságok a nagyvilágból Az embert természetes kíváncsiság hajtja, hogy tudja, mi törté­nik körülötte, a szűkebb és a tágabb környezetében. Számtalan érdekesség, furcsaság történik szerte a világban. Ha lehetne, szívesen ismerkednénk meg valamennyivel. Ezek közül mi most kettővel ismertetjük meg olvasóinkat. Nem is olyan bolondság Bizonyára érdeklődnének a megvalósulás iránt Magyaror­szágon is, ahol igencsak magas a munkanélküliek száma. A francia Jean-Claude Patoutnak meglehetősen utópikus ötlete támadt - Európa 20 millió munkanélkülije és hajléktalanja építsen egy új várost. Az épít­kezés munkát adna a munka- nélkülieknek, a hajléktalanok pedig tetőt kapnának a fejük fölé az új városban. Az ötletet Patout valahol Eu­rópa szívében, Franciaország, Németország és Luxemburg között valósítaná meg, s reméli, hogy tervét nagy ipari csopor­tok is támogatják, amelyek szo­ciális kampány segítségével szeretnék hírnevüket öregbí­teni. Patout még azt is elkép­zelhetőnek tartja, hogy nép­részvény formájában minden állampolgár hozzájárulna az új város felépítéséhez. Óra á Titanic halóról A 97 esztendős angol Edith Haismannak néhány napja Southamptonban átadtak egy fekete pöttyökkel tarkított aranyórát. Az óra a matróna édesapjáé volt, és 80 évig az elsüllyedt Titanicon pihent. Edith 16 éves kislányként maga is a Titanicon utazott, amikor az angol luxusgőzhajó 1912. április 15-e éjjelén jég­hegynek ütközött és elsüllyedt. Apja őt és édesanyját mentő­csónakba segítette - így ők is a 700 túlélő között voltak -, ő azonban 1 512 sorstársával együtt a tengerbe veszett. A cég, amelyik megszerezte a jo­got, hogy felszínre hozza a Ti­tanic roncsáról még menthető tárgyakat, felfedezte, hogy az óra örököse még életben van, s kis ünnepség keretében átadta az órát a jogos tulajdonosnak. Milyen jó lenne, ha ilyen fi­gyelmességet tapasztalnánk Magyarországon is! EGYRE GYAKORIBB VENDÉG EGYHÁZASBÁSTON A zene valóban nem ismer határokat Akaratlanul jut eszembe ez a kissé elcsépelt szlogen azok után, hogy a népszerű salgótarjáni Düvő együttes ismert tagja, a ké­pen látható Szabó István, egyre gyakoribb vendég a határ köze­iében fekvő, szlovákiai Egyházasbáston.- Minek köszönhetők ezek a látogatások?-Tulajdonképpen véletlen műve az egész. Úgy történt, hogy az egyházasbásti kultúr- munkás, Blaskó László körzeti orvos régóta kulturális kapcso­latot tart fenn ismerősömmel, Nagy Zoltánnal, aki évek óta segíti a básti citerásokat. Mivel a községben szeretnének egy népzenei együttest alakítani, Nagy Zoltán megkérdezett, nem segítenék-e be. Természe­tesen vállaltam, hát így kerül­tem ide.- Ismerve az egyházasbásti helyzetet, gyors eredmény nem várható. Ön személy sze­rint mire számít és milyen eredménnyel lenne elégedett?- Célom, hogy első lépés­ét a szlovákiai faluba zenét tanítani a fiataloknak ként tanuljanak meg szépen együtt játszani, azután majd csiszolódnak. Amíg az alapokat nem sajátítják el, hetente talál­kozom velük, később, ha a ze­nekar szakmai szinten tudja önmagát tartani, akkor ele­gendő lesz ritkábban is átruc­canni. Mellesleg, nagyon éssze­rűnek tartanám, ha már most, a kezdeteknél lenne egy utánpót­lás-zenekar is; fiatalokból álló népzenei együttesre gondolok.- A Medvesalja kulturális szemszögből külön világ, erre a tájra nem sikerült idegen népek kultúrájának betörni, az itt élő emberek saját ha­gyományukat éltetik. Mielőtt ide került, ismerte a vidék népzenei világát?- Nagy Zoltán gyűjtött a vi­déken népdalokat, s több felvé­telt is hallottam már. A med- veshidegkúti zenekart pedig már élőben is láttam, hallottam muzsikálni. Farkas Ottó Csillagokat néztek tíz napig a Gedőc-tetőn 5 zombaton, azaz ma ér véget a salgótarjáni Gedőc-tetőn tíz napig tartó csillagász tábor. A TIT megyei és Salgótarján városi egyesülete, va­lamint a Nógrád Megyei Csillagászati Alapít­vány szervezte. A már hagyományosnak mond­ható tábor évekkel ezelőtt észlelő, illetve megfi­gyelő feladatokkal várta a csillagászat iránt ér­deklődőfiatalokat, de ma már inkább komoly el­méleti előadásokkal tarkított programban vehet­nek részt a műkedvelő csillagászok. Természetesen folynak műszeres megfigyelé­sek is, de az előadásoknak köszönhetően a munka megalapozottabb. Az elmúlt napokban két mun­kacsoportban 22 fiatal -főként általános iskolai tanuló - vett részt a programokon. Az előadások egy részét neves csillagászok tartották. Egyébként a táborszervezők már a következő találkozóra készülnek. Augusztus 12-21-e között rendezik meg az amerikai holdra szállás 25. év­fordulója alkalmából az újabb tábort a Gedőc-te­tőn. A tíznapos táborban bárki részt vehet. Kép és szöveg: Gyurián Tibor Könnyű József táborvezető Országos viszonylatban is jó minőségű tükrös távcsövet rejt a csillagvizsgáló kupolája ÚJ SZEREPBEN A KEDVENC. Richard Chamber­lain sok magyar néző kedvence is. Igazán a Tövismada­rak című tévésorozatban ismerték és szerették meg. Új filmjének címe: A másik Hawaii. FEB-fotó Tizenévesek a tiltás és a szabadság határán A szülői türelem és pedagógiai érzék igazi "vizsgaidőszaka" a gyerekek kamaszodásának periódusa. A sok-sok dilemma és nehezen megválaszolható kérdés egyike: elengedjük-e a tizen­éves kor küszöbét még alig átlépett fiunkat, lányunkat az "éj­szakai életbe", táncos szórakozóhelyre, házibuliba, diszkóba? Természetes és hasznos is Ne siessünk a felelettel, s ki­vált ne a tiltó szóval. Mérlegel­jük például, hogy a mai generá­ció korábban érik, mint a mi korosztályunk. Fokozatosan csökkennek tehát a biológiai és a — mondjuk így - illemtani korhatárok. Azt se felejtsük, hogy gyerekeinknek a kor- és osztálytársakkal való együttlét nemcsak természetes igény, hanem hasznos is. Ha engedünk a kérő szónak, ha nem - azok a "bulizó" fiúk és lányok alkotják gyerekeink mai és holnapi is­merősi körét, baráti társaságát. Közöttük kell megtalálnia he­lyét, készülnie a hivatásra, a felnőttségre. Gondoljunk arra is, hogy az erővel otthon fogott gyereknek ilyen esetben a "szobafogság" lényegében az iskolai, tanulási és egyéb kötöttségek meghosz- szabbítása. Nincs az a tévéfilm vagy társasjáték, amely a re­mélt vagy tervezett házon kí­vüli szórakozást pótolhatná. Legyenek feltételeink Persze a "kimenő" feltételek nélküli megadása épp oly hiba volna, mint az indokolatlan el­utasítás. Elfogultság nélkül kell mérlegelnünk, hogy fiunk-lá- nyunk felelősségben, gondol­kodásmódban érett-e önálló programokra. Tud-e már visel­kedni, vigyázni önmagára ide­gen környezetben, szülői fel­ügyelet nélkül is. Ennek függ­vényében fogalmazódhat meg azután a szülőkben a tiltás és a beleegyezés is. Egyeztessük véleményünket Ugyancsak az érettség, a megbízhatóság figyelembevéte­lével ajánlatos a szórakozás időkereteit megszabni. Ha tud­juk, hogy csemeténket "könnyű táncba vinni" - akkor is köve­teljük meg a korai hazatérést, ha életkora alapján akár hajna­lig is bulizhatna. S engedéke­nyebbek lehetünk az alig bak­fis, alig kamasz esetében - ha biztosak vagyunk abban, hogy ismeri és betartja a morális, magatartási és egyéb normákat. A családi összhang szem­pontjából fontos, hogy az eset­leg késői órákba nyúló progra­mokról ne "egyszemélyes" igen vagy nem hangozzék el. Né­hány percet mindig érdemes szánni az anyai-apai vélemény egyeztetésére. Attól se sajnál­juk az időt, hogy indokoljuk a hozzájárulást is, a tiltást is. Ezek az egyeztetések sok kellemetlenségtől, tekintély­csorbulástól menthetnek meg bennünket, és segíthetik a gyermekeinkkel való szótértést. Menjünk el érte éjszaka! Végül még’valamit: ha pusz­tán az esti, éjszakai közlekedés­től való féltésből ellenezzük a gyerek elmenetelét, vállalhat­juk azt is, hogy adott helyre, adott időre érte megyünk... Ha jól érzi magát, érdemes ennyi kényelmetlenséget vállalni. Dr. Kecsmár Ilona(FEB)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents