Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-12 / 162. szám
1994. július 12., kedd Gazdaság 7. oldal A BANKOKON MÚLT A FELSZÁMOLÁS Szorult helyzetben a Szurdok- Ha akkor megkapjuk a reorganizációs hitelt, ma nem a szövetkezetünk felszámolásáról beszélnénk — utal jelenlegi helyzetükre és a kiváltó okra Bódi Ernő, a szurdokpüspöki Mezőgazdasági Szövetkezet Igazgatóságának elnöke, az 1993-ban szövetkezeti tagokból megalakult, a cégbíróság által bejegyzett, de a felszámolás bekövetkezte miatt nem tevékenykedő Szurdok '93 Kft. ügyvezető igazgatója. - Pedig a szövetkezet vagyonából az adósságunkat tudtuk volna rendezni - folytatja némi keserűséggel a hangjában. - Képtelenek voltunk erre, mert nem vállalható feltételeket szabott a Magyar Hitelbank és az OTP megyei igazgatósága. Ezért saját magunk ellen kértünk önfelszámolást. Van megoldás A felszámolást az Eco- nomix Bt. bonyolítja. Helyi képviselője dr. Palásty Tamás.- A felszámoló úgy döntött, hogy a korábban megkötött termelési szerződések élők maradnak. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy az őszi szántás-vetéstől egészen a tarlóhántásig végigviszi a termelési folyamatokat, s a felszámolást 1994. december 31-éré fejezi be - utal a szövetkezet számára is kedvező megoldást jelentő gesztusra az elnök. Az elmondottak mögött a következők húzódnak meg: a csaknem 900 hektár kalászos gabona termését a hitelezés mértékéig azok a cégek - megyei gabonaforgalmi és GITR - kapják, akik fizették az időszerű munkálatok költségét. A szövetkezet 32 millió forinttal tartozik. A rendezéshez szükséges pénzügyi hátteret az idei termésből - 10 millió forint az árbevétel -, valamint az ingó és ingatlan vagyontárgyak egy részének értékesítéséből fedezik. Az állatállományt a bank korábban - az adósság teljesítése érdekében - teljesen felszámolta.-Tavaly azért nem kaptunk hitelt, mert adósságunk volt. Most, hogy jobb pozícióban vagyunk, azért nem jutottunk az áprilisi kormányhatározatban rögzített reorganizációs hitelhez. A bankok - üzletpolitikájuknak megfelelően - azokat részesítették előnyben, akik ma is tartoznak nekik, illetve felszámolás alatt vannak. Ám ilyen nehéz helyzetben is bizonyítják életképességüket a szövetkezet vezetői és tulajdonosai. Több forrásból, másként- A napi gazdálkodáshoz, működéshez szükséges pénzt a vagyontárgyak folyamatos értékesítéséből, a bérleti díjakból és a kárpótlási jegyek eladásából teremtjük elő. Vagyontárgyainkat pályázat útján értékesítjük. így jutott a filimesi majorhoz és a laposi szolgálati lakáshoz egy helybeli vállalkozó, elég jó áron - mondja a szövetkezet elnöke, majd a következőkkel folytatja: - A felszámolással nem szűnik meg a mezőgazdálkodás, csupán más formában termelünk.- Felszámolási hitelt kértünk az Agrobank pásztói fiókjától. Jelezték, hogy befogadják pályázatunkat. Az igen kimondása után 15 milliót kapunk a szövetkezeti vagyon kivásárlására. Ebből megvesz- szük a központi majort, ahol a gép- és az állat- tenyésztési telep van. Először a növénytermesztést tesszük rendbe, utána állami segítséggel benépesítjük a kihalt állat- tenyésztő telepünket. A jelenlegi 900 hektár szántónk 800 hektárra csökken. Szurdok '93 Kft. néven folytatjuk majd a nagyüzemi gazdálkodást. Ugyanis a 630 földtulajdonos, a visszakapott földjét rögtön a szövetkezetnek adta bérbe, mert belátta: a neki juttatott 1,2 hektáron eredményesen gazdálkodni, abból megélni képtelenség.-Egyébként az igazgatóság döntése alapján, a föld hasznosításáért az idén aranykoronánként tíz kiló terményt vehetnek át a tulajdonosok. Ehhez a felszámoló is hozzájárult. Szükség van rájuk- Saját tehetségükön és szorgalmukon kívül miben bíznak még?- Abban, hogy az új kormány reálisan ítéli meg a mezőgazdaság - benne a szövetkezetek - helyzetét. Ugyanis az elmúlt négy évben nem hallottunk mást, csak azt: a szövetkezetek bűnösek a mezőgazdaságban kialakult válságért. Annyi változást már most érzünk, hogy nem üldöznek bennünket, s ki merik mondani: szükség van ránk. Venesz Károly Bódi Ernő: Legalább már nem üldöznek bennünket Tovább emelkedett az államadósság A Pénzügyminisztérium részletes elemzést készített az állam- adósság alakulásáról, figyelembe véve a költségvetési terheket, a felhalmozódott követelés- és tartozásállományt, valamint a külső adóssággal kapcsolatos adatokat. A központi költségvetés bruttó tartozása - amely a belföldi államadósságot foglalja magában — az idén várhatóan 3457 milliárd forintra növekszik. Ebben az esztendőben a növekedés kisebb mértékű, mint tavaly volt. Az idei esztendő végéig 1990-hez képest a központi költségvetés bruttó tartozása 2000 milliárd forinttal növekszik. Az elemzés szerint ez a növekedés csak kisebb mértékben írható az évente felhalmozódó költségvetési hiány számlájára. A hiány finanszírozására 547 milliárd forintot fordítottak eddig. Nagymértékben emelkedett az egyéb kötelezettségekből származó adósság, amely alatt olyan kiadások értendők, mint a korábbi rubelelszámolású hitelkapcsolatok rendeA folyó fizetési mérleg hiánya a negyedik hónap végén elérte az 1,178 milliárd dollárt. Márciusban a deficit 809, februárban 573, január végén pedig 378 milliárd dollár volt. Minderről a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatta az MTI-t. A fizetési mérleg deficitjéhez jelentős részben a kereskedelmi mérleg hiánya járult hozzá. Az export Manapság sokszor beszélnek róla, mégis széles körben nem ismert dologról van szó. A valóság az, hogy a vállalkozók - a hazai forrásokból származó hiteleken kívül - külföldi kormányok, bankok által rendelkezésre bocsátott kölcsönt is igénybe vehetnek. Azt viszont nem tudják, hogy hová és kihez kell fordulniuk ilyen esetben. Tudomásunk szerint pedig lenne rá igény, szívesen vennének fel hitelt az említett lehetőségekkel élve. Erre egyebek között a francia, kanadai és ausztrál részről biztosított keretek adják a fedezetet. A hitelek közös jellemzője, hogy viszonylag kedvező kamatozásúak és hosszú lejáratúak. Érdemes tehát végiggondolni akkor, amikor erről döntenek a vállalkozók. Forduljanak a kereskedelmi bankokhoz zése, a kedvezményes lakáshitelek kamatainak átalakítása, vagy a hitel-, adós- és bankkonszolidáció állami ráfordításai. Ez utóbbi a költségvetés számára 335 milliárd forintos kiadást jelent. A bruttó adósság- növekmény legnagyobb részét a nulla kamatozású hitelállomány bővülése tette ki, amely a rendszeres forintleértékelések miatt keletkezett. A belföldi államadósság egy részét ugyanis a magyar állam jelentős részben külföldön refinanszírozta. A felvett külföldi hitelek azonban forintban számolva a leértékelések következtében egyre nagyobb összeget tettek ki. A leértékelések miatt kialakuló tartozáskülönbözeteket a költségvetés számára a Magyar Nemzeti Bank nulla kamatozású hitellel egyenlítette ki. Ezt az adósságelemet a jegybank- törvény alapján fokozatosan piaci kamatozású államkötvény- nyé alakítják át, amely számottevően növeli a következő évek költségvetésének terheit. A Pénzügyminisztérium szerint végleges megoldást az jea négy hónap során 2,249, az import pedig 3,132 milliárd dollárt ért el. így a kereskedelemben 883 millió dolláros deficit keletkezett. Jelentősek voltak ebben az időszakban a kamatkiadások is. Ez mintegy 458 millió dollárral rontotta a folyó fizetési mérleget. Az idegenforgalmi bevételek és kiadások egyenlegeként 84 millió dolláinformációkért. Az említetteknek ezekről pontos listájuk van. Szinte mindegyikhez csak akkor lehet hozzájutni, ha a hitelből a magyar vállalkozó az adott országból vásárol alapanyagot vagy gépet, illetve ha vegyes vállalatot alapít a másik ország üzletemberével. Más szóval: a kölcsönt nyújtók két legyet ütnek egy csapásra. Úgy enyhítik gazdaságunk tőkehiányát, hogy egyúttal saját gazdaságuk vérkeringését is frissítik. A hitelkérelmeket valamelyik magyar kereskedelmi bankhoz kell benyújtani. Föl kell tüntetni a vállalkozás főbb adatait, a vásárolni kívánt termék értékét, a hitel felhasználásának módját, valamint a megtérüléssel és a hiteltörlesztéssel kapcsolatos számításokat. A vállalkozók a kölcsönzött lent, ha azok a hitelek, amelyeket a jegybank a költségvetés számára vett fel, a Magyar Nemzeti Banktól átkerülnek a Pénzügyminisztériumhoz. A tényleges terhek felmérése szempontjából nem elegendő a bruttó adósságállomány figyelembevétele. Jelentősen emelkedtek ugyanis az elmúlt években a központi költségvetés követelései. Négy évvel ezelőtt ezeknek a követeléseknek az értéke 326 milliárd forintot tett ki, 1993 végén pedig elérte a 700 milliárdot. így a nettó költségvetési adósság 1993 végén 2447 milliárd volt, amiből a jegybankkal szemben 1825, a gazdasági szférával 498, közvetlenül a külfölddel szemben pedig 122 milliárd forintos adósság állt fenn. A nettó költségvetési adósságállomány 1990 végén 1389 milliárd forintot ért el. Míg a bruttó költség- vetési adósságállomány 1990-től 1993 végéig 1763 milliárd forinttal növekedett, a nettó adósságállomány jóval kisebb összeggel, ezermilliárd forinttal bővült. ros többlet keletkezett. A működőtőke-beáramlás, ha lassabban is, de ebben az időszakban is folytatódott: a negyedik hónap végéig 302 millió dollárt fektettek be. A Magyar Nemzeti Bank valutatartalékainak értéke április végén 62 milliárd dollárt tett ki. A bruttó adósságállomány 25,6 milliárd dollár volt. összeget nem kapják kézhez. Azt a hitelnyújtó közvetlenül a szállítónak fizeti ki az áru ellenértékeként. A magyar importőr ezután a hitelfeltételeknek megfelelően fizeti a részleteket. A kölcsönök nemcsak forintban, hanem devizában is igényelhetők - számolva azzal, hogy a visszafizetési kötelezettségnek természetesen az adott pénznemben kell eleget tenni. A külföldi hitelek közös jellemzője az is, hogy a bankok a fejlesztéshez, beruházáshoz szükséges összegeknek nem a teljes értékét, hanem csak 85 százalékát bocsátják rendelkezésre. Teszik ezt abból a megfontolásból, hogy nagyobb a visszatérítés garanciája. A vállalkozók maguk is hozzájárulhatnak a megvalósításhoz szükséges összeg előteremtéséhez. Műhelytanulmányok... Érdekes, sokszínű ismeret- anyagot közvetítő feladatra vállalkoztak a Magyar Nemzeti Bank szakértői. Tudományos igénnyel, de mégis közérthető stílusban műhelytanulmányokat írnak a pénzhez kapcsolódó fontosabb kérdésekről. Nemrég látott napvilágot immár a hetedik könyv „Árfolyamrendszer és árfolyam-politika Magyarországon” címmel. Gazdaságtörténetileg a forint kibocsátásával kezdődik és a bankközi devizapiac bemutatásával zárul. Megtudhatjuk belőle, hogy például nemzeti fizetőeszközünk árfolyamát 1946-ban a különböző valuták aranytartalmához mért aránya határozta meg. Ez a hivatalos árfolyam kapta a devizaforint nevet, és egészen 1975-ig jegyezte a jegybank. A tervgazdasági keretek között - 1963-ig - az árfolyamot nem érzékelték a vállalatok. 1968 után, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével más alapokra helyezték az árfolyamrendszert, miután a nagyvállalatok önálló külkereskedelmi jogot kaptak. Ettől függetlenül továbbra is elkülönült egymástól a kereskedelmi és a nem kereskedelmi árfolyam. Ennek egységesítésére 1981. október 1-jén került sor. Ezzel a valutakosárba minden olyan pénznem bekerült, amely a hazai exportban és importban legalább 1 százalékot képviselt. A könyv tehát érdekes dolgokat, összefüggéseket tartalmaz. Az említettek mellett még bemutatja a leértékelő árfolyam-politika, illetve az árfolyamkockázat elleni védekezést, és a bankközi devizapiacot is leírja. Mentusz Károly Júliusi kárpótlási jegyek Az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal szerint a kárpótlási jegyek értéke július elsején 158,7 százalék. Az ezer forint cím- letértékűek kamattal növelt értéke 1587forint, az ötezer forintosé 7935 forint, a tízezer forint címletértékű jegyeké pedig 15.870 forint. Lassult, de nem állt meg a működőtőke beáramlása hazánkba Hogyan juthatnak külföldi kölcsönhöz a vállalkozók? Hazánkban az Intel Corporation Az Intel Corporation a világ legnagyobb mikroprocesszor és számítógép részegység gyártója bejelentette, hogy 1994. július elsejével Intel Hungary néven megnyitotta magyarországi vezérképviseletét. Az Intel Közép-Kelet-Európában 1993 novemberében nyitott vezérképviseletet Prágában és Varsóban. Ezeket követi a most létesített budapesti vezérképviselet. Az Intel Corporation 1989 óta folytat aktív tevékenységet az egykori szocialista országokban. Először 40 dolgozóval 5 eladási centrumot hozott létre a volt Szovjetunió területén, majd 1990-ben az Intel Feld- kirchenben található európai központjának irányításával eladási tevékenységét megkezdte Lengyelországban, Bulgáriában, Szlovéniában, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Magyarországon és Romániában. Az Intel budapesti vezérképviseletét az Intel Hungary country sales menedzsere, Jürgen Thiel fogja irányítani, akihez egyúttal a szlovéniai és szlovákiai eladások is tartoznak. Jürgen Thiel korábban az Intel Feldkirchenben lévő európai központjában dolgozott, ahol 1993 kezdetétől a magyar- országi eladásokért volt felelős. Az Intel Hungary továbbra is folytatja együttműködését a Computer 2000 céggel, amely 1990 óta az Intel valamennyi márkatermékét forgalmazza Magyarországon. Ugyancsak szoros együttműködést tart fenn az Elbatex céggel, amely az Intel részegységeket, alaplapokat, mikroprocesszorokat és egyéb rendszertermékeket forgalmazza. A vezérképviselet célja a magyar vásárlói kör növelése. A GAZDASÁG HÍREI Horvátországi rendeletek A horvát kormány - értesülésünk szerint - a közelmúltban két, a magyar exportáló cégek számára 1994. március 29-én kormányrendeletet adott ki, amely a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek behozatalánál fizetendő külön importadók mértékét szabályozza. A rendelet idén április 1-jé- től lépett életbe. Az április 5-én kiadott kormányrendelet szerint pedig a nem liberalizált importtermékek az idei kvóták nagyságát határozzák meg. Zágrábi őszi vásár Horvátország és egyben Európa délkeleti térségének legrangosabb gazdasági bemutatója a szeptember 12-18. közötti Zágrábi Őszi Fogyasztá- sicikk-vásár. A kiállításon a kollektív magyar részvételt az NGKM támogatja. A Zágrábi Őszi Vásáron szeptember 13-án üzletembertalálkozót szervez. Részletes információ és jelentkezés Kiefer Júliánál, 1/153-3333/332. telefonon. Fogadóórát tart... Az MGK Grazi Alpok-Adria irodájának vezetője, Farkadi Károly fogadóórát tart az érdeklődő magyar vállalatok, vállalkozók részére. július 26-án 10.00-12.00 között a Magyar Gazdasági Kamara épületében, Budapesten, az V. kér. Kossuth tér 6-8. alatt az 539. számú szobában várja az érdeklődőket. Igyekszik válaszolni a felmerülő kérdésekre. Közúti fuvarozók találkozója Nemzetközi közúti fuvarozói szakmai konzultációt szervez a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hatvanban július 18-án. Témája: a nemzetközi közúti fuvarozás és szállítmányozás aktuális kérdései, közlekedési engedélyek. Tájékoztatót tart: Csepanik Roland, a közlekedési főfelügyelet munkatársa. Jelentkezés és információ szerezhető: a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Eger, Dobó tér 6/A. Telefon: 312-989. Üzleti ajánlatok Osztrák cég kínál hétéves fagy- laltozószalcn-berendezést. Tartozékok: vitrin 24 fagylaltféléhez, két külső hűtőgép - vízhűtött -, egy vitrin kilenc fagylaltféléhez burkolatba beépítve, egy külső hűtőgéppel - vízhűtött -, fali krómnik- kel-acél burkolattal, négy hűtött fiókkal, hűtött gyümölcstálakkal, mosogatóval, szemetessel, kávéfőzőhely és üreges tükrös palackkal, tíz gránitla- pos asztal és húsz ülőke. Ára: 98 ezer ATS + forgalmi adó. Érdeklődők német nyelven Anton Péterhez fordulhatnak: A-2353 Guntramsdorf. Tel: 00 43 2236-52611. Fax: 00 43 2236-52612. Salvagmimi Maschinenbau GmbH Linz-Ausztria: Technológiai vezető cég lemezmegmunkáló berendezésekhez partnert keres értékesítési feladatokhoz Magyarországon. Kapcsolattartó: Ing. Wolfgang Ecker. Tel: 00. 43 732 315353-23. Fax: 00. 43 732 315359.
