Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-12 / 162. szám

1994. július 12., kedd Megyei Körkép 3. oldal Ne kaparjuk le a plakátokat! L ehet, hogy későn szólok, de ha már itt maradt ez a töménytelen választási plakát, hát akkor hadd maradjon. Hadd maradjon ott a sárgálló búzaföldek, a kanyargó sztrá­dák, az utak, utcák mentén, ' házak, épületek falain. Mert először is: olyan szé­pen virítanak, olyan szép szí­nesek, tarkák, hogy ez már egy valóságos esztétikai él­mény. A huszadik század ut­cai művészete. Soha ennyi pénzt nem áldozott szegény kis hazánk ez ilyetén környe­zeti kultúrára. Aztán, itt vannak az üzene­tek: ennyi szép dolgot, ígére­tet, ajánlatot nap mint nap ol­vasni, ezt tudósítani, hinni bennük... ez megint egy jó dolog. Tényleg jó érzés tudni, hogy ma Magyarországon ennyi párt, ennyi ember és mind képes lenne megoldani akár az emberiség legsúlyo­sabb problémáit is. Nagy sze­rencse ez nekünk. Csak az a baj, hogy nem jutottak be mindahányan a parlamentbe. De azért is jó olvasni eze­ket a plakátokat, mert az em­ber jól szórakozik rajtuk. Mi­lyen kedvesen mosolyog to­vábbra is a volt miniszterel­nökünk az óriás plakátokról, nyugalmat hirdetve. Valóban, az elmúlt évek legnagyobb sikere az volt, hogy mindenki meg tudta őrizni a nyugalmát. .. bár megőrzés tekintetében ugyanezt nem mondhatjuk el a munkahelyekről, a megélhe­tésről, az inflációról stb. Vagy ott van Palotás úr óriás képe az utak mentén. Sajnos, (vagy hál istennek?) nem lett divat a csokomyakkendő. Vagy ol­vasom a fideszes plakátot, amelyen kormányváró nagy­gyűlésre mozgósították a fia­talokat. Nem tudom meny­nyien voltak, de még néhány évet, úgy tűnik, várniuk kell arra a kormányra. S zóval, azt mondom, hadd maradjanak ezek a plaká­tok. Sőt, ne is lehessen őket lekaparni! Maradjanak meg kordokumentumnak. Húsz év múlva, képzeljük csak el, a Tanár úr végigmegy diákjai­val a főúton, s csak sorolja, olvassa, hogy négyévente ki, mit ígért, majd hozzáfűzi, hogy mit teljesített. Vagy mit nem teljesített. És még csak át sem kell írnunk négyévente a történelemkönyveket, (tanka) Rablótámadás az aluljáróban - újra garázdálkodnak a zsebesek Huss, gyarmati hús! Egykor szebb napokat látott a vágóhíd. Fotó (archív): Rigó T. Vasárnap hajnali 4 óra 30 perc­kor salgótarjáni hölgy igyeke­zett a Fő téri MÁV-állomásra. Utazni szeretett volna. A feltételes mód nagyon is indokolt, mert az állomási alul­járóban egy ismeretlen személy hátulról megtámadta. A várat­lan támadó leteperte áldozatát a földre, majd erőszakkal kitépte kezéből a kézitáskáját. A brutális, erőszakos cse­lekmény pillanatok alatt játszó­dott le az akkor még néptelen aluljáróban. A tettes a földön hagyta áldozatát, és a Vásártér felé menekült. Nem sokkal ké­sőbb egy kukázó iratokat talált az egyik szeméttárolóban. Amint később kiderült, ezek a hajnalban megtámadott hölgy iratai. A rendőrség kéri, hogy aki a rablótámadás időpontjá­ban a vasúti aluljáró környékén járt, valami szokatlant észlelt, A Dejtár Konzerv Kft. napi konzervipari áron vásárolja fel az idei termésű, konzervnek való uborkát, a környező köz­ségekben lévő uborkatermesz­tőktől és vállalkozóktól. A terv illetve a támadásra vonatko­zóan érdemleges információval szolgálhat, értesítse a Salgótar­jáni Rendőrkapitányság bűn­ügyi osztályát vagy bármelyik rendőri szervet. Újra feltűntek a zsebesek Salgótarjánban - hallottuk a vá­rosi rendőrkapitányságon. Be­jelentés érkezett a kapitány­ságra, hogy a kempinghez köz­lekedő autóbuszjáraton zseb­tolvajlások történtek. A tapasz­talatok szerint a zsebtolvaj - vagy -tolvajok - a lengyel piaci járatokon próbálkoznak nagy előszeretettel. Néhány esetben eredménnyel. A rendőrség kéri a lakossá­got, hogy mindenki körültekin­tően vigyázzon az értékeire. Különösen a vállra akasztható táskákat óvják, mert a tömeg­ben ezeket emelik el legköny- nyebben a zsebesek. szerint szerdától, július 13-tól teljes kapacitással megkezdi munkáját a konzervüzem. A beérkező mennyiségből na­ponta 80-100 mázsa készter­méket állítanak elő. (Folytatás az 1. oldalról) Most azonban - e döntés nyo­mán - minden reményük szer­tefoszlott. Néhányuknak alig lett volna egypár évük a nyug­díjig, legtöbbjük viszont ereje teljében lévő munkás(nő). Va­jon mi lesz velük? El tudnak-e valahol helyezkedni? Ha esetleg egyszer újra indul a termelés - már nem ezekkel az emberekkel. Aki egyszer elmegy innen - mint többen mondják -, többet nem jön vissza, még látogatóba sem... Közvetlenül a gyűlés után beszélgettünk újra Deák Pál­lal, az üzemi tanács (immár csak volt!) elnökével.-Rettenetesen fel vagyunk háborodva! - dohogott. - Mi­ként lehet az, hogy azok a veze­tők, akik októberben átvették az irányítást - azaz nem termelő üzemben főnökösködtek -, ilyen nagy összeget emelhesse­nek le, amikor szinte nem csi­náltak semmit? Ugyanakkor azok a dolgozók, akik még a felszámolás óráiban is bejártak ide, karbantartották az épülete­ket, egy fillért sem kaptak.- Mire fel kaptak pluszpénzt ezek az urak, mikor az ujjúkat sem mozdították a gyár érdeké­ben? - folytatta mérgesen. - És vajon hol vannak most? Meg­bújtak gyáván az emberek ha­ragja elől? Hol van a mélyen tisztelt Kőszegi Tibor úr? Miért nem néz most a munkások szemébe? Fél valamitől? Arra sem méltatja a dolgozókat, A Nógrád Megyei Munka- biztonsági és Munkaügyi Felü­gyelőség nyolc felügyelője het­vennyolc munkáltatót keresett fel. Ezeknél valamivel több, mint ötezer-négyszáz személy dolgozik. A vizsgálat során hu­szonegy munkáltató hetvenkét dolgozójánál találkoztak sza­bálytalansággal. A legtöbb szabálytalanságot az iparban és a kereskedelem­ben találták az ellenőrök. Hu­szonkilenc, illetve harminc munkáltatónál nem stimmeltek a dolgok. Sajátos képet mutat, hogy a vizsgált hetvennyolc munkáltató közül ötvenkilenc gazdasági társaságnál összesen tizenkét szabálytalansággal ta­lálkoztak. A munkavállalók megosz­lása szerint a legtöbb a prob­hogy eléjük álljon, és szemükbe mondja a választ?- Erről a bizonyos kifize­tésről tudott az üzemi tanács?- Egy héttel ezelőtt értesül­tünk róla. De arról tényleg nem léma a szakképzetlen fizikai dolgozók és a női munkaválla­lók körében adódott. A szabálytalanságok eseté­ben azt tapasztalták, hogy a leg­többen havi ezer forinttal, de számosán vannak, akik havi kétezer forinttal is elmaradnak a havi minimálbértől. Az ellenőrzésről Peregi Ist­ván főfelügyelő elmondta, hogy az általános tapasztalat szerint a minimálbérrel kapcsolatos sza­bálytalanságok száma lényege­sen kisebb, mint a korábbi években. A munkáltatók döntő több­sége ismeri és alkalmazza a kö­telező legkisebb munkabérre vonatkozó jogszabályi előírá­sokat. Ehhez részben hozzájá­rult a korábbi ellenőrzések ha­tékonysága. Sok munkáltatónál tudtunk semmit, hogy ezek a munkások, akik minden nap be­jártak, nem kapják meg jogos jussukat. Felháborító, ahogy átnéztek rajtuk! Hegedűs Henrik- betanított és varrónő munka­körben - a minimálbéren fog­lalkoztatják a dolgozókat. A feltárt szabálytalanságok zömmel a teljesítménybérben foglalkoztatott dolgozók állási­deje és szabadsága, valamint a nyugdíjasok foglalkoztatása so­rán fordulnak elő. Egyes esetekben számítási hiba is előfordult. Egyértelműen ugyan nem bi­zonyítható, ám meglehetősen nagy a valószínűsége annak, hogy a minimálbérek előírásait csupán papírforma szerint sér­tik meg, a társadalombiztosítási járulék megtakarítása végett. Azaz többet fizetnek a dolgo­zóknak, mint amennyit papíron feltüntetnek. A főfelügyelőség intézkedett a szabálytalanságok megszün­tetésére. Három esetben sza­bálysértési bírságot, illetve egy esetben helyszíni bírságot sza­bott ki, három esetben pedig fi­gyelmeztetést adott.- pádár ­A NAP HÍREI Traffipax Ma 14-től 22 óráig a 21-es számú főúton Salgótarján belterületén a Füleki úton, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Rákóczi úton, Vizslás-Új- lakpuszta belterületén, a 22-es számú úton Kishar- tyán belterületén számíthat­nak az autósok traffipaxos sebesség-ellenőrzésre. Testületi ülés Pásztó. A város önkor­mányzati képviselő-testü- lete ma 14 órától ülést tart a városháza II. emeleti termé­ben. Egyebek között dr. Dobrovoczky István pol­gármester beszámol a költ­ségvetés időarányos teljesí­téséről. Javaslat hangzik el az intézményvezetői pályá­zatok elbírálásáról. Szó lesz a szociális igazgatás és a szociális ellátás helyi szabá­lyozásáról, tapasztalatairól, a szükséges módosításról. Rendeletet alkotnak az okta­tási intézményekben fize­tendő térítési díjakról és tandíjakról. A Pásztói Köz- szolgáltató Vállalat átalaku­lásáról, továbbá a Szerszám- és Gépgyár Kft.-vel és az önkormányzati vagyon hasznosításáról is tanácsko­zik a testület. Részbeni önállóság Nemti. Az óvoda és az álta­lános iskola működésének tapasztalait is meghallgatta és jónak találta legutóbbi ülésén a képviselő-testület. Mindkét intézmény Dorog- házához tartozott, majd az óvoda 1992-ben, az iskola alsó tagozata pedig 1993. január elsejétől vált részben önállóvá. A 35 felső tagoza­tos nemti tanuló Doroghá- zára jár iskolába. A képvi­selő-testület ezzel tizenhe­tedszer foglalkozott az okta­tással a négy év alatt. Gonosztevők ellen Galgaguta. A községet sem kerülik el a betörők, a tolva­jok, akik családokat szaba­dítanak meg nagyobb pénz­összegektől. Néhány helyi állampolgár a tisztességte­len úton járókat lefülelte és átadta a rendőrségnek. Az ellopott pénz visszakerült tulajdonosához. Mivel a lo­pássorozat zavarja a lakos­ság nyugalmát, a képvi­selő-testület foglalkozik az­zal a gondolattal, hogy a he­lyi lakosokból vagyonvé­delmi csoportot hoz létre. Száz mázsa konzerv naponta Dejtárról Nincs minden rendben a minimálbérek körül Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és a helyi felügyelőségek szakemberei nemrégiben kétnapos ak­ciót, ellenőrzést tartottak, mert értesüléseik szerint sok helyen nem fizetik ki a jogszabályban előírt 10 500 forintos, vagy óra­bérben kifejezve 60,50 forintos minimálbért. Kézműves alkotótábor Pásztó. Kézműves alkotótá­bor nyílt tegnap a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ rende­zésében az intézményben. A július 23-áig nyitva tartó tábor célja a magyar népművészet hagyományai­nak megismertetése, a kéz­műves jellegű technikák (agyagozás, szövés, fonás, gyöngyözés, nemezelés) gyakorlása, illetve e tevé­kenységek elsajátítása. A 25 táborlakó délelőt­tönként szakmai foglalkozá­sokon vesz részt, délutá­nonként pedig kiránduláso­kat, vetélkedőket, strandlá­togatást és játékokat szer­veznek a résztvevőknek. Az alkotófoglalkozásokat dr. Káposztás Józsefné, An­tal Gergő, Vas Márta, a dél­utáni programokat Fekete j Tamásné, Antalné Pre- j venszki Piroska, Pásztor Angelika és Bojtiné Bocskor Éva vezeti. SZIFON BÁTONYTERENYÉRŐL. A Syphon Alumínium-feldolgozó Kft. bátonytere- nyei üzemegységében a szódás- és habszifonfejek gyártása folyik, emellett az ehhez kapcsolódó alkatrészek egységcsomagjait állítják össze. Képünkön Tóth László (a ládá­val), Fekete Zsolt, Simon László és Bodnár László szorgoskodik. Fotó: Kun Király József Belga csillárhoz az öblösüveggyárból Salgótarján. Szerdán jelentős belga megrendelőt fogadnak az St. Glass Rt. vezetői. Ameny- nyiben a belga cég képviselője jóváhagyja az általa kért mintát, akkor megtörténik a hosszabb távú, 1-1,2 millió márkát kép­viselő üzletkötés csillárüve­gekre. A megbízás teljesítésé­hez szükséges műszaki, techni­kai és egyéb feltételeket a rész­vénytársaság már biztosította. KÍVÁNCSISKODÓ A szövetkezet nem tud földterületet értékesíteni A litkei Ipoly téesz tagsága közgyűlés hiányában kér­dezi a szövetkezet elnökétől, hogy a tervezett helyi vízmű részére kisajátított földterü­let vételárát milyen célra kí­vánja felhasználni. Telek Endre, az Ipoly Me­zőgazdasági Szövetkezet igazgatóságának elnöke vála­szol:- Mivel a szövetkezet föld­területtel nem rendelkezik, hi­szen a kárpótlási törvény ér­telmében a volt szövetkezeti használatban lévő földterület egyéni tulajdonba került, il­letve kerül, így a szövetkezet földterületet nem tudott érté­kesíteni. E. I. salgótarjáni olvasónk telke a Gedőc-tetőn van. Va­sárnaponként a lengyel piac miatt a rendőrök nem enge­dik be kocsival a területre. Vajon nem lehetne-e valami­lyen más, kedvező megol­dást találni?

Next

/
Thumbnails
Contents