Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-11 / 161. szám

10. oldal SporTTüköR 1994. július 11., hétfő Profik között szegény, aki Vidák Ha azt mondjuk, hogy ökölví­vás, akkor Salgótarjánban mindenkinek, aki egy kicsit is járatos sportberkekben, Bo­tos András, Botos Tibor, Hranek Sándor neve jut eszébe legelőször, hisz ők és fel nem sorolt társaik voltak az igazi menők a tarjáni bu­nyóséletben. Miért van az, hogy ezek a sportolók már csak a régi dicsőséget idézhe­tik, és pillanatnyilag nincs a városban olyan bokszoló, aki most is országos és nemzet­közi hírnevet szerezhetne me­gyénknek. Salgótarjánban meghalt az ökölvívás. Az STBC nagy múltú szakosztályát a tárnák és csillék világával együtt bete­mették. Az elmúlt években volt ugyan egy halvány próbálkozás a sportág helyi feltámasztására, de ez nagyon gyengécskére si­keredett, pedig most is vannak ügyes gyerekek, akik az átlag­nál csibészebbek egy kicsivel, és biztos, hogy jobb lenne, ha az ökölvívóteremben adnának teret bunyós ösztöneiknek és nem az utcán vagy a kocsmák­ban provokálnának összetűzé­seket. Márpedig ügyes gyerekek vannak és még lesznek is. Itt van mindjárt ez a Vidák-gyerek. Ki hinné, hogy 24 évesen már profi. Sőt! Már három évet le­húzott a hivatásosak könyörte­len világában.-Lajos, mesélj egy kicsit magadról?- Balassagyarmaton szület­tem, de hamar Salgótarjánba kerültem. Itt nőttem fel, itt vé­geztem el az iskolákat is. Érett­ségit és szakmát szereztem a tarjáni ISZI-ben, majd elvégez­tem a Testnevelési Főiskolán az edzői szakot.- Az ökölvívással mikor ke­rültél kapcsolatba?- Tizenkét éves koromtól bokszolok. Első edzőm Varga Tibor szerettette meg velem a bunyót. Tehetséges gyereknek tartottak, és kellő szorgalom­mal dolgozva jöttek is az ered- mények.Serdülő-,ifjúsági-,majd junior-magyar bajnok is lettem, és kijutottam Kubába is, a kor- osztályos világbajnokságra.- Aztán jött az összeomlás, és 1991-ben megszűnt az ökökvívás Salgótarjánban. Gondolom hívtak a menő egyesületekbe?- Igen. Kaptam ajánlatokat a Dózsától és a Vasastól is, de én másképp gondolkodtam. Meg­keresett Györy József Kapos­várról, és elcsábított a profik vi­lágába. Máig átkozom a napot, amikor telefonon igent mond­tam. Akkor még csak 21 éves voltam. Mehettem volna Eu­rópa- és világbajnokságra, nem beszélve az olimpiáról. Ezek a versenyek nekem már csak az álmaimban szerepelhetnek, mert visszaút nincs.- Ha ennyi mindent feladtál a hivatásos versenyzésért, ak­kor nyilván megérte?-Először én is azt hittem, hogy jól járok, hisz Györy úr ígért mindent. Úgy volt, hogy kapok lakást, bújtatott állást és sok-sok pénzt. Aztán kiderült, hogy panzióban kell laknom, amit én fizetek, ugyanúgy, mint a többi költségeimet az edzőte­rem bérleti díjától az orvosig.- De mérkőzéseket kiközve­títettek neked. Ezekből fu­totta a költségekre?- Igen, meccseket játszot­tam, de a nagy pénzek elmarad­tak. Engem jól el lehetett adni, hiszen kevés pénzért kaphattak egy jó ellenfelet a személyem­ben.- Mennyit lehet keresni egy mérkőzéssel?- Nézd, összeget nem szíve­sen mondok, de egy-egy mécs­eséi nem keresek többet, mint egy banki dolgozó átlagfize­tése, ráaadásul ebből még ren­geteg a költségem. Tíz százalé­kot kell adnom a kinevezett edzőmnek, nekem kell meg­vennem a szerelést az utolsó fogvédőig.- Ha hetente bunyózol, ak­kor nem is olyan rossz ez a pénz?- Hetente? Áprilisban vol­tam Párizsban és most, július elején Olaszországban. Közben semmi, és nekem ebből kell megélnem, ebből kell eltarta­nom a családomat.- A menedzsered, Györy úr is ilyen keveset keres?-Az az igazság, hogy nem szívesen beszélek erről, mert nem vagyok igazán jóban vele. Huszonegy évesen aláírtam egy hároméves szerződést, ami az elmúlt év végén járt le. Én írás­ban bejelentettem a távozáso­mat a kaposvári klubtól, igaz, a Magyar Professzionális Szö­vetségnek, aminek Györy Jó­zsef az elnöke. A levelemet meg állítólag az egyesületem­hez kellett volna eljuttatni, ahol Györy felesége és lánya dolgo­zik. így nem vették figyelembe távozási szándé­komat és automa­tikusan meghosz- szabbodott a szer­ződésem. így vi­szont nem tudok annyi pénzt ke­resni, hogy meg­élhessünk belőle, ők meg zsebre raknak mindent.- Nincs kiút?- Ott hagyhat­nám őket, de ak­kor negyven szá­zalékot kéne le­adnom a gázsim­ból, vagy...- Vagy?- Vagy abba kell hagynom a bunyót. Huszon­négy évesen!- Akkor nincs megoldás?- Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy nincs, bár egy jó ügyvéddel jó lenne megnézetni a szerződé­seket, hátha ki lehet valamit ta­lálni.- Egyelőre tovább bok­szolsz?- Igen. Napi 4-5 órát trénin­gezek, ami jórészt futásból áll. 30-32 kilométer a napi adagom, de még ez is kevés. Ráaadásul hónapok óta nem láttam ho­mokzsákot. Partnerem és edzőm is csak úgy lett, hogy Hranek Robi, régi barátom a segítségemre sietett. Ő pénz nélkül is közreműködik a felké­szítésemben.- A következő mérkőzésed mikor lesz?- Úgy néz ki, hogy ezen a hé­ten utazom ismét Olaszor­szágba, bár erről a meccsről még nincs információm. Ha szólnak, megyek, és a körül­ményekhez képest megpróbá­lok a legjobb lenni.- d.t.­Vidák Lajos nem gazdagodott meg A felkészülés fontos állomása a Salgó Kupa A nemzetközi kosárlabda-szö­vetség megváltoztatta az ifiú- sági korosztály korhatárát. így az idei évben átminősülnek a nemzeti válogatottak is. Leány ifistáink, ifj. Tóth Viktor és Szabó Ödön vezetésével Bulgá­riában tartókodnak az Eu- rópa-bajnokságon. Nekik ez az utolsó lehetőségük, hogy kor­osztályukban megmutassák: mit is tudnak. Amennyiben az első öt közé bekerülnek, akkor a következő ifjúsági váloga­tottnak, amelyik Magyarország A néven indul a Salgó Kupán, nem kell selejtezőt játszania. A Salgótarjánban tartózkodó csa­patnál Újvári Miklóst, a leá­nyok felkészítésével megbízott edzőj kérdeztük.- Minket utólag kértek föl arra, hogy vegyünk részt ezen a tornán, ugyanis Morvaország válogatottja lemondta a részvé­telt. Sebtiben összeszedtük a csapatot, és lejöttünk Salgótar­jánba. Természetesen a keret még változni fog, belépnek még a vidéki egyesületek játé­Gábor Erzsébet, a kadet­tek szakmai irányítója kosai is. Az igazi munka, az igazi megmérettetés nekünk csak jövőre kezdődik.- Magyarország B-cso- portja, ami a kadett váloga­tottat takarja, szintén EB-re készül. Róluk mit kell tudni?- Legelőször is azt, hogy na­gyon fiatal a csapat — kezdi a válaszadást. Gábor Erzsébet, a kadettek szakmai irányítója. Mi az idei EB-selejtezőkre készü­lünk, amit három helyszínen fognak lebonyolítani. Mi Szicíliában lépünk pá­lyára, Bulgária, Olaszország, Belgium, Ukrajna, Törökország és Anglia válogatottja ellen. Ezeknek a 14-15 éves lányok­nak fontos állomás az életük­ben ez az Európa-bajnokság. Sajnos igazán nagy testű, ma­gas játékosunk nincs, ezért gyors, robbanékeny stílust kell játszanunk. Salgótarján után Sopronban és Zalakaroson folytatjuk a fel­készülést. A két magyar válogatott mel­lett Olaszország és a Szlovák Köztársaság csapata is pályára lép mától Salgótarjánban, a Vá­rosi Sportcsarnokban megren­dezésre kerülő XVI. Salgó Ku­pán. A találkozókat hétfőn és kedden 16.45 órától, míg szer­dán 16 órától játsszák.- dété ­Köszönjük, Keskeny úr! Július 5-én a BLC összehívta küldöttközgyűlését, melyen a tagság elfogadta Lombos István elnök lemondását, és megvá­lasztotta az új elnököt, Keskeny Balázst, a Keskeny és Társai Autójavító Kft tulajdonosát. Keskeny úr arra kérte tudósí­tónkat, hogy ne adjon informá­ciót a fejleményekről július 12-ig, amikor már kész ténye­ket tud közölni szerkesztősé­günkkel az egyesület vezetésé­nek felállásáról. Arra is ígéretet tett, hogy a tisztességes tájékoz­tatás értelmében a konkurens helyi lapot sem értesíti az ese­ményekről. Kérését megértéssel fogad­tuk, ígéretét készpénznek vet­tük. Épp ezért olvastuk nagy megdöbbenéssel a Krónika szombati számában, hogy Kes­keny úr mint a BLC elnöke nyi­latkozott a fejleményekről. Él- mondta, hogy nem vállalja a klub irányítását a felhalmozó­dott adósság miatt. A Króniká­nak tett nyilatkozata után úgyis vehetjük, a BLC elnöke becsa­pott bennünket. Keskeny úr hi­vatalosan is a BLC elnöke. Nem mondhat le közgyűlés összehívása nélkül. Talán minderre sor kerül kedden, amikorra az új elnökség tagjai­nak (az új edző) nevét is ki­kérte. Talán! Ám Keskeny úr nemcsak minket csapott be, hanem a já­tékosokat is, akik talán a leg­jobban örültek a gyarmati fut- ballproblémák megoldásának. Akik még most is azt hiszik, hogy kedden minden kérdé­sükre választ kapnak, s elkezd­hetik a felkészülést az új edző­vel. Ezek után az elnök úr mi­lyen ábrázattal áll oda eléjük? Köszönjük, Keskeny úr! Ez igazán „sportszerű” cselekedet Balázs Dénes ezüstérmes Debrecen. Egy ezüstérem és két negyedik helyezés! Ennyi a nógrádi termés az országos atlétikai pályabajnokság első napján. A legjobb eredményt Balázs Dénes, az SKDASE középtáv­futója érte el, aki ezúttal a 3000 m akadályfutásban állt rajthoz. Balázs ezúttal a sokszoros baj­nok Vágó Bélától kapott ki. Csalódás Kovács Dusán (Ba­lassagyarmat) 400 m-en elért negyedik helyezése is. Ugyan­csak negyedik lett Ajkler Zita (SKDASE) a női távolugrók között, eredményével ezúttal sem tudta teljesíteni a vb kikül­detési szintet. NÓGRÁO MEGYE TERMÉSZETJÁRÓJA Az alsótoldi Radván János A Nógrád Megyei Természet- barát Bizottság ez év elején in­dította útjára a Nógrád Megye Természetjárója elnevezésű tú­ramozgalmát. Az eltelt fél év alatt népszerűvé vált a termé­szetjárók körében. Ez idő alatt 110 igazolólapot igényeltek az ország különböző helyeiről. A túramozgalom teljesítéséhez az Országos Kéktúra nógrádi szakaszát, valamint a Karancs Medves „Bányász-kőrútját” kell végigjárni. Pár napja jelentkezett az első teljesítő. A legfürgébbnek Rad­ván János alsótoldi természet- járó bizonyult, aki három hónap leforgása alatt járta végig a 180 kilométernyi távot. Teljesítmé­nyével kiérdemelte a Nógrád Megye Természetjárója címet, és megkapta a túramozgalom jelvényét. A jelvényszerző túra távjának a teljesítése nincs idő­höz kötve. Bármikor elkezd­hető, megszakítható, folytat­ható. Az igazolólap a megyei természetbarát bizottságnál szerezhető be. Nógrád Megyei Természetbarát Bizottság (Hó)labda - rúgás? A Nógrád Megyei Hírlap utóbbi hetek, napok sportro­vatában - véleményem szerint hivatását betöltendő - egyre több cikk jelenik meg, amely a megye labdarúgásában kia­lakult helyzettel foglalkozik. Ki-ki felszínes, vagy megala­pozott ismeretei, a labdarú­gásban elfoglalt helye, sze­repe, esetenként vérmérsék­lete által is meghatározott módon alkot véleményt, vagy utasít el másokat. Anyagi gödör, szakmai válság „A dolgok attól még létez­nek, hogy nem akarunk róluk tudomást szerezni”, és ez a je­lenlegi helyzetre különösen igaz. Megítélésem szerint is megyénk labdarúgása anyagi­lag gödörben, szakmailag vál­ságban van, egyes területeken morálisan is jelentős tennivaló­ink vannak. Ez alól kivételt je­lent a néhány egyesületben hosszabb ideje folyó, magas színvonalú szakmai munka, utánpótlás-nevelés (SBTC, ST. Öblös, Nagybátony, Érsekvad- kert, Szügy), de ez csak üde színfolt, amely az ellentmondá­sokat még inkább erősíti. Az egyesületek egyre romló gazdasági, pénzügyi viszonyai nem választhatók el az ország egészétől, ezen belül megyénk különlegesen hátrányos helyze­tétől. Ma már minden egyes „forintért” meg kell küzdeni az önkormányzatoknál, az egyéni és társas vállalkozásoknál, a szponzoroknál, miközben ők maguk is sokszor a túlélésért küzdenek. Eközben az egyesü­letek működési, fenntartási költségei az inflációt megha­ladó mértékben növekednek, fokozódnak a gazdálkodás ne­hézségei (gondoljunk itt vala­mennyi NB III-as csapatunk anyagi helyzetére.) A megyei bajnokságban az anyagi lehetőségek függvényé­ben lassan kettészakad a me­zőny: a tehetősebb egyesületek a mögöttük lévő szponzorok támogatásával képesek száz­ezreket is kifizetni egy-egy já­tékos leigazolásáért, megszer­zéséért, míg mások számára a napi megélhetés, a . víz-, vagy villanyszámla kifizetése, az utazás, a bírói díjak előterem­tése is komoly feladatot jelent. Egyik egyesület sem mond­hat le azonban a legfontosabb­ról, a saját bevételeinek növelé­séről: egyrészt a saját pártoló tagságának szervezéséről, más­részt, a nézőszám emeléséről, amihez a jó színvonalú mérkő­zések, a szurkolók sokirányú kiszolgálása képezik a vonz­erőt. Ez azonban sok esetben már túlnő az egyesület hatáskö­rén, mert a legnemesebb szán­dék is megbukhat, ha a labda­rúgás felelős posztjain dolgozó, tisztséget vállaló egyének, szervezetek rossz döntései, megtett, vagy meg nem tett in­tézkedései korbácsolják a kedé­lyeket, hoznak hátrányos hely­zetbe kisebb-nagyobb közössé­geket, tesznek tönkre egész éves „csapatmunkát”. Nem megfelelő a fegyelem Miért fordult az elő, hogy az ifjúsági bajnokság szervezése, a mérkőzések nyilvántartása enyhén szólva is vitatható? Az ifi-rájátszásra először a Volánt jelölték ki, majd reklamálást követően az Öblösüveggyár vett részt a fináléban. A Tar if­júsági csapatának sorozatos meg nem jelenése a felnőttbaj­nokság végeredményének megóvásához vezetett. Ézt a megyében nem sikerült megol­dani, ezért az MLSZ-hez kellett fordulni, pedig az ügynek - a szövetség megfelelő hozzáál­lása esetén — lett volna „sport­szerűbb” megoldása is. Miért van az, hogy az elő­zőek miatt nem csupán a Keleti csoport végeredménye, hanem a megyei végső sorrend is vi­tathatóvá vált, hiszen a ráját­szások elmaradása miatt nem tudjuk megmondani, hogy ki a 17. és ki a 18. helyezett? Miért nincs a versenykiírásban egyér­telmű szankció a helyosztók elmaradása miatt? Miért rekla­máltuk, hogy rövid a bajnok­ság, sok a holtidő a két csoport esetén? Ha az egyesületek pénzügyi okok miatt nem utaz­tak el, akkor hogyan vesznek részt az egycsoportos bajnok­ságban? Vagy egyébként csak beszélünk a minőségileg más, szakmailag erősebb megyei bajnokságról, de megrekedünk a tömegsport szintjén? Ennek természetesen meg­van a maga helye és szerepe, de azt nem megyei I. osztályú baj­nokságnak kell nevezni! Ki érti a játékvezető-küldést? Miért nincs egyértelműen szabályozva, hogy a pálya hite­lesítésének, illetve az alkalmas­ság megteremtésének mi a ha­tárideje? Miért a sajtón keresz­tül hangzik az üzenetváltás az érintett Szügy és a megyei szö­vetség között? Soha nem vitattam a játékve­zetők nehéz helyzetét, amikor a másodperc tört része alatt kell megítélni egy-egy esetet, az ál­landó döntéskényszer okozta feszültséget. Magam is vallom, hogy a tévedés joga őket is megilleti. De miért van az, hogy szakmailag kevésbé jelen­tős, tét nélküli mérkőzéseken Heves megyei játékvezetők di­rigálnak, míg a bajnokság szempontjából sorsdöntő, ran­gadómérkőzéseken egyik vagy másik csapat iránt érzelmileg, vagy „egyéb” módon elkötele­zett bírók hol művészi, hol szembetűnő módon segítik az általuk arra érdemesnek minő­sülő csapatokat? Társadalmi munka felelőssége Elismerés és köszönet illeti azokat, akik szabad idejüket fel­áldozva, társadalmi munkában, esetleg tiszteletdíjért végzik a labdarúgás szervezésével, le­bonyolításával kapcsolatos fel­adatokat. Azonban ez a jó szán­dék, tisztes hozzáállás sem ad­hat felmentést a minőségi mun­kavégzés, a szakmai színvonal növelésének követelményei alól. Mi, az egyesületeknél dol­gozó tisztségviselők is anyagi ellenszolgáltatás nélkül, a ki­sebb-nagyobb közösség érde­kében végezzük munkánkat. A velünk szemben támasztott szövetségi követelmények ér­vényesítésének akkor van er­kölcsi alapja, ha azokat az in­tézkedést hozók önmagukkal szemben is kötelező érvényű­nek fogadják el. Megítélésem szerint a leírt kérdések már sokak által ki­mondásra, vagy megfogalma­zásra kerültek. Szükségesnek tartom, hogy rövid időn belül, még az őszi bajnokság meg­kezdése előtt meg kell találni a válaszokat. Nyilvánvalóan én sem és egyénileg talán mások sem hordják zsebükben a böl­csek kövét, de széles körű ösz- szefogással, a labdarúgásért felelősséget érző, megújulást akaró erők koncentrálásával ki­jelölhetnénk a továbblépés kezdeti irányait. Javaslom, hogy a jelenleg fo­lyó vita lezárásaként a Nógrád Megyei Hírlap szervezzen egy kerekasztal-beszélgetést felkért szakemberekkel, egyesületi ve­zetőkkel, szurkolókkal, ahol közmegegyezésre törekedve kezdhetnénk a megújulást, nem várva meg a teljes leépülést. Az évindító ligaértekezlet szakmai tekintélye ennek isme­retében állítható helyre. * * * Utóirat: Egyébként gratulá­lok a Palotás labdarúgócsapa­tának a megyei bajnokság megnyeréséhez, kívánom, hogy az NB Ill-ban sikeresen állja­nak helyt. Ágner Gyula Karancslapujtői SK elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents