Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-11 / 161. szám
10. oldal SporTTüköR 1994. július 11., hétfő Profik között szegény, aki Vidák Ha azt mondjuk, hogy ökölvívás, akkor Salgótarjánban mindenkinek, aki egy kicsit is járatos sportberkekben, Botos András, Botos Tibor, Hranek Sándor neve jut eszébe legelőször, hisz ők és fel nem sorolt társaik voltak az igazi menők a tarjáni bunyóséletben. Miért van az, hogy ezek a sportolók már csak a régi dicsőséget idézhetik, és pillanatnyilag nincs a városban olyan bokszoló, aki most is országos és nemzetközi hírnevet szerezhetne megyénknek. Salgótarjánban meghalt az ökölvívás. Az STBC nagy múltú szakosztályát a tárnák és csillék világával együtt betemették. Az elmúlt években volt ugyan egy halvány próbálkozás a sportág helyi feltámasztására, de ez nagyon gyengécskére sikeredett, pedig most is vannak ügyes gyerekek, akik az átlagnál csibészebbek egy kicsivel, és biztos, hogy jobb lenne, ha az ökölvívóteremben adnának teret bunyós ösztöneiknek és nem az utcán vagy a kocsmákban provokálnának összetűzéseket. Márpedig ügyes gyerekek vannak és még lesznek is. Itt van mindjárt ez a Vidák-gyerek. Ki hinné, hogy 24 évesen már profi. Sőt! Már három évet lehúzott a hivatásosak könyörtelen világában.-Lajos, mesélj egy kicsit magadról?- Balassagyarmaton születtem, de hamar Salgótarjánba kerültem. Itt nőttem fel, itt végeztem el az iskolákat is. Érettségit és szakmát szereztem a tarjáni ISZI-ben, majd elvégeztem a Testnevelési Főiskolán az edzői szakot.- Az ökölvívással mikor kerültél kapcsolatba?- Tizenkét éves koromtól bokszolok. Első edzőm Varga Tibor szerettette meg velem a bunyót. Tehetséges gyereknek tartottak, és kellő szorgalommal dolgozva jöttek is az ered- mények.Serdülő-,ifjúsági-,majd junior-magyar bajnok is lettem, és kijutottam Kubába is, a kor- osztályos világbajnokságra.- Aztán jött az összeomlás, és 1991-ben megszűnt az ökökvívás Salgótarjánban. Gondolom hívtak a menő egyesületekbe?- Igen. Kaptam ajánlatokat a Dózsától és a Vasastól is, de én másképp gondolkodtam. Megkeresett Györy József Kaposvárról, és elcsábított a profik világába. Máig átkozom a napot, amikor telefonon igent mondtam. Akkor még csak 21 éves voltam. Mehettem volna Európa- és világbajnokságra, nem beszélve az olimpiáról. Ezek a versenyek nekem már csak az álmaimban szerepelhetnek, mert visszaút nincs.- Ha ennyi mindent feladtál a hivatásos versenyzésért, akkor nyilván megérte?-Először én is azt hittem, hogy jól járok, hisz Györy úr ígért mindent. Úgy volt, hogy kapok lakást, bújtatott állást és sok-sok pénzt. Aztán kiderült, hogy panzióban kell laknom, amit én fizetek, ugyanúgy, mint a többi költségeimet az edzőterem bérleti díjától az orvosig.- De mérkőzéseket kiközvetítettek neked. Ezekből futotta a költségekre?- Igen, meccseket játszottam, de a nagy pénzek elmaradtak. Engem jól el lehetett adni, hiszen kevés pénzért kaphattak egy jó ellenfelet a személyemben.- Mennyit lehet keresni egy mérkőzéssel?- Nézd, összeget nem szívesen mondok, de egy-egy mécseséi nem keresek többet, mint egy banki dolgozó átlagfizetése, ráaadásul ebből még rengeteg a költségem. Tíz százalékot kell adnom a kinevezett edzőmnek, nekem kell megvennem a szerelést az utolsó fogvédőig.- Ha hetente bunyózol, akkor nem is olyan rossz ez a pénz?- Hetente? Áprilisban voltam Párizsban és most, július elején Olaszországban. Közben semmi, és nekem ebből kell megélnem, ebből kell eltartanom a családomat.- A menedzsered, Györy úr is ilyen keveset keres?-Az az igazság, hogy nem szívesen beszélek erről, mert nem vagyok igazán jóban vele. Huszonegy évesen aláírtam egy hároméves szerződést, ami az elmúlt év végén járt le. Én írásban bejelentettem a távozásomat a kaposvári klubtól, igaz, a Magyar Professzionális Szövetségnek, aminek Györy József az elnöke. A levelemet meg állítólag az egyesületemhez kellett volna eljuttatni, ahol Györy felesége és lánya dolgozik. így nem vették figyelembe távozási szándékomat és automatikusan meghosz- szabbodott a szerződésem. így viszont nem tudok annyi pénzt keresni, hogy megélhessünk belőle, ők meg zsebre raknak mindent.- Nincs kiút?- Ott hagyhatnám őket, de akkor negyven százalékot kéne leadnom a gázsimból, vagy...- Vagy?- Vagy abba kell hagynom a bunyót. Huszonnégy évesen!- Akkor nincs megoldás?- Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy nincs, bár egy jó ügyvéddel jó lenne megnézetni a szerződéseket, hátha ki lehet valamit találni.- Egyelőre tovább bokszolsz?- Igen. Napi 4-5 órát tréningezek, ami jórészt futásból áll. 30-32 kilométer a napi adagom, de még ez is kevés. Ráaadásul hónapok óta nem láttam homokzsákot. Partnerem és edzőm is csak úgy lett, hogy Hranek Robi, régi barátom a segítségemre sietett. Ő pénz nélkül is közreműködik a felkészítésemben.- A következő mérkőzésed mikor lesz?- Úgy néz ki, hogy ezen a héten utazom ismét Olaszországba, bár erről a meccsről még nincs információm. Ha szólnak, megyek, és a körülményekhez képest megpróbálok a legjobb lenni.- d.t.Vidák Lajos nem gazdagodott meg A felkészülés fontos állomása a Salgó Kupa A nemzetközi kosárlabda-szövetség megváltoztatta az ifiú- sági korosztály korhatárát. így az idei évben átminősülnek a nemzeti válogatottak is. Leány ifistáink, ifj. Tóth Viktor és Szabó Ödön vezetésével Bulgáriában tartókodnak az Eu- rópa-bajnokságon. Nekik ez az utolsó lehetőségük, hogy korosztályukban megmutassák: mit is tudnak. Amennyiben az első öt közé bekerülnek, akkor a következő ifjúsági válogatottnak, amelyik Magyarország A néven indul a Salgó Kupán, nem kell selejtezőt játszania. A Salgótarjánban tartózkodó csapatnál Újvári Miklóst, a leányok felkészítésével megbízott edzőj kérdeztük.- Minket utólag kértek föl arra, hogy vegyünk részt ezen a tornán, ugyanis Morvaország válogatottja lemondta a részvételt. Sebtiben összeszedtük a csapatot, és lejöttünk Salgótarjánba. Természetesen a keret még változni fog, belépnek még a vidéki egyesületek játéGábor Erzsébet, a kadettek szakmai irányítója kosai is. Az igazi munka, az igazi megmérettetés nekünk csak jövőre kezdődik.- Magyarország B-cso- portja, ami a kadett válogatottat takarja, szintén EB-re készül. Róluk mit kell tudni?- Legelőször is azt, hogy nagyon fiatal a csapat — kezdi a válaszadást. Gábor Erzsébet, a kadettek szakmai irányítója. Mi az idei EB-selejtezőkre készülünk, amit három helyszínen fognak lebonyolítani. Mi Szicíliában lépünk pályára, Bulgária, Olaszország, Belgium, Ukrajna, Törökország és Anglia válogatottja ellen. Ezeknek a 14-15 éves lányoknak fontos állomás az életükben ez az Európa-bajnokság. Sajnos igazán nagy testű, magas játékosunk nincs, ezért gyors, robbanékeny stílust kell játszanunk. Salgótarján után Sopronban és Zalakaroson folytatjuk a felkészülést. A két magyar válogatott mellett Olaszország és a Szlovák Köztársaság csapata is pályára lép mától Salgótarjánban, a Városi Sportcsarnokban megrendezésre kerülő XVI. Salgó Kupán. A találkozókat hétfőn és kedden 16.45 órától, míg szerdán 16 órától játsszák.- dété Köszönjük, Keskeny úr! Július 5-én a BLC összehívta küldöttközgyűlését, melyen a tagság elfogadta Lombos István elnök lemondását, és megválasztotta az új elnököt, Keskeny Balázst, a Keskeny és Társai Autójavító Kft tulajdonosát. Keskeny úr arra kérte tudósítónkat, hogy ne adjon információt a fejleményekről július 12-ig, amikor már kész tényeket tud közölni szerkesztőségünkkel az egyesület vezetésének felállásáról. Arra is ígéretet tett, hogy a tisztességes tájékoztatás értelmében a konkurens helyi lapot sem értesíti az eseményekről. Kérését megértéssel fogadtuk, ígéretét készpénznek vettük. Épp ezért olvastuk nagy megdöbbenéssel a Krónika szombati számában, hogy Keskeny úr mint a BLC elnöke nyilatkozott a fejleményekről. Él- mondta, hogy nem vállalja a klub irányítását a felhalmozódott adósság miatt. A Krónikának tett nyilatkozata után úgyis vehetjük, a BLC elnöke becsapott bennünket. Keskeny úr hivatalosan is a BLC elnöke. Nem mondhat le közgyűlés összehívása nélkül. Talán minderre sor kerül kedden, amikorra az új elnökség tagjainak (az új edző) nevét is kikérte. Talán! Ám Keskeny úr nemcsak minket csapott be, hanem a játékosokat is, akik talán a legjobban örültek a gyarmati fut- ballproblémák megoldásának. Akik még most is azt hiszik, hogy kedden minden kérdésükre választ kapnak, s elkezdhetik a felkészülést az új edzővel. Ezek után az elnök úr milyen ábrázattal áll oda eléjük? Köszönjük, Keskeny úr! Ez igazán „sportszerű” cselekedet Balázs Dénes ezüstérmes Debrecen. Egy ezüstérem és két negyedik helyezés! Ennyi a nógrádi termés az országos atlétikai pályabajnokság első napján. A legjobb eredményt Balázs Dénes, az SKDASE középtávfutója érte el, aki ezúttal a 3000 m akadályfutásban állt rajthoz. Balázs ezúttal a sokszoros bajnok Vágó Bélától kapott ki. Csalódás Kovács Dusán (Balassagyarmat) 400 m-en elért negyedik helyezése is. Ugyancsak negyedik lett Ajkler Zita (SKDASE) a női távolugrók között, eredményével ezúttal sem tudta teljesíteni a vb kiküldetési szintet. NÓGRÁO MEGYE TERMÉSZETJÁRÓJA Az alsótoldi Radván János A Nógrád Megyei Természet- barát Bizottság ez év elején indította útjára a Nógrád Megye Természetjárója elnevezésű túramozgalmát. Az eltelt fél év alatt népszerűvé vált a természetjárók körében. Ez idő alatt 110 igazolólapot igényeltek az ország különböző helyeiről. A túramozgalom teljesítéséhez az Országos Kéktúra nógrádi szakaszát, valamint a Karancs Medves „Bányász-kőrútját” kell végigjárni. Pár napja jelentkezett az első teljesítő. A legfürgébbnek Radván János alsótoldi természet- járó bizonyult, aki három hónap leforgása alatt járta végig a 180 kilométernyi távot. Teljesítményével kiérdemelte a Nógrád Megye Természetjárója címet, és megkapta a túramozgalom jelvényét. A jelvényszerző túra távjának a teljesítése nincs időhöz kötve. Bármikor elkezdhető, megszakítható, folytatható. Az igazolólap a megyei természetbarát bizottságnál szerezhető be. Nógrád Megyei Természetbarát Bizottság (Hó)labda - rúgás? A Nógrád Megyei Hírlap utóbbi hetek, napok sportrovatában - véleményem szerint hivatását betöltendő - egyre több cikk jelenik meg, amely a megye labdarúgásában kialakult helyzettel foglalkozik. Ki-ki felszínes, vagy megalapozott ismeretei, a labdarúgásban elfoglalt helye, szerepe, esetenként vérmérséklete által is meghatározott módon alkot véleményt, vagy utasít el másokat. Anyagi gödör, szakmai válság „A dolgok attól még léteznek, hogy nem akarunk róluk tudomást szerezni”, és ez a jelenlegi helyzetre különösen igaz. Megítélésem szerint is megyénk labdarúgása anyagilag gödörben, szakmailag válságban van, egyes területeken morálisan is jelentős tennivalóink vannak. Ez alól kivételt jelent a néhány egyesületben hosszabb ideje folyó, magas színvonalú szakmai munka, utánpótlás-nevelés (SBTC, ST. Öblös, Nagybátony, Érsekvad- kert, Szügy), de ez csak üde színfolt, amely az ellentmondásokat még inkább erősíti. Az egyesületek egyre romló gazdasági, pénzügyi viszonyai nem választhatók el az ország egészétől, ezen belül megyénk különlegesen hátrányos helyzetétől. Ma már minden egyes „forintért” meg kell küzdeni az önkormányzatoknál, az egyéni és társas vállalkozásoknál, a szponzoroknál, miközben ők maguk is sokszor a túlélésért küzdenek. Eközben az egyesületek működési, fenntartási költségei az inflációt meghaladó mértékben növekednek, fokozódnak a gazdálkodás nehézségei (gondoljunk itt valamennyi NB III-as csapatunk anyagi helyzetére.) A megyei bajnokságban az anyagi lehetőségek függvényében lassan kettészakad a mezőny: a tehetősebb egyesületek a mögöttük lévő szponzorok támogatásával képesek százezreket is kifizetni egy-egy játékos leigazolásáért, megszerzéséért, míg mások számára a napi megélhetés, a . víz-, vagy villanyszámla kifizetése, az utazás, a bírói díjak előteremtése is komoly feladatot jelent. Egyik egyesület sem mondhat le azonban a legfontosabbról, a saját bevételeinek növeléséről: egyrészt a saját pártoló tagságának szervezéséről, másrészt, a nézőszám emeléséről, amihez a jó színvonalú mérkőzések, a szurkolók sokirányú kiszolgálása képezik a vonzerőt. Ez azonban sok esetben már túlnő az egyesület hatáskörén, mert a legnemesebb szándék is megbukhat, ha a labdarúgás felelős posztjain dolgozó, tisztséget vállaló egyének, szervezetek rossz döntései, megtett, vagy meg nem tett intézkedései korbácsolják a kedélyeket, hoznak hátrányos helyzetbe kisebb-nagyobb közösségeket, tesznek tönkre egész éves „csapatmunkát”. Nem megfelelő a fegyelem Miért fordult az elő, hogy az ifjúsági bajnokság szervezése, a mérkőzések nyilvántartása enyhén szólva is vitatható? Az ifi-rájátszásra először a Volánt jelölték ki, majd reklamálást követően az Öblösüveggyár vett részt a fináléban. A Tar ifjúsági csapatának sorozatos meg nem jelenése a felnőttbajnokság végeredményének megóvásához vezetett. Ézt a megyében nem sikerült megoldani, ezért az MLSZ-hez kellett fordulni, pedig az ügynek - a szövetség megfelelő hozzáállása esetén — lett volna „sportszerűbb” megoldása is. Miért van az, hogy az előzőek miatt nem csupán a Keleti csoport végeredménye, hanem a megyei végső sorrend is vitathatóvá vált, hiszen a rájátszások elmaradása miatt nem tudjuk megmondani, hogy ki a 17. és ki a 18. helyezett? Miért nincs a versenykiírásban egyértelmű szankció a helyosztók elmaradása miatt? Miért reklamáltuk, hogy rövid a bajnokság, sok a holtidő a két csoport esetén? Ha az egyesületek pénzügyi okok miatt nem utaztak el, akkor hogyan vesznek részt az egycsoportos bajnokságban? Vagy egyébként csak beszélünk a minőségileg más, szakmailag erősebb megyei bajnokságról, de megrekedünk a tömegsport szintjén? Ennek természetesen megvan a maga helye és szerepe, de azt nem megyei I. osztályú bajnokságnak kell nevezni! Ki érti a játékvezető-küldést? Miért nincs egyértelműen szabályozva, hogy a pálya hitelesítésének, illetve az alkalmasság megteremtésének mi a határideje? Miért a sajtón keresztül hangzik az üzenetváltás az érintett Szügy és a megyei szövetség között? Soha nem vitattam a játékvezetők nehéz helyzetét, amikor a másodperc tört része alatt kell megítélni egy-egy esetet, az állandó döntéskényszer okozta feszültséget. Magam is vallom, hogy a tévedés joga őket is megilleti. De miért van az, hogy szakmailag kevésbé jelentős, tét nélküli mérkőzéseken Heves megyei játékvezetők dirigálnak, míg a bajnokság szempontjából sorsdöntő, rangadómérkőzéseken egyik vagy másik csapat iránt érzelmileg, vagy „egyéb” módon elkötelezett bírók hol művészi, hol szembetűnő módon segítik az általuk arra érdemesnek minősülő csapatokat? Társadalmi munka felelőssége Elismerés és köszönet illeti azokat, akik szabad idejüket feláldozva, társadalmi munkában, esetleg tiszteletdíjért végzik a labdarúgás szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. Azonban ez a jó szándék, tisztes hozzáállás sem adhat felmentést a minőségi munkavégzés, a szakmai színvonal növelésének követelményei alól. Mi, az egyesületeknél dolgozó tisztségviselők is anyagi ellenszolgáltatás nélkül, a kisebb-nagyobb közösség érdekében végezzük munkánkat. A velünk szemben támasztott szövetségi követelmények érvényesítésének akkor van erkölcsi alapja, ha azokat az intézkedést hozók önmagukkal szemben is kötelező érvényűnek fogadják el. Megítélésem szerint a leírt kérdések már sokak által kimondásra, vagy megfogalmazásra kerültek. Szükségesnek tartom, hogy rövid időn belül, még az őszi bajnokság megkezdése előtt meg kell találni a válaszokat. Nyilvánvalóan én sem és egyénileg talán mások sem hordják zsebükben a bölcsek kövét, de széles körű ösz- szefogással, a labdarúgásért felelősséget érző, megújulást akaró erők koncentrálásával kijelölhetnénk a továbblépés kezdeti irányait. Javaslom, hogy a jelenleg folyó vita lezárásaként a Nógrád Megyei Hírlap szervezzen egy kerekasztal-beszélgetést felkért szakemberekkel, egyesületi vezetőkkel, szurkolókkal, ahol közmegegyezésre törekedve kezdhetnénk a megújulást, nem várva meg a teljes leépülést. Az évindító ligaértekezlet szakmai tekintélye ennek ismeretében állítható helyre. * * * Utóirat: Egyébként gratulálok a Palotás labdarúgócsapatának a megyei bajnokság megnyeréséhez, kívánom, hogy az NB Ill-ban sikeresen álljanak helyt. Ágner Gyula Karancslapujtői SK elnöke