Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-08 / 133. szám
4. oldal Gazdaság 1994. június 8., szerda RÉGEN VOLT ILYEN MAGYAR MEGMOZDULÁS A CSEH FŐVÁROSBAN Nógrád Prágában „ A Nógrád megye bemutatkozik Prágában című, a múlt hónap végén rendezett gazdasági és kulturális eseménysorozat egyik fő szervezője dr. Lipták Sándor, a Magyar Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelmi Tanácsos Hivatala kereskedelmi tanácsosa, hivatalvezető-helyettese volt. eladta” a kultúrát is Miként az a prágai sajtókonferencián is elhangzott, a magyar kereskedelem-fejlesztési gyakorlat egyik eleme, hogy a tizenkét legfontosabb kereskedelmi partnerországra — köztük a Cseh Köztársaságra - úgynevezett országprogramot dolgoznak ki, amely az adott országban megrendezendő fontosabb kereskedelemfejlesztési akciókat tartalmazza, így a jelentősebb városokat, kiállításokat és regionális jellegű rendezvényeket, üzletember-találkozókat. Nógrád bemutatkozása része volt e programnak. Dr. Lipták Sándorral egyebeken kívül erről, valamint a gazdasági kapcsolatok alakulásáról beszélgettünk Prágában.- Hogyan fogadták a cseh fővárosban a kis Nógrád bemutatkozását?- Hosszú évtizedek óta nem volt ilyen nagyságrendű magyar megmozdulás Prágában. Szerencsésnek bizonyult az is, ahogyan itt a gazdaság „eladta” a kultúrát, a kultúra pedig színezte a gazdaságot. Egyébként a gazdasági kapcsolatok alakulásával összefüggésben több kedvező tényező említhető. Például Magyarországnak még a szövetségi köztársaság szétválása előtt sikerült áttérni a keménydevizás elszámolásra. Először Csehszlovákiával kötöttünk úgynevezett áttérési megállapodást 1990 decemberében. Ezt maradéktalanul végrehajtottuk. Gazdasági szempontból ideális partnerek voltunk egymás számára.- Mi történt a szövetségi köztársaság szétválása után?- Számunkra ez nem okozott meglepetést, az 1992-es júniusi választások előtt felkészültünk rá. A felkészülés legbizonytalanabb területe a kölcsönös kereskedelmi forgalom szereplői voltak. Például a szlovák határközeli kisvállalkozók nem igen ismerték áruik útját. Ez most tisztázódik. A szétválás után figyeltük a forgalom alakulását, ami a statisztikai adatok szerint igen kedvező volt. Ehhez hozzájárult a Középeurópai Szabadkereskedelmi Megállapodás, a CEFTA, amely 1993. március 1-jétől több termékre vámmentességet nyújtott. Ez év elejétől e megállapodás értelmében újabb vámkedvezmények léptek életbe. Április 29-én az érintett négy ország külgazdasági miniszterei aláírták a CEFTA keretében megvalósuló kereskedelem-liberalizáció gyorsításáról szóló kiegészítést. Az ebben rögzített kedvezmények július 1-jétől lépnek érvénybe.-Mik voltak a Csehországba irányuló magyar exportnövekedés tényezői, és mi várható ezután?- A növekedés tényezői közé tartoznak az új cikkek, a magyar export új szereplői, a kis- és a közepes vállalkozások megjelenése. Amíg korábban mindkét országban nagy külkereskedelmi vállalatok működtek, addig minden Budapesten és Prágában dőlt el. Ma előtérbe kerülnek a régiók, a területi és szakmai kamarák, az érdekközösségek. Szándékunk az, hogy ezek egymásra találjanak.- Milyen eredménnyel szolgálta ezt a célt a nógrádiak prágai bemutatkozása?-Nógrád megye szándéka találkozott prágai kirendeltségünk, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma (NGKM) szándékával. Az NGKM a megye gazdasági bemutatkozását mintegy hétmillió forinttal támogatta. Az akció során a nógrádi ipari és kereskedelmi kamara kapcsolatba lépett a dél-csehországi, a Ceské Budejovice-i regionális kamarával és a dél-morva znojmoi területi kamarával, amellyel szoros kapcsolatot kíván kiépíteni. Speciális együtt-működésre van lehetőség a kulturális világörökségek, Hollókő, illetve Cesky Krumlov között. Bízom abban, hogy a gazdasági érdeket ki lehet fejezni, a világörökségben rokonok egymásra találhatnak. Ennek is, miként a nógrádiak eredményeinek, személy szerint is örülnék.- Miért?-Azért, mert én is nógrádi vagyok. A salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban 1959-ben érettségiztem. Utána a Közgazdasági Egyetem külkereskedelmi szakát végeztem el. Munkám az elmúlt évtizedekben főleg külföldi képviseletek ellátásához kötött, különböző funkciókban. Szívesen működök közre - szándékom szerint - alkotóként a politikai, gazdasági átmenet időszakában, ahol megpróbálom megtalálni a területet a régi értékek megmentésében és az új értékek létrehozásában.- S hogy Nógrád megye most Prágában a legnagyobb- szabású megjelenést produkálta, nógrádiként is külön örülök neki. - mér Dr. Lipták Sándor, kereskedelmi tanácsos, karancslapujtó'i származású Kiutak a munkanélküliségből Csökkenthető-e a munkanélküliség mértéke a részmunka- idős foglalkoztatással, a tanulmányi idő meghosszabbításával? Erre is válaszolt Vla- diszavlyev András, az Országos Munkaügyi Központ főigazgatója.- Mit mutatnak a számok: a regisztrált vagy a tényleges munkanélküliség csökken?-Ez nagyon összetett kérdés. Ma Magyarországon a munkaügyi szervezet ingyen foglalkozik valamennyi álláskeresővel, aki felkeresi és bejelenti, hogy munkát szeretne vállalni, akár jövedelempótló támogatást kap az illető vagy munkanélküli ellátást, akár már semmit. Tehát, aki dolgozni akar, annak felvesszük az adatait, és megjelennek regisztrált munkanélküliként a nyilvántartásban. Ha valaki azzal érvel, hogy a munkanélküliség azért csökken Magyarországon, mert a munkanélküliek elvesznek a szemünk elől - ez csak azért van, mert az álláskereső, aki korábban felkereste a munkaügyi szervezetet, ezt követően nem jelenik meg.- Milyen kiutak látszanak most a munkanélküliségből?- A legkézenfekvőbb kiút az lenne, ha a gazdaság működő- képesebb lenne. A munkaügyi szervezet és a foglalkoztatáspolitika csak a tüneti kezelésre képes ... Az ország nyugati részén egyébként sokkal kedvezőbb a helyzet. Ott megindult egy biztató folyamat, alacsonyabb is a ráta.- Mit gondol, meddig lesz biztos munkahely a munkaügyi hivatal?- A munkanélküliséggel hosszú távon szembe kell néznie minden országnak. Munkaügyi szervezetre minden országnak szüksége van, mert a munkanélküliség megléte nemcsak káros hatásokkal jelentkezik. Az az ember, aki érzi. hogy van mögötte egy másik, aki szívesen munkába állna, tudja, hogy fontos megtartania a munkahelyét.- A nyugdíjkorhatár csökkentéséről, a részmunkaidős foglalkoztatásról, a tanulási idő meghosszabbításáról mi a véleménye?- Az a kérdés: elég gazdag-e az ország ahhoz, hogy ezeket a „csapokat” elzárja, vagy kinyissa? Ez mind pénzkérdés. A munkanélküliség csökkentésének egyik lehetséges módja az iskolaidő meghosszabbítása, a munkaerő-kínálat oldalának csökkentése. Ugyancsak csökkentés az a szociálpolitikai intézkedés, ha az anyák négy órában dolgoznak, de annyi támogatást kapnak, hogy a család összjövedelme nem csökken. Dudellai Ildikó KAPASZKODÓ: SZOCIÁLPOLITIKAI ROVATUNK Embernek tekinteni a másikat Kilencven évvel ezelőtt született Kiss Gyula, az idős kőszénbányász, aki szinte egész életét mások sorsának jobbítására fordította. Fiatalon a faluja bírájának választották, hatalmat kapott, de vagyont nem szerzett, nem is ez volt a célja. Egy eszméért élt, bízott , embertársaiban, s járta a sors által kijelölt útját. Gyermeke fiatalon eltávozott mellőle, feleségét tizenhárom évig gondozta. Majd az idő előrehaladtával maga is ápolásra szorult. Idősek otthonában élte meg a rendszerváltást. Már nem nagyon értette mi is történik körülötte. Az otthonba betérő vendéget - pár hete még a miniszterelnököt is - szíves szóval, isten hozottal fogadta. Még ma is -ahogy megcsappant erejéből futja- segít embertársainak egymás elviselésében, türelemre, szeretetre intve közvetlen környezetét. Gyula bácsi kilencvenedik születésnapját ünnepeltük a napokban. Ismerősök, volt szomszédok köszöntötték, akik sohasem hagyták magára. Mintha gyermekei lennének kedveskednek neki nap mint nap hazai enni- és innivalóval,iS főleg - ami mindennél fontosabb számára - jó szóval. Sorsa, sok más kilencven éves emberekéhez hasonlít. Azokéhoz, akik küzdöttek, harcoltak, újjáépítettek, faragták a föld kérgét, gondoskodtak másokról, s most róluk kell(ene) másoknak gondoskodni. S ne felejtsük el, hogy e gondoskodás egyik nagyon fontos része: embernek tekinteni a másikat, korától és „hasznosságától” függetlenül bármikor, bármely korban. így Kiss Gyula bácsit is, a salgótarjáni idősek otthonában.- ráczné Száz lakosra tizennégy készülék - Az országban hátulról a harmadik megyénk Tizenegyezer nógrádi otthonban még csak álom a hőn áhított telefonkapcsolat A telefonellátottság fejlesztésében új fejezet kezdődött az idén, miután megszűnt a Matáv egyeduralma. A koncessziós pályázatok márciusban történt lezárását követően az országosan meghirdetett huszonöt körzetből tizenöt a versenytársakhoz került. Amint az közismert, Salgótarján és térsége telefonfejlesztésére a Kelet-Nógrád COM Távközlési és Telekommunikációs Magyar-Amerikai Koncessziós Rt. kapott megbízást, s az első bekötések év végére, jövő év elejére várhatók. Holott kedvezőtlen gazdasági helyzetben lévő régiónknak létfontosságú szüksége volna a korszerű telefonösszeköttetésre, hogy minél előbb bekapcsolódjon az ország vérkeringésébe. Egyetlen adat ez irányú elmaradottságunkra: amíg 1992-ben országosan 20 távbeszélőhely jutott száz lakosra, addig Nógrádban nem egészen tizenkettő. A hálózatfejlesztésekkel 1993-ban megkezdtük a felzárkózást, s a pozitív folyamat remélhetően az idén is tovább tart. A legfrissebb statisztikai adatok szerint szűkebb pátriánkban 14 készülék jut száz honpolgárra, ám a megyék rangsorában ezzel változatlanul a harmadikok vagyunk - hátulról. Megyénkben a múlt esztendőben 56 távbeszélő főközpont működött 18 ezer 650 főállomással. Utóbbiak száma az előző évinél közel egynegyedével, míg a három évinél csaknem felével volt több. A minőségi változást jelzi, hogy napjainkban a főálllomások 91 százaléka automata kapcsolású, szemben az 1990. évi nem egészen 58 százalékkal. Nógrádban tavaly 11 ezer 315 mellékállomás üzemelt, s számuk az utóbbi három évben alig változott. A távbeszélőhelyek együttes száma tehát hozzávetőlegesen 30 ezer, majdnem 6200-zal bővült 1990 óta. Egyébként a fő- és mellékállomások összetétele kedvezően alakult, hiszen előbbiek részaránya mintegy tíz százalékkal, 62 százalékra gyarapodott. A lakosság telefonnal való ellátottságának javulását mutatja, hogy az otthonokban felszerelt főállomások száma a három év alatt több mint ötezerrel bővült, s 1993-ban meghaladta a 13 ezret. A közületi állomások viszont csak ezerrel szaporodtak, a nyilvánosok száma pedig alig változott. Egyébként a főállomások 71 százaléka a lakásokban, mintegy 26 százaléka a közületekben van felszerelve, s a nyilvános állomások aránya közel 3 százalék. Megyénkben nagyon sokan szeretnének telefont. Ez egyrészt abból adódik, hogy a hálózatbővítés nem tartott lépést az igényekkel, másrészt a szaporodó egyéni vállalkozók is mind nagyobb számban kémek készüléket. Manapság hozzávetőlegesen 11 ezren várnak telefonra, s vélhefően évekbe telik, mire valamennyi otthonnal létrejön a hőn áhított kapcsolat. (A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának jelentése alapján) (kolaj) A TÁVBESZÉLŐ-SZOLGÁLAT ADATAI NÓGRÁD MEGYÉBEN (1000) 35 30 25 20 15 10 5 0 1990 1991 1992 1993 A távbeszélőhelyek száma A telefonra várakozók nyilvántartott száma
