Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-06 / 131. szám

4í oldal Ovasóktól - Olvasóknak 1994. június 6.. héttó Pf. 96 - A Hírlap postájából A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf. 96 - A Hírlap postájából -* az olvasók fóruma. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. BARÁTSÁGKLUBUNK AJÁNLATA Hajókirándulás a Dunán Dunai sétahajókázásra hívjuk lapunk olvasóit június 19-én. Reggel 9 órakor indulunk a bu­dapesti Vigadó térről. A hajón szól a zene, lehet táncolni, na­pozni. Visegrádon kikötünk, megnézzük a Mátyás király pa­lotájának romjait. Aki akar, megebédelhet valamelyik vi­segrádi vendéglőben, vagy a magával hozott hazaiból. Jö­hetnek velünk öregek, fiatalok és gyermekek. A részvételi díj gyermekeknek 300, felnőttek­nek 450 forint. kertvendéglőben. Vendégünk: Kontár László, a belépő és va­csora 600 forint. Ha valaki önálló névnapot, születésnapot, vagy lakodalmat szeretne tartani a nyár folya­mán, forduljon hozzánk biza­lommal, mert erre a célra külön terem áll rendelkezésükre ked­vező árakkal. Külföldi nyaralást ajánlunk olvasóinknak Görögországba, a tengerparti üdülőházainkban, összkomfortos lakásokban, kétágyas szobákban, jól fölsze­A Parlament a vízről is szép látványt nyújt Június 26-án a Balatonhoz, Tihanyba és Balatonfüredre rendezünk autóbuszos kirándu­lást. Megismerkedünk a két üdülőhellyel és természetesen fürödni is lehet. Az utazás - az ebéd árával együtt - 1000 fo­rint. A gyógyvizek kedvelőit Za- lakarosra hívjuk július 16-án. A hegyéket jobban szeretőket a Mecsekbe invitáljuk július 2-án, ahol hazánk egyik leghí­resebbhegyi tóvidékével, az or- füi tavakkal ismerkedhetnek meg. Bármelyik fürdőhelyet vá­lasztják a kettő közül, 1200 fo­rint az útiköltség és az ebéd. Az Alföld barátaival Sze­gedre tervezünk kirándulást jú­lius 3-án. Megismerkedünk a szép Tisza-parti város neveze­tességeivel és megkóstoljuk a híres-neves szegedi halászlét. A részvételi díj 1100 forint. Július 9-én a nyugati határ­vidékre, Kőszegre utazunk. Az utazásért és egy jó ebédért 1200 forintot kell fizetniük azoknak, akik velünk tartanak. A mulatság sem hiányozhat júniusi programunkból: 26-án János és Pál napján klubnapot rendezünk az Ajtósi Dürer sori A pedagógus a Az oktatás, a nevelés ügye az egész társadalmat, minden politikai pártot foglalkoztató, jelentős kérdés. Egyértelmű, hogy manapság magasabb szintű műveltségre van szük­ség. Ehhez az kell, hogy job­ban felkészült fiatalok hagy­ják el az iskolákat, okta­tási-képzési intézményeket. Én nem vagyok vizsgapárti és különösen nem szimpatizá­lok a jelenlegi tételrendszeres megoldással. Egy nevelő, aki éveken keresztül foglalkozik tanítványával, nyilván sokkal jobban tudja megítélni tanítvá­nyát, mint egy ad hoc bizottság. Ennek azonban és az egész iskolapolitika tartalmi megva­lósításának kulcskérdése a megfelelő elhivatottságú, szakmáját és a gyerekeket mélységesen szerető, igényes nevelőre van szükség, aki nem csak a tanítványaival szemben igényes, hanem sokkal maga­sabb igényeket támaszt önma­gával szemben. És itt van a probléma jelen­leg és még úgy gondolom, hosszú ideig is ez lesz a gond. Mi szükséges ennek a meg­relt konyhával, fürdőszobával. Légkondicionált, vécével, vi­deóval ellátott autóbuszokkal utazunk. A részvételi díj júniusban, jú­liusban és augusztusban önellá­tással 13 ezer forint, félpanzió­val 17.200 forint. Jelentkezés: Budapest, Fáik Miksa út 7. Telefon: 06-1/13-27-332. Vidéken lakó olvasóink levélben is jelent­kezhetnek. Salgótarjánból induló cso­portok: hajóval Izrael, Ciprus, Jeruzsálem, Betlehem. Október 5-től 10 nap, teljes ellátás, 55.000 forint. Ausztriai szafari park látoga­tása, július 9-én, 1.500 forint. Görög tengerpart, apartman szállás, luxusbusszal, június 21-étől és augusztus 30-ától. Részvételi díj 13.000 forint. Gyermekeknek és nyugdíja­soknak csak 7.000 forint. A fenti programokra je­lentkezni lehet a szakszerveze­tek házában (Fő tér 1. sz. alatt, vagy a 06-32-317-244/121 -es melléken), illetve Boskó Hildá­nál, Salgótarján, Centrum Áru­ház, földszinti virágbolt. kulcsszereplő oldásához? Elsősorban a több­éves elhivatott nevelői megíté­lés, hogy merjen a nevelő ne­met mondani a pedagógus pá­lyára készülőnek, ha tudja, hogy nincs benne elhivatottság, és ne csak az szerepeljen, hogy más pályára nem vennék fel. Másodsorban a pedagógus- képző intézményekben igen magas követelmények szüksé­gesek. Nélkülözhetetlen a szakmai és pedagógiai elhiva­tottság alapos mérlegelése is. Legyen tanárképző intézményi végzettség, azonban oklevelet csak két évi gyakorlat, pedagó­giai megmérettetés után kap­hasson valaki. Ez a képzési oldala a dolog­nak, azonban van egy másik ol­dal is. Ez pedig a pedagógusok anyagi megbecsülésének és ér­tékelésének oldala. Nem lehet követelni anélkül, hogy ehhez a feltételeket nem teljesíti az ál­lam. Milyen elhivatottsággal és lelkesedéssel végezze munkáját az, akit a napi anyagi gondok gyötörnek, vagy anyagilag ala- csonyabbrendűnek érzi magát? Kmetyi Ferenc Salgótarján Nem kérdőjelezhetö meg a nyugdíjasok érdekképviseleteid A Nógrádi Hírlap május 24-i számában J. F. nyugdíjas bányász által megjelentetett „Valóban a nyugdíjasok érdekében cselekszenek?” című írását nem hagyhatjuk válasz nélkül. A levélíró nem ismeri eléggé érdekképviseleteink tevé­kenységét, emiatt pontatlanságai félreértésre adnak okot. Milyen érdekképviseleti szerveink működnek? Elsőként említjük a Nyugdí­jasok Nógrád Megyei Érdek­védelmi Szervezetét, amely több mint három éve működik, több mint 12 ezer taggal me­gyei szinten. Másodikként említjük a több évtizede működő Nógrádi Szénbányák Önsegélyző Egyesületét. Az egyesületet a 7500 fős tagság tartja fenn. Cél­ját valamennyi bányász ismeri. Harmadszor, megalakult a tíz nyugdíjas szakszervezeti alap­szervezet által képviselt Nóg­rádi Bányász Nyugdíjas Szak- szervezeti Bizottság, amely képviseli a négyezer fős szak- szervezeti tagságot. Végezetül említjük az alig fél éve megalakult Bányász Nyugdíjas Alapítványt, mely­nek létrehozását az élet tette szükségessé. A vállalat felszá­molása miatti vagyon eladásából szeretnénk része­sedni. Ehhez kellett az alapítvány, amelyet a nyugdíjasaink támo­gatnak. Az idősebb korosztály ismeri, hogy a 133 éves bá­nyászkodás mit jelentett Nóg­rád megyének. A felsorolt négy működő szervezet önálló jogi személy­ként, saját alapszabály szerint működik. Céljuk elsősorban a nyugdíjasok érdekképviselete. Ezek után döntse el J. F., hogy mégis kinek az érdekében cselekszik a négy szervezet. A szénpénzzel kapcsolatban J. F. nem eléggé tájékozódott. Molnár Tiboréknak - a bírósá­gon kívül - nem a nyugdíjas szakszervezetekkel kellett megküzdeniük, hanem a volt vállalati szakszervezeti bizott­sággal. A nyugdíjas szakszervezeti vezetők kezdettől fogva támo­gatták kezdeményezésüket, és megbízólevéllel láttuk el őket a bányásznyugdíjasok érdekkép­viseletére. A peren kívüli egyeztető tárgyalosokon min­den alkalommal részt vettünk, képviselve nyugdíjas társain­kat. E rövid írásban nem adha­tunk teljes körű tájékoztatást a négy érdekvédelmi szervezet munkájáról, céljáról, feladatá­ról. Mind a négy szervezetnek külön-külön fogadónapja van! Kár, hogy J. F. inkognitóban maradt, nem írta meg nevét és lakcímét. A kritikai megjegyzé­sei a pontatlanságok miatt megalapozatlanok. Ebből következik, hogy munkánk jobb, alaposabb meg­ismerése érdekében rendszere­sebb személyi kapcsolatra volna szükség bányásznyugdí­jasainkkal. Cikkének befejező soraival egyetértünk. Molnár Tibor lel­kiismeretes munkájáért ini is köszönetünket fejezzük ki. Fiikor Balázs A Nyugdíjasok Nógrád Mé|jyei Érdekvédelmi Szervezetének alelnöke Nyugdíjas ebéd - Energiatakarékosság Ferter Jánoé rajza Sérült gyermeket nevelő családok - magukra hagyatottan Az alábbi történet a salgótar­jáni rendelőintézet orthopé- diai szakrendelésén zajlott le 1994. május 24-én és 25-én. Ötéves kislányom szülési kö­rülmények következtében hal­mozottan sérült. Orvosi igazo­lások alapján a Népjóléti Mi­nisztérium engedélyezte szá­mára a speciális babakocsit, melynek kiadása gyógyászati segédeszköz-vényhez kötött. Ezért elmentünk a szakrende­lőbe fölíratni: az akkor ott lévő orvos felülbírálva a minisztéri­umi engedélyt, a kocsit nem írta föl, hangsúlyozva, ő ehhez nem adja a nevét. Mivel az engedély május 31-éig szólt, másnap ugyanott, újra próbálkoztunk. Dr. Dömö­tör Gábor és az asszisztensek rendkívül segítőkészek voltak. Néhány percen belül a vény a kezünkben volt. Nekik ezúton is köszönetét mondunk. Azért írtam ezt le, mert öt év óta sajnos ez a sokadik eset, amikor a helyi egészségügy dolgozói nemhogy segítettek volna, inkább akadályoztak bennünket abban, hogy a kis­lány megfelelő ellátásban ré­szesülhessen. Ebben a városban senki nem törődik a halmozot­tan sérült gyerekekkel. Nincs speciális bölcsőde, óvoda, is­kola, foglalkoztató, ahol logo­pédus, gyógypedagógus és -tornász összehangolt munkája következtében ezeket a kisgye­rekeket nevelni, oktatni, fej­leszteni lehetne, hozzásegítve őket az emberibb, a teljesebb élethez. A családok magukra vannak hagyva. Ki-ki erejéhez, tehetségéhez, anyagi lehetősé­geihez mérten küszködik. Nem minden pénzkérdés, hi­szen más városok önkormány­zatai sincsenek jobb anyagi helyzetben, ennek ellenére ezt a problémát már sok helyen megoldották. Jó lenne, ha a „családok éve” tiszteletére eb­ben a városban is történne e té­ren valami. Napok óta nem hagy nyu­godni néhány kérdés:- Egy orvosnak jogában áll-e a minisztériumi enge­délyt felülbírálni, vagy ez csak szakmai gőg?-Miért kell ilyen emberte­lenül, megalázóan bánni egy családdal?- A doktor úr tényleg rossz cél érdekében adta volna a nevét? K. S. E. (Név és cím a szerkesztőségben) OLVASÓINK KÉRDEZTEK - JOGÁSZUNK VÁLASZOL Az állami és önkormányzati lakások, (bér)helyiségek elidegenítéséről Önkormányzati bérlakásban lakó olvasónk lakását és a hozzá tartozó garázst is szeretné megvenni. Már hosszú idő óta jár a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalához és tárgyalgat- nak a vételi lehetőségekről, de az ügy nem halad előre, illetve a hivatalban minden alkalommal más és más okra hivatkoznak, és amint múlik az idő, egyre magasabb vételárról beszélnek. Hónapokig azzal húzták az időt, hogy az ügy az Alkotmánybí­róság előtt van és amíg ott nem döntenek érdemben, nem in­tézhető az eladás. - Olvasónk szeretné tudni, hogy döntött-e már az Alkotmánybíróság, és ha igen, mi annak a lényege, s hatályos-e már az új lakástörvény? * Lassan már egy esztendeje annak, hogy az új lakástör­vényről lapunk hasábjain tájé­koztattam olvasóinkat (1993. augusztus 30.) és akkor azt ír­tam, hogy az 1993. évi LXXVIII. számú lakástörvény 1994. január 1-én fog hatályba lépni. Alkotmánybírósági döntés Ez nem történt meg, mivel az Alkotmánybíróság a 64/1993. (XII.22.) számú hatá­rozatával megsemmisítette az új lakástörvénynek a lakások és helyiségek elidegenítésére, illetőleg az elidegenítésből származó bevételek felhaszná­lására vonatkozó egyes szabá­lyait. Ennek következtében a tör­vény módosításáról szóló 1994. XVII.törvényt az or­szággyűlés az 1994. március 8-ai ülésnapján fogadta el, a Magyar Közlöny 1994. már­cius 25-ei, 32. számában jelent meg, és csak 1994. március 31 .napján lépett hatályba. Vételi jog: igen, nem A módosított törvény a ha­tározatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásokra ala­pít vételi jogot, s egyértelműen rendelkezik arról is, hogy vé­teli jog a lakásoknak csak arra a körére alapítható, melyeknek az önkormányzat az 1991. évi XXXIII. tv. alapján szerzett tu­lajdont. Tehát nem gyakorolható vé­teli jog az olyan önkormány­zati lakásokra, amelyeket az önkormányzatok 1990. szep­tember 30. napját követően sa­ját forrásból létesítettek, adás­vétel, csere útján, vagy bármi­lyen más jogcímen szereztek. Nem gyakorolható a vételi jog azokra a lakásokra nézve sem, amelyek az önkormányzati törvény rendelkezésével kerül­tek az önkormányzat tulajdo­nába. A törvény ezeken túlme­nően tételesen felsorolja azo­kat az eseteket, amikor a bérlő,- bár szerződése határozatlan időre szól - nem dönthet laká­sának megvásárlásáról. A megengedett esetekben a vé­teli jogot a bérlő gyakorol­hatja, s ez a jog illeti meg a társbérlőt is a saját lakásrészre vonatkozóan. A lakást a bérlőtársak együt­tesen vásárolhatják meg, és la­kásukra egyenlő arányban sze­reznek tulajdont. A bérlőnek módja van arra is, hogy megál­lapodjon gyermekével, unoká­jával, szülőjével, vagy nagy­szülőjével abban, hogy a lakást az egyeneságbeli rokon, - adott esetben az örökbefoga­dott gyermek - vásárolja meg. A törvény rendelkezése értel­mében ezeket a vételi jog gya­korlása ugyanolyan feltételek­kel illeti meg, mintha a bérlő maga gyakorolná azt. Szempontok az árhoz A törvény meghatározza azokat a törvényi kereteket, amelyek a vételár kialakításá­hoz egyértelmű szempontokat adnak. A bérlő által elvégzett értéknövelő beruházásokat a korábbi szabályozással egye­zően figyelembe kell venni, és azzal a forgalmi értéket csök­kenteni kell. A törvény a vételármérték meghatározását- a törvény keretei között - az önkormányzat rendeletalkotási hatáskörébe utalja. A törvény továbbra is lehe­tőséget ad arra, hogy a bérlő dönthessen a vételár megfize­tésének egy összegben, vagy részletekben történő teliesíté- séről. Az önkormányzatoknak biz- j tosítaniuk kell, hogy az érték- | becslést szakemberek végez- | zék, és módot és lehetőséget kell biztosítani az ellenőrző ér­tékbecslésigény bevételére is. Miután olvasónk a garázst is szeretné megvenni, fel kell hívnom a figyelmét arra is, hogy az Alkotmánybíróság döntése igen jelentős a nem lakás céljára szolgáló helyisé­gek eladására vonatkozóan. A bérlők biztonsága A törvény ennek megfele­lően a helyiségek vételárának mértékére vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat. A helyi­ségek vételárának kialakítása az önkormányzat feladata. A bérlők biztonságát szol­gálja, hogy a szerződések meg­támadásának joga nem zárható ki. Amennyiben a bérlő szá­mára a szerződésben megaján­lott vételár nem felel meg, - tehát nem felel meg a törvény, illetve az önkormányzat rende­letében meghatározottaknak - a bérlőnek joga van a szerző­désben foglaltak felülvizsgála­táért a bírósághoz fordulni. Dr. Verebélyi Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents