Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-30 / 152. szám

2. oldal Világpolitika 1994. június 30., csütörtök Josef Zieleniec előadása Bécsben Csehország európai uniós csat­lakozási kérelmének benyújtása jelenleg nem téma Prágában - mondotta Josef Zieleniec cseh külügyminiszter Bécsben. A politikus, aki a Cseh Kulturális Központ megnyitásának alkal­mából tartózkodott az osztrák fővárosban, Ausztria és Cseh­ország kapcsolatáról, az euró­paiság témájáról tartott elő­adása után kérdésekre is vála­szolt.- Mindamellett Prága nem osztja a brit euroszkepticizmust- mondotta. — Nagyon komo­lyan vitázunk az európai integ­rációról - tette hozzá. Védelmébe véve azt az elmé­letet, hogy az országoknak egyenként kell az EU-ba töre­kedniük, nem pedig tömbként, kijelentette: a fejlett országok közé úgysem vesznek fel, ah­hoz előbb magunknak is fejletté kell válnunk. Egy másik kér­désre válaszolva úgy véleke­dett, hogy Csehország belépése szempontjából a szudétanémet kérdés nem fog szerepet ját­szani. Kifejtette: nemcsak a cse­heknek, hanem más országok­nak is érdekük a múltat meg­hagyni múltnak. Visszautasí­totta azokat a vádakat, hogy a cseh reformok neoliberálisak, és a szociális szempontokat fi­gyelmen kívül hagyják. Ez utóbbi már csak azért sem mondható el, mert hiszen Csehországban 3 százalékos a munkanélküliség, általános a betegségbiztosítás és az okta­tás, ismeretlen a tüntetés vagy munkabeszüntetés. Előzőleg az előadásában a cseh-osztrák kapcsolatokat „két nép csodálatos szimbiózi­sának”, nevezte, amelynek év­százados gyökereit 1938 és az azt követő tragikus események tépték csak ki. A német szár­mazású polgárok kitelepítése megfelelt ugyan a megelőző események logikájának, de igencsak problematikus a mai logika szerint - fűzte hozzá, majd így 'folytatta: a későbbi korszak a teljes szétválást mu­tatta: Ausztria nemcsak a de­mokrácia szigete, hanem a szomszédos önkényuralmi rendszerek ellenségeinek segí­tője is volt. Most, a posztkom­munista korszakban még nem zárult le a vita Európa jövőjéről- hangsúlyozta a cseh külügy­miniszter. Asztronauták kiképzése Oroszországban. 25 esztendővel azt követően, hogy ember először lépett a Holdra, változatlan az érdeklődés a világűr iránt. Bár a Szovjet­unióból Oroszország lett, az űrkutatásban még mindig nagyhatalomnak számít. Ez az el­sődleges oka annak, hogy négy európai űrhajóst - két németet, egy finnt, valamint egy franciát - Oroszországban képeznek ki egy leendő űrutazásra. A külföldi asztronauták valószínűleg az 1996-os közös amerikai-orosz űrutazáson vesznek majd részt... Szerencsés véget ért a túszejtési akció Tegnap egy ideig folytatódott az alkudozás Minyeralnije Vo- diban az emberrablók és a ható­ságok között. A terroristák az éjszaka elengedtek további négy túszt, három férfit és egy idős nőt, így összesen 31 ember maradt hatalmukban. Mint ismeretes kedden dél­után három kaukázusi szárma­zású férfi eltérítette a Mozdok és Sztavropol között menet­rendszerűen közlekedő autó- buszjáratot, majd arra kénysze­rítették a sofőrt, hogy hajtson Minyeralnije Vodi repülőte­rére. A túszokért cserébe 5,8 millió dollárt, két helikoptert, egy repülőgépet és gépfegyve­reket követeltek. Az autóbusz a repülőtér épületétől és a kifutó­pályától néhány száz méterre állt. A terroristák követelésükre már kaptak két gépfegyvert, rá­dió adó-vevőt és golyóálló mel­lényeket. Valószínű, hogy a tú­szok közül egy férfit megöltek, legalábbis egy mozdulatlan test órákon át feküdt az autóbusz közelében. A legfrissebb hírek szerint szerencsés véget ért a Minye­ralnije Vodiban történt ember­rablás. Tegnap reggel Csecsen- földön, Braguni település köze­lében a belügyminisztérium alakulatai elfogták azt a három terroristát, akik előző nap ha­talmukba kerítettek egy autó­buszt és annak utasait. Az em­berrablók hajnalban Minyeral­nije Vodiból az egyik helikop­ter fedélzetén Dagesztán irá­nyába indultak, majd letértek az eredeti útvonalról, és Csecsen- földön szálltak le. Az orosz belügyminiszté­rium sajtószolgálatának közle­ménye szerint az autóbusz uta­sai közül - a korábbi feltétele­zésekkel és jelentésekkel ellen­tétben - senki nem halt meg. A terroristák elfogása közben sem a helikopter legénysége, sem a túszok nem sérültek meg. A váltságdíjat - 5,8 millió dollárt - hiánytalanul meglelték. Sikertelen rablótámadás Varsóban Három fegyveres bandita sí­álarcban kedden fényes nappal megtámadta a pénzszállítókat, akik a fizetéseket vitték a var­sói mezőgazdasági főiskolára. A négytagú pénzszállító brigád egyik tagját hasba lőtték, de a pénzt nem sikerült elvinniük, mert a fegyveres szállítók be­menekültek a főiskola kapu­jába, s viszonozták a tüzet. Pá­nik tört ki, a járókelők mene­kültek a golyók elől. A bandi­ták - látva, hogy kudarcot val­lottak - elmenekültek, de né­hány órán belül elfogták őket. Kézre került negyedik társuk is, aki a főiskola épületéből fe­dezte volna őket, de az esemé­nyek alakulása láttán elővenni sem merte pisztolyát. A brazil kormány leállította a kávé exportját A brazil kormány azonnali hatállyal leállította a kávé exportját az ültetvényeket ért rendkívüli fagykár miatt - jelentették hír- ügynökségek. A szokatlan fagyok a jövő évi kávétermés 15-30 százalékát pusztították el Brazília déli államaiban. Brazília adja a világ kávétermelésének 25-30 százalékát, így a brazil termés 15 százalékos kiesése a kínálat 5 százalékos csökkenését je­lentheti a világpiacon. - A brazil termelés harminc százalékát érintő fagykár hírére 40 százalékkal emelkedett a kávé ára a londoni árutőzsdén, de szakértők szerint ez ősz előtt nem befo­lyásolja a bolti árakat. A robusta fajták ára szeptemberi szállí­tásra 2255 dollárról 3150 dollárra ugrott tonnánként. Később az ár kissé visszaesett, és 2835 dollár körül állapodott meg. Amikor nyugta kell még a borravalóról is... A Német Szálloda- és Vendéglői Szövetség ellenzi, hogy július 1-jétől a vállalatok csak akkor számolhatják el költségként a borravalót, ha arról nyugtát mutatnak fel. A szövetség a nyug­takötelezettség azonnali eltörlésére szólította fel a kormányt. „Egy olyan apró köszönetnyilvánítás, mint amilyen a borravaló, nem válhat bürokratikus aktussá” - véli a szállodások és ven­déglősök szövetsége, amely attól tart, hogy az új szabályozás kárvallottjai a szállodai és vendéglői alkalmazottak lesznek. A szövetség azt a megoldást javasolja, hogy a vállalatok önbi­zonylat alapján a számla 10 százalékát vagy 50 márkát számol­hassanak el borravalóként, az ennél nagyobb összegeknél le­hetne megkövetelni a nyugtát. Szaúd-Arábiában tilosak a parabolaantennák Szaud-Arábiában betiltották a parabolaantennákat a külföldi „szellemi szennyeződéstől” való félelemből. Az SPA szaudi távirati iroda jelentése szerint a kormány elrendelte, hogy 1 hó­napon belül távolítsák el a háztetőkre szerelt „lavórokat”. Az antennák importját és gyártását már márciusban betiltották. A tulajdonosok lehetőséget kapnak arra, hogy eltávolított beren­dezéseikre külföldön keressenek vevőt. Azokat a televíziómű­sorokat, amelyek a szaudi hatóságok megítélése szerint nem sértik a helyi társadalmi és vallási értékeket, ezeptúl kábel útján terjesztik. Az Opel autógyár tavaly veszteséget produkált Félmilliárd márkányi veszteséget kellett elkönyvelnie a tavalyi évre vonatkozóan a német Opel autógyárnak, az amerikai Ge­neral Motors leányvállalatának. Az adatot most jelentette be az Opel AG. 1993-ban a vállalat eladásai 21 százalékkal - 23 mil­liárd márkára - csökkentek az 1992-es évi 29,1 milliárdnyiról. Az 1992-es esztendőben az Opel nettó profitja 202 millió márka volt. David J. Herman, az Opel elnöke megjegyezte, hogy az idei év egészére még lehetetlen konkrét előrejelzést ké­szíteni, mivel bizonytalan a német gazdasági növekedés üteme és a fogyasztás alakulása. Mindazonáltal az első félévben az Opel nyereséges, és várhatóan az év második felében folytató­dik ez a trend. A Két Lotti nyerőszámairól és nyereményeiről A 26. heti Két Lotti nyerőszámai a következők: 21, 37, 47 és 22, 44, 62. A héten 3+3 találatos szelvény nem volt, így a 6-os nyerőosztályban a nettó nyeremény 33.675.194 forintra halmo­zódik. A 3-asok egyenként 21.664, a 2-esek 281 forintot érnek. Boszniában gyakorlatilag összeomlott a tűzszünet A szokaják ellen 11 ezer rendőrt mozgósítottak Közgyűlését tartotta tegnap ja­pán több mint kétezer, tőzsdén jegyzett vállalata. Rendkívüli körülmények között, a rendőr­ség nagyfokú mozgósítása mel­lett rendezik az éves tanácsko­zásokat. Az úgynevezett profi zsarolók tevékenységének megakadályozására 11 ezer rendőrt helyeztek készültségbe. A vállalatok kérték a rendőrök kiküldését, nehogy a zsarolók megzavarják a közgyűléseket, amelyeket rendszerint ceremo- niális formában, viták mellőzé­sével bonyolítanak le. 170 rendőr vigyázta a Kelet-Japán Vasúttársaság éves közgyűlé­sét. Mindenki tudja, hogy e cég kisrészvényesei között húsz zsaroló is van. A szokajáknak nevezett bűnszövetkezeti tagok a vállalatok szennyesének kite­regetésével fenyegetőznek, ha viszont megkapják a vesztege­tési összeget, csendben marad­nak. A bűnszövetkezetek az el­múlt években erőszakos eszkö­zökhöz is folyamodtak, megké­seltek olyan vállalatvezetőt, aki nem volt hajlandó az együtt­működésre, emiatt a hatóságok a részvénytársaságok éves köz­gyűlése előtt 28 szokaját tartóz­tattak le. A békefenntartók egyik katonai parancsnoka szerint Boszniá­ban gyakorlatilag összeomlott a tűzszünet. — Boszniában nincs béke, nincs tűzszünet, és az ellensé­geskedések megszűnéséről sem lehet beszélni. Mindezt a Reuter brit hír- ügynökség szerint a brit And­rew Ridgeway dandártábornok jelentette ki a közép-boszniai Gomji Vakufban, újságírók előtt. Ridgeway, a közép-boszniai ENSZ-csapatok parancsnoka arról is beszámolt, hogy a mu­zulmán erők legutóbb Zavido- vici város közelében legalább hét négyzetkilométeres terüle­tet foglaltak el. A szemben álló szerbek és muzulmánok a tárgyalásos ren­dezés elősegítése céljából jú­nius 10-én kötöttek egy hóna­pig tartó tűzszünetet. (MTI) Görögországi úti élmények - napsütés és tengervíz: a hellén gazdaság alapjai Stavros kikötőjében szárított, sózott halat készítenek Mi a magyar turista ismerte­tőjele külföldön? Az, hogy el­sőként az üzleteket veszi célba. A görög árak azonban nem na­gyon igazodnak a magyar pénz­tárcához. Egy liter tej 150, egy kiló kenyér 100-120 forintba kerül. A jobbfajta felvágottak kilója kétezer forint körül van, a banán 310, a paradicsom 150 forint. Az itthon 50-60 forintért beszerezhető görög narancs itt 150 forintért kerül a görögök asztalára! Természetesen ennek megfelelő a bérezés is, az átlag görög szakmunkás 60-80 ezer forintnak megfelelő drachmát visz haza havonta. Az árakat és a béreket összehasonlítva az életszínvonal körülbelül megfe­lel a hazainak. A lényeges kü­lönbség, hogy a Balkán déli csücskén, de a Közös Piac és az Európai Közösség tagjaként sokkal szebb és jobb kilátás nyílik az elkövetkezendő évek felé ... Egyébként az arany és a szőrme lényegesen olcsóbb a hellének földjén, - körülbelül a felébe kerül, mint itthon. A természet egyszerre bánt bőkezűen és szűkmarkúan az országgal. Természeti szépsé­get, magas hegyeket, mediter­rán klímát, hatezer kilométer­nyi tengerpartot, többezer szi­getet adott, de a termőföldről, az édesvízről nem gondosko­dott elegendő mennyiségben. A több ezer éves történelem em­lékei, a napsütés, a hosszú ten­gerpart évente sok millió turis­tát vonz az országba. Asproval- tán, ahol egyébként 1500-an él­nek, nyaranta 80-100 ezer em­ber fordul meg! Ahol ennyi vendéget látnak el, ott fejlett infrastruktúra is szükségeltetik a töméntelen szálláshely mellé, és nem hiányozhatnak a ked­vező természeti adottságok sem. Utóbbit elsősorban a ho­mokos tengerpart jelenti és a hirtelen mélyülő, de kedvező időjárás esetén már május elejé­től 20-22 Celsius-fokos tenger. A fél- vagy egész napos ki­rándulásokra helyben is befi­zethetnek a nyaralók. Ezek az öt kilométerre lévő halászfalu meglátogatásától az oda-vissza 700 kilométeres utat jelentő Meteoráig kínálnak fél- és egész napos programokat. Az ország adottságai miatt a görögök többsége az egyik szemét állandóan a tengeren tarthatja. Élnek is a körülmé­nyek adta lehetőségekkel, mint ahogyan tették azt az évezredek folymán mindig. A kereskede­lem, a hajózás, a halászat mel­lett az utóbbi évtizedekben egy ezeknél is jövedelmezőbb üz­letág, a turizmus jelent meg a partvidékeken - sokan élnek az iparágból, és az ezzel szorosan összefüggő kereskedelemből is. A vendég mindenkinek hasznot hoz, hiszen a parasztok, halá­szok, iparos emberek is piacra juttathatják termékeiket. Viszonylag sokan élnek a ha­lászatból - aki nem ismeri ezt a kemény munkát, akár idillikus­nak is tarthatja életmódjukat. Naponta kétszer szállnak vízre, virradat előtt és késő délután. A tenger a halon kívül ad mást is, amit mi egyszerűen csak ten­geri herkentyűnek nevezünk. Polipok, tintahalak, rákok, kagylók, csigák kerülnek a partra, onnan pedig a faze­kakba. A partokon rengetegen horgásznak is - csak férfiak, de ők úgy ötéves kortól nyolcva­nig. (Olyat sosem láttam, hogy horogra akadt volna valami.) Esténként csónakokkal is sokan kimennek a vízre, és horgász­bot nélkül, zsinórra kötött ho­roggal fogják (fognák) a halat. A természeti adottságok mi­att az ország területének körül­belül egyharmada művelhető. Jellemző a kisbirtok, a görög parasztok többnyire 3-4 hektá­ron gazdálkodnak. Traktort el­vétve látni, de lovat, öszvért, szamarat elég sokan tartanak. Ami azonban magyar szemmel nézve is érdekes: fanyerget használnak hozzájuk! Kép és szöveg: Faragó Zoltán (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents