Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-01 / 127. szám

4. oldal Gazdaság 1994. június 1., szerda Hitel kis- és középvállalkozóknak A Bankszövetség tájékozta­tása szerint 23 bank írta alá azt a hitelnyújtási megállapodást, amelynek pénzügyi forrását - mintegy 7 milliárd forintot - az állam biztosítja. A pénzintéze­tek közül már fogad hitelt kérő ügyfeleket az Agrobank, az Ál­talános Értékforgalmi Bank, a Banque Indosuez Magyaror­szág Rt., a Budapest Bank, a Corvinbank, a Creditanstalt, az Inter-Európa Bank, az Ipar­bankház, a Kereskedelmi Bank (OKHB), a Konzumbank, a Kvantumbank, a Magyar Kül­kereskedelmi Bank, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank, az OTP, a Polgári Bank és a Reál­bank. Legkésőbb július elsejéig csatlakozik a hitelezők táborá­hoz a Dunabank, az Innofi- nance, az Investbank, a Leumi Bank, a Magyar Hitel Bank, a Mezőbank és a Postabank. A legfeljebb 15 éves futami­dejű és 100 millió forintban maximált összegű hitelt azok a kis- és középvállalkozások ve­hetik igénybe, amelyek 300 fő­nél kevesebbet foglalkoztatnak, legalább 15 százaléknyi saját forrással rendelkeznek és nincs adósságuk a társadalombiztosí­tás, az adó- vagy a vámható­sággal szemben. Nincs veszélyben a külföldi befektetés... A Magyar Nemzeti Bank forint­leértékelési lehetősége az idők folyamán 1,4 százalékra olvadt. A választások várhatóan sem­milyen érezhető változást nem indokolnak a jegybanki politi­kán, a forintleértékelési lehető­ségeket önmagában ez a tény sem tudja befolyásolni. Az már természetesen más kérdés, hogy a gazdasági para­méterek, a piaci körülmények változása mikor kényszeríti rá a leendő kormányt, hogy leérté­keljen. Erről azonban előre még nem lehet biztosat tudni - hangsúlyozta a Világgazdaság kérdésére válaszolva Zádori János, az MNB elnöki szóvi­vője. Egyébként nem lát olyan irá­nyú veszélyt a választásokkal kapcsolatban, ami a működö­töké beáramlását veszélyez­tetné. Az ország stabilitása biztosí­ték a külföldi befektetőknek, tehát a nemzetközi tőkepiacok elfordulásával nem kell szá­molni. ÜZLETI HÁLÓZAT ÉS MÓDSZER Az erő, amely összetart Vállalkozni nehéz. Az egyéni vállalkozóknak pedig még annál is nehezebb, hiszen minden problémát egyedül kell megoldaniuk, s ha va­lami nem sikerül, mindenük elveszhet. Az üzletek leg­gyakrabban már a kezdeti nehézségeken sem jutnak túl, s a bevezetés időszaká­ban elvéreznek. Ennek oka leginkább a ta­pasztalatlanság a pénzügyi és a szakmai kérdésekben egy­aránt. Az effajta nehézségek áthidalására találták ki az úgynevezett franchise-rend- szert, amely az üzletek háló­zatban történő működtetését jelenti. A világszerte ismert háló­zatok közül hazánkban is megtalálható a McDonald s, a Kentucky Fried Chicken, a Pizza Hut, a Dixie Csirke, de számos magyar vállalat is al­kalmazza már e bevált üzleti módszert (MÉH, Kossuth Könyvkiadó stb.) A megoldás lényege, hogy a tőkeerős anyacég átadja üz­leti tapasztalatait, felhalmo­zott tudását a hozzá csatla­kozó vállalkozóknak. A fran­chise nemzetközi szabályai szerint a cég segíti a háló­zatba bekapcsolódó tagjait üz­leti tervük kidolgozásában, a szükséges beruházásokhoz igényelt banki hitelek felvéte­lében, ha kell garanciát vállal értük. Betanítja az új dolgozókat a munkafolyamatokra, hogy minden üzletben ugyanolyan legyen a kiszolgálás, rendsze­resen továbbképzéseket tart számukra, valamint segítséget ad a hálózatban alkalmazott gépek, berendezések beszer­zéséhez és folyamatos kar­bantartásához. Az erő, amely összetartja az üzletláncokat: az összes tag közös érdekeltsége. Ezért, aki nem felel meg az elvárá­soknak, illetve a szerződésben előírtaknak, attól az anyacég megvonja a bizalmat és a név használatának jogát. A vállalkozók részéről óri­ási előnnyel jár, hogy már ki­próbált módszert, bejáratott üzletmenetet vehetnek át. Rengeteg időt és nem kevés pénzt takarítanak meg pusz­tán azzal, hogy például a be­szállítókat „készen kapják”. Természetesen, kezdő tőkére itt is szükség van. Az anyacég is kér bizonyos százalékot a forgalomból. A privatizációs miniszter szerint az állami tulajdon döntő többségét magyarok vásárolták meg Salgótarjánban, a százéves fennállását ünneplő SVT-Wamsler Rt.-nél a napok­ban fontos esemény zajlott le. Dr. Szabó Tamás privatizációs miniszter és Gressai Sándor, a részvénytársaság vezérigazga­tója ünnepélyesen aláírta a gyár második évszázadának elejét meghatározó egyez­ményt, a privatizációs szerződést. Ebből az alkalomból arra kértem a minisztert, hogy válaszoljon a magánosítás folyama­tának eddigi eredményeivel és saját, személyes jövőjével kapcsolatos kérdése­imre. Magángazdaságban és versenyben jobban élnek az emberek-Figyelembe véve a különböző, ese­tenként igen eltérő véleményeket, mi­lyennek ítéli meg a privatizáció eddigi menetét?-Abból kell kiindulni, hogy Magyaror­szágon az állami irányítású, bürokratikus gazdaság csődbe ment, s helyébe a magán- gazdaság kiépítése volt a cél, mert a vilá­gon mindenütt az tapasztalható, hogy ahol magángazdaság és verseny van. ott sokkal jobban élnek az emberek. Ebből a szem­pontból szükséges értékelni a hazai privati­zációs előrehaladást. 1989-ben a magán- gazdaság még kis százalékát adta a nemzeti jövedelemnek. Ezt követően az elmúlt négy évben olyan fordulatot vett a magánosítás, aminek eredményeként a nemzeti jövede­lem hatvan százalékát már nem az állami szféra termeli. Meggyőződésem, hogy a pi­aci átrendeződést csak a magángazdaság tudta feldolgozni Magyarországon. Szabó Tamás- A folyamatban lévő ügyek befejezése az ön szerint mikorra várható?- Azt nem lehet mondani, hogy újat nem indított el a két állami tulajdonú szervezet, az Állami Vagyonügynökség és az ÁV Rt., mert a törvények arra kötelezik, hogy vé­gezze a dolgát. Nagyon helytelen lenne, ha a két szervezetben tevékenykedők munka nélkül lógatnák a lábukat. Ez csak a költsé­geket növelné.- Az ügyek mielőbbi befejezésénél és az újak lebonyolításánál sem kapkodásnak, sem meditációnak nincs helye. Folyamato­san történnek a lépések. Ezt bizonyítja a salgótarjáni példa is.- Milyen struktúrájú gazdaságot hagynak önök az új kormányra?-Versenyképes és egészségesebb gaz­daság alakult ki az elmúlt néhány évben. Ezen belül tízszeresére nőtt a külföldi tu­lajdon részaránya, a megtermelt nemzeti jövedelemnek pedig tíz százalékát ők ad­ják. Az állami tulajdon helyét a magánkézbe került tulajdon váltotta fel, s ezeknek döntő többségét magyarok vásárolták meg, kü­lönböző formákban: vállalkozási, egzisz­tencia hitel, kisbefektetői részvényprog­ramban való részvétel, kárpótlási jeggyel történő vásárlás. Az állami tulajdon eladá­sából tavaly kétharmadrészt képviselt a magyar vásárlói részarány, az idén az első negyedévben pedig már elérte a nyolcvan százalékot. Ezzel olyan versenykörnyezet jött létre, amelyben uralkodó a magántulaj­don. A felelős politikus nem saját dolgairól gondolkodik-Nincs szándékomban az ön magán­életében kutakodni. Érdekelne viszont, hogy a jövőben milyen területen kíván tovább tevékenykedni?- Nekem eddig a privatizáció volt a fel­adatom, nem foglalkoztam mással. A fe­lelős politikusnak nem az a sorsa, hogy sa­ját dolgairól gondolkodjon. Nem készítet­tem elő semmit magamnak. Venesz Károly Megyénk gazdasága a számok tükrében Mit mutat a megyei gazdaság mérlege? Az alábbiakban - a KSH Nógrád Megyei Igazga­tóságának 1993. évről készült tájékoztatója felhasználásával- a megyei adatokat, ahol le­hetséges, összevetjük az or­szágos mutatókkal, és bemu­tatjuk a főbb, jellemző ten­denciákat is. Fogyatkozó népesség A megye lakónépessége - a halálozások élveszületéseket meghaladó növekedése és a vándorlási egyenleg mínusza miatt - az elmúlt évben folya­matosan csökkent, s az év vé­gén becsült száma 221 ezer fő volt. Folytatódott az elörege­dés; tovább emelkedett a nyug­díjasok száma. A saját nyugdíj­jal rendelkezők - öregségi és rokkant nyugdíjasok - száma ez év elejére már meghaladta az 53 ezer főt, a lakónépesség 24 százalékát. Valamennyi mutató- halálozás, élveszületés stb. - jelentősen rosszabb, mint az or­szágos átlag. A nyilvántartott munkanél­küliek száma az év végén 21 671 fő volt, néhány százalékkal kevesebb csak, mint egy évvel korábban. Meglepő, de sajnos igaz, hogy a foglalkoztatottak száma ennek ellenére sem érte el az előző évit, sőt tovább csökkent. A munkanélküliségi ráta 19,7 százalék, még mindig közel 8 százalékkal magasabb az országos átlagnál, s a me­gyék között is a második leg­magasabb volt. A segélyezés időtartama átlagosan 268 napra emelkedett és 23 nappal volt magasabb, mint a hasonló or­szágos adat. Az átlagos havi segély összege megegyezett az országossal: 9949 Ft/fő volt az év végén. Csökkenő reáljövedelem A lakosság pénzbevételei a megyében összesen 12 száza­lékkal haladták meg az 1992 évit, míg országosan 18,1 szá­zalékkal. Ugyanakkor az év so­rán a fogyasztói árak 22,5 szá­zalékkal emelkedtek. Mindezek következtében a megye lakos­ságának reáljövedelme 8,6 szá­zalékkal csökkent. Országosan ez a csökkenés csak 3,6 száza­lék volt, így a megye pozíciója e tekintetben is tovább romlott. A kiskereskedelem eladási forgalmának értéke változatlan áron 6,3 százalékkal alacso­nyabb volt, mint az elmúlt év­ben. Ezzel szemben az országos adat csak 0,6 százalékos mér­séklődést mutat. A boltok for­galma - az összes kiskereske­delmi eladási forgalmon belül - 5,3, a vendéglátásé 15 százalékkal tovább csökkent. A megyében 1993. évben mindössze 311 új lakásba köl­tözhettek be. A múlt évi lakás­építések száma alig egyhar- mada volt az 1990 évinek és csaknem 200-zal volt kevesebb, mint 1992-ben. A lakásépítés visszaesése a megyék közül is a legkirívóbb volt Nógrádban, az előző évhez viszonyítva 38 százalékos. Az önkormányzati lakásépítés gyakorlatilag meg­szűnt. A gazdasági szervezetek száma az elmúlt évben tovább nőtt ugyan, de a növekedés és átrendeződés üteme nem érte el az országos szintet. Hanyatló ágazatok A megyében működő gazda­sági szervezetek és egyéni vál­lalkozások részaránya az or­szágosból 1990 óta szinte fo­lyamatosan mérséklődik. Emel­lett a beruházások volumene 1991. évben alig 40 százaléka volt az 1980. évinek, míg or­szágosan ez az adat 68 száza­lék. Az eszközölt beruházások értéke 1992-ben 4,4 százalék­kal volt alacsonyabb az előző évinél. Az ipari termelés még az el­múlt évben is tovább csökkent a megyében, miközben orszá­gosan már 4 százalékkal növe­kedett. Az 50 főnél többet fog­lalkoztató ipari szervezetek bruttó termelési értéke 21 mil­liárd forint volt, 7,6 százalékkal kevesebb, mint 1992-ben. A foglalkoztatottak száma 21 ezer fő alá esett vissza, 10,6 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A havi bruttó átlagkereset közel 21 ezer fo­rint volt, kb. 17 százalékkal nőtt. Szövetkezeti túlsúly A mezőgazdaságban, ahol még mindig a szövetkezetek túlsúlya jellemző, a növény- termesztési ágazat teljesítmé­nye még az alacsony bázist sem érte el. A gabonatermés csupán 60 ezer tonna volt, az 1992. évinél 30 százalékkal kevesebb. A szarvasmarha-állomány több mint 37, a sertésállomány csak 3 százalékkal csökkent. A me­gye mezőgazdaságában már csak alig több, mint 3 ezer fő dolgozik, mintegy 33 százalék­kal kevesebb, mint az előző év­ben. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 26 százalékkal emelkedett, de így is csak 17 ezer 468 Ft/fő volt, elmaradva az ágazatok többségétől. A „száraz” statisztikai ada­tok is jelzik: volt már sikere­sebb időszaka a megye gazda­sági életének. Baráthi Ottó A forint értéke négy év alatt 58 százalékkal csökkent A forint az elmúlt 12 hónapban 17,9 százalékot veszített érté­kéből az amerikai dollárral szemben, 1990. május 13. és 1994. május 13. között pedig 58 százalékot. Ez a Magyar Nemzeti Bank napi valutaárfo­lyamainak összevetéséből derül ki, amelyet nemrég tettek közzé. Eszerint a forint egy év alatt a legnagyobb mértékben, 20,4 százalékkal a svájci frankkal szemben értékelődött le, négy év alatt pedig 54,9 százalékkal csökkent az értéke ehhez a valu­tához képest. A svájci frank eladási ára a Magyar Nemzeti Banknál 12 hónappal ezelőtt 60,7 forint volt, négy éve pedig 47,17 fo­rint a jelenlegi 73,1 forintos ár­folyammal szemben. A forint a német márkával és az osztrák schillinggel szemben tavaly május 14. óta 13,5-13,5, míg az angol fonthoz viszonyítva 14,9 százalékot veszített értékéből. Négy év alatt pedig 55,5-55,5 százalékot a márkához és a schillinghez viszonyítva, 40,8 százalékot pedig az angol font­hoz képest. Legkisebb mértékben, 9 szá­zalékkal a spanyol pesetával szemben devalválódott a forint, és ennél nem sokkal nagyobb mértékben az olasz lírához vi­szonyítva. E két valutával szemben a forint értékvesztése négy év alatt nem érte el a 20 százalé­kot. Érdekes adatsor ez, amely nemcsak a szakértőt, hanem az átlagembert is elgondolkoz­tatja. A kárpótlás a jövő év végéig eltart A kárpótlási törvények vég­rehajtása 1995 végéig eltart­hat. A pótlólag beadott vagyoni igények száma 530 ezer, és a politikai üldözötteké 70 ezer - mondta Sepsey Tamás cím­zetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke egy legutóbbi tájékoztatójában. A három kárpótlási törvény után a negyediket is meg kell alkotni annak érdekében, hogy a nemzetközi vagyoni egyezmények szerinti jogsé­relmeket orvosolják. Az első kárpótlási törvény alapján 816 ezer kérelmet bí­ráltak el, s a kiadott kárpótlási jegyek értéke 65,7 milliárd forint. Utalványt 3 milliárd forintért adtak ki az elmúlt időszakban. A második vagyoni tör­vénnyel 72 ezer ügyben szüle­tett határozat, a kiadott kár­pótlási jegyek értéke 9,9 mil­liárd forint, az utalványoké 620 millió forint. Az elmúlt két év során 32 millió aranykorona értékben adták magánkézbe a földeket kárpótlási jegyért, ám az ál­lamtitkár szerint jogilag nem akadályozhatták meg a nad- rágszíjparcellák kialakulását, amelyek ma már léteznek. A pótigényeknél ekkora érdeklődésre nem számítot­tak. Egyébként 100-150 ezer kérelem elutasításával számol a hivatal a következő idő­szakban. Ellentmondásos a tejipari privatizáció A honi tejipar privatizációjának hátterében sajátos küzdelem fo­lyik. Nagy a verseny a pályázók körében. Az a tét, hogy a külföldiek vagy a magyarok befolyásolása alá kerül-e a hazai tejpiac. Az Állami Vagyonügynökség jelenlegi elképzelései szerint szeptemberig minden hazai tej­ipari vállalatot, illetve tejüze­met meghirdetnek eladásra. A tejipar privatizációs stra­tégiáját a kormányváltáshoz kapcsolódóan természetesen módosíthatja a gazdaságpoli­tika. Várhatóan a még állami vál­lalatok is mihamarabb magán­kézbe kerülnek. A honi tizenöt megyei tej­ipari vállalat közül eddig kettőt adtak el külföldieknek - tudtuk meg Hutera Erzsébettől, az ÁVÚ igazgatóhelyettesétől. A Fehértej Rt.-1 az olasz Parmalat, a veszprémi céget a francia Bograin vette meg. Az ÁVÜ napjainkig negy­vennégy önálló tejüzemet érté­kesített a hazai és külföldi be­fektetőknek. Ezeket az üzemeket a me­gyei vállalatoktól választották le. Köztük például a Bács, He­ves, Nógrád és Pest megyét összefogó volt Közép-magyar­országi Tejipari Vállalat üze­meit, valamint a Budapesti Tej­ipari Rt. kelet-pesti üzemét, amelyet a Danone vásárolt meg. A külföldiek által fizetett árakat azonban üzleti titokként kezelik. így ezekről nem sike­rült információt szereznünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents