Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-29 / 151. szám

1994. június 29., szerda Megyei Körkép 3. oldal ZÖLDI LÁSZLÓ „MACSKAKÖRÖM-PÖRKÖLTJE” A parlamentről mondták Szókimondó uraság Lehet, hogy ezt a parlamentet most úgy kéne seggbe rúgni, ahogy van. (Lehet, hogy va­lami hasonló lezajlott. - A szerk.) NAGY FERÓ rockénekes, a nemzet csótá­nya, a kormány csalogánya, csurkista, a Magyar Igazság és Élet Pártja aktivistája. Magyar Fórum, február 10. Kiszorítócska Nagy a nyüzsgés, folyik a ki- csinálás, a kiszorítócska, mert mindössze egy nem változott a rendszerváltást követően a parlamentben: ugyanannyi ülőhely maradt, mint előtte volt, s úgy fest, most sem le­het már pótszéket betenni. NAGY BANDÓ ANDRÁS humorista, Jászkun Kró­nika, február 19. Országgyűlési kabaré Óriási a konkurencia, mert ennyi nagy gégét, amennyit ebben a szedett-vedett parla­mentben és politikai életben szereplő figurák összehord- tak, nehéz lenne felülmúlni. MARTON FRIGYES humorista, a Rádiókabaré volt vezetője, a Mikroszkóp Színpad volt igazgatója, a Magyar Mikiegerek Pártja alapítója. A Szabadság, 1993. december 22. Vallomás A parlamentben kéviselőtár- saim olykor a pad alá feküd­tek a röhögéstől, egy-egy szó­fordulatom hallatán. G. NAGYNÉ MACZÓ ÁG­NES kisgazda országgyűlési képviselő, „korunk Zrínyi Ilonája”. Torgyán József szerint, az MDF alapító tagja, a Független Kisgaz­dapárt alelnöke. Griff, már­cius 24. Komolytalan vita Azt hiszem, G. Maczó Ágnes Magyarország problémáit fő­leg napirend előtt akarja megoldani. FARKASHÁZY TIVADAR humorista, a Rádiókabaré elbocsátott vezetője, a Hó­cipő című vicclap főszer­kesztője. Kecskeméti Lapok, április 28. Jóslat A következő parlament vala­mivel jobb lesz. Kevesebb volt besúgó, több szakértő, több nő, több fiatal lesz benne. CSEPELI GYÖRGY szociálpszichológus, a buda­pesti Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem tanára. Nép­szava, 1993. augusztus 7. Alapítványi középiskola a láthatáron Salgótarjánban Jonathan Livingston Seagull nem más, mint egy sirály. Ri­chard Bach lírai regényének hőse azonban nem afféle egy­szerű, hétköznapi sirály. Ez a madár nemcsak zsákmányért repül. Seagull a köröket a tö­kéletesedésért is rója. A tét a siker, az önmegvalósítás öröme. Az ILS Salgótarjáni Nyelv­iskola önállóan fejlesztett és al­kalmazott programjai túlnőttek a nyelviskola keretein. Megha­ladják anyagi lehetőségeit. Sebaj. Gondoltak egy na­gyot. Létrehozták a J. L. Sea­gull, azaz Az Örömet Szerző Tanulásért Alapítványt. Olyan személyiségfejlesztő progra­mokat kívánnak megvalósítani, amelyek a megyében élő rászo­ruló, de fizetésképtelen rétegek számára nyújtanak segítséget. Az alapítvány középiskolát kíván alapítani és működtetni. Az oktatás az érettségizettekre épülne. Az alapítványi iskolá­ban a tervek szerint a lehetsé­ges munkanélküli-jelöltek szá­mára szakképesítést és hasz­nálható nyelvtudást nyújtanak. Az erre vonatkozó teljes ter­vezetet május 2-án, amikor az iskola szakmai, intézményi hát­tere biztossá vált, elküldték a polgármesteri hivatalnak. Az oktatási bizottság a hónap elején kihelyezett ülésén vizs­gálta meg a leendő középiskola személyi, tárgyi feltételeit, s mindezek láttán támogatta az alapítást. A tervezet később szakmai véleményezés céljából átkerült a Területi Oktatási Központhoz. A TOK hozzáál­lása is kedvezőnek bizonyult. Kell-e az alapítványi iskola? A kérdésről hétfőn döntött a képviselő-testület. Kedvezően. Szeptemberben százhúsz olyan fiatal, aki nem tudott to­vábbtanulni, s munkahelyet sem talált magának, megkezd­heti tanulmányait az ILS Lo­sonci úti épületében - közölte B. Körmendi Éva, a nyelviskola igazgatója. Tuza Katalin A SALGÓGÉPES-ÜGY - SALGÓGÉPES SZEMSZÖGBŐL Az operáció sikerült, de a beteg meghalt! Hiába no, korántsem leányálom manapság hazánkban gyáros­nak lenni! Kecskés László, a Salgó Convejor Kft. ügyvezető igazgatója, májustól társtulajdonosa, keserűen panaszolta: kárba veszett három évi, éjt nappallá tevő munkája. ’91 nyarán nevezték ki a gyár élére, s egyhuzamban azon fáradozott, hogy megteremtsék a feltételeket a kiegyensúlyozott gazdálkodáshoz. Végre sikerült egyenesbe hozni a bányagép szekerét, ám mégis be kell fejezniük a termelést. A szakember így jellemezte a kényszerhelyzetet: az operáció sikerült, de a beteg meghalt! A salgótarjáni kollektíva ta­valy július elsejével vált ki az Országos Bányagépgyártó Vál­lalatból, s Salgógép Kft. néven önálló életet kezdett. Vezetői ezt megelőzően több külföldi céggel tárgyaltak a privatizá­ciós lehetőségekről, s a ma­gyar-német érdekeltségű Egi-Gea vegyes vállalat ígérete látszott a legbiztatóbbnak. Évi egymilliárd forintos termelésről és ötszáz ember foglalkoztatá­sáról volt szó. A gazdasági visszaesés miatt azonban „kútba esett” a társulás. Hogy mentsék a menthetőt, a gyár vezetése 50 százalékos áron, kizárólag kárpótlási jegy­gyei megvette a 60 millió forint jegyzett tőkéjű társaságot. A gyártulajdonosok: Kecskés László ügyvezető igazgató, Ka- rádi László főmérnök, Oláh Pé­ter, a tervezési és fejlesztési osztály vezetője, valamint Par- ditka Endre, a vállalkozási osz­tály vezetője. Utóbbi kettő az­óta már lemondott a számukra semmi haszonnal nem járó titu­lusról, mivel július 1-jétől ők is utcára kerülnek.- Kétszázmillió forint az adósságunk - mondta Kecskés László. - Ebből 150-et örököl­tünk, 50-et pedig mi tettünk hozzá bankkölcsönök formájá­ban. Az adóhatóságnak mint­egy 50 millió forinttal tarto­zunk; a kamatot el szokták en­gedni. A fizetés alól 1995 vé­géig kértünk haladékot, de az előzetes megbeszéléstől elté­rően nem kaptuk meg. Sőt, az APEH - kétségtelenül jogos - követelése fejében először 22 Kecskés László milliós, majd 34 milliós árbevé­telünk lefoglalását rendelte el. Az intézkedés megkongatta a vészharangot a kft. fölött: nem volt árbevétele, s nem kapott újabb bankhitelt. Pénz hiányá­ban elestek közel 100 millió fo­rintos megrendelés teljesítésé­től.- Nem volt más választásom: a még meglévő több mint százmilliós megrendelést is visszamondtam - közölte az ügyvezető igazgató. - Meg­szüntettem a tervezési és fej­lesztési, valamint a vállalkozási osztályt. Július elsejétől száz embernek vagyok kénytelen felmondani: nekik még futja végkielégítésre. De, hogy mi lesz a maradék 120 emberrel, azt nem tudom. Tartozásunk kiegyenlítése érdekében meg­próbáljuk értékesíteni vagyon­tárgyainkat. Ez tehát a szomorú tényhely­zet, holott merőben más volt az elképzelés. Az idei üzleti terv­ben 320-350 millió forintos termelési érték és 5-10 milliós nyereség szerepel. Úgy gondol­tát, 300-350 embernek lesz munkája: a többlet létszám- igényt is bejelentették a megyei munkaügyi központba. Beszélgetésünk végén Kecs­kés László feltette a költői kér­dést: kinek jó az, ha megszűnik a salgótarjáni bányagépgyár? A népgazdaságnak semmi esetre sem. Nem termelődik meg több százmilliós érték. Kétszázhúsz embernek nem lesz kenyere: évi munkanélküli járadékuk legalább 50 millió forintra rúg majd. Végkielégítésük is több tízmilliót tesz ki. A felszámolás úgyszintén sokmilliós tétel. Ezekhez jön még a minden bi­zonnyal tetemes vagyonvesz­tés. Megkérdeztem Tóth B. Já­nost, a kft. szakszervezeti bi­zottságának titkárát, az üzemi tanács elnökét: mi a véleménye a válságos helyzetről?- Jómagam már azt sem he­lyeseltem, hogy az állami va­gyon magánkézbe került. A gazdaváltás óta még inkább fe­szültté vált a hangulat, nem tud­tuk, mit hoz a jövő. Sajnos, most már nincs kétségünk afe­lől, mi vár ránk. Mélységesen csalódottak és elkeseredettek vagyunk, nem ezt vártuk. Ám, ha már elbocsátanak bennün­ket, ragaszkodunk a végkielégí­téshez. Különben tőlünk na­gyobb cégek sokkal többel is tartoznak az adóhatóságnak, de az mégsem tiltja le az árbevéte­lüket. Úgy látszik, kétszázhúsz ember sorsa piti ügy ma Ma­gyarországon. Kolaj László Fotó: Gyurián Tibor (Lapunk holnapi számában azt írjuk meg, hogyan is fest a sal- gógépes-ügy - apehos szem­szögből) Viszály a nagyszülők és az unokák között BORSOSBERENY. A címben foglaltak nem teljesen fedik a valóságot, hiszen nem vérre menő vitáról van szó. Az évek folyamán valahogy úgy alakult, hogy a falu nyugdíjas- és ifjú­sági klubja egy és ugyanazon helyiségben volt kénytelen mű­ködni. A közös terem a szólás­beli közös ló mintájára nem mindig töltötte be maradéktala­nul a feladatát: a használóknak időnként panaszuk volt egy­másra, azaz inkább a nagyszü­lőknek az unokák néha túlzásba vitt dorbézolására. Különöseb­ben ugyan nem zavarták egy­más köreit, hiszen nem egy­szerre tartottak foglalkozásai­kat, de azért a rombolás időn­ként szemmel látható nyomai panaszra késztették az idős em­bereket. Most azonban megol­dódni látszódik ezen gond, hi­szen az önkormányzat a köz­ségi általános iskola tantermei­nek átszervezésével szétköltöz­teti a két klubot. Az oktatási in­tézménynek ugyanis van két külön tanterme a templom szomszédságában. Azt terve­zik, hogy az iskola könyvtára költözik ebbe a különálló léte­sítménybe, a technika tanterem pedig az iskola épületében, a bibliotéka korábbi helyén nyer elhelyezést. Ezzel együtt sze­retnék, ha az első osztályosok is az általános iskola központi ré­szében sajátíthatnák el az alap­vető tudományokat, azaz ők is felköltöznének. A nyugdíjasklub az új helyen minden nehézség nélkül mű­ködhet akár a könyvek között is. Bizonyára az sem zavarja őket, ha a szomszéd teremben esetleg majd a ifjúsági klub kap majd helyet. A nyugdíjasklub a jövőben is havonta egy foglal­kozást tart majd. A nyárra egy­napos belföldi kirándulásokat is terveznek belföldi fürdőhe­lyekre. F. Z. A NAP HÍREI Traffipax Június 29-én, szerdán, hat és tizennégy óra között Pásztó bel- és külterületén, a 21-es főúton, Jobbágyiban és Szarvasgedén várhatóak traffipaxos mérések. A ba­lassagyarmati rendőrkapi­tányság működési területén hat és huszonkét óra között számíthatnak az autósok se­besség-ellenőrzésekre. Megszűnt az elterelés A Heves Megyei Közúti Igazgatóság tájékoztatása szerint, az M 3-as autópálya salgótarjáni leágazásának felújítási munkálatai Hat­vannál befejeződtek. Az el­terelés megszűnt. Gáz lesz Cered. A képviselő-testület legutóbbi ülésén arról hatá­rozott, hogy gázellátással is javítja a településen élők életkörülményeit. A Bánta, Szilaspogony, Zabar és Ce­red községekre vonatkozó gázbekötési tanulmányterv most van készülőben. Amint ez elkészül, a ceredi képvi­selő-testületnek arról kell dönteni, hogy Bámáról, a földutakon keresztül, vagy Istenmezejéről lesz-e cél­szerűbb a gázvezetékre csat­lakozniuk. Családi vasárnap Zabar Polgárőr Egyesülete július 3-án, vasárnap családi vasárnapot rendez a sportpá­lyán. A délelőtti program­ban gyerekeknek és felnőt­teknek rendeznek különféle vetélkedőket, míg délután fórum lesz az országgyűlési képviselővel és a rendőr­séggel. Orvosi rendelő Mátraterenye. Homoktere- nyén már régóta esedékes az orvosi rendelő bővítése, korszerűsítése. Az épület­ben jelenleg az orvosi ren­delő és a váróhelyiség mel­lett a körzeti orvosi szolgá­lati lakás is helyet kap. Idén a doktor nyugdíjba vonul, elköltözik a lakásból. így felszabadul a lakáscélú he­lyiség. A képviselő-testület elvi döntése után a június 30-i testületi ülésen fogják a képviselők pontosítani az orvosi rendelő korszerűsíté­sével, felújításával és átala­kításával kapcsolatos fel­adatokat, amelyekre egyéb­ként 2 millió 250 ezer forin­tot szánnak a költségvetés­ből. A hőszolgáltatók a kánikulában a zord téli időkre készülnek Zajlik a munka, hatalmas tolózárral serénykednek a szakemberek. Balról Visnyai Tibor, Hanusz György, Sze­gedi László, Bohurát Zsolt Fotó: Gyurién Tibor Új belépők az acélgyárban Salgótarjánban ezen a héten a Hőszolgáltató Vállalat nem ad meleg vizet. Javítják ugyanis a rendszert, a szerelvényeket. Ezek fontos munkák. Tegnap is serénykedtek a szakemberek. A munkálatokról Tordai György üzemviteli osz­tályvezetővel beszélgettünk.- Telephelyünkön olyan át­kötést végeztünk el, amely ré­vén a jövőben sokkal biztonsá­gosabban tudjuk ellátni a szol­gáltatásainkat - magyarázta a fiatal szakember, miközben a hatalmas daru által beemelt csőszakaszt a hegesztők máris munka alá vették. A másik fontos tennivaló az egykori munkásőrség épülete mögötti hatalmas tolózár cse­réje volt.- Itt szakaszolót építettünk be - folytatta a szakember. - Ez arra jó, hogy amennyiben hiba történik a városban, akkor a ka­zánteleptől egészen eddig ki tudjuk zárni a vezetéket. Ezzel sok vizet tudunk megtakarítani. Tordai Györggyel arról is szót váltottunk, hogy az idén miért lett rövidebb a nyári nagy karbantartás ideje.- Szerencsére kevesebb ba­junk van a rendszerrel. Felada­tainkat úgy igyekeztünk össze­hangolni, hogy minél rövidebb időre kelljen szüneteltetnünk a melegvíz-szolgáltatást. Ugyan­akkor tudtunk volna több mun­kát is találni, de ezekre már nem futotta a pénztárcánkból. Ezekben a napokban tombol a kánikula. Mégsem lehet meg­kerülni a kérdést, hogy mire számíthatunk majd a télen. A szakember bízik benne, hogy nem lesz különösebb fennakadás. Ennek érdekében mindent megtesznek a hőszol­gáltató emberei. Ugyanakkor a lakók sem teszik rosszul, ha rendben tartják az úgynevezett szekundér rendszereket, hogy a téli indulás is zökkenőmentes lehessen.- Vannak ugyanis olyan hő­központok - magyarázta -, amelyek nagy felújításra szo­rulnak. Ezek mind sok pénzbe kerülnek, de halaszthatatlanok. Azoknak az új hőközpontoknak az esetében, amelyek nincsenek a Hőszolgáltató tulajdonában, a lakók, a fogyasztók szerződést köthetnek velünk. Cégünk vál­lalja ezeknek is az üzemelteté­sét, karbantartását. A hőközpontok falsíkján kí­vül eső szekundér rendszerek számos helyen az épületeken, lakásokon belül ugyancsak rossz állapotban vannak. Ennek a karbantartása, javítása azon­ban már a lakók feladata. Pádár András A Salgótarjáni Acélgyár Rt.- ben július 1-jétől megváltozik a gyári ki- és belépések rendje. Az erre vonatkozó vezérigazga­tói utasítás a rend és a fegyelem megszilárdításának szándéká­val indokolja a változtatást. A négyféle belépő közül a szabad belépést jelentő zöld színűvel csak szűk csoport rendelkezik. A dolgozók csak írásos enge­déllyel hagyhatják el a gyárat. KÍVÁNCSISKODÓ ____ H elyreállítják a parkocskát Dr. K. B.-né a salgótarjáni Fő tér 13-as épületben lakik. A ház előtt kis parkosított terület húzódik, amely az utóbbi időben tönkrement, fölverte a gaz. Ez allergiát okoz, és sokan a nagy fűbe járnak szükségleteiket vé­gezni fényes nappal is, a vá­ros szívében. Kin múlik ezen állapot megszüntetése? Válaszadónk Detre Jenőné, a Városgazdálkodási és Üze­meltetési Kft. főkönyvelője, aki elmondta, hogy a szóban forgó - valóban elhanyagolt - terület rendbetételét részben ők elvégzik. Vagyis a füvet levágják, de a többi feladat - így például a cserjék pótlása - a butikosokra vár. Ugyanis a zöld sáv az ő ottani megjele­nésük óta ment tönkre. Erre a városháza illetékesei fogják felszólítani az érintetteket. Mikor készül el a zagyva- pálfalvai vasútállomásnál a múlt év óta épülő buszmeg­álló? - tudakolta salgótar­jáni olvasónk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents