Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-25-26 / 148. szám

10. oldal

Mozaik

1994. június 25-26., szombat - vasárnap

Kréta szigetének virágcsodái

A Samaria-szurdok kapuját őrzi ez az idős, szelek és viharok által formált gyönyörű ciprus.

A hivatalos statisztikák szerint a legtöbb ember nyáron veszi ki szabadságát. Vagy azért, hogy pihenjen, vagy azért, hogy befejezze más természetű munkáját. Megindul a nagy népvándorlás. Az északi országok délre, napsütésre vágynak, a déliek fordítva. Amióta a mi utazási kedvünknek is csak a pénztárcánk szab határt, gyakrabban választunk úticélul külföldi nyaralóhelyeket, esetleg egzotikus távoli országokat. Ilyenkor a műemlékek, múzeumok és más kulturális nevezetességek mellett - még azok is, akik nem különösebben érdeklődnek a növények iránt - gyakran rácsodálkoznak egy-egy ismeretlen fára, virágra. Milyen szép! Mi lehet ez? Az elkövetkező néhány héten át a természetet tudatosan vagy ösztönösen figyelő növénybarátoknak kínálnék olyan programot, amit az útikönyvek kevésbé tartalmaznak. A tavalyi év igazi slágere Kréta volt, ami viszonylag szolid árakon tudott tengerparti nyaralást, kultúrtörténeti feltöltődési nyújtani. Kréta virágai pedig illat- és színorgiával kábítják el az utazót. Az egész, körülbelül 8260 négyzetkilométer nagyságú sziget egy nagy botanikuskert. A nap, a föld, a víz együttes hatásának eredménye, hogy egyike a leggazdagabb gyümölcs- és virágtermő helyeknek a Földön. Ha körülnézünk Yrahlion és Chamia pi- accsamokában, elkápráztat bennünket az a kínálat, amit akár zöldség-, gyümölcs- vagy virágféléből látunk. A tél Krétán enyhe, néha kisebb fagyok előfordulnak. Az esős időszak októberben köszönt be, és tart április végéig. Az átlaghőmérséklet 5-15 Celsius-fok között van. A nyár forró és száraz, 20- 35 Celsius-fok. Amikor a forró, csupasz, sziklás hegyoldalakat nézzük, nem is tudjuk, honnan származhat ez a gyümölcsbőség. A régi és új természeti katasztrófák, csapások, az ember

romboló munkája Kréta természetes növényzetét súlyosan károsította. A még viszonylag érintetlen flórát természetvédelmi törvények vigyázzák. Az egyik legszebb, talán legismertebb természetvédelmi terület és egyben a leggyakoribb turistaútvonal a Samaria-szurdok. Tiszta vizű források, patakok mellett növényritkaságok nyílnak. A több száz méter magasra nyúló sziklafalakon, völgyzugokban egymástól viszonylag rövid távolságban három, teljesen különböző klímazóna növényei találhatók. Ezek valamennyien itt őshonos növényritkaságok. A Samaria-szurdok meglátogatása csak az erősebb fizikumú, jó turistacipővel rendelkező természetbarátoknak ajánlott, de nekik egy életre szóló szép élményt ad. (Folytatjuk)

V. Pénzes Judit

___________MINDENNAPI NYELVÜNK

M

intha sással metszenék az ember fülét

Nem véletlenül kérdőjeleztük meg a címül idézett két szóalakot. A kérdőjel nem figyelemkeltő szerepével állít meg bennünket, s nemcsak azt érzékelteti, hogy az olvasó bizonytalanságban leledzik a két nyelvi forma jelentésével és használati értékével kapcsolatban, hanem választ is vár arra a kérdésre, milyen alkalom és indíték révén választottuk nyelvművelő rovatunk témájául a német hatásra ger- manizmusként, németességként minősített, tehát idegen- szerűségnek, tükörfordításnak tartott, s ebbe a rokon értelmű szósorba illeszthető címbeli szóformákat. Felvág, felvágás, felvágós; fel van vele; nagyra tartja magát.

Nyelvművelőink nem is oly régen még nagyon szigorúan ítélkeztek a felvág, felvágós szavak használatáról: „Mintha sással metszenék a magyar ember fülét, amikor ezt a csúf idegenséget hallja a magyar ajkakról: felvág.” Mennyivel szemléletesebben fejezzük ki ezt a nem éppen dicséretes emberi gyengeséget: el van telve magával, fenn hordja az orrát; veri a mellét szólász- szerű nyelvi formákkal.

Nyelvművelő szakirodalmunk szigorú hibáztatása enyhülőben van ugyan, de fenntartásokkal is élnek egyre gyakoribb felhasználásuk miatt. A társalgási nyelvben, a bizalmas beszédhelyzetekben, s a rosszalló ráhallásokkal terhelt szövegösszefüggésekben vállalt szerepükkel szemben elnézőbbek vagyunk, éppen a bennük felnagyított elítélő kritikai szándék miatt. Ma már kevésbé sérti fülünket, ha ezeket a nyelvhasználati formákat

halljuk: ez is csak amolyan felvágós pasi. Van is neki mire felvágni; felvág származásával. De az igényesebb nyelv- használatban, a szaknyelvi szövegkörnyezetben, a választékosabb stüusámyalatú fogalmazásokban és beszédekben már nem helyeselhetjük szerepvállalásukat. Szükség sincsen rájuk, mert a hencegés, a kevélység fogalmának minden árnyalatára van magyar megfelelő szavunk, szóláskapcsolatunk. Csak úgy árad nyelvünkre a sok szemléletes és kifejező szó a „felvág” kiiktatására, vagy ahogyan Gárdonyi Géza dicsekszik el vele: „Beh gyönyörű bősége a nyelvünknek, hogy csak ezt az egy felvág igét is száz meg százféle szóval fejezhetjük ki” (Magyarul így! 251.).

Hogy édes anyanyelvűnk milyen gazdag, változatos és színes szókincset kínál számunkra, mellyel birtokba vehetjük az egész világot, s megnevezhetjük környezetünk történéseit, gyarapíthatjuk gondolataink és érzelmeink hatástényezőinek tárházát, arról az azonos és rokon értelmű szavakban, szólásszerű nyelvi fordulatban, szóösszetételekben, szóláshasonlatokban, népnyelvi ízekben, színekben árnyalt kifejezésekben, a szóképek gazdagságában, a képzettársítások merészségében, képzavarok nélküli tisztaságában egyaránt bővelkedő alábbi példatárunk bizonykodik: ke- vély, gőgös, rátarti, büszke, kényes, öntelt, kérkedő, hányaveti, hencegő, elbizakodott, nagyzoló, dicsekvő, döly- fös, hetvenkedő, nagyképüs- ködő, pöffeszkedő, foghegyről beszélő, felfuvalkodott, fennhéjázó, nagyot ért maga felől; hegyesen lépik, fenn hordja az orrát, nagyra van vele, félvállról, lóhátról beszélő, nem beszélhet vele; hatot kérdez, egyre se felel; előtte mákszem a hegy is, övé a világ, árad a gőg belőle, atyaistennek hiszi magát, debreceni szeme van (gőgösen elnéz mások feje fölött), amolyan ki vagyok én ember, földön lába, égen feje; olyan kevély, mintha ő hajtaná a Göncölszekerjet, kevély, mint a páva; aki pénzes, kényes, feszít, mint két szem köles egy zsákban; olyan gőgös, mintha ő ültette volna a Fiastyúkot; hetvenkedik, mint az árpacipó a kemencében, olyan hetyke, mintha léniát nyelt volna, kevély, mint a pulykakakas; adja a bankot, rázza a rongyot, rátartja magát, mint a pénzes szatyor; olyan kevély, mintha övé volna a diófáig, büszke, mint a kompolti nagyasszony.

A példák felsorolását még folytami lehetne, például azzal, hogy Heves megyei táji ízekkel és színekkel gazdag jelentésváltozatokkal tesszük teljesebbé példatárunkat: kényeske, mint a patai menyecske; nyeffencs (kényes- kedö), mint a besenyőtelki menyasszony, zahinyos

(büszke, rátarti), mint az abo- nyi menyecske, kevély, mint a papamadár (papagáj);

büszke, mint az egri ember, az egri t ikra (az egri hóstyai legény).

Még teljesebbé tehetjük példatárunkat, ha olvasóink emlékezetében megőrzött szólásformák közlésének lehetőségét is felajánljuk, kérjük: éljenek vele.

Dr. Bakos József

A lélek ellenszegülve, vívódva, vergődve, de mindig Istenét keresi

Az utóbbi egy év során számos alkalommal találkoztam Kenderesi Tiborral, a Budapesten élő, munkálkodó szellemgyógyásszal, aki civilben műszaki szakember, s a Matáv fővárosi központjában tevékenykedik.

Szűkebb birodalma, az ott felhalmozott, számomra még mindig ismeretlen rendeltetésű telefontechnikai műszer ellentmondani látszik hobbijának, ami második, vagy - azt hiszem, az utóbbi az igaz - egyetlen hivatása.

1.

Egyik pozitív vonása a közvetlenség, az egyszerűség, a kapcsolatteremtő készség. Mindehhez társul a szerénység, a mások személyiségének figyelembevétele, szinte sugárzó tisztelete. így aztán érthető, hogy gyorsan formálódik a kontaktus, hamar megnyilatkozik előtte mindenki.- Esetem nem különösebben sajátságos. Néhány esztendővel ezelőtt én is a csendes ateisták közé tartoztam, amíg egy alkalom rá nem döbbentett arra, hogy a „lélek ellenszegülve, vívódva, vergődve, de mindig Istenét keresi, azaz azt a forrást, ahonnan valaha hosszú, több évezredes útjára elindult, hogy tapasztalatokban gazdagodva, nemesedve, hibáitól, torz vonásaitól, vétkeitől megszabadulva, azokért vezekelve, egyszer visszajusson ugyanoda. Ehhez képest a többi jött magától. Olyan körbe rendelt a sors, ahol megszereztem az ismereteket, megkaptam a nélkülözhetetlen információkat, hogy aztán később önállóan is elindulhassak megtalált utamon. A következő fázis lett a felelősségteljesebb, hiszen ekkor már azok szövetségét kerestem, akikben ott rejlenek a rendkívüli készségek, de még nem fedezte fel azokat senki. Nos eleinte bátortalanul, de csak vállalkoztam erre. Nem bántam meg, hiszen ma már összefogom az ország látóinak nagy részét. Szinte naponta tárgyalok velük, hogy közösen szolgálhassuk társaink javát.

2.

Meggyőződhettem sokrétű tájékozottságáról. Egerben egyszer kétnapos tanfolyamot tartott, ahol az alapoknál kezdte. Amolyan adottság-térképet készített a közönségről, s jó pedagógusként lépésről lépésre haladva adagolta az újdonságokat. Tetszett az, hogy mellőzte a fontoskodást, a szakmai halan- dzsázást, a csakazértis feltű- nősködést. Hallgatóságát rádöbbentette arra, hogy a legbonyolultabb dolgok is rögtön áttekinthetők, s megje- gyezhetők.- Ez kétségtelenül tény, ezért célszerűtlen a handaban- dázás. Az inga, a varázsvessző kezelése maximum egy óra alatt megtanítható. Kiviláglik az, hogy ki boldogul ezekkel az eszközökkel, s az is, hogy honnan meddig juthat el, hiszen a legmagasabb fokozatok eléréséhez alázatosság, türelem szükségeltetik. Aki nem adja fel, természetesen eljuthat erre a gráduszra is.

3.

Meditációi elzsongatták a legzaklatottabb elméket is, s ezek után felfrissülve, szinte újjászületve „ébredtek fel”. Érzékeltem: egyesekből felszakadt a fájdalom, másokból a zokogás, s általam korábban zárkózottnak tartott polgárok szóltak élményeikről. Úgy, olyan fesztelenül, mintha ott se lett volna legalább száz társuk.- Nem mindenki képes színekben, képekben megteremteni a gondolatokat, még eny- nyien se lesznek tér- és időutazók, de a Teremtő senki elől nem zárja el magát. Aki kutatja, keresi, az meg is találja. Ebben segíthetek én, s kizárólag azért teszem, hogy másokat szolgáljak ezzel. Ekként válnak teljessé, valóban értelmessé hétköznapjaim.

Magam is ott voltam, amikor a harmadik szem - ez közvetlenül a szemöldökök fölött, a homlokon helyezkedik el - megnyitásával kápráztatta el a közönséget.- Voltaképpen valameny- .;d nyien kincseket hordozunk magunkban, csak hát ezek elfelejtődtek, blokkolódtak, azaz nem mindenkinél rögtön előbányászhatóak. Akiknek mindjárt osztályrésze lesz ez, azt mondja, új minőségi szakasz kezdődött életében. Színekben látják az aurát, a kü-rf n lönböző szervek állapotát, társaloghat az „elhunytakkal”, az egyes szférákban lévő szellemekkel. Nem öncélú játék ez/{ o hanem a megtisztulást ser-smr kentő tevékenység. Aki elfogadja a lélekvándorlás elvét és gyakorlatát - valaha a Bibliái ban is szerepeltek ezek a kitételek, s még ma is fellelhetők egy-két helyen -, rádöbben az örök igazságokra, s egyre kevesebb hibát vét, szereti, tiszai teli rokonait, kollégáit. Annál is inkább, mert karmaládája másként aligha ürül, különben • i < nem születhet magasabb szift-i \ r; ten újjá semmikor... '{II

Pécsi István 1

XXX

A fenti riport alanyával találkozhatnak az érdeklődők - az Egri Egészség- és Környez zetvédő Egyesület szervezés: sében - június 29-én, szerdán délután 4 órakor az új helyre költözött Szilágyi-gimnázium (Eger, Ifjúság u. 2.) ebédlőjében. Vele az előbbi írás szerzője készít nyilvános riportot, amelynek keretében a résztvevők bepillanthatnak a szeretet- tan titkaiba, s számos olyan gyakorlati fogást sajátíthatnak el, amelyet később sokrétűen hasznosíthatnak. Az egyesületi tagok arcképes igazolványuk felmutatásával díjtalanul juthatnak be. A helyszínen egyébként új jelentkezőket is fogadnak.

Móra Ferenc egyik megállapítása

A rejtvényábra fő soraiban Móra Ferenc egyik válással kapcsolatos megállapítása olvasható.

VÍZSZINTES:

1. Vonatkozó névmás 4. Megállapítás első része (zárt betűk: E, L, E) 14. Elkövetett tettet őszintén elmondó 15. Kiszabott büntetését végigüli 16. Bulgária gk-jele 17. Fekete István regénye, s egyben közkedvelt album neve 19. Kecskebeszéd 20. Urán és kálium 21. Férfinév 23. Gallyat vág 27. Vasúti kocsi része 28. Világhírű francia énekesnő volt (Edith) 29. Méhek nagyobb csoportja 30. A jelenlegi napon 31. Helyrag 32. Város a volt NDK-ban 33. Tova 34. A mélyben 36. Konyhai készlet jelzője 38. Sertéslakás 39. Az aforizma harmadik, befejező része (zárt betűk: M, H, N) 40. Németország és Franciaország gk-jele 42. Hajóépítésre használt trópusi fafajta 43. A Körhinta c. film férfi főszereplője (Imre) 44 Náci osztag volt 45. Nem hall 47. Ajándékozik 49. Kettős mássalhangzó 50. Mindent helyettesítő szócska 51. Nagy kalóriatartalmú tápanyag 52. Népi hosszmérték 54. Erős illat 55. A közelebbi tárgyat 56. ... hattyú (Shakespeare-t nevezték így) 57. Távolabbi emberek tulajdona 58. Visszaér! 59. Korszak 60. Szellemi dolgozó munkahelye 62. Igevégződés 63. Időnként irkáló 66. Spárgával hozzáerősítő 68. Előhívóként használt vegyi anyag.

FÜGGŐLEGES:

1. A mondás második része (zárt betűk: N, N, A) 2. ízlelés végett nyelvével érint 3. Papírmérték 4. Vízi állatot árusító kofa 5. Lent a mélyben 6. A legmélyebb női énekhang 7. Fotócikket gyártó vállalat hazánkban 8. Tarló része! 9. Állam az Arab-félszigeten 10. Női név 11. Dob, hajít 12. Római öt és ötven 13. Pénzt utalványon megküldő 18 ...flot (a volt SZU légitársasága) 22. Egészséges ital 24. Hibázás 25. Olaj - olaszul 27. A Himalájában honos macskamedve 28. Hapsi 30. Csavaron található spirális

emelkedés 32. Almahéjat levág1 |V 34. Űrmérték 35. Pléd 37. A« szerelem görög istene 41rjU Élelmiszer-kereskedelmi nagy^A vállalat 44. Eltépő 46. Melyik1? személyt 48. Dániel becézve1'? 50. Szóösszetételek előtagjaként jelentése: azonos 52. Utf-c>i nepélyesen beiktatta - régiesen

53. Helység Heves megyében

54. Idősebb munkás becéző megszólítása 56. Egyiptom népe 57. Idegen férfinév 59. Mennyei 61. Arra a helyre 64.? ' Költői indulatszó 65. Ételízesítő (ford.) 67. Részben ködös!

Báthory Attila::