Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-21 / 144. szám
6. oldal Kitekintő 1994. június 21., kedd • Tisztelet az elődöknek amerikai méretben: Gut- zon Borglum szobrász 1927 és 1941 között, Dél-Dakotában a Mount Rushmore sziklájából kifaragta George Washington, Thomas Jefferson, Theodore Roosevelt és Abraham Lincoln portréját. • Csillagos lobogó a Holdon: 1969 és 1972 között az USA polgárai nemzeti diadalként ünnepelték az Ap- ollo-ürhajósok sikerét. A válságok és vereségek időszaka után ezek a sikerek nagyban erősítették az amerikaiak megsebzett önérzetét. A z Amerikai Egyesült Ál- . lamokat mintha arra teremtették volna, hogy valóra válhassanak az álmok: végeláthatatlan térségek, lenyűgöző természeti szépségek; változatos kultúrkörökből származó, segítőkész és udvarias emberek; a világra nyitott, lüktető életű nagyvárosok, álmatag falvak, neonfényes játékparadicsomok és a nosztalgia csendes lakóhelyei. Bár a határtalan lehetőségek országában növekszik a gazdagság, közben mélyül a szakadék szegények és gazdagok között. A szabadság országának alkotmánya minden ember számára biztosítja a jogot az élethez és az érvényesüléshez, mindazonáltal észre kell vennünk a faji összetűzéseket és a társadalmi megkülönböztetéseket is. Amerika problémái éppoly nagyok, mint az ország maga. De a pionírok és kalandot keresők hazája semmit sem veszített vonzerejéből. T ulajdonképpen milyen egy átlagos amerikai ízlésvilága? Szeret-e olvasni, múzeumba járni, festményeket megcsodálni? Ad-e az öltözködésre, melyik a kedvenc színe, kertészkedik-e? Az antikot vagy a modemet kedveli? Liberális vagy konzervatív nézeteket vall? A The Nation Institute egyedi feladatra vállalkozott: a piackutatás szigorúan semleges, de tudományosan megalapozott eszközeire támaszkodva széles körű felmérést végeztetett, hogy számokban és arányokban megjelenítve megrajzolja az amerikai állampolgár lelkivilágát. Az intézet közzétette elemzését. A színek Az amerikaiak 82 százaléka úgy véli, hogy a színek igen nagy hatással vannak az emberek hangulatára, ezért fontos a helyes megválasztásuk. 44 százalékuknak a kék a kedvenc színe, utána a zöld ( 12) és a piros jön (11). Szabadidő A szabadidő eltöltését illetően a leggyakoribb foglalatoskodások között a megkérdezettek első helyen a zenehallgatást jelölték meg (77 százalék); 59 százalékuk az olvasásra, 34 százalékuk a kertészkedésre szavazott; az amerikaiak 27 százaléka űz valamilyen sportot szabadidejében, 26 százaléka pedig rendszeresen jár moziba vagy színházba. (A tévénézés nem szerepelt a szabadidő eltöltésére vonatkozó kérdések között.) • • Akivel az amerikai nők... • ... és akivel az amerikai férfiak szívesen mennének el vacsorázni (Clint Eastwood és Cindy Crawford). Az etnikum Érdekes megoszlást tükröznek az etnikai alapon feldolgozott adatok. Kedvenc időtöltésükként a fekete bőrűek közül jelölték meg a legtöbben az olvasást (88 százalék), utánuk a spanyol ajkúak (85 százalék), majd a fehérek (83 százalék) következnek; a nők általában többet olvasnak, mint a férfiak; a spanyol anyanyelvűek 44 százaléka szeret otthon festegetni- rajzolgatni, szemben a fekete (26 százalék) és a fehér bőrűekkel (23 százalék); a kertészkedést illetően a fehérek vezetnek: 55 százalékuk szíves örömest tüsténkedik a ház körül. Öltözködés A megkérdezettek valamivel több mint a fele azt mondta, hogy bizony sokat ad az öltözködésre; 56 százalékuk lényegesnek tekinti, hogy takaros és ízléses körülmények között éljen; 94 százalékuk aggat ki jól látható helyre családi felvételeket, barátokról készült fotókat. Lakásdíszítés És hogy ki mivel díszíti az otthonát? Az átfedések nagyok, ami arra utal, hogy a megkérdezettek ízlésvilága meglehetősen összetett: 78 százalékuk táj- és állatfotóval; 77 százalékuk poszterrel; 73 százalékuk szoborral; 72 százalékuk eredeti festménnyel vagy rajzzal (!). Kétharmaduk hagyományos, konzervatív jellegű művészeti tárgyakat tart a házában; 49 százalékuk amerikai, 30 százalékuk európai, 8 százalékuk afrikai témájú festményt vagy szobrot vásárolt díszítőelemként. Arra a kérdésre, hogy ha lehetőségük nyílna a választásra, antik vagy modem darabot vinnének-e haza, a válaszolók negyvenkilenc százaléka az antik, harmincegy százalékuk a modem mellett tette le a voksát (a többieknek mindegy). Ami a festmények témáját illeti, az amerikaiak túlnyomó többsége (88 százaléka) a tájképeket kedveli. Azon belül is a legtöbben (egyharmaduk) az őszi táj látványát élvezikaz otthonukban; alig maradnak le mögöttük a tavaszimádók, majd a nyár és a tél kedvelői következnek a sorrendben. Tájkép hiányában a megkérdezettek 37 százaléka családi hangulatot tükröző, boldog embereket ábrázoló életképet, 21 százalékuk gyümölcs- vagy virágcsendéletet vásárolna magának. És ha már zsánerkép, akkor legalább pihenjenek vagy szórakozzanak rajta az emberek - mondja az amerikaiak 43 százaléka; 27 százalékuk portrékkal, valamivel kevesebben pedig munkajelenetekkel is beérnék. Hatvanhárom százalékuk nem akar a házában olyan festményt látni, amelynek köze van a valláshoz. Hatvan százalékuk a realista festészet híve; egyharmaduk szerint annál jobb egy festmény, minél inkább hasonlít egy fotóra. A felmérésben részt vevők háromnegyede úgy véli, hogy a festményeknek nem kell szükségszerűen tanulságot vagy mondanivalót sugározniuk: e- lég, ha csak gyönyörködtetik az embert. Az amerikaiaknak csupán három százaléka akasztana ki aktfestményt az otthonában; kétharmaduk olyan festményekben leli az örömét, amelyek felöltözött emberi alakokat ábrázolnak. Kedvelt festők A legkedveltebb festők: Norman Rockwell (43 százalék), Rembrandt (32), Monet (24) és Picasso (20). Arra a kérdésre, hogy melyiket fogadnák el, ha ugyanazt az értékösszeget pénz, illetve műtárgy formájában ajánlanák fel, az amerikaiak 57 százaléka az előbbit, vagyis a pénzt kémé. A legtöbben akár 200-500 dollár közötti összeget is hajlandók volnának egy-egy festményre vagy szoborra költeni, ha nagyon megtetszene nekik az a bizonyos darab. 27 százalékuk ötven-száz dollárt, 20 százalékuk pedig még annál is kevesebbet fordítana erre a célra. Művészet A megkérdezettek 30 százaléka évente egyszer vagy kétszer fordul meg művészeti múzeumban; 24 százalékuk kevesebb, mint egyszer, 19 százalékuk pedig évente több mint kétszer. Örülnének-e annak, ha gyermekük művész akarna lenni? Több mint kétharmaduk őszintén támogatná gyermekük ez irányú törekvését, és azt sem bánná, ha csemetéik felnőtt fejjel művésszel házasodnának össze. Ám arra a kérdésre, hogy legszívesebben kinek a társaságában mennének el vacsorázni, az amerikaiak 29 százaléka íróval, egynegyede filmszínésszel, 24 százaléka sportcsillaggal - és csupán csak 14 százaléka töltené el művésszel az estét. Jövedelem A válaszolók zöme 20 000 és 40 000 dollár közötti éves családi jövedelemmel rendelkezik. 15 százalékuk kevesebb mint 20 ezer dollárt, 9 százaléka több mint 75 000-et könyvelhet el családi bevételként. Nézetek Az amerikaiak 23 százaléka vallja magát liberálisnak, nyolc százaléka mérsékelten liberálisnak. 36 százalékuk konzervatív, mérsékelten konzervatív 11 százalék. Tizennégy százalékuk egyszerűen mérsékelt nézeteket vall, jelző nélkül. Figyelemre méltó különbségek világlottak ki a liberálisok és konzervatívok között a kulturális-művészeti értékeket, illetve szokásokat illetően. A liberálisok 86 százaléka olvas könyveket, a konzervatívoknál az arány 81 százalékos; az előbbiek 82 százaléka tart házában valamilyen művészeti értéket megtestesítő tárgyat, az utóbbiaknak csak a háromnegyede; a liberálisok egyharmada a modem stílust kedveli, a konzervatívok közül csupán huszonegy százalék; a liberálisok 71 százaléka előnyben részesíti azokat a festményeket, amelyek nem vallási témájúak, a konzervatívoknak csupán 59 százaléka. Az előbbiek gyakrabban járnak el táncolni (42 százalék), mint az utóbbiak (30 százalék); 26 százalékuk évente több mint kétszer felkeresi valamelyik szépművészeti galériát, a konzervatívoknak csupán a 12 százaléka; a liberálisok 20 százaléka szívesen vacsorázna együtt művésszel, a konzervatívok közül csak 11 százalék; és végül a liberálisok 6 százaléka tűmé meg aktfestményt az otthonában, míg a konzervatívoknál csak egy százalék. Rácz Péter • New York - kínai negyed. Az amerikaiak ízlésvilága Társaság
