Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-20 / 143. szám
1994. június 20., hétfő Balassagyarmat Es Környéke 5. oldal GYARMATI NÉPRAJZKUTATÓ NÉMETORSZÁGBAN Emlékeink megőrzése kötelesség Az úton járó ember gyakran találkozik egy-egy település szélén apró kápolnával, kereszttel, vagy valamilyen szentet ábrázoló szoborral. Ezek a vallási emlékek koruknál fogva muzeális értéket képviselhetnek. így megóvásuk társadalmi ügy. A baden-württembergi Tauberischofsheim adott otthont annak a szimpóziumnak, melynek témája és célja az ilyen archaikus emlékek megőrzése. A magyar küldöttség tagja volt Limbacher Gábor néprajzkutató, a balassagyarmati Palóc Múzeum munkatársa.- Mely országok képviselői voltak még jelen? Ennek a szimpóziumnak már múltja van. Közel húsz éve rendezik meg úgy, hogy két évenként hol Németország, hol Ausztria ad otthont neki. Belgium, Ausztria, Németország, Svájc, Lengyelország, Csehország és hazánk szakemberei vettek részt ezen a konferencián. Célja a településeken vagy azok határában fellelhető muzeális értékű vallási relikviák, épületek, szobrok feltérképezése, regisztrálása, megóvása. Ezek nemzeti kincsnek számítanak, tehát így is kell kezelni. Megszállottságot követel- Ezek szerint a küldöttek ebben a témában jeles szakemberek voltak.- Tulajdonképpen igen, még akkor is, ha a küldöttek fele a polgári életben más területen dolgozik. Az évek alatt annyira elmélyedtek ebben a témában, és oly nagy tapasztalatra tettek szert, hogy a tudásuk alapján feltétlen szaktekintélynek számítanak.- Ha valakinek más a polgári foglalkozása, mint az ilyen jellegű kutatás, akkor miért foglalkozik ezzel?-Lehetne azt is mondani, hogy hobbiból, de a hobbi szó nem pontos. Ezek az emberek pontosan tudják, hogy a szóban forgó emlékek milyen értéket képviselnek, ezért megóvásukat, védelmüket, regisztrálásukat nem lehet hobbiból csinálni. Ide egy bizonyos elhivatottság, megszállottság kell, és én ilyen kollégákkal találkoztam odakint. Ugyanakkor a társaság másik fele tanult szakember, s valamilyen formában kötődnek a néprajzhoz.- Milyen formában folyt a tapasztalatcsere?- Elvileg húszperces előadásokat tartottunk, de azt a húsz percet a legtöbb esetben túlléptük. így volt ez az én esetemben is. Angolul tartottam az előadásomat, melyet németre fordítottak.- Mi volt a témája az előadásnak?- Érdekes történetet ismertettem egy Szanda melletti kis kápolnának a legendájáról. Ez a kápolna 1890-ben épült. 1883-ban egy Varga János nevű ottani lakos megnősült, Ordaspusztáról hozott magának feleséget. Ennek az asz- szonynak álmában megjelent Szűz Mária, és elmondta, hogy a terényi templomban lévő, összeégett faszobrot méltatlan körülmények között őrzik, s kérte, hogy ezt a szobrot, vigyék el onnét, és mentsék meg. Reggel a fiatalasz- szony elmesélte, hogy milyen látomása volt az éjszaka. A család elment a templomba, és valóban találtak ott elrejtve egy faszobrot, melynek egy része össze volt égve. Az egyik asztalos rendbe hozta, és felépítették a kápolnát, ahol véglegesen elhelyezték a szobrot.-Nógrád megyében minden ilyen vallási emléknek van valamilyen története?- Többségében igen, és érdekes ezeket összegyűjteni, mert hozzátartozik az egyetemes történelmünkhöz. Mondanék egy érdekes példát. Szent Orbán-szobrok olyan helyen találhatók, ahol szőlő termesztéssel foglalkoznak, hiszen a szőlőtermelő Orbántól várta, hogy megoltalmazza a termést. Amikor előfordult, hogy a jég elverte a szőlőt, az elkeseredett gazdák hátizsákot tettek a szobor hátára, és botot adtak a kezébe, mondván, hogy menjen innét, mivel nem teljesítette a feladatát. Máskor sárral dobálták meg. Ezek a történetek a néprajz számára értékeket képviselnek, közvetve egy kicsit a történelmünk. Utódaink is láthatják- Gondolom, a külföldi kollégák hasonló megfontolásból is óvják ezeket a népi ihletésű kincseket.- Ott egy kicsit más a helyzet. Németországban, vagy Ausztriában az ilyen emlékek a XV., illetve a XVI. századból származnak, csak ott nem pusztították el őket ilyen-olyan megfontolásból. Viszont a hosszú idő miatt már nem lehet megállapítani az okát, amiért felállították. Idehaza az ilyen emlékek jóval fiatalabbak, így a hozzájuk fűződő legenda felkutatása is sokkal könnyebb. Jó lenne, ha az ilyen falu szélén álló kereszteket, kápolnákat, szobrokat, mindenki megóvná, hogy - úgy mint nyugaton - néhány száz év múlva utódaink is megtekinthessék. Soós Géza A kispénzű emberek veszítenek Három éve alakította meg cipőfelsőrész készítő bt.-jét Farkas István szügyi lakos. Kezdetben az üzem a szandai téesz épületében működött: bérlemény formájában használták a helyiségeket, a gépeket. Huszonkét dolgozót alkalmaztak a környékről. Baljós előjelekkel kezdődött a termelés, mivel mindjárt az elején a Tisza Cipőgyár felmondta a szerződést, így két hónapig állt a vállalkozás. Farkas Istvánné, bár csak külső tag, férje révén érdekelt a vállalkozásban. Előbb ő válaszol. mítom a kamatokat, a téesz százezer forintos tartozásért felszámolási eljárást kezdeményezett önök ellen? Ez hihetetlennek tűnik számomra.- Pedig így van.- Mi lesz most?- Rokkant nyugdíjas vagyok, van egy katona fiam. A lányom- Nyilván váratlanul jött a szerződésbontás, gyorsan kellett cselekedni.- Körbejártuk az országot, hogy munkát szerezzünk. Erőfeszítéseinket siker koronázta, el is indultunk.- A baj ritkán jön egyedül.- Végre termeltünk, a létszám viszont egyre apadt: tizenheten maradtunk. Két évig ennyien voltunk, tavaly pedig tovább csökkent a létszám, rokkantnyugdíj és gyes miatt. Az idén májusban már csak nyolcán dolgoztak az üzemben. Rossz hírüket keltették Ma már senki sem dolgozik ezeken a gépeken- Mikor és miért költöztek Szandáról Szügybe?-Az elmúlt év elejétől tárgyalásokat folytattunk a téesz vezetőivel: szerettük volna megvásárolni a gépeket. Ennek igen prózai oka van, a bérleti díjak magasak, alig bírtuk kitermelni a havi díjat. Kérelmünket sajnos a téesz illetékesei elutasították. De sokat fizettünk a helyiségekért is. Ekkor kerestük meg a szügyi polgár- mestert, hogy amennyiben tud, segítsen. Meg kell mondanom, Markó úr, és a helyi önkormányzat igen pozitívan állt a dolgokhoz, így sikerült Szügyben bérleményként igénybe venni helyiségeket.- A szandai munkások első szóra átjöttek Szügybe?- Természetesen megkérdeztük őket, azt mondták, szívesen jönnek velünk. November elsején huszonhárom fővel kezdtük a termelést az új helyen. Február végéig zökkenők nélkül folyt a munka, majd néhányan beteget jelentettek, mások pedig felmondtak.- Miért mentek el az asszonyok? Annyira alacsonyak a bérek?- Nem hinném, hogy alacsonyabbak, mint máshol. Nem ez volt az elsődleges ok, hisezn később ki is bújt a szög a zsákból. A termelőszövetkezet vezetése a zárszámadási közgyűlésén úgy kipellengérezte a férjemet, hogy az fantasztikus.- Elmondták, hogy hatalmas összeggel tartozik a bt. a téesz- nek. Ezt hallva az emberek leszálltak a süllyedő hajóról.- Mennyi tartozásuk volt?- Egyáltalán nem valós adatokat közöltek a közgyűlésen.- Az elmúlt éveket veszteséggel zárták?- Végül is nyereségünk soha nem volt. Mi mindig csak a fenntartáshoz, a léthez kerestük meg a pénzünket. Nem adott sanszot sem a létszám, sem a termelőszövetkezet.-Hogy alakultak a megrendelések?-Most rengeteg megrendelésünk van, ha nyugodtan folytathattuk volna a munkát, akár két műszakban is dolgozhatnánk.- Pályáztak-e a munkaügyi központnál?- Nem. Nekünk arra egyszerűen nem volt időnk, hogy pályázatok írjunk, utána járjunk a dolgoknak.-A veszteségek azt mutatják, önöknél magasak az önköltségek.-Még takarítónőt sem alkalmaztunk, fogni kellett a pénzt. Amikor minden éjjel menni kellett a férjemnek anyagért, az országúton aludtunk vagy, ha a fiam ráért, felváltva vezettek. Faragták a tartozásokat- Mennyi árbevételt sikerült teljesíteni?- Hogy jó irányba haladtunk, azt az alábbiakkal tudom bizonyítani. Tavaly Szandán egy év alatt négymilliós árbevételre tettünk szert. Itt, Szügyben öt hónap alatt kerestünk négymillió forintot. Ebben az évben kimutathatóan nullára futottunk volna.- Mennyi tartozásuk halmozódott fel?- Összesen olyan két és félmillió forint. De hangsúlyozom, az idén már meglehetős rendszerességgel faragtuk a tartozásokat. Pár hónap alatt felére csökkent volna az egész.- Mennyivel tartoznak a té- esznek?-Az alaptartozásunk félmillió volt, melyből már négyszázezer forintot törlesztettünk. Sajnos a kamatok majd megduplázták az összeget.- Ha jól értem, s nem száés a férjem is itt lakik egy három szobás lakásban. Már decemberben azt mondták egyesek, elviszik a háztetőről a cserepet. A bt. vezetője Farkas István szomorúan ül az irodában. Időnként megcsörren a telefon, újabb megrendelők jelentkeznek. Munka lenne elég, csak hát felszámolják a céget. Tárgyalni kellett volna * *- Farkas úr, miért nem tudtak megegyezni a téesszel?-Kicsit mi is hibásak vagyunk, hogy így alakultak a dolgok. Tárgyalni kellett volna. Sajnos az ügyvédünk is hibázott, nem lépett időben. Ezzel együtt, azt hiszem, személyes ellentétek is belejátszottak abba, hogy a téesz vezetői megindították a felszámolási eljárást.- Igaz-e, hogy, amikor Szandáról eljöttek, nem adták át leltár szerint a tárgyakat?-Ebből egy szó nem igaz. Megegyeztünk az igazgatóval, hogy átadom a kulcsot. Pont ők nem jöttek több hónapon keresztük, hogy lebonyolítsuk az átadást.- Mit csinálnának másképp?-Bele sem kezdenénk. Elmennénk kilencezer forintos munkanélküli segélyre. * Farkasné szemében megcsillannak a könnyek. Nem így képzelték. Akkor számolják fel a kis céget, amikor elindultak felfelé. Adósságuk a kívülálló számára nem tűnik tragikusnak. Könyörtelen világ ez. Általában azok a kispénzű emberek veszítenek, akik akarnak valamit. Megeshet, hogy egy élet munkája úszik el ezen a vállalkozáson. Viszik a cserepet ... Adam Tamás Fotó: Rigó Tibor RÖVIDEN Mohora. Befejeződtek a főúton azok a munkálatok, amelyek több hónapot vettek igénybe. A házak előtt, a polgármesteri hivatal felőli oldalon a csapadékot elvezető csöveket helyezték el, majd a járdát is elkészítették. Az új járda csökkenti a balesetveszélyt is, mivel a gyalogosok ezután nem kényszerülnek az útra. Szügy. Jelzőlámpa állja útját az autósoknak a községet kettészelő főúton. A forgalomirányítást az tette szükségessé, hogy két helyen is felvágták a bitument, árkokat ástak az új csöveknek. A vízelvezető csövek fektetése befejeződött, hamarosan elszállítják a jelzőlámpákat is. Hugyag. Nem csökken, de nem is emelkedik azoknak a száma, akik munka- nélküli segélyben részesülnek. Az önkormányzat jelenleg 56 embernek nyújt jövedelempótló támogatást. Nógrádgárdony. Egyre népszerűbb Gál Andor lovasiskolája, ahol a nyáron is folyik oktatás. Különösen az általános iskolások élnek a lehetőséggel. ■inùuàii; Balassagyarmat. Évek óta nem sikerült megoldani a nyilvános vécé felújítását és működtetését. A városi képtár szomszédságában lévő építmény állaga leromlott, s gyomorfordító állapotok uralkodnak a földbe süllyesztett, egykori illemhelyen. Most az önkormányzat bérbe adja az épületet. Egy jelentkező akadt, meg is kapta a bérleti jogot. Az önkormányzatnak csak egyetlen kikötése van: a vállalkozó üzemeltessen nyilvános vécét, és az nyitva legyen. Az oldalt szerkesztette Adám Tamás Keddi lapszámunkban Rétság és környéke A Fülöp és Busái Bt. - férj és feleség - húsfeldolgozó üzem családi alapon működik Ipolyvecén, a falu külső részén egy új épületben.- Férjem a Palócker húsboltjában dolgozott. Amikor privatizációja szóbakerült, megbeszéltük, hogy önállóan, magán- vállalkozóként dolgozunk tovább. Ennek megfelelően a balassagyarmati piacon létrehoztuk a húsboltunkat. Szerencsére idejében léptünk, így hát számításaink bejöttek.- Ennek alapján úgy döntöttünk, hogy itthon, a faluban létrehozunk egy húsfeldolgozó üzemet. Mivel kevés volt a saját pénzünk, hitelt vettünk fel, és a lakásunk melletti szabad területen 1993 májusában hoz- zákezdtünk az építéshez, október 18-án pedig megtörtént a műszaki átadás.-A szakembereken kívül a barátok sokat segítettek a kivitelezésben, - utal a mai helyzetelőzményeire a feleség. A családi vállalkozásban nincs munkaidő- Ezzel Fülöp Ferencnek, akinek szakmája hentes és mészáros, teljesült titkolt vágya, hogy ismét bebizonyítsa: többre képes. A tiszta, feldolgozó helyiségekben hetente hatvan-száz félsertést dolgoznak fel. Ezeket a pásztói Agroprodukt Kft.től vásárolják.- Nagyon jó minőségű alapanyagot kapunk - mondja elismeréssel a hangjában a férj.-Kialakult vevőkörük jelenleg meddig terjed, milyen a piaci pozíciójuk?- A megyében most van kiépülőben. Ézen kívül szállítunk Vácra, Budapestre.- Határozott elvünk, hogy a kistételű megrendeléseket is olyan fontosnak tartjuk, mint a nagyobbakat. Kielégítjük a helybeli igényeket is - utal üzletpolitikájuk egyik fontos Dobra Katalin és Deák István ä megrendelt alapanyagokat készíti alapelvére a feleség. Ukrajnából is érdeklődtek fizetőképes partnerek. Nem vállalkoztunk megrendeléseik teljesítésére, mert akkor nem tudnánk az eddig megszerzett hazai partenereink igényeit teljesíteni - egészíti ki az előbbieket Fülöp Ferenc, majd kisvártatva a vállalkozókat bosszantó, kedvüket fékező jelenségekkel folytatja:- Rettenetesen sok az adminisztráció. Ha netán ki is nyögné az ember a magas kamatot, akkor is nehezen jutna hitelhez. Nem volnék igazságos, ha elhallgatnám: nekem szerencsém volt a balassagyarmati OTP fiókjával. Rugalmasan intézték hitelkérelmemet. A tulajdonosokon kívül még nyolc, a volt balassagyarmati PENNOMAH—tói átigazolt jó szakember készíti a finom, sajátos ízesítésű töltelékárukat, húskészítményeket. Venesz Károly
