Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-15 / 139. szám

4. oldal Egészség - Betegség 1994. június 15., szerda A VILÁG ÚJRA RETTEG, S TALÁLGAT Nálunk is vannak emberevő baktériumok? • Hazánkban nincs veszély, de az tény: a túlzott gyógyszerfo­gyasztás, az antibiotikum-kúra többet árt, mint használ. Kellemetlen, zavaró ártalom: az allergia A különböző híradásokból ismert „emberevő” baktérium tartja rettegésben Angliát, az Egyesült Államokat és néhány európai államot. A streptococ­cus baktériumok népes család­jának ez az „A” változata, amely a híradások szerint a be­tegről lerágja a bőrt, majd a húst, felfalja a zsír és izomszö­veteket is. Fenyegetheti-e jár­vány a kontinenst? Találtak-e már nálunk is ilyen betegeket? - kérdeztük a fertőző megbetege­désekre specializálódott buda­pesti Szent László Kórház osz­tályvezető főorvosát, dr. Szalka Andrást.-A híradásokban „ember- evőnek” nevezett baktérium­variánst a 70-es évek második fele óta ismeri az orvostudo­mány. Valóban szörnyű pusztí­tást tud végezni, de ismereteink szerint antibiotikumokkal, első­sorban penicillinnel megfékez­hető. A kórokozó baktérium fel­ismerése hosszadalmas, hazai adottságaink között 24-48 órát is igénybe vehet. Pontosan meg nem állapítható kórban szen­vedő, magas lázzal és bőrfertő­zéssel küszködő betegeket már rni is kezeltünk, s azokat, akik idejében kerültek osztályunkra, sikerült meggyógyítani. Sajnos a súlyos, elhanyagolt állapotban lévőkön már nem tudtunk mi sem segíteni.- Ezek a betegek netán a most „felfedezett” kórban szen­vedtek?- Elképzelhető. Ami az Ang­liából érkező híreket illeti, na­gyon remélem, hogy nem jár­ványról, hanem egymástól füg­getlen, de halmozottan jelent­kező megbetegedésekről van szó. A Péterffy Sándor Kórház osztályvezető főorvosa, dr. Ludwig Endre kandidátus az emberevő baktériumokkal kap­Brit kutatók olyan új vizsgá­lati módszert fejlesztettek ki, amellyel 24 óra alatt kimutat­ható a magzati kromo­szóma-rendellenesség, a rette­gett Down-kór. A londoni Szent Tamás-kór­ház kutatóinak a Lancetben is közzétett kutatási eredményei szerint a korábban alkalmazott magzatvízvizsgálat háromhetes időtartamát sikerült 24 órára csökkenteni. Bár a Down-kór szűrésére rendelkezésre áll még az úgy­nevezett magzati boholy vizsgá­csolatos kérdésre nem tud egyértelmű választ adni: - Va­lóban súlyos helyzetről szólnak az angliai híradások, de ezeket újságírók készítették. Magam csak akkor tudok érdemben vé­leményt mondani, ha orvosi szaklapban olvasok róla. A streptococcus toxikus shock szindróma néven ismert beteg­séget egyébként az orvostudo­mány másfél évtizede ismeri.- A külföldi híradások sze­rint a gyógyszeres kezelések ha­tástalanok. Miért?- A baktériumok hozzá­szoknak az antibiotikumhoz, és orvosi szakkifejezéssel mondva, rezisztenssé válnak, vagyis megtanulják, hogy kell küzdeni a gyógyszer ellen. Erre lata is, amely a terhesség ko­rábbi szakaszában ad választ az esetleges kromoszóma-rendel­lenességre, ez utóbbi egyes ku­tatók szerint nem teljesen ve­szélytelen. Éppen ezért nagy je­lentőségű. hogy a veszélytele­nebb módszernek számító mag­zatvízvizsgálat idejét sikerült lerövidíteni. Ezzel ugyanis a korábbiak­hoz képest előbb kiderül a kro­moszóma-rendellenesség, és ha a szülők az abortusz mellett döntenek, ez az anyára nézve kevésbé veszélyes. az ellenálló-képességre maguk az emberek készítették fel a baktériumokat azzal, hogy to­rokfájásra, náthára is azonnal bekaptak néhányat az előző be­tegségből megmaradt antibioti­kumokból. Ezeknek a gyógy­szereknek a fölösleges és túlzott szedése a civilizált országok mindegyikére jellemző, Ma­gyarországon sajnos kiemelke­dően sok fogy belőlük. A britek által bemutatott megbetegedé­sekhez hasonlót már mi is ész­leltünk, de a bakteriológiai vizsgálatok nem igazolták a gyanúnkat, miszerint valami új és legyőzhetetlen kórral állnánk szemben. Jól kiválasztott s ada­golt gyógyszeres kezeléssel a betegek rendbe jöttek, szabó Csontritkulás elleni gyógyszer Hamarosan Magyarországon is megkezdik az új, csontritku­lás elleni gyógyszer forgalma­zását, amely lehetőséget nyújt e súlyos betegség kezelésére. Ezt jelentették be a napokban egy szakmai szimpóziumon. A ta­nácskozáson egy izraeli cég mu­tatta be a csontritkulás kezelé­sére ajánlott Alpha D-3 elneve­zésű készítményét hazai orvo­soknak. A szert a világban már sikerrel alkalmazzák csontritku­lás, csontvesztés lassítására. Kellemetlen, s már-már nép­betegségnek számító ártalom az allergia, amellyel szemben so­kan azért védtelenek, mert nem tudják, hogy mitől kapják meg.- Sokféle közvetlen oka le­het, pedig közös tőről, a túlér­zékenységből, a szervezet meg­változott reakciókészségéből fakad - magyarázza dr. Fehér Mária bőrgyógyász. Sokféle külső, belső hatás ér bennünket, s szervezetünk immunrendszere a számára idegen anyagokkal szemben védekezik. A túlérzé­kenységre hajlamosak esetében azonban ez a védekezés a nor­málistól eltérő, erős reagálást jelent. Az allergiás túlérzékeny­séget gyakorlatilag szinte min­den kiválthatja: tojás, eper, a Mennyi az a 32? - fordult Mátyás király egy csavaros eszű öreghez, aki elértve a kérdést, hogy fogai számáról kérdezi a király, azt felelte: az bizony, csak 12. A statisztikák szerint ma már sok középkorú is ha­sonló választ adhatna, mert a 30-40-eseknek is 15 foguk hi­ányzik. Még lehangolóbb, hogy a 12 éves gyerekeknek átlag 3 foguk beteg, tehát a következő generációk kilátásai is kedve­zőtlenek. Pedig a fog- és száj­ápolás nem másodrendű higié­niai kérdés, mert hazánkban ug­rásszerűen nő a szájüregi rákos betegek száma, ami összefügg a rágószervek elhanyagoltságá­val. Már csak ezért is fontos fi­gyelemmel kísérni azt a sajátos párkányfű, vadkender virág­pora, a primula, az ősziba­rackfa, a kukorica levele, rovar­csípés, kutya, macska, tengeri malac szőre, toll, házi por, gyógyszer, mosópor, kozmeti­kai készítmény, haj- vagy ruha­festék, fémgomb, óraszíj -, s a felsorolás korántsem teljes. A következmény pedig a széna­náthától kezdve szintén sokféle lehet, leggyakoribb azonban a csalánkiütés és az ekcéma. Az allergiás eredetű bőrki­ütés mellett előfordul, hogy egyes testrészek, az ajkak, a szemhéjak erősen megduzzad­nak, az arc eltorzul. A „bűnös” többnyire valamilyen étel: tojás, hal, rák, tejföl, sajtféle, füstölt hús vagy eper. Az ezek iránti „vegyi háborút”, amelynek a szájüreg a színtere. Normális körülmények kö­zött a szájban levő nedvek lúgos vegyhatásúak. A táplálkozás so­rán bizonyos mikroorganizmu­sok az ételekből, kivált a cuk­rokból olyan szénhidrátokat ál­lítanak elő, amelyek a fogazatra tapadnak. Más mikrobák pedig a fennmaradásukhoz szükséges energiát a cukor erjesztésével biztosítják. Az e folyamat köz­ben képződő savak kioldják a fogban levő kalciumot, meszet. A fogápoló szerekkel kapcso­latban sokat emlegetett „pH-ér- ték” nagyon fontos: azt mutatja, hogy milyen a szájüregben a savak és lúgok egymáshoz vi­szonyított aránya. A savak túl­túlérzékenység okán a szerve­zetben egyebek közt hisztamin keletkezik, amely bőrkiütést, az orr nyálkahártyájában fokozott váladéktermelést, a hörgőkben duzzanatot okoz. A csalánkiütés és az ekcéma gyógyításának alapfeltétele an­nak földerítése, hogy mi vál­totta ki a tüneteket. Ä „nyomo­zás” egyik módja, hogy a gya­nús anyag kis mennyiségét ta­passzal a hát egészséges felüle­tére ragasztják. Ha a bőr gyulla­dásba jön, azt jelzi, hogy arra érzékeny a szervezet, s allergiás tünetekkel próbál védekezni el­lene. Ha az ok ismert, adott a gyógymód is: következetesen tartsuk távol magunkat az ilyen anyagoktól. súlyba jutva tönkreteszik a fog­zománcot, behatolnak a fog bel­sejébe, a fogidegbe, sőt a vérál­lományba is. E savak evés után mintegy fél óra alatt alakulnak ki, ezért fon­tos az étkezések utáni szájápo­lás, amellyel helyreállítható a szájüreg lúgos „egyensúlya”. Ha a reggeli fogmosás után dé­lig nem eszünk, a pH-érték nem változik. Délben többnyire nincs alkalom vagy csak ritkán a szájápolásra - ezért lehetőleg ne édességgel fejezzük be az ebédet -, így a mikrobák nem tudnak hatásos akcióba lépni. Ha mégis cukros étek a zárófo­gás, egy darab sajtot együnk rá­adásul, ez valamelyest semlege­síti a savak ártó hatását. Teszt a Down-kór szűrésére Vegyi háború zajlik a fogak között • Pezsgözés után sem árt, sőt használ a fogaknak, s a szájnak a sajtevés!-Heveny fertőző megbetegedések Nógrád megyében ’93-ban r Ártani nem árt. Minek tiltani? Újabb csodaszer van terjedőben. A szájpropaganda azt terjeszti minden betegségre hatásos. Előrehaladott stádiumban levő rákbeteg hozzátartozóit biztatják, a cseppfolyós csoda gyógyír lehet a halálra készülőnek. Nyugtatja az idegbeteget, megszün­teti a gyomorbajos fájdalmát, könnyít a cukorbeteg terhén. A heveny fertőző betegségek - ‘égy-egy nagyobb járványtól eltekintve - általában a népes­ség kisebb csoportjait érintik. 'Ei betegségek egyik részével szemben a szervezet tartós (egy életre szóló) védettséget képes kialakítani, így ezek csak egyszer - többnyire gyermekkorban - fordulnak eíő, más részükben viszont többször is megbetegedhet egy ember (pl. emésztőszervi fertőzések). A betegségek el­leni küzdelemben jelentős szerepe van a megelőzésnek, a védőoltásoknak. A védőoltásoknak köszönhe­tően megszűnt a diftéria, és a járványos gyermekbénulás, va­lamint évek óta már szamárkö- högéses megbetegedés sem volt Nógrád megyében. Ugyanakkor néhány fertőző betegség meglehetősen nagy gyakorisággal fordul elő. így például a salmonellózis, a jár­ványos fültőmirigy-gyulladás - a mumps - és ide sorolható még 1993-ban a vörheny (a skarlát). E három betegség képezte a múlt évben a megyében a he­veny fertőző megbetegedések mintegy kilencven százalékát. A szalmonellózis megbete­gedések száma viszonylag ma­gas, és emelkedő tendenciát mutat Nógrád megyében. 1993-ban 449 megbetegedést regisztráltak, s ez több mint 1,5-szerese az 1991. évinek. Tízezer lakosra 20,3 megbe­tegedés jutott, az országos átla­got - 16,3 - jelentősen megha­ladó. A megyék közül mind­össze hatban (Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Vas, Veszp­rém) volt ennél magasabb mu­tató. Az 1992-es évhez képest ugyancsak 1,5-szeresére nőtt a vörhenyben megbetegedettek száma. Bár a növekedés mértéke Nógrád megyében magas volt, a lakosság számához mért gya­korisága viszont az országos át­lagnak csupán a háromnegye­dét tette ki. Örvendetes, hogy 1993-ban csökkent a dizentériás, a fer­tőző máj-, illetve a járványos fültőmirigy-gyulladásos meg­betegedések száma. A dizentéria mintegy 1/5-ére, a hepatitis 1/5-ével, a mumps pedig több mint a felével mér­séklődött. A tízezer lakosra jutó muta­tók tekintetében az utóbbi ér­téke megközelíti a 7-et, de sze­rencsére nem éri el több más megye 20-70 közötti arányát, így az országos átlagot sem. A kiemelt fertőző betegségek közül a lakosság számához mért megyei gyakoriság - a csökkenés ellenére - a dizenté­riás, illetve a szalmonellózis megbetegedéseknél magasabb az országos átlagnál. Nógrád megyében is megje­lent korunk új félelmetes fer­tőző betegsége, az AIDS. Elő­ször 1989-ben regisztráltak egy beteget. (A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának jelentése) Úri betegségem van - mondja a középkorú férfi a sal­gótarjáni Csizmadia-telepről. - Cukorbeteg vagyok. Esküszik, hogy pár hete, amióta naponta háromszor húsz cseppet meg­eszik a biogyümölcs-növényi kivonatból, normalizálódott vércukorszintje. Csökkentek azok a tünetek is, amelyek az ebben szenvedő betegek napjait keserítik. Sőt, mint mondja, a szert szedve, több szénhidrátot ehetett a szokásosnál. Forgatom az üveget. JVIegné- zem elöl a feliratot : Életkris­tály. Közli még a címke, hogy gyümölcsből készült természe­tes táplálék, amely energiakon- centrátum, természetes anya­gokból készítik. A hátulján lé­vőről pedig megtudhatom, hogy 3-4 hónapos kúra az aján­lott. Valóban csodaszer lehet a lé - morfondírozok - hiszen a férfi baján már három hét múl­tán segített. Hiszem is meg nem is, de mert laikus vagyok, csak a szakember véleményére ha­gyatkozom, hogy helyre te­gyem ezt az új csodát. A megyei kórházban dr. Bönsch László belgyógyász fő­orvosnak mutatom az üveget. Miután elolvassa a rajta dí­szelgő két címkét, mondja vé­leményét: - Egy a szokásos na- turáliák közül. Szénhidrátkon- centrátum, így, mint minden koncentrált táplálék lehet kon­díciójavító, de gyógyszerhatása nincs. Átmenetileg növelheti a fizikai erőt, javíthatja az étvá­gyat. De az biológiai képtelen­ség, hogy a példaként említett cukorbeteg vércukorszintje en­nek a szemek a hatására norma­lizálódott volna.-Ha betegként kérném javal­latát, tűrné, támogatná vagy til­taná a lé fogyasztását?- Ártani nem árt, csak annak, akinek a súlytöbblet káros. Ha pedig valami nem árt, minek til­tani? Ha ahhoz hozzásegíti az egyént, hogy higgyen a gyó­gyulásában, úgy ér valamit. Ja­vára válhat a betegnek olyan szempontból is, hogy relatíve jelentős energiát juttat a szer­vezetbe. Pótolja a betegség kö­vetkeztében elvesztett energiát. A szer tehát nem ártalmas, mint kiderült, még épülésére is válhat sokaknak. - tuza ­A fontosabb heveny fertőző megbetegedések alakulása Nógrád megyében Megnevezés: Szalmonellózis Dizentéria Fertőző májgyulladás Vörheny Rubeola Járványos fÜltőmirigy­eyulladas (mumps) Megbete­gedések száma 1985 228 57 50 140 282 1606 1990 353 127 49 61 36 453 1991 294 98 57 42 23 404 1992 432 261 24 44 38 323 1993 449 57 19 68 3 150 A 10 300 lakosra jutó megbetegedések 1993-ban A megyében 20,3 2,6 0,9 3,1 0,1 6,8 Országosan 16,3 1,7 3,0 4,1 0,4 17,3

Next

/
Thumbnails
Contents