Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-14 / 138. szám
1994. június 14., kedd Megyei Körkép 3. oldal Krónika - lopott toliakkal I degen toliakkal ékeskedik az, aki sajátjaként hasznosítja a másét. Egy konkurens napilap - történetesen Nógrád megyében - úgy igyekezett piachoz jutni, hogy árban olcsóbb termékként jelent meg. Könnyű ezt megtenni, ha a kiadásait azáltal csökkenti, hogy szabályos szerződés és térítés helyett egyszerűen ellopja azokat az MTI-jelenté- seket, amelyekért minden más lapnak súlyos milliókat kell fizetnie. Erre igyekeztem emlékeztetni a postát és az előfizetőket, akiket a Nógrádi Krónikának ez a jogszerűtlen eljárása egyszerűen orgazdává tett. Miután nem akarok többekkel együtt cinkos lenni a vétkesek közt, az a legkevesebb, hogy a nyomda felelős vezetőjének a figyelmét is felhívtam: részben lopott anyagot sokszorosít. Ha eddig nem tudta volna... Naivitás? Arra, hogy mások cikkeinek eltulajdonításában ki menynyire ma született bárány az ellenlapnál, még vissztérünk. Most érkezünk el a felelősséghez. A szellemi termék hónapokon át tartó lopását mindeddig nem cáfolta a Nógrádi Krónika. Mintha sérelmezné viszont ennek tudatosítását. Némi gúnnyal igyekszik elvenni annak az élét, hogy lopott anyag hozzáadásával dolgozik a szerkesztőség és a kiadó. Igaz, most már megnevezi a forrást az illető jelentések élén. Talán sikerült lapunknak egy jogszerűtlen állapot megszűnéséhez hozzájárulni, mivel a szerződés elodázhatatlanná vált az MTI és egy olyan cég között, amelyik mindeddig térítés nélkül ékeskedett idegen toliakkal — hogy finoman fogalmazzunk. Valamit - .bárhogy igyekezzenek - mégsem lehet jóvátenni: egy újság ugyanolyan kalandor és elítélendő módon vállalkozott, mint jó néhány szélhámos az országban. Számára nagyon fontos szolgáltatásokat vett igénybe anélkül, hogy fizetett volna értük. Vagyis visszaélt a vevők, előfizetők bizalmával. Ezt a toliforgatónak sokkal inkább bírálnia, semmint másokra mutogatva követni „illene”. E lőre hát rendületlenül a krónikás szerkesztőség MDF-beli székházából a további makulátlan piacszerzésért! Sztrapák Ferenc Saját diszkót akartak a fickók Hetek óta izgalomban vannak a salgótarjáni diszkósok. Idegesek, mert ismeretlen személyek egymás után törtek be és rámolták ki az értékes berendezéseket. A volt Bányász Művelődési Házban nemrégiben megnyitott diszkót első alkalommal a megnyitás hajnalán meglátogatták, s nem sokkal később másodjára is kipakolták. Betörtek az öb- lösüveggyári és a tűzhelygyári diszkóba is. A múlt pénteken a kora hajnali órákban telefonbejelentés érkezett a salgótarjáni rendőr- kapitányságra, hogy ismeretlen személy betört a salgótarjáni Balox Kft.-hez. A bejelentés alapján a rendőrség forró nyomon indította a nyomozást. Mivel nagyon friss volt az ügy, elindították a nyomozókutyát. A derék nyomkövető jószág a rendőröket elvezette a vásártérre, de az Úttörők úti garázs- sornál lecövekelt, s nem haladt tovább. A nyomozóknak azonban eszébe jutott, hogy ezen a környéken több fiatalt is ismernek, akik előszeretettel foglalkoznak diszkós dolgokkal. Percet sem várva keresték fel a fiatalkorú B. Bélát, aki készségesen megmutatta a lakást, ahol azonban nem találtak semmit. A pincében azonban a szemükbe ötlött egy hetvenezer forintos lemezjátszó. Ez gyanakvóvá tette a rendőröket, akik ezután alaposabban átkutatták a helyiséget. Hamarosan igazolódott a gyanújuk, mert számos eszközt megtaláltak. Elsősorban azokat, amelyeket a diszkókból, a Balox Kft.-től és a táncházból loptak el. A fiatalkorú suhanc elmondta, hogy négyen vannak, akiket az az olthatatlan vágy köt össze, hogy diszkósok legyenek. Ehhez viszont vagy pénz kell, hogy megvásárolhassák a szükséges cuccot, vagy el kell lopni onnan, ahol van. Nos, a salgótarjáni D. László, B. Tibor és B. Gábor - utóbbiak testvérek - a járhatóbb megoldást, a lopást választották. A salgótarjáni rendőrkapitányságon halomba rakták a fotó kedvéért a lopott holmit, amelynek az értéke megközelítően hatszázezer forint. Kettejük ellen korábbi ügyük miatt már folyik eljárás, őket ismerik a zsaruk. A másik kettőt pedig most rántotta be szenvedélye a bűnbe. Csongrády Béla a szülőföldről és a világról Csongrády Béla (jobbra) Kötődések című könyvét Bara- nyi Ferenc mutatta be a közönségnek Csongrády Béla: Kötődések című kötetének könyvpremierjét tegnap délután tartották, igen élénk érdeklődés közepette a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtárban. Egyúttal ez volt az idei ünnepi könyvhét rendezvénysorozatának záró eseménye. A könyvet a TIT Nógrád Megyei Egyesülete támogatásával a horpácsi székhelyű Mikszáth Kiadó jelentette meg, előszavát Bara- nyi Ferenc írta. A jelenlévőket Fehér Miklós könyvtárigazgató köszöntötte. A könyvet Baranyi Ferenc költő méltatta, aki a szerzővel, lapunk szerkesztőjével jóízű beszélgetést is folytatott életéről, eddigi munkásságáról. Baranyi Ferenc egyebeken kívül hangoztatta, csaknem harminc éve, még az Eötvös- kollégiumi évekből ismeri Csongrády Bélát, akinek lokálpatriotizmusa azért is különösen rokonszenves számára, mert sohasem csupán a szülőföldjéhez, Nógrádhoz kötődő írók, művészek kötődéseire figyel, hanem egyúttal azokra is, akik a magyar kultúrához, az egyetemes művelődéstörténethez kapcsolják az alkotókat, s általuk az ország e tájékát. A közölt tanulmányoknak, interjúknak, kritikáknak nemcsak a színvonala egyenletes. Szemléletében is egyenletes a kötet, az a fajta elvszerűség érvényesül benne, ami az autonóm emberi magatartás ritka sajátja e köpönyegforgató világban. Baranyi Ferenc végül megjegyezte: nemcsak azt szeretem, aki írta ezt a könyvet, azokat is, akikről szól, és akik közül sajnos nagyon sokan már nincsenek az élők sorában. A résztvevők számára különösen kellemes meglepetésnek számított Csongrády Béla vallomása. A könyv íróját a legtöbb jelen lévő évtizedek óta ismerte, vagy ismemi vélte, hiszen 1964-től fontos posztokon volt tevékeny részese Salgótarján és Nógrád megye kulturális, művészeti életének. Bárhol is tevékenykedett, mindig olyan értelmiségi emberként tette ezt, aki nyitott a világ, a kultúra, a művészet, a politika dolgaira, szereti szülőföldjét, és mindenkor e szükebb haza szellemi felemelkedéséért cselekszik.-mér Préselődünk, mint heringek a konzervesdobozban Rásegítő' járatokat indítanak A pénztárca mélyére kotorhat az ember immár évek óta, ha az autóbuszt választja közlekedési eszközéül. Drágák a jegyek, így aztán morgolódunk, ha úgy préselődünk a jármüveken, mint azok a halak a konzervesdobozban. A legtöbb mérgelődésre a pénteki Budapest-Salgótarján és a vasárnap reggeli Salgótar- ján-Balassagyarmat (a „kórházi”) járat ad okot. Kérdezik is utastársaink: miért nem sűríti járatait a Nógrád Volán? Verseghy Pál, a Nógrád Volán Rt. személyszállítási irodavezetője a következőket mondta el a fentiek kapcsán:- Péntekenként Budapestről 14.25 órakor indul a járat. A fővárosban helyjegyet lehet rá váltani, de menet közben annak híján is felszállhatnak rá az utasok, ha van hely. Előfordulhat, hogy a hét végén terheltebbek a buszok, de „rásegítő” járatot igények szerint minden alkalommal indítunk. A rövidebb úton, a Budapest-Hatvan-Sal- gótarján vonalon közlekedő autóbuszok délután kettőtől óránként indulnak Budapestről. Ezekre is lehet elővételben helyjegyet vásárolni.- A vasárnapi, Balassagyarmatra induló autóbuszok esetében nincs tudomásom arról, hogy zsúfoltak lennének a járatok - folytatta. 7.20 órakor, 8.35 órakor indulnak azok az autóbuszok, amelyek időben megfelelhetnek a kórházlá- tógatóknák. A rásegítő járat Pi- linyből indul 8.55-kor, ezen kívül indul még egy a megyeszékhelyről 8.20-kor, amely Nógrád- megyeren át ér célba. Verseghy hozzátette az előbbiekhez, hogy az elkövetkező időszakban forgalomszámlálást fognak végezni, amelynek alapján kiderülhet, tényleg zsúfoltak-e a kérdéses járatok, vagy csak arról van szó, hogy a busz által érintett számos település egyikéről-másikáról valami miatt néha többen közlekednek. A Nógrád Volán egyébként újabb járatot indított - 16.30 órakor - Budapestről Salgótarjánba. Az 1994/95-re szóló menetrendben nincs lényeges változás, hacsak az nem, hogy néhány új belföldi és nemzetközi (Balassagyarmat-Salgótarján- Losonc) járatot indítanak. A NAP HÍREI Traffipax Ma 6-tól 14 óráig a balassagyarmati, 14-től 22 óráig a szécsényi rendőrkapitányság működési területén, ugyancsak 6-tól 14-ig Pász- tón, Jobbágyiban, Szurdok- püspökiben, Mátraszőlősön, 14-től 22 óráig Mátravere- bélyben, Kisterenyén, Nagybátonyban, Nemtiben, Nádújfaluban és Kisterenyén számíthatnak az autósok traffipaxos sebességellenőrzésre. Segélyszolgálat Salgótarján. A Holnapért Alapítvány (Pécskő út 4.) ma 17.30-tól a Tégy önmagadért! Klubjába, baráti beszélgetésre várja a lelki segítségnyújtásra szorulókat. A téma: hogyan szabadulhatsz meg szorongásaidtól, félelmeidtől? Ugyanitt, hétfői napokon, a Szülők Klubját kereshetik fel gondjaikkal az érdeklődők. Szakmai gyakorlat Bátonyterenye. A 209. Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet diákjainak egy része Kunhegyesen tölti nyári szakmai gyakorlatát. Az ottani polgármesteri hivatal által fenntartott képző- és alkotótáborban egyebek között a kosárfonást gyakorolhatják a kézműves szakmát tanulók. A bátonytere- nyei ISZSZI saját táborral is rendelkezik Leányfalun. Itt öt szakma tanulói - bőrdíszművesek, fafaragók, szőnyegszövők, népiruhakészítők és csipkeverők - a közelgő expóra készítenek termékeket a nyár heteiben. Gondtalan kárpótlás Cered. Az eddigi kárpótlások során a ceredi Cered- völgye Mezőgazdasági Szövetkezet 8300 hektár szántó-, legelő- és erdőterületéből 2000 hektár szántó, legelő, erdő került az új földtulajdonosokhoz. A területcsökkenés semmiféle gondot nem okozott a gazdaság működésében. Új iskola Piliny. A következő tanévet már a községi klubkönyvtár átalakításával, bővítésével készült új általános iskolában kezdhetik meg a diákok. Közöttük kilencen, vagyis az előző évinél kevesebben lépnek első osztályba. Rumpoldéknál Somoson is a vevő a király Az avatás pillanatai. Balra Detre Jenő alpolgármester, középen Kovacsics Miklós, mellette jobbra Vincze Miklósné szénkereskedelmi vezetó'helyettes Fotó: Rigó Tibor Ipoly-tábor az Éger-lápon Ipolyszög. Védetté nyilvánítása óta idén nyáron fogadja a huszadik Ipoly-tábort az ipolyszögi Éger-láp. Az Ipoly menti láperdők legszebb, legváltozatosabb mocsári élővilága ez a 106 hektáros terület, melyen még vízben álló égeres erdőfoltok váltakoznak nádasokkal, sásos-zsombékos bokorfüzesekkel. A régi Ipoly menti vízivilágnak ez már csak töredéke, de ebben a térségben így is a vízimadarak utolsó, háborítatlan menedéke. A huszadik Ipoly-tábort már szervezi az Ipoly Unió magyar-szlovák környezetvédelmi és kulturális társaság. A várhatóan augusztus 10-én nyíló táborban ötven hivatásos és amatőr természetvédő hallgat majd előadásokat, emellett nádkaszálással, vízelvezető árkok ásásával segédkezik a védett terület rendben tartásában. Új tüzelőanyag-telepet nyitott tegnap Somoskőújfaluban, a benzinkút szomszédságában az osztrák Rumpold cég magyarországi leányvállalata, a Rumpold Hungária Kft. Az avatásra érkezett személyeket - közöttük Detre Jenőt, Salgótarján alpolgármesterét - Fehér Lajos telepvezető köszöntötte. Az osztrák anyacégnek hazánkban 11. telepe a Somoskőújfalui. Kétéves ittlétük alatt egymilliárd forintot fektettek be különféle beruházásokba. A cég tevékenysége három fő területre összpontosul: hulladékgazdálkodás - benne a veszélyes hulladékoké -, az olaj- és a szénkereskedelem. Az új telephelyen jelenleg háromféle szenet - köztük brikettet is - ajánlanak, mázsánként száz forinttal olcsóbban, mint jelenlegi versenytársaik. Elszállításához 30 km-es körzetben kedvezményes fuvart biztosítanak. A megyében Pász- tóig és Szécsényig kívánják teljesíteni a vevők kívánságát. A területet a kft. az önkormányzattól bérli, a vasúti vágány használatáért pedig a. ceredi mezőgazdasági szövetkezetnek fizetnek. Avató beszédében Kovacsics Miklós, a Rumpold cég osztrák-magyar koordinátora, a magyarországi befektetések instruktora utalt arra, hogy az üzletnek stratégiai szempontból fontos a szlovák határ közelsége. Megköszönte az önkormányzatnak és a vasútállomás főnökének a segítségét. Németh György, az osztrák cég magyarországi tanácsadója a következőket tolmácsolta:- A Rumpoldnál a vevő a király. A főnökasszony azt üzeni, hogy aki a vevőket becsapja, azt azonnal elküldik. V. K. KÍVÁNCSISKODÓ _____ A korengedményes nyugdíjazásról Ötvenhárom éves bátonyte- renyei olvasónk, akinek a munkahelye bizonytalannak tűnik, azt szeretné tudni, hogy mit tehet abban az esetben, ha korengedményes nyugdíjba akarják küldeni. Szeretne ugyanis ötvenöt éves koráig, a nyugdíjkorhatár eléréséig dolgozni. Mit tehet, kihez fordulhat segítségért; mit ír elő a jogszabály? Dr. Bedinszki Katalin, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ salgótarjáni városi kirendeltségének vezetője válaszolt:-Az 5/1990 (I. 18) MT rendelet intézkedik a korengedményes nyugdíjazásról, mely szerint a munkáltató legfeljebb 5 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár (figyelembe véve a korkedvezményes életkort is) előtt álló munkavállalóval megállapodhat - a munkavállalók helyi érdek- képviseleti szervének egyetértésével a dolgozó korengedményes nyugdíjazásáról. Tehát megállapodásról van szó, amelyhez mindkét fél egyetértése szükséges. Javasoljuk, hogy az olvasó keresse fel a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséget, ahol részletes felvilágosítást kaphat a feltételekről. Salgótarjáni olvasónk ünnepelt névnapjára elfelejtett képeslapot írni, s így táviratot kellett feladnia. Ám a posta déli 12 órakor a Boldogra címzett távirat kézbesítését csak akkor garantálta, ha a díj dupláját fizeti. Ő azonban csak a körülbelül kétszáz forintot vállalta. Azóta is azon töri a fejét: miért csak négyszázért távirat a távirat?
