Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-10 / 109. szám

l404. május 10., kedd SporTTükör - Mozaik REK-reményekről álmodoznak A megye és Salgótarján egyik siker szakosztálya, a tőrök forgatóinak mesterei befejez­ték idei versenyévadjukat, s a levezetés időszakában gondta­lan játszadozással, egymás el­leni presztízscsatákkal töltik idejüket. Még június 15-ig be-bejár- nak a vívóterembe, de aztán jön a jól megérdemelt nyári pihenő. Az elmúlt bajnoki év sikerei­ről, gondjairól, a jövőről be­szélgettünk Gasparin Jánossal, a Viktória Vívó Egylet el­nök-igazgatójával, vezető edző­jével.- így szezon végén minden vezető mérleget készít. Te hogy értékeled egyesületed bajnoki szereplését?- Volt már jobb, de lényege­sen gyengébb idényünk is. Mindenesetre az idei eredmé­nyek alapján is hat első osztá­lyú utánpótlás és három első osztályú felnőtt csapattal ren­delkezünk. A régi olimpiai pontszámítást figyelembe véve 10 bajnoki pontot szereztünk, s ez jó eredménynek számít.- Megemlítenél konkréttan egy-két kiemelkedő eredményt?- A szakosztályunk tagjai részt vettek a Bajor párbajtőr válogató versenyen, ahol Ulej Róbert a 9., Pál Gabi a 10., és Kovács Attila all. lett. A ju­nior világkupán Olasz Réka és Gasparin Orsolya képviselte színeinket. Ide általában a leg­jobb 130 versenyzőt hívják meg a földgömbről. A buda­pesti versenyen mindkét sporto­Gasparin János a Bérczy-díjjal lónk a legjobb 24-be került, ám Mödlingben és Pozsonyban már nem tudtak ott lenni anyagi okok miatt. Egyébként az anyagi nehézségek gyakran hátráltatták eredményeinket.- Súlyosak a gondok?-Rettenetesen! Tavaly 2,1 millió forintból működtünk. Az alapműködéshez azonban 3,5 millióra lenne szükségünk. Pe­dig hidd el nem pocsékoljuk a pénzt! Nagyon megnézzük, mire költünk. A felszerelésein­ket toldozzuk, foldozzuk. Me­legítőt, sporttáskát tíz éve nem tudtunk venni. Főfoglalkozású edzőt nem tart a klub. Egy va­lamirevaló vívóruha tízezrekbe kerül, nem is beszélve a fegy­verekről.- Milyenek a létesítmény-fel­tételek?- Azok kitűnőek! Kevés vi­déki klub rendelkezik olyan ví­vóteremmel, mint a miénk. Büszkék is vagyunk rá!- Hogy alakul a szakosztály programja?-Június 15-ig tart a leveze­tési időszak. Ebben a stádium­ban főleg játszadozunk. Utána szabadságot kapnak sportoló­ink augusztus közepéig. Akkor kezdjük a felkészülést a kö­vetkező évadra.- Milyen terveitek vannak a jövő évi versenyidő- szakra?- Az idei eredményeket feltétlen teljesíteni kell, de kevés kellene a nagy dolgok megvalósításához is. Ha össze tudjuk szedni azt a 3,5 milliót, amely az alapműkö­désünkhöz kell, akkor könnyen bajnokcsapatot csinálhatunk férfi tőrvívó­inkból. Ehhez mindenféle­képpen hoznunk kell két idegenlégióst. Már ki is néz­tük őket. Bruttó 20 ezer fo­rintos fizetésért ide is jön­nének. Velük könnyen nyerhetnénk tőrben. Ez pe­dig a BEK-ben való szerep­lésünket jelenthetné.-Szép vágyak! De hogy áll az utánpótlás?- Salgótarján mindig je­lentős utánpótlásbázis volt, s ma sincs másképp. Ra­gyogó tehetségeink vannak, s nőnek fel minden évben. Ha csak Olasz Réka, Gasparin Or­solya vagy Sirkó Ivett nevét említem, ők még csak ifiko- rúak, de már mindhárman isme­iskolánk van, amely<_ indítottunk be, s ennek > hatóan öt-hat év múlva jé* lentkeznek első komolyabb eredményei. A Kodály — pi­ros iskolában egy negyedik osztállyal, a Csizmadia isko­lában egy második osztály- lyal indultunk. Ezekben az intézményekben a jövő tan­évben is újra indulunk. Re­mélem, ez a törekvésünk idővel eredményes lesz. Mi türelmesek vagyunk.- Kik foglalkoznak az utánpótlással?-Lényegében rajtam kí­vül minden foglalkoztatott edző! A felnőttekkel egye­dül én dolgozom, Kenesei, Pál, Cserényi mint az után­pótlást neveli.- Végezetül engedj meg egy kérdést. A felnőtt csa­patban sok a városon kívüli sportoló. Nem költséges eifr'i- Hidd el, hogy nem. A Akik a mi színeinkben vdr-c'j senyeznek, szinte válási mennyien szívességből teszifem Elsősorban baráti alapon spof~n tolnak a városi színekért. Mert!') így is lehet... om- Pilinyi László cc i __________________________u;ri Galba Árpád-emlékversenyen Sal­gótarjánban rősek honi vívósportunkban.- Milyen rendszerezettségü az egyesület utánpótlás-neve­lése?-Jelenleg két vívótagozatos a salgótarjáni Viktória tör\. , aki ufó-nak nézte a 1994. május 3-án, 21 óra 55 perckor vettük észre az É-ENY-i égbolton fényesebb csillagként, mely az elszórt fátyolfelhőn is „átvilágított.” Az égboltot ismerő szemnek azonnal feltűnt, hi­szen ezen a területen ilyen fényességű csillag nincs, és sehogy sem illett a csillagok képébe. Kisebb ködszerű képződmény vette körül, mely lassan növekedett, kezdett ovális alakot fel­venni, és látható méretében a Hold méretét megközelíteni. báriumfelhőt Volt Üstököshöz hasonlított Ekkor egy 50/540-es Zeiss távcsővel 30-szoros nagyítással megnéztük az égi jelenséget. A látómezőben üstökösszerű kép­ződményt láttunk, kékesfehér színben, két csóvát is képezve. Ezt követően a csillagvizsgáló nagy távcsövével is megnéztük 50-szeres nagyításban. Az üs- tökszerű köd körülbelül két és fél látómezőben fért csak el. A ködfolt erősen szálas szerke­zetű volt és oldalára döntött fe­nyőfára emlékeztetett. Legnagyobb fényességét 22 óra 34 perckor érte el, körülbe­lül 2,8 magnitúdó. 22 óra 35 perctől fényessége folyamato­san csökkent és egyre nagyobb területre oszlott szét. 22 óra 52 perckor már csak 6 magnitúdós fényességű volt, ezt követőén már szabad szemmel nem volt látható. A távcső is már csak halványan derengő diffúz ködöt mutatott. A megfigyelést 23 óra 05 perckor fejeztük be. A jelenség láttán a hétköznap embere természetesen ufó-nak tekintette volna az egészet. Az első percekben mi elsősorban üstököst, esetleg annak felfény- lését, robbanását, vagy szuper- nova-robbanást feltételeztünk. A jelenséget több, mint egy órán keresztül volt módunkban megfigyelni és rögzíteni. Moz­gását, változásait értékelve ki­derült, hogy szabad szemmel az első megfigyeléseknél szuper­nóva-robbanásnak tűnő jelen­ség távcsővel megfigyelve már 30-szoros nagyításnál is kizárta ezt a lehetőséget. Üstökösszerű fényessége, alakja megfelelt a szokásos üstökös paraméterek­nek. A Föld légkörén belül Nagyobb távcsővel 320/1450-es nagyítással (50; 100; 240x) már kiderült, hogy a köd szerkezete túlságosan kon- túros, szálkás, mintha robba­nás-sorozatokból kiinduló gáz­nyúlványok lennének. A kép­ződmény egy óra alatt körülbe­lül 3 és fél fokot emelkedett a zenit felé a Perseus csillagkép­ben. A távcső csillagokat kö­vető óraműve csak szakaszosan tudta követni, többször is korri­gálni kellett. Érdekes, hogy az álló óramű hosszabb ideig tar­totta az objektumot látómeze­jében, ez pedig azt jelezte, hogy a jelenség a Föld légkörében belül van, tehát üstökös nem lehet. A légkörön belüli elhe­lyezkedést a felhő viszonylagos gyors szétoszlása is bizonyí­totta. A megfigyelést tovább ele­mezve és kisebb számításokat végezve egyre inkább valószí- nűsödik, hogy egy bárium- felhő- kísérletről lehet szó, me­lyet Szentpétervár közelében lévő Pleszeckből indíthattak. A jelenséget más megfigyelő csil­lagvizsgálók is észlelték, meg­figyelési helyességünket meg­erősítve. Másnap többen is telefonál­tak, hogy éjszaka ufó-t láttak az égbolton. Nos, ha ufó-t nem is, de báriumfelhőt láthattak. A színe kékesfehér, a nátriumfel­hőé sárgásfehér. Ezeket a mes­terségesen létrehozott felhőket a magnetoszféra elektromágne­ses töltéserősségének és az áramlás vizsgálatára használ­ják. A kísérletek a 60-as évek­től folynak. K. J A jelenség főbb megfigyelési időpontjai: 1994. 05. 03. 21 óra 55 perc: a jelenség észlelése, 22 óra 10 perc: első távcsöves megfigyelés, 22 óra 15 perc: az első fény- képfelvétel RA 8 óra 42 perc D 42 fok, 22 óra 34 perc: a jelenség fé­nyességének csúcspontja, 22 óra 35 perc: a hal vány odás első észlelése, 22 óra 52 perc: utolsó szabad­szemes láthatósága, 23 óra 05 perc: az észlelés be­fejezése. Nemere István Ravasz, mint a róka 1. Az a hang a telefonban... Igaz, álmomból ébresztett, de nem azért éreztem olyan kü­lönösnek. Volt benne valami mérhetetlen feszültség, ugyan­akkor gazdája könnyednek akart „látszani”. Amit mondott, engem nem nagyon rázott meg. Az én szakmámban már nehéz az embert bármivel is meg­lepni. Negyvenévesen megle­hetősen cinikussá lettem, mint minden kollégám ebben a kor­ban, ha lehúzott közel húsz évet ott, ahol én. Az első pillanatban azt sem tudtam, miről van szó. A hang egyszerre volt meghatározha- tatlanul fiatal és öreg, természetellenesen mély, mert... torzított... Erre másodpercnyi késéssel jöttem rá. Manapság az elekt­ronikai boltokban* annyi elmés készüléket kapni, amit hozzá lehet kapcsolni a telefonhoz. Vagy egy kis mágnessel odata­pasztható és rajta keresztül be­szélhet az illető. Csalafinta ko­runk ezer módszert talált ki a csalafintaságok elkövetőinek. Az ő életük könnyű - a miénk viszont, akik azért vagyunk, hogy megakadályozzuk őket, nehezebb lett mostanában. Nem férfi és nem női, hanem fiatal és nem öreg, inkább af­féle univerzális, mindent be­töltő hang volt, mintha a tele­fonvonal egész keresztmetsze­tén át jött volna sok millió hul­lámban, belehömpölygött a fü­lembe: Helló felügyelő ... Az előbb kinyírtam az elsőt. A kattanás nem lepett meg. Bőbeszédűnek aligha nevez-­hető az ismeretlen. Az efféle „bejelentések” csak tíz-tizenöt másodpercig tartanak, a hívók mindig ügyelnek rá, nehogy A krimi szerzője kérdezzen valamit az ember. Arra úgysem válaszolnának. Azt hiszik, végig övék marad a kezdeményezés, ha a másik nem juthat szóhoz: Ha nyerünk, felezünk! Játékunk továbbra is népszerű. A héten beér­kezett 29 f pályázat közül Ágner Alfonz benczúrfalvai és Csonka Jánosné salgótarjáni olvasónk volt az a szerencsés, akinek megjátszot­tak a tippjeit a Szerencsejáték Rt. 203. számú salgótarjáni totózójában. A felezés ezúttal elma­radt. Játékosaink közül ugyanis Agner Alfonz nyolc, Csonka Jánosné tíz találatot ért el. A nyeremény azonban nem haladta meg a 2000 forintot, így az összeg a nyertesé. Az új játéko­sok kedvéért: játékunk lényege a következő: Min­den hét keddi napján lapunkban megjelenik egy kollektív szelvény, a tárgyhét mérkőzéseinek pá­rosításával. Ezt kell játékos kedvű fogadóinknak egy 0-6-7 indexszámú variációra kitölteniük és szerkesztőségünk címére az adott hét péntek déli 12 óráig eljuttatniuk. Az időpont fontos, ugyanis pontosan délben sorsolunk a beérkezett szelvé­nyek között. (A 0-6-7 indexszám annyit jelent, hogy a szelvényen hatot kétesélyesre - lx, vagy 12, vagy x2 -, hetet pedig fixre - 1-es, 2-es, vagy x- kell venni. A pótmérkőzésre csak egy tipp ír­ható.) Az így kitöltött és beküldött szelvények kö­zül minden héten sorsolás útján választjuk ki azt a kettőt, melyet a játékosok nevében szerkesztő­ségünk és a Szerencsejáték Rt. közösen megját­szik. A kisorsolt játékosok nevét és tipposzlopát minden héten szombati számunkban közöljük. Amennyiben a feladott szelvénnyel a pályázó nyer, abban az esetben a nyereményen felezünk. Kétezer forint alatti összegnél a játékosé marad a pénz. (A példa kedvéért: ha azon a bizonyos szel­vényen 500 ezer forint a nyeremény, abból 250 ezer illeti a játékost, aki mindössze lapunk árát fektette be.) Aki el szeretné nyerni Fortuna isten- asszony kegyeit, játsszon velünk, és a Szerencse- játék Rt.-vei! Lapunk tippjei a 19. játékhétre: 1,2,12,1, lx, 1,12,1, x, lx, x2, x2,1, 2 ! IGAZOLÓ SZELVÉNY (A fogadónál marad) 19 ' ■ w« hAt Szerencsejáték ........... Rt. So r­szám 1 X 2 1. csapat 2. csapat í. Debrecen Pécs 2. Sopron ............ K ispest HFC, „ . 3.­Vasas W ! 4. Mainz FC Homburg 5. Hannover Wolfsburg jL 6. Saarbrücken Mannheim 7. Stuttgarter K. Meppen 8. Barlo! lobnèl Gosenzi: sons'! 9. Cesena Pisa 10. Lucchese Palermo 11. Monza Ravenna 12. Verona Fiorentina 13. Pescara Modena +1 mérkőzés 14. BVSC Vác FC-Samsung Figyelem! Mérkőzéstörlés esetén az értékelés a megváltozott Részvételi Szabályzat alapján történik. 0 6 7 Indexszám: 64 Hh-*--------------------------- r r ­iNév:. I I Cím:.- an jtz Hő igá m JW V c'U xari Letettem a kagylót, megnéz­tem az órát. Reggel öt óra negyvenegy perc volt. Szeren­csére úgysem aludtam volna már sokáig. Felkeltem, kimentem a kertbe. Minden reggel körülné­zek ott; ilyenkor meggyőződöm róla, hogy jól szervezem az éle­temet, a helyes úton járok. Nem kevés pénzt szedtem össze, an­nak ellenére, hogy csak zsaru vagyok; beütött néhány jobb üzlet, befektettem a pénzemet, az most is dolgozik. Eközben azonban minden nap végzem a magam munkáját, hajszolom a gyilkosokat és másokat, de él­vezem is. A „kettős” életemben nincs semmi törvénytelen, má­sok is tesznek így. Jó érzés, ha az ember tudja, hogy naponta nő valamicskét a vagyona, a magáénak mondható bankje­gyek száma egynéhány biztos­nak hitt helyen. A kertem nem nagy, de han­gulatos, és ott van a hosszú, keskeny medence, ahol úszni szoktam reggel és este. Vasár­nap még napközben is. De ma kedd van, kemény munkanap. Fejest ugrottam és amikor fel­merültem, a nap szinte elvakí­tott. Akkor bukkant fel és a cserjék fölött máris a sze­membe tűzött. * A kocsiban hallgattam a rá­diót, a helyi adóban semmi ér­dekeset nem mondtak. A gyü­mölcsös müzli íze még a szám­ban, háromnegyed nyolc felé járt az idő, amikor leparkoltam a kapitányság udvarán. A kol­légák intettek, köszöntek, is­merjük egymást. Húsz év nagy idő; Én is az utcán kezdtem, va­laha még közlekedési rendőr­ként is tevékenykedtem, még­sem volt akkor több baleset a város utcáin. Százezernél töb­ben laktak itt már akkor is. Az­tán jött a rendőrakadémia, a tisztképző, a nyomozóiskola, tízvalahány év hajtás, és most itt vagyok. A „nagyobb ügyeket” általá­ban rám osztják; a gyilkossá­got gok meg hivatalból is hozzám tartoznak. Szerencsére ez éggÉ aránylag csendes város. Helyesebben szólva csendéV lenne a Rodd-család nélkül. ‘fÁ’ Néha az az érzésem,, hóg^ minden embernek megvan Kán maga keresztje, úgy a városök1 ? nak is. A mi városunk keresztje a Rodd-féle szindikátus, ezék! a ‘ nyomorult banditák, akik már: teljesen eluraltak itt mindent. Ami más városokban nem siké^ rült az efféléknek, az itt bejött: kivertek minden más bandát, konkurencia nem létezik, mert nem is létezhet. Itt vagy Ródd nak dolgozik minden bűnöző, vagy szedheti a sátorfáját. Ha mégsem teszi, Roddék elinté­zik. Többen mentek már el innen összetört csontokkal, de gondo­san leforrasztott ólomkoporsó­ban is - ez utóbbiak általában csak a folyóhoz közeli Szent Miklós temetőig jutottak, de a pontosabb úticél nekik már iga­zán mindegy volt. (Folytatjuk)“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents