Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-28-29 / 124. szám

2. oldal Világpolitika 1994. május 28-29., szombat - vasárnap Polémia a műkincseink visszaadásáról A második világháború idején eltűnt műkincsek - köztük a magyar műtárgyak - vissza­szolgáltatásának kérdése nem oldható meg egykönnyen és egyik napról a másikra - írja a Rosszijszkaja Gazeta budapesti tudósítója a műkincsek vissza­szolgáltatására létrehozott munkabizottság budapesti első üléséről beszámolva. A cikk szerzője, Fjodor Luk- janov ennek kapcsán emlékez­tetett rá, hogy a magyar fél sze­rint az oroszországi tárolókban több ezer magyar műkincs van, köztük a híres Hatvány-gyűjte­mény. Az orosz kormány lapja a bizottság orosz társelnökét, Irina Antonovát idézte, aki sze­rint a műkincsek visszaadásá­nak kölcsönösnek kell lennie, és nem egyoldalú követeléseket kell támasztani. Annál is in­kább, mivel ezekkel a kérdé­sekkel eddig még nem foglal­kozott senki. Antonova asszony szerint a magyar, illetve német műkincseknek az egykori Szov­jetunióba vitele elég jól doku­mentált, mivel azokat az or­szágnak okozott hatalmas kár fejében kártérítésként szállítot­ták el. A magyar és német meg­szálló csapatok fosztogatásaira és rablásaira vonatkozó iratok, ha voltak is, mára már nincse­nek meg, illetve parancsba ad­ták korábban azok megsemmi­sítését. Amíg a magyarok adatbank­kal rendelkeznek az eltűnt mű­kincsekről, s hamarosan megje­lenik az eltűnt értékeket számba vevő első kötet, az orosz fél nem rendelkezik ha­sonlóval, noha „feltételezhető, hogy a háború alatt a volt Szov­jetunióból egyedül Magyaror­szágra a katonák képek és iko­nok, illetve értékes porcelán- készletek ezreit szállították. A lap szerint a „visszaadni-e vagy sem” kérdése mellett fel­merült az is, hogy kinek, mit és milyen sorrendben, s egyelőre minderre nincs válasz. Ha már a kölcsönös visszaszolgáltatás felmerült, tekintetbe kell venni azt a kárt, amit a németek és magyar szövetségeseik okoztak az orosz értékekben, a templo­mokban, múzeumokban és könyvtárakban. A lap felveti, hogy a legjobb megoldás a „nullaváltozat” lenne, mint az orosz csapatok kivonása eseté­ben. A műkincsek visszaszolgál­tatásának kérdése alapos és aprólékos kutatást igényel a magyar és orosz irattárakban. A szerző a szakértői tárgyalások első eredményének nevezte, hogy a sárospataki könyvtár régi könyveinek gyűjteményét visszaszállítják Magyaror­szágra, és magyar részről pénz­alapot hoztak létre a Szovjetu­nióból annak idején elszállított műkincsek visszavásárlására. Elfogadta a Bundestag az abortuszt, igaz, csak négy szavazaton múlott Csütörtökön késő estig meg­tartott ülésén a Bundestag mindössze négy szavazatnyi többséggel fogadta el a bonni koalíció pártjainak tervezetét, amelyben megpróbálják újra­szabályozni a terhességmeg­szakítás németországi gyakor­latát. A törvényt az ellenzéki szociáldemokraták uralta Bundesratban, a tartományok képviseletében meg akarják buktatni. A német pártok az alkot­mánybíróság tavalyi döntése után kényszerültek ismét meg­fogalmazni elképzeléseiket a magzatelhajtás gyakorlatáról. A német újraegyesülés után a volt NDK-ban megmaradt az a gyakorlat, hogy a terhesség első három hónapjában min­den további nélkül lehetséges volt a művi beavatkozás, míg Nyugat-Németországban ez csak nyomós egészségi és szociális indokok esetén volt szabad. A tervezett egységes gyakorlatot, amely erősen ha­sonlított az NDK-modellre, az alkotmánybíróság több pont­ban alkotmányellenesnek ta­lálta. A csütörtökön megszava­zott dokumentum értelmében a magzatelhajtás a terhesség első három hónapjában nem büntetendő, ha azt lebeszélő tanácsadás előzte meg. A ta­nácsadást „célorientáltan” kell folytatni, ám mentesnek kell lennie a kényszertől. A szociáldemokraták a nő döntési jogát jobban ki akarják hangsúlyozni, liberálisabb ta­nácsadási gyakorlatot akar­nak, s nem értenek egyet a művi beavatkozás költségei­nek megoszlásával sem. Továbbra is jogszerűnek minősül a magzatelhajtás - előzetes tanácsadás nélkül -, ha a nem kívánt terhességet erőszak előzte meg. Európai Parlament: politikai gondok? Az Európai Unió tizenkét or­szágának választói június 9. és 12. között megválasztják az Eu­rópai Parlament 567 tagját. A testület az egyetlen szabadon választott szerv az Európai Unióban, és mind fontosabb szerepet játszik a kontinens po­litikájának alakításában. Sok jel arra mutat azonban, hogy a választások az egyes or­szágok különleges problémáira is hatással lesznek. Minden tagország meghatározott számú képviselőt küld az Európa Par­lamentbe, Luxemburg hat kül­döttétől Németország 99 kül­döttéig. A megválasztott képvi­selők ingázni fognak az EU brüsszeli központja és a Stras­bourgs parlamenti palota kö­zött. Az EU franciaországi székhelyén olyan kérdésekről fognak szavazni, mint például az Unió kibővítése, vagy az Eu­rópai Bizottság összetétele. A választókat azonban más dol­gok is izgatják az egyes orszá­gokban. Nagy-Britanniában például a választást úgy tekin­tik, mint bizalmi vagy bizalmat­lansági szavazást John Major kormánya mellett, vagy ellene. Görögországban a választást próbatételnek tartják Papandreu szocialista kormányának valódi erejéről. Írországban a válasz­tás megmutatja, népszerű-e még a kormány, miközben az országban a munkanélküliek aránya 16 százalék. A németor­szági szavazókat is aggasztja a munkanélküliek magas száma és az újraegyesítésből fakadó terhek nagysága. Belgiumban a kampány szintén megmutatja majd, mekkora a hatalma a bal­közép koalíciónak. A tizenkét tagállam szavazói mindennek ellenére olyan testü­letet választanak, amelynek mind komolyabb szava lesz az új Európa körvonalainak kiala­kításában. A parlament már megkezdte izmainak megfeszí­tését. Az év elején például azzal fenyegetett, hogy megakadá­lyozza Svédország, Norvégia, Finnország és Ausztria felvéte­lét, ha bizonyos követeléseket nem teljesítenek. S nemsokára újabb csatára készül a parla­ment, amikor arról lesz szó, ki­ket küldjenek az Európai Bi­zottságba, az Unió legfonto­sabb szervébe januárban. A par­lamentnek joga van visszautasí­tani az egyes jelölteket, sőt az egész bizottságot is. Most - mint a Reuter brit hírügynökség írja - arra készülnek, hogy a bi­zottsági tagokat kinevezésük előtt ugyanúgy meghallgassák, mint ahogyan az amerikai kongresszus teszi. Ágoston kérése Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Kö­zösségének elnöke csütörtökön levélben kért felvilágosítást Je­szenszky Géza külügyminiszter­től azzal kapcsolatban, hogy Vincze András, a belgrádi ma­gyar nagykövetség ügyvivője javasolta magyar szakértők részvételét a jugoszláv kisebb­ségi törvény előkészítésében. Ágoston András felhívta Je­szenszky Géza figyelmét arra, hogy Savovic Margit kisebb­ségi miniszter már korábban közölte, hogy a vajdasági ma­gyarság autonómiatörekvései nem szerepelnek majd a tör­vényben. „Mivel magyar rész­ről ezt a tényt eddig senki sem tette szóvá, felmerül a kérdés, mi lehet a politikai eredménye egy ilyen szakmai eszmecseré­nek” - tette fel a kérdést levelé­ben a VMDK elnöke, aki hang­súlyozta, hogy nem kíván szemrehányást tenni, de „ve­szélyt érez”. Elnökválasztás Kolumbiában Ebben az évben kijut a válasz­tásokból a kolumbiaiaknak. Négy alkalommal járultak, il­letve járulnak az urnákhoz: márciusban a parlament tagja­ira szavaztak, s e hét végén a köztársaság új elnökét választ­ják meg. Mivel várhatóan egyik jelölt sem kap abszolút többsé­get, június 19-én második for­duló lesz. Októberben pedig helyhatósági választásokat tar­tanak a dél-amerikai országban. A törvényhozás márciusi megújítása a kétpólusú politikai rendszer erősödését hozta, mi­vel a tucatnyi résztvevő tömö­rülés közül a jelenleg kormá­nyon lévő Liberális Párt és az ellenzéki Konzervatív Párt sze­rezte meg a szenátusi és képvi­selőházi helyek túlnyomó több­ségét. Annak ellenére azonban, hogy a parlamenti párharcból a liberálisok kerültek ki számot- tévő előnnyel, a mostani elnök- választási küzdelem az utolsó pillanatig nyitott maradt. Annyi bizonyos csupán, hogy a két nagy politikai erő je­löltjei között dől el a négy évre szóló államfői megbízatás sorsa. A liberális Ernesto Sam­per 44 éves kora ellenére már hosszú és változatos pályafutást tudhat maga mögött. A közgaz- dászi és jogi végzettségű politi­kus volt diplomata, újságíró, és több könyve jelent meg országa szociális problémáiról. Samper 1990-ben pártján be­lül alulmaradt az elnökjelöltsé­gért folytatott versengésben Cesar Gaviria jelenlegi állam­fővel szemben. Gaviria kormá­nyában miniszteri tisztséget is vállalt, de eltávolodott az elnök gazdaságpolitikájától, a mo­dernizálás megvalósításában a fokozatosság, a társadalomra nehezedő terhek csökkentésé­nek elvét képviseli. Keletieket hívnak meg az EU-csúcsra Németország és Franciaország javasolja, hogy az EU-tagságra törekvő kelet-közép-európai országok vezetőit évente egyszer hívják meg az Európai Unió csúcstalálkozóira. „Közösen java­soljuk: a csatlakozni szándékozó országok állam- és kormány­főit évente egyszer hívják meg az Európai Tanács ülésére, hogy a Tizenkettekkel, majd a Tizenhatokkal közös érdekű kérdése­ket vitassanak meg, s ily módon elmélyítsük együttműködé­sünket” - írta Helmut Kohl német kancellár és Francois Mitter­rand francia államfő a Le Monde pénteki kiadása számára ké­szült közös cikkben. A Bonnban elérhető cikkrészlet szerint a két politikus megállapította azt is, hogy ezeknek az országok­nak a csatlakozása „hosszú és nehéz” lesz, „annál fontosabb, hogy már ma biztosítsuk őket: szívesen látottak az Európai Unióban”. A kezdeményezés - mutatnak rá megfigyelők - Kohl kancellártól indult ki, aki már többször felvetette, hogy az Európai Unió évente általában kétszer sorra kerülő csúcstalál­kozóit toldják meg egy nappal, s hívják meg a kelet-közép-eu­rópai vezetőket. Feloldja a fegyverembargót Nagy-Britannia Nagy-Britannia megszünteti az Izraellel szembeni fegyverem­bargót - jelentette be a brit parlament alsóházában a külügymi­niszter. Douglas Hurd a döntést a közel-keleti békefolyamat kedvező fejleményeivel, mindenekelőtt az izraeli hadsereg gá­zai és jerikói kivonulásával indokolta. Nagy-Britannia 1982-ben rendelt el fegyverembargót a zsidó állammal szem­ben, tiltakozásul az ellen, hogy Izrael lerohanta Libanon déli ré­szét. London az embargó feloldását akkor a teljes libanoni ki­vonuláshoz kötötte. Hurd parlamenti beszédében egyúttal beje­lentette, hogy Nagy-Britannia kész felülvizsgálni az Európai Unió (EU) Szíriával szembeni fegyverkereskedelmi tilalmát. Az EU 1986-ban rendelt el fegyverembargót Szíriával szem­ben, mondván: a damaszkuszi kormány támogatja a nemzetközi terrorizmust. / Rakétarobbanás rázta meg Adent Hatalmas robbanás rázta meg csütörtök este a dél-jemeni Adent. Helyi lakosok közlése szerint észak-jemeni rakéta csa­pódott a kikötővárosba. A rakétatámadás részletei nem ismer­tek, s annak tényét egyelőre nem erősítették meg hivatalosan. A DPA szerint péntekre virradó éjszaka újabb robbanások is tör­téntek a városban. Közben folytatódtak a diplomáciai erőfeszí­tések a válság leküzdése érdekében. Az ENSZ főtitkára üdvö­zölte az Arab Liga tagországainak bekapcsolódását a békéltető folyamatba. Az Arab Liga főtitkára csütörtökön tájékoztatta erőfeszítéseikről a világszervezet vezető tisztségviselőjét. Kaukázusi túszdráma: pénteken is tartott A péntek hajnali tárgyalások eredményeként újabb négy túszt engedtek szabadon azok a terroristák, akik az észak-kaukázusi Minyeralnije Vodi mellett csütörtökön túszul ejtették egy busz utasait. A hatóságok négymillió dollárt már átadtak a követelt tízből, azonban a bűnözők követelik a maradék hatmilliót is. Az orosz rádió reggeli jelentése szerint a bezárt autóbuszban még tizennégy túsz maradt. A szabadon engedett foglyok elmondása szerint a terroristák felváltva aludtak az éjszaka, de ketten min­dig ellenőrizték, hogy senki se közelíthesse meg a járművet, és csak rádión keresztül hajlandók tárgyalni. A pénz mellett to­vábbra is követelik a pilóta nélküli helikoptert. Mivel a min­denre elszánt bűnözőknél rádió mellett tévé is van, a tárgyalást folytató belügyi illetékesek minden információt megtagadnak az újságíróktól, hogy ezzel se adjanak tájékoztatást a tettesek­nek. Az orosz hivatalos hírügynökség jelentéséből annyi derült ki reggel, hogy a bűnözők megengedték, hogy élelmet és vizet vigyenek a túszoknak. Jelcin a kémelhárítás erősítésére szólított Borisz Jelcin elnök az orosz kémelhárítás erősítésére szólított fel csütörtökön, hangsúlyozva, hogy az országnak hatékony tit­kosszolgálatra van szüksége. Ennek kapcsán új szemléletmódot sürgetett az állam biztonságának szavatolása érdekében. Az ál­lamfő ugyanakkor jelezte, hogy nem készül a tavalyihoz ha­sonló, nagyszabású átszervezésekre a Szövetségi Kémelhárító Szolgálatnál. Közölte viszont, hogy a tavaly megszüntetett Biz­tonsági Minisztérium egyes egységeit újból létre kell hozni. Jelcin a szervezet vezetőinek kétnapos tanácskozásán mondott beszédében hangsúlyozta, hogy vannak a világban olyan erők, amelyek meg akarják gyengíteni Oroszországot. Ennek elkerü­lése érdekében feltétlenül szükséges a megfelelő óvatosság, előretekintés. Szolzsenyicin 20 év után orosz földön Húsz év után hazatért Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin, aki vette magának a bátorságot, hogy már a hetvenes években kimondja: Oroszország számára a pusztulást jelenti a bolse­vikok uralma. Az igazság kimondását, vagy ahogy akkor hív­ták, a „másként gondolkodást” nem tudta megbocsátani a képmutató Brezsnyev-rendszer, amely megrettent a Szolzse­nyicin által elé tárt tükörképétől, és összetörte a tükröt: az írót kitagadták, majd kitoloncolták az országból. Műveit megpró­bálta agyonhallgatni a moszkvai vezetés - mindhiába. Az emberek ugyanis titokban olvasták a csupa fül, csupa szem KGB által szigorúan el­lenőrzött munkahelyi sokszo­rosítókon készült Ivan Gye- nyiszovics egy napját. Hallgat­ták a Gulag-szigetcsoportról szóló Szabadság rádió szemel­vényeit a Nyugaton megjelent Szolzsenyicin-művekből, ame­lyekben az író emléket állított a sztálinizmus áldozatává vált millióknak, és pálcát tört az embertelen rendszer felett, amely őt is megpróbálta meg­törni. A háborút megjárt fiatal tiszt Szolzsenyicin, aki már ak­kor sem volt hajlandó hazudni, nyolc évet húzott le a gyilkos éghajlatú távol-keleti Maga- danban, a sztálini munkatábo­rok, a Gulag fővárosában. Az Egyesült Államokból hazaté­rőben először Magadanban ért földet az írót és családját szál­lító repülőgép. A itteni élmé­nyek alapján született az Ivan Gyenyiszovics egy napja, s egy életre elkísérte az írót a megrázó élmény, amely vé­gigvonul a most 75 éves Szol­zsenyicin művein, a Gu- lag-szigetcsoporton és az ame­rikai Vermont állambeli ca- vendishbeli száműzetésében írt monumentális Vörös ke­rékben. Az 1970-ben kapott No- bel-díj után a Gulag-sziget- csoport volt az utolsó csepp a pohárban, és a Brezs­nyev-rendszer 1974 februáijá- ban száműzte az írót. Két év európai tartózkodás után a vi­lág szabad felében már híressé vált Szolzsenyicin az Egyesült Államok csendes vidéki álla­mában, Vermontban, a másfélezres Cavendish váro­sában telepedett le feleségével, Natalja Dmitrijevnával és két fiával, Ignattal és Sztyeánnal, akik már Amerikában nevel­kedtek és nőttek fel. Szolzsenyicin meglehetősen zárkózott életmódot folytatott. Jóformán ki sem mozdult Ca- vendishből, s angolul sem ta­nult meg. Zord nyilatkozatokat tett a parancsuralmi rendszer­ről, de ostorozta a nyugati kul­túra és erkölcs hanyatlását is. Oroszországba hazatérve Szolzsenyicin először is körül akar nézni, hogy felmérje: mi változott, hol tart az ország. Troice-Likovóban készülő ott­honába tér meg. Szolzsenyicin visszatérése óriási esemény Oroszország­ban és az oroszoknak. Sokan hisznek abban, hogy az igaz­ságkereső, a nemzet lelkiisme­retének is nevezett író puszta jelenlétével is hozzájárul az orosz újjászületéshez. EGY UJ HIRDETÉSI LEHETŐSÉG: A NAP című Heves megyei napilapot a megye 10.000 háztartásában olvassák! KRITIKUS, HITELES, OLVASMÁNYOS, INFORMATÍV napilap. Hirdetésfelvétel, információ: 3300 Eger, Trinitárius u. 2. Tel: 36/ 313-522, 313-599 Fax: 36/312-899 NAP .és minden világos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents