Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-27 / 123. szám
1994. május 27., péntek Szécsény Es Környéke 5. oldal RÖVIDEN Nagylóc. A községben igen magas azoknak a munka- nélkülieknek a száma, akik jövedelempótló kiegészítésből kénytelenek megélni. Jelenleg százötven ilyen személyt tartanak nyilván. Az önkormányzat a munkaügyi központtal tíz közhasznú munkás foglalkoztatására kötött szerződést. Feladatuk az utak, parkok, a felszíni vizeket elvezető árkok karbantartása. Piliny. A község munkaképes lakosságának harminc százaléka munkanélküli. Közülük többen már csak a jövedelempótló támogatást kapják. Ez igen komoly anyagi megterhelést jelent az önkormányzatnak. A polgármesteri hivatal már a következő tanévre megvásárolta az általános iskolások számára a füzeteket, amelyet az önkormányzat ingyen biztosít. A könyvek vásárlásának támogatásáról később döntenek. Endrefalva. Az önkormányzat pályázatot írt ki az általános iskolai igazgatói állás betöltésére. Az intézetet egy éve Antalné Varga Katalin megbízott igazgató vezeti. A kiírásra három pályázat érkezett. A tantestület és az iskolaszék a pályázatokat elbírálta. Ennek birtokában döntenek az önkormányzatok. Az igazgató kinevezéséhez az endrefalvai, szécsényfelfalui és pilinyi önkormányzatok közül legalább két testületnek ugyanazt a személyt kell támogatni. Ugyanis Szécsényfel- faluban és Pilinyben az endrefalvai iskola tagintézménye működik. Az oldalt szerkesztette Bobál Gyula Szombati lapszámunkban Salgótarján és környéke A munkát hobbinak tekinti a kitüntetett szécsényi tanár Az agrárgazdaság fejlesztésében végzett kimagasló tevékenységükért az idén tizenketten vehették át a földművelésügyi minisztertől az Újhelyi Imre-díjat. Közöttük volt dr. Racskó Pál, a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskola tanára, országos vezető szaktanácsadó. Racskó Pál két évtizede dolgozik Szécsény- ben. Alkotó munkásságáról, pedagógiai elkötelezettségéről nagyon keveset tudnak még szűkebb hazájában is.-Az indíttatás, elhivatottság a családban gyökerezik. Nagyapám középparaszti réteghez tartozott, aki 26 holdon gazdálkodott, amit aztán édesapám Dr. Racskó Pál szakmai könyveket is ír folytatott. így kerültem én is közel a mezőgazdasági termeléshez. Ott „fertőződtem” meg. Gimnáziumi érettségi után az Agrártudományi Egyetemen végeztem Gödöllőn. A pályámat a Monori Állami Gazdaságban kezdtem. Mindig is érdekelt az oktatás. Már a gazdaságban szakmunkás tanfolyamot vezettem. Aztán a ceglédi technikumba kerültem, ahol voltam kollégium-vezető és igazgatóhelyettes. A szaktárca kérésére 1973-ban Szécsénybe jöttem, az akkor átalakulóban lévő iskola igazgatását bízták rám. Nyolc évvel később országos szakfelügyelőnek neveztek ki, majd vezető szakfelügyelő lettem. Az átszervezés óta szaktanácsadó vagyok.- Ön igen sokat publikál.- Különböző szaklapokban, folyóiratokban rendszeresen jelennek meg írásaim. Mindazt a sok ismeretet, tapasztalatot, ami felhalmozódott bennem, szeretném másokkal is megosztani. Meggyőződésem, hogy a szaktanácsadói munkát is az alkotás jellemzi ...- Mint vezetőhöz tizenkét szaktanácsadó tartozik. A célunk, hogy különböző kiadványokkal segítsük az iskolák munkáját. Feladatbankot hoztunk létre. Ezzel is segítjük a szakmai versenyeket, érettségi, képesítő írásbeli vizsgákra a tételek összeállítását.-A szakma elismert embere. Ezt nem csak a kitüntetés, az országos vezetői szak- tanácsadás fémjelzi. Gyakran kérik fel igen komoly feladatra.-Nagyon sok szakkönyvet lektoráltam. Előadásokat tartok az agrártanárképző intézetben. Ugyanott tagja vagyok az állami vizsgabizottságnak. Különböző szakelőadásokat tartok. Országos versenyeken zsűritagként veszek részt.- A megyében, de még Szé- csényben is nagyon kevesen tudják önről, hogy könyveket ír...-Eddig két tankönyvem és két módszertani kötetem jelent meg, valamint A prémesállatok tenyésztése, méhészeti, halászati alapismeretek című könyvem.- Most min dolgozik?- Az Anatómia, élettan és általános állattenyésztés című könyvemen.- Igen sokirányú a munkája. Hogyan bírja mindezt?- A dolog roppant egyszerű: a munkám a hobbim. Szenográdi Ferenc Őshonos magyar szürke szarvasmarhát telepítettek a nógrádszakáli dombok közé Új színfolttal gazdagodott a hegyvidéki szarvasmarha-tenyészet. Bagoly László neves állattenyésztő, marhakereskedő, aki egyben a Nógrádsza- kál - Ludányhalászi térségében alakult kft. vezetője, úgy határozott még az elmúlt esztendőben, hogy a térség szelíd dombjaira betelepíti az alföldi magyar szürke nagy szarvú őshonos szarvasmarhát. Ez a fajta jószág errefelé ritkaság számba megy. Legfeljebb a régi uradalmakban fordult elő néhány, de azok sem voltak tiszta vérnek. Nógrádszakálban a Kápolnahegy tövében kerítettek be részükre néhány hektár jó szénát termő területet. A szürke marhák mellé még két mérges tekintetű bivalyt is vásároltak. A tapasztalat az, hogy jól érzik magukat az elkerített részen. Ez év tavaszára az egyik szürke tehén meghozta az örömöt is. Hereford bikával lépett frigyre és ma már egészséges borjúcskával szaporodott a sza- káli szarvasmarha-telep. Ami még érdekessége a kis farmnak, hogy a bivalyok is aggódó gonddal vigyáznak a borjúra. Évadnyitó horgászverseny a káprásaljai Sódertavon Harmincnégy horgász indult a közelmúltban a Petőfi Horgászegyesület évadnyitó versenyén Káprásalján, a Sódertó partján. Logstadler Sándor versenybíró adta meg a rajtjelet és pontosan tizenkét órakor szólalt meg a lefúvó kürt. Az ünnepélyes eredményhirdetés során dr. Serfőző András, az egyesület vezetője, országgyűlési képviselőjelölt (MSZP) közölte a legjobbak nevét. A verseny első helyezettje: Vomberg Tímea lett 3,5 kg hallal. Második: Mikita János 3,24 kg, harmadik: Gresina Imre 2,94 kg hallal. Jól szerepeltek a fiatalok is, akik között olyan nagy reményű horgászkiválóságok voltak, mint Bírta Krisztián és Pásztor Csaba többszörös ifjúsági horgászbajnokok. Sok kis hal is sokra megy ... Fotó: Szenográdi Tamás Alacsony a hiteligény Napjainkban egyre jobban felerősödik a vállalkozók panasza: nem tudnak érvényesülni, tőkeszegények, a bank nem nyújt számukra kedvező hitelt. Bakos László, az IPOSZ szécsényi szervezetének elnöke ezt mondja: — Helytálló a panasz. A magyar törvények nem vállalkozásbarátként születtek. A kormány sem támogatja jelentőségének megfelelően a vállalkozókat. Miként vélekedik erről Fere ncz Tibor, az OTP szécsényi fiókja hitelcsoportjának vezetője: - A bank megfelelő fedezet birtokában hitelt tud nyújtani a vállalkozóknak. A két vélemény közötti különbséget vizsgálva tekintettünk be az OTP szécsényi fiókjának hitelnyújtásába abból a szempontból, hogyan támogatja a bank a vállalkozókat. A hitelnyújtás kettős érdeket szolgál. Érdeke a hiteligénylőnek, hogy pénzt kapjon, érdeke a banknak is, hogy hitelt nyújtson, mert ennek kamata és kezelési költsége hozza meg számára a hasznot. A szécsényi OTP fiókja tehát készen áll a hitelnyújtásra jelentős pénzösz- szeg erejéig. Hol az ellentmondás? A bank hatóköre a volt szécsényi járás, leszámítva a Ka- rancs völgyét. Ágner Margit, a fiók igazgatójának helyettese mutatta be, hogy a hitelcsoport - vezetőjüket leszámítva - négy személyből áll. Az általuk nyilvántartott folyó évi hitel- igénylés 5 millió forint. Az igények százezer forintos tételekből állnak. A banki szakemberek megfogalmazták: a banknak nem kedvező ez az alacsony, körülbelül 350 vállalkozó hiteligénye. Huszonhárom millió forint a vállalkozóknál Keressük hol az ellentmondás az ipartestület elnöke és a bank megnyilvánulása között? A valóság megközelítéséhez Szécsény és térsége sajátos helyzetének felmérésére - közel sem a pontosság igényével - van szükség. Ez a térség szerény iparral, kedvezőtlen adottságú mezőgazdasággal rendelkezik. A rendszerváltás során megtépázódott ipara is, mező- gazdasága is. A megyének legnagyobb munkanélküli serege ebben a térségben jött létre. Az átalakulást követően csupán néhány tőkeerős, régi iparos maradt meg, akikhez csak kisebb számban nőttek fel hasonló erőt képviselő vállalkozók. De ezek helyzete viszonylag stabil, annak ellenére, hogy a munkavállalók számát ők is csökkentették. Az új, kisebb vállalkozók száma emelkedett meg és kerültek kapcsolatba a bankkal mint hiteligénylők. Az új vállalkozó réteget a térségben kialakult nagy munkanélküliség teremtette meg. Sokan közülük kisebb vállalkozásba kezdtek: üzleti, kisiparosi, mezőgazdálkodói és egyéb, a lakosság ellátásával kapcsolatos szolgáltatással. Egyre 1,5 a fedezet Ez magyarázza, hogy nincs magas hiteligényük. Ha rendelkeznek is a hitel felvételéhez szükséges fedezettel, nem rendelkeznek a gazdálkodáshoz szükséges tudással. Nem ismerik ki magukat a piac szigorú törvényeiben. Nincs megfelelő adótörvény-ismeretük. Hiányos az üzleti kapcsolatuk és így tovább. Helyzetük - az IPOSZ véleménye szerint is - annyira labilis, hogy ha egyetlen megrendelőjük elmarad a megrendelt munka megfizetésével, tönkre mennek. Ez magyarázza, hogy a kisvállalkozóknak hetven százaléka évről évre csődöt mond. Ebben a helyzetben kell az OTP szécsényi fiókjának minden ellenkező vélemény ellenére, vállalkozóbarátnak maradni. Ezt a kapcsolatot a banki törvények határozzák meg. Ez azt jelenti egyebek között, ha a vállalkozó egymillió forint hitelre tart igényt, akkor arra legalább 1,5 millió forint fedezet szükségeltetik. És ha van fedezet, akkor van hitel is. A banknak tehát az az érdeke, hogy minden vállalkozó sikeres legyen. Csakhogy ehhez felkészült iparosokra is szükség van. Ehhez járul a bank szakembereivel a vállalkozó segítségére, amikor a hitelnyújtást megelőzően környezettanulmányt végez, a hitelfelvételhez szakmai eligazítást nyújt a banki előírásoknak megfelelően. Hatásosabb érdekképviselet De a vállalkozók és a bank közötti kapcsolat erősítése érdekében az lenne kívánatos, hogy a vállalkozók érdekképviselete nagyobb hatású, minden területet érintő tájékoztatást nyújtson azoknak, akik a vállalkozás útjára lépnek. Mert igaz, nehéz utat kell megjárnia annak, aki hitelt igényel, de ha ismerik ennek törvényes útját, könnyebben eligazodnak benne. Az iparosok szécsényi elnökének abban van igaza, hogy a vállalkozói szférát érintő törvények lehetnének kedvezőbbek a vállalkozók számára. De ezt azokon kérjék számon, akik a törvényeket meghozták. »
