Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-24 / 120. szám

6. oldal Ovasóktól - Olvasóknak 1994. május 24., kedd Pf. 96 - A Hírlap postájából A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltételnül ért egyet. Valóban a nyugdíjasok érdekében cselekszenek? A nyugdíjasok érdekében cse­lekszenek című, a lap május 12-i számában megjelent cik­kük elolvasása után két kérdés merült fel bennem, s megjegy­zem, azokban is, akik biztattak, hogy írjam meg az alábbi meg­jegyzéseimet. Ok is bányászok. A Nógrád megyei érdekvé­delmi szervezet az 1993-as évet sikeresnek, sőt eredményesnek tünteti fel. Mi, a közel tízezer nyugdíjas bányász, Molnár Tibor siker esztendejeként tartjuk számon, aki kemény küzdelem után vívta ki az elmaradt szénjáran­dóságot, amely nem kis összeg volt. Első megjegyzésem: Molnár Tibornak a Nógrádi Szénbá­nyák vezetői mellett a szak- szervezeti bizottsággal is meg kellett küzdenie a jogos kérés megítélésében. Önkéntelenül vetődik fel, hogy ekkor hol volt az érdekvédelmi szervezet? Másodszor: a nemes célzatú Bányász Alapítvány gondolatát is ellentmondásossá tették. Többen vetették fel: így akarnak gyűjteni Molnár Ti­bornak? Noha nem kis összegű költ­séggel járt az eredményes in­tézkedés. Az alapítvány célja: ha cse­kély összeggel, de segítség- nyújtás a rászorultaknak. Ami Molnár Tibor telefon- számláit és egyéb kiadásait il­leti, még nem késő, hogy a nyugdíjas-szakszervezet veze­tői ezt is elrendezzék, és leg­alább utólag megköszönjék a fáradozásait. Mi, akik bíztunk Molnár Ti­bor intézkedéseiben, köszöne­tét mondunk fáradozásáért. Jó egészséget kívánunk neki nyugdíjas életében! J. F. nyugdíjas bányász Boldogtalan vagyok A napokban zajlottak nálunk a Balassi Bálint halálának 400 éves évfordulója alkalmából rendezett emlékezések, kiállítá­sok. Júniusban készülünk a ne­ves író-kapitány életének em­lékhelyeit végigjárandó túrára, s úgy vélem, a következőkben bemutatandó történettel még kiegészithetjülc a méltó, ra­gaszkodó megemlékezéseket. Helyi lapunk, a Munka 1925. szeptember 5-i számában az egyik 20 éves matuirandus diák, az itteni gimnáziumban tanult Fekete Alfréd gyönyörű szép, korhű szövegű, remek nyelvezetű kis elbeszélését kö­zölte, Boldogtalan vagyok címmel. A Nógrádi Történeti Mú­zeum által évről évre kiírt Nagy Iván helytörténeti pályázaton 1992-ben, részletesen kimun­kált írásomban ismertettem a fiatal költő életútját, későbbi sorsát, sokat idéztem írásaiból, köztük az említett elbeszélést. Most úgy vélem, a Balassi Bálintra emlékezés során nem lehet érdektelen, hogy hetven évvel ezelőtt, egy fiatal tehet­séges költő-író, fellelkesülve a nemes vitéz tettein, életén, tol­lat ragadott, s remek elbeszé­léssel áldozott szeretve tisztelt példaképének. Az alkalomtól függetlenül is, nagyon szívesen látnám a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain ezt az irodalom- és helytörténetileg is aktuális írást, bizton remélve, sokaknak gyö­nyörűségére lenne. Vertich József Másik Mocsáry írt 1826-ban a diósjenői taviszigetről Sajnálatos hiba csúszott a Végh József diósjenői helytörténész tevékenységéről szóló, ,,F. Z.” “■által készített interjúba, mely a Nógrád Megyei Hírlap május 17-i számában jelent meg. Eszerint - idézem „A Mo- (csáry Lajos-féle, 1826-ban kia­dott monográfia említi, hogy a diósjenői tavon volt egy úszó­sziget...” A tévedés abban rejlik, hogy az 1826-ban kiadott Nógrád megyéről szóló monográfiát nem Mocsáry Lajos, a dualiz­ed MÁTRAVEREBÉLYI ÓVODÁSOK. A gyerekek, (bal­ról) Fogarasi Izabella, Adámcsik Enikő', Varga Bianka, Verebélyi Nóra, Molnár Nikolett, Gáspár Tibor és Sebő Judit, színes papírból készítenek maguknak játékokat CSige Istvánné Óvónő segítségével. Fotó: Kun Király József mus korának kiemelkedő poli­tikusa, hanem egy másik Mo­csáry, az 1757-ben született és 1832-ben Lapujtőn elhunyt Mocsáry Antal írta Nemes Nóg­rád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Es- mertetése címmel. Bocsári Mocsáry Antal ma is a karancslapujtői temetőben alussza örök álmát. Megérdemli, hogy erre ezút­tal is felhívjuk a figyelmet. Dr. Bozó Gyula Salgótarján Nem érdekli az utast, ki ül a volán mellett Mindaddig!... Amíg!... Vá­lasztások idején, a bűnös múlt emlegetését úgy lehet elke­rülni, hogy a hiteltelen múltú személyek ne induljanak a vá­lasztásokon. Főleg ne minisz­terelnöki vágyakkal! Horn Gyula úr múltja és mai célja sérti az általa kiszolgált diktatúra ártatlan elítéltjeit! Az ártatlanul tönkretett életű zsi­dók és balosok a tiltakozás mel­lett félreállították, sőt kivégez­ték tönkretevőiket, s még ma is jogot formálnak felderítésükre, elítélésükre. Na persze, más a mérce on­nan nézve. Horn úrék ’89 táján önként szálltak ki a volán mö­gül, leadva a lejárt vezetői jo­gosítványt, amelyet a Kremlben állítottak ki számukra, a nép til­takozása közepette. Horn úr ma azzal igyekszik szépíteni a múltját, hogy ők vágták át azt a vasfüggönyt, Moszkva engedélyével, ame­lyet ők raktak le Moszkva utasí­tására! A tömegesen érkező kelet­németek előtt, akik kis „varga­betűvel”, Csehszlovákián és Magyarországon át igyekeztek Nyugat-Németországba disszi­dálni! Nem bátrak voltak ők. Ha­nem jól tájékozottak! Időben vágták át a drótaka­dályt, kivédve a forradalmi lég­körű gátszakadást. Részismere­tek hiányában sokan, köztük én is, felnéztünk rájuk! Ma már tudom, hogy a nagy- politika sakktábláján ez az egyik kényszerű, de fontos lé­pés volt csupán. A későbbi lé­pések megalapozásaként! Most akarják ezeket a lépéseket meg­tenni! De vajon merre?! Végső fokon, ha tiszta köz­érdek, és nem párt- és haszon­elvű, önző érdekcsoportok ügyeit képviselnék - újra és újra! -, akkor sokakat nem ér­dekelne, hogy a szinte lottózva beikszeltek közül ki, milyen közép- és felső szintű állást fog majd betölteni, pártcímkétől függetlenül. Máris rossz pont minden pártra nézve, hogy nincs mö­göttük tagság és tagdíj! S így - bevallottan - 1,5 milliárd forint ment el arra, hogy színes plaká­tokról mosolyogjanak le ránk. S további 1,1 milliárd forint jut a pártkasszába a szavazatok ará­nyában. Mit várhat a leragadt polgár az új-régi vezetéstől, a javak e megkérdőjelezhető el­osztása után? Hóm úr, a saját pártja érde­kében álljon félre, de súghat a politikában. Szűrös Mátyás emberibb, kö­rültekintőbb, tárgyilagosabb és értelmesebb. Ne feledje el a „szocialista” párt, hogy a bu­kott évtizedek is szocializmus­ról, létbiztonságról beszéltek, és diktatórikus államkapitaliz­mus lett belőle! Hitler nemzeti szocialistá­nak, Sztálin nemzetközi szocia­listának nevezte rendszerét! És volt már keresztény- és egyéb csoportosulás, szoc. címkével ellátva, miközben a szociális helyzet alig, vagy keveset ja­vult. Esetleg romlott. A nyomorszinten élők javu­lást várnak! Ha nem lesz, a ma­gyarázkodás ugyanúgy nem ér­dekli majd őket, mint ahogyan nem érdekelte a koalíció ma­gyarázkodása sem. Mert nem érdekli, nem ismeri a hazai és nemzetközi politika harcainak részleteit, azoknak a társadalom mindennapjaira gyakorolt hatá­sait. Dolgozni és élni akarnak. Élni, az egyszer élhető életet! Ideje lenne hát a nemzetközi békepolitikát halálkomolyan venni! És a milliárdokat, a bé­kére, a jólétre fordítani! Alig hallani a legfontosab­bak egyikéről! Meddig lesz még alkalmas az emberi élet fenntartására, az egyre szeny- nyezettebb levegőjű, ivóvízü, termőtalajú GLÓBUSZ!? S az ózonpajzshiányos légkörünk?! S velünk, vagy előttünk pusz­tul-e ki a növény- és az állatvi­lág a tengerek élővilágával együtt?! Jecsmenik Andor Salgótarján BARÁTSÁGKLUBUNK AJÁNLATA Tartson velünk földközi-tengeri hajóútra A Népszava Barátság Klub má­jus 28-án ismét a régi megszo­kott helyen, a Városliget mel­letti Ajtósi Dürer soron rendezi klubestjét. Szeretettel várjuk szórakozni, barátkozni vágyó olvasóinkat. Kulturált körül­mények között vacsorázhatnak, táncolhatnak, és részt vehetnek tombolajátékunkban. A műsorban fellép kedvenc nótaénekesünk, Dömsödi Far­kas Bálint. A belépő és a va­csora 600 forint. Június 19-én hajókirándulást rendezünk a Dunán. Várjuk a szülőket, gyermekeket, nagy­szülőket. Szól a zene Budapest­től Visegrádig és vissza. Lehet napozni, táncolni. A részvételi díj gyermekeknek 300, felnőt­teknek 450 forint. Autóbusz-kirándulást rende­zünk július 2-án a Mecsek- hegységbe az orfűi tavakhoz 1200 forintért, 3-án Szegedre 1100 forintért, 9-én Kőszegre 1200 forintért, 10-én Bajára 1000 forintért, 16-án Zalaka- rosra 1200 forintért, 17-én Pa­lócföldre 1000 forintért. A fenti árakért természetesen ebédet is kapnak utasaink. Van még néhány helyünk a Népszava tengerparti üdülőhá­zaiban, Görögországban. Ké­nyelmes, német gyártmányú au­tóbuszunk minden héten ked­den indul, és a következő héten csütörtökön érke­zik vissza Buda­pestre. A 10 napos túra - utazás, szál­lás - 13 000 fo­rintba kerül. Ven­dégeinket - a ten­gerparttól 100-200 méter tá­volságban, első­osztályú össz­komfortos laká­sokban, kétágyas szobákban he­lyezzük el. A konyhában hűtő- szekrény, gáztűz­hely áll rendelke­zésükre; süthet­nek, főzhetnek. Aki akar, befizet­het félpanzióra a helyi magyar csárdában: a reg­gelire és vacso­rára, Thesszaloni- kibe és a Tasszosz szigetre. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a Népszava Barátság Klubnak bárki tagja lehet, megkapja programfüzetünket, és utazhat, szórakozhat velünk, részt vehet kedvezményes vá­sárlási akcióinkban. Szép park közepén lévő éttermünkben szívesen megrendezzük - ked­vező áron - barátaink lako­dalmi, születésnapi, vagy egyéb összejöveteleit. Klubtagjaink előfizethetnek napi ebédre 113 forintért. Forduljanak bizalommal a szervező irodánkhoz: 1055 Bu­dapest, Fáik Miksa u. 7. sz., tel.: 1327-332. Vidéken élő ol­vasóink levéllel is felkereshet­nek bennünket. Salgótarjánból induló cso­portok: Görög tengerpart, július 19-től, 10 nap, 12 000 Ft, lu­xusbusszal. Földközi-tengeri hajóút, Iz­rael, Jeruzsálem, Ciprus, 10 nap, teljes ellátás: 55 000 Ét. A feqti programokra jelent­kezni lehet: Nógrád megyében a Szakszervezetek Házában, Salgótarján, Fő tér 1. szám alatt, vagy a 06/32 317-244/121 sz. telefonszámon, illetve Boskó Hildánál, Salgótarján, Centrum Áruház, földszinti vi­rágbolt. Telefon: 310-055. La­kástelefon: 315-673. OLVASÓINK KÉRDEZTEK - JOGÁSZUNK VÁLASZOL __ M egjelent a hadigondozásról szóló törvény Lapunk 1994. évi április 7-i számában - az MTI-töl átvett hír­ként - közöltük, hogy az Országgyűlés nagy többséggel elfo­gadta a hadigondozásról szóló törvényjavaslatot, amely szerint hadigondozásra azok a magyar állampolgárok jogosultak, akik katonai szolgálat, kiképzés, légi támadás és hadművelet, vala­mint visszamaradt robbanóanyag felrobbantása során meg­rokkantak, és hogy jogosultak az ellátásra a hasonló körülmé­nyek között elhunytak közvetlen családtagjai is. Már ebben a cikkben hírt adtunk a törvényben meghatározott pénzbeli jut­tatások természetbeni ellátások - és kedvezményekről is. A hír megjelenését követően olvasóink közül többen érdek­lődtek levélben, szóban és tele­fonon is, hogy mikor és hol kapják meg a cikkben is közölt, s őket megillető összegeket, és hogy hol és mikor kell ennek érdekében eljámiok. A levélí­róknak már levélben is vála­szoltunk, és a szóban érdeklő­dőknek is közvetlen felvilágosí­tásokat adtunk, de mert az ügy sokak érdeklődésére tarthat számot, lapunkban is tájékoz­tatjuk az érdekelteket. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a Magyar Közlöny 1994. évi május 6-i 48. szám I. kötetében jelent meg az 1994. évi XLV. törvény a hadigondo­zásról. A törvény az I-VI. fejezetében - az 1-32. paragrafusban és ezek sok bekezdésében - tar­talmazza a hadigondozási jogo­sultság, a hadigondozottak el­látása, a folyósítási szabályok, a hadigondozottak kedvezmé­nyeit, s az egyéb rendelkezé­seket. E cikkben elsősorban a 26. paragrafus (1-9. pontjaiban) ta­lálható eljárási szabályokkal és a 29. paragrafusban meghatá­rozott hatályba lépéssel fog­lalkozom, de megígérem, hogy a jövőben is visszatérek a kér­dések megválaszolására. A hadigondozás iránti igény határidő-korlátozás nélkül, bármikor előteijeszthető. A hadigondozási ügyekben elsőfokon eljáró hadigondo­zási hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes te­lepülési önkormányzat jegy­zője. A jegyző határozatban dönt; al a hadigondozási igényjo­gosultságról, a hadirokkant já­radékosztályba sorolásáról; bI a pénzellátások - bele­értve az egyösszegű térítést és a temetési hozzájárulást is - megállapításáról és összegsze­rűségéről; cl a hadigondozott köz­gyógyellátásra jogosító iga­zolványa és a hadigondozási igazolvány kiadásáról; dl a pénzellátás szünetelteté­séről, megszüntetéséről, vala­mint a jogalap nélkül felvett pénzellátás visszafizetéséről. Az e törvény hatálybalépé­séig, a megállapított hadigon­dozotti minősítések - a jogo­sultságra kiható változás esetét kivéve - érvényben maradnak, azok felülvizsgálatát csak a jogosult kérésére kell elvé­gezni. Igen fontos tudni, hogy a jegyző határozata ellen - az ál­lamigazgatási eljárás általános szabályai szerint - a köztársa­sági megbízotthoz jogorvoslat­tal, annak határozata ellen ke­resettel a bírósághoz lehet for­dulni. A határozatot a bíróság megváltoztathatja. A jegyző az egyösszegű té­rítésre, a hadigondozási jára­dékra és az egyéb pénzellátá­sokra való jogosultságot jog­erősen megállapító, módosító, megszüntető határozatát meg­küldi a nyugdíjfolyósító szervnek, amely intézkedik az egyösszegű térítés, illetve a pénzellátás folyósítása iránt. A hadigondozotti járadékot, valamint a temetési hozzájáru­lást a nyugdíjfolyósító szerv az esedékesség hónapjában a nyugdíjtól elkülönítetten ke­zeli. A járadéknak a nyugdíjjal kapcsolatos értékhatárokra ki­hatása nincs. Tudom, most sokan elhatá­rozzák, hogy indulnak a tele­pülési önkormányzat jegyző­jéhez, de még ne tegyék, mert ez a törvény a kihirdetés nap­ját követő 4. hónap 1.napján lép hatályba! A volt hadiárvák részére a 10. paragrafus alapján megál­lapítható egyösszegű térítés fo­lyósítása pedig 1995. január 1-től esedékes. A törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamat­ban lévő ügyekben is alkal­mazni kell. Javaslom tehát, hogy csak a nyár végén menjenek az illeté­kesek ügyük intézése céljából a helyi jegyzőhöz, mert 1994. szeptembere előtt érdemben semmit sem tehet. Dr. Verebélyi Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents