Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-21-22 / 119. szám

8. oldal Hétvégi Magazin • Pünkösd 1994. május 21-22., szombat - vasárnap A SZENTLÉLEK ELJÖVETELE. A görög szárma­zású El Greco festményét a madridi Pradóban őrzik. Mondókák, rigmusok a múltból A pünkösdölés szokása sok szép népi éneket, mondókát termett. A Dunántúlon volt álta­lános kezdő szövegelem: „ Meghozta az Isten piros pün­kösd napját, mi is meghordoz­zuk király kisasszony kát.” A 18. század egyik ismert magyar írója volt Dugonics András, aki Etelka című regé­nyével beírta nevét az iroda­lomtörténetbe. Említett munká­jában is olvashatunk a mostani ünnephez kapcsolódó, tánc alá való sorokat: „Mi van ma, mi van ma/ Piros pünkösd napja/ Holnap lesz, holnap lesz/ a má­sodik napja./ Andreás, bokrétás feleséges, jó táncos, Jól meg­fogd, jól megfogd/ a lovad kan­tárját,/ ne tipesse, ne tapossa/ a pünkösdi rózsát." Kettős gyökere van ennek az egyházi ünnepnek is ...És különféle nyelveken kezdtek beszélni P ünkösd ünnepének kettős gyökere van; az egyik zsidó, a másik keresztény. A zsidó val­lásban savuot (hetek ünnepe) eredetileg olyan aratási hálaadó ünnep volt, amely egyben le­zárta az egyiptomi szolgaság­ból való szabadulásra emlékező peszah ünnepét. A rabbinikus hagyomány szerint e napon tör­tént meg a sínai-hegyi kinyilat­koztatás, a Tóra s benne a tíz- parancsolat átadása. Az Apostolok cselekedetei szerint az apostolok és a hozzá­juk tartozó első hívők is össze­gyülekeztek e napon Jeruzsá­lemben, egy magánház emeleti helyiségében. Itt következett be a Szentlélek eljöveteleként szá­mon tartott esemény. Heves szélvész töltötte be az egész házat, majd lángnyelvek eresz­kedtek a jelenlevőkre. Ekkor mindnyájan elteltek Szentlé­lekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni. A leírás arra utal, hogy az ősegyház szerint a pünkösd "Piros pünkösd" ünnepéhez li­turgiái és népi hagyományokat, szokásokat és szólásokat egy­aránt jelölő fogalmak is kötőd­nek. Ezek, ha eltérést is mutat­nak valamelyest a különböző vidékeken, alapvetően - hiszen azonos eszmei alapokon kelet­keztek - megegyeznek. Kislexi­konunk ezekből ad ízelítőt. Pünkösd: A húsvét (peszah) utáni ötvenedik nap, görögül pentekosztész; ebből származik maga a magyar "pünkösd" szó is. Eredetileg aratási hálaadó ünnep volt, majd - a zsidóság számára - a Mózes személyé­hez kötődő sínai-hegyi tör­vényhozás, a tízparancsolat adományozásának emléknapja lett. Nevezték a "hetek ünnepé­nek" is, a 7x7 peszah után. A pünkösd kifejezést széle­sebb értelemben a húsvét va­sárnap és pünkösd vasárnap közötti időszakra is szokták használni. Pünkösdi királyság: Régi népszokás, amikor a falu pün­kösd napján különféle erőpró­bák, versenyek során kiválasz­tott "első legénye" királyi pál­cát kap és legénybíróként ural­kodik a következő év pünkösd­jéig. Megválasztása tiszteletére sokfelé mindmáig díszfelvonu­lást, mulatságot, tréfás vetélke­dőket, lóversenyt rendeznek. A pünkösdi királyság fénykorá­ban a legénybíró kocsmaszám­láját hivatala idején a falu fi­zette. Átvitt értelemben a kife­jezés ma is a rövid életű dicső­ségre utal. Pünkösdi rózsa (Paenonia): Másik közkeletű nevén bazsa­rózsa kétszikű virág, a boglár­kafélék (Ranunculaceace) csa­olyan kezdet volt, mint a zsidó nép számára a sínai-hegyi szö­vetségkötés. Ezért is használja föl az ottani Isten-megjelenést kísérő mozzanatokat, a szélvi­hart, amely Isten hatalmának jelképe, és a tüzet, amely a Mindenható jelenlétére utal. A nyelvek adománya azt sejteti, hogy akik elteltek a Szentlélek­kel, elragadtatásba estek, és át- szellemülten dicsőítették Istent. A keresztények ezt az ese­ményt az apostoli kortól kezdve megünnepelték; a húsvéti misz­térium beteljesítőjének tartot­ták. Az Atyától és a Fiútól származó Szentlélek eljövetele a Fiú küldetésének következmé­nye - Ő tudniillik megígérte, hogy távozása után elküldi apostolaihoz a Vigasztalót, aki megerősíti és képessé teszi őket arra, hogy Jézus Krisztusról bátran és hitelesen tanúságot tegyenek. Pünkösd az egyház alapítá­sának emlékünnepe is. Az egy­háznak mintegy bölcsője az a ládjába tartozik. Lágy szárú és fás fajai egyaránt kedveltek. Legáltalánosabb virágzási idő­pontjáról kapta a pünkösdi ró­zsa elnevezést. A piros bazsa­rózsa egyik változata a Me­csekben vadon is előfordul. Pünkösdölés: Leginkább az Alföldön elterjedt népszokás, hogy pünkösd napján a lányok egy-egy ünneplőbe öltözött 4-5 éves kislányt, a pünkösdi ki­rálynőt közrefogva, éne- kelve-táncolva járnak házról házra. Szentlélek: Az Ótestamen­tumban teremtő erőként szere­pel a teremtésnél (Mózes első és második könyve), de lélek­ként is, amelyet Isten erőként nyújt választottjainak (Sámuel első könyve). A Szentlélek ih­terem, ahol Jézus mennybeme­netele után az apostolok és a ta­nítványok, Máriával együtt, összegyülekeztek és állhatato­san imádkoztak. A húsvét utáni 50. nap harmadik órájában itt töltötte el őket a Szentlélek. Ezt követően léptek tüstént a nyil­vánosság elé és nyilatkoztak meg az álmélkodó hallgatóság előtt. Péter, mint az új közösség feje, prédikálni kezdett, tanúsá­got tett Jézus föltámadásáról. Péter tanításának hatására mintegy háromezer ember megkapta a Szentlélek ajándé­kát; megkeresztelkedett, Jézus szolgálatába lépett, és ezzel a tettel létrejött a jeruzsálemi ősegyház. A pünkösdkor született egy­házat a H. századtól kezdve Noé bárkájaként ábrázoltak. Az egyház a hajó, amely az Úr ha­lála révén készült el; kormá­nyosa Krisztus, vitorláit a Szentlélek duzzasztja, főárboca pedig Krisztus keresztje. Gecse Gusztáv leti a prófétákat az isteni kinyi­latkoztatásokra. A keresztény gondolkodásban az Atya és a Fiú mellett a Szentháromság harmadik személye. Az Újtestamentumban ga­lamb alakjában száll alá a ke­resztelésnél Jézusra; ő viszi ki Krisztust a pusztába; halála után a megdicsőülést, később pedig Jézus Krisztus lelkét je­leníti meg. Míg a nyugati egy­házak dogmái szerint az Atyá­tól és a Fiútól származik, a ke­leti egyházak csak az Atyától való eredetet fogadják el. Az Apostolok cselekedeteiben a Szentlélek azért-lett pünkösd­kor az egyházé, hogy ettől kezdve irányítsa a missziós te­vékenységet. Összeállította: Kocsis Tamás A fogadott gyermek A z első pünkösd megren­dítő élményét - a Szent­lélek szélvész-kísérte lee­reszkedését lángnyelvek formájában - a múlt század vége óta számos észak-ame­rikai metodista és baptista gyülekezet szerette volna újra megélni. Úgy vélték, ha őszintén vágyakoznak utána, megtapasztalhatják a Szentlélek jelenlétét, része­sülhetnek keresztségében, amely képessé teszi őket az őskeresztényekhez hasonló áldozatos apostoli életre. Az ebben hívők azt vall­ják, hogy az Istennel való ilyen átszellemült találkozás minden összejövetelen meg­történhet, s meg is történik. A kezdetben szétszórt pünkösdi gyülekezetek 1914-ben egységes szerve­zetbe tömörültek. Főként Amerikában gyakoroltak és gyakorolnak jelentős hatást a vallásos tömegekre, de erős gyökereket eresztettek Európában és kivált a har­madik világ számos orszá­gában. Hazánkban, Evangé­liumi Pünkösdi Közösség néven váltak ismertté. A pünkösdi mozgalom 1967 óta a pittsburghi egye­tem, majd példája nyomán más amerikai egyetemek ka­tolikus hallgatói körében is terjedni kezdett. Fölerősö­dött a meggyőződés, hogy a világszerte tapasztalható szociális és vallási válságok leküzdésének egyetlen módja, ha közösen imád­koznak, böjtölnek és könyö­rögnek a Szentlélek vissza­téréséért. Ezt, az új pünkös­döt a Szentlélek ajándéka­ként, karizmájaként tapasz­talják és élik meg. Az új pünkösd hívei nem szakadtak ki a katolikus egyházból, hanem a katoli­cizmuson belül keresték és harcolták ki helyüket. Cél­juk az egyház megújítása, s ez a törekvésük összhangba került a II. Vatikáni Zsinat programjával. így - a kez­detben tapasztalható ide­genkedés után - befogadott gyermekként polgárjogot nyertek a katolikus egyhá­zon belül, s elnyerték XXIII. János, VI. Pál és II. János Pál pápa támogatását is. Tfokozatosan kilépett a I karizmatikus, pünkösdi mozgalom az egyetemek fa­lai közül. Megjelent a plé­bániákon, a szerzetesi kö­zösségekben, és elterjedt mind az öt kontinensen. Első, 1967-es kongresszu­sukon mintegy százan, az 1974-es másodikon már 35 ezren vettek részt. Magyar- országon is meglevő kis kö­zösségeik az elmélyültebb lelki életet szorgalmazzák és gyakorolják. • -cse­Kislexikon: királynőt közrefogva táncolnak Pünkösdöló' lányok Maconkán az 1930-as években. A gyönyörű népviseletéről híres, egykoron Heves megyei falu Bátonyterenye város településrésze Pünkösd napján a Lélek befejezte a művet Beszélgetés Mocsáry Csabával, három falu plébánosával Tíz éve munkálkodik ezen a tájon, Nógrád megyében. Mocsáry Csaba - Balassagyarmat, Etes után - a múlt év szeptemberében foglalta el jelenlegi szolgálati helyét a litkei parókián. A szom­szédos Ipolytarnóc és Mihálygerge katolikusainak is lelkipász­tora, összesen több mint két és fél ezer emberé. Serény munkál­kodásban teltek a hónapok. Be kellett lakni a hatalmas, barokk épületet, a hozzá tartozó tekintélyes méretű udvarral, kerttel. A bejárati ajtó közelében óriás fenyő áll őrt, előtte pompás pün­kösdi rózsák - bazsarózsák - bontogatják selymes szirmaikat. Látszik, van gazdája a portának.- Hogyan bírta erővel a nagy rendteremtést,- Nem voltam egyedül - vá­laszolja szerényen a plébános. - Sokat dolgoztunk az egyházközséggel azért, hogy már az októberi bérmáláskor méltó körülmények között fo­gadhassuk a váci püspök urat. Aztán az egyik tennivaló kö­vette a másikat, fel kellett újí­tani a plébániát. Segített a pol­gármesteri hivatal is: anyagilag és közmunkások kirendelésé­vel.- Dicséretes ez a kereszté­nyi összefogás. Aligha vélet­len, hiszen ebben az évtized­ben az egyház számára sokat és kedvezően változott a tár­sadalmi közeg.- Kétségtelen, kaptunk lehe­tőségeket, ám nagyobb a kihí­vás is. Ehhez viszont kevesen vagyunk papok. Újra evangeli- zálni kell az embereket. A negyven év megtette a hatását. A növényt is pillanatok alatt le Fontos ez az ünnep lehet kaszálni, de amíg a nö­vény kikel, szárba szökken, az idő. A pusztítás rendbehozatala nem megy egyik napról a má­sikra...A fellendülés, a nagyobb mérvű felénk fordulás egyéb­ként tapasztalható. Különösen a rendszerváltás után éreztem, hogy számosán politikai meg­fontolásból jöttek, de ez a hul­lám elég hamar lecsillapodott, és maradtak a régiek. Most már inkább újra belső hitből, belső felismerésből csatlakoznak az egyházhoz.- Pünkösdöt ünnepeljük. Miként fogalmazná meg rövi­den a lényegét?- Pünkösd vasárnapját az egyház születéseként tartjuk nyilván. Pentekosztesz, az öt­venedik nap. így hívják. Ekkor történt meg a Szentlélek erejé­nek kiáradása, melyet Jézus mennybemenetele alkalmával ígért. Az apostoloknak ez a pünkösdi élménye indítja el az igehirdetést, hogy általa terjed­jen, amit Jézustól, Isten fiától hallottak. Szent Péter apostol háromezer ember előtt beszél. A szemükbe vágja, ti megölté­tek az ártatlant, de feltámadt, ennek mi tanúi voltunk. Ez az első konkrét tanúságtétel az apostolok részéről. Hatására megtértek sokan. Az apostolok most már tanúságtevők és ige­hirdetők egyszerre, tehát új di­menzióba kerültek. Gyávasá­guk elmúlt, most már merik nyíltan hirdetni Jézus Krisztus evangéliumát, amit három éven keresztül tanított nekik. A tüzes nyelv is a bátorságot jelképezi. Pünkösd vasárnapját hangsúlyozta, noha a naptá­runkban - második eszten­deje - a hétfő is piros betűs ünnep...- Áz egyházjog szerint nem az. Amint a húsvét hétfő sem. Amiről beszéltem, az mind a vasárnaphoz kötődik. Nem az egyház kérte, hogy a pünkösd­hétfő pirosbetűs ünnep legyen... A parlament döntött így. Az egyház ugyanakkor fontosnak tartja az ünnepeket. Ritmust alakítanak ki a munkában, az életben, oldják a feszültséget, a közösség erejét fejezik ki.- Az ön életében milyen szerepe van a mostani ünnep­nek?- Vallom, hogy a küzdő egy­ház részei vagyunk, tehát küz­delemnek tartom az egész je­lenlegi helyzetet. Továbbra is a Szentlélek erejét kell kémem, hol vigasztaljon, hol erősítsen, hol alkotásra ösztönözzön. Kí­vánom, hogy a Szentlélek hét ajándékát tudjam a magaménak átérezni, és eszerint cselekedni. Az embert a csodálatos dolgok mellett érik keserűségek, ku­darcok is. Hullámzik a belső lelkűiét, ugyanakkor megvan a tartása, melyet imával és a Szentlélek Úristenhez való fo­hászkodással tudok elérni. Én a pünkösd üzenete által vagyok képes megújulni az élet külön­böző helyzeteiben. Gondolata­imat egy idézettel összegez­ném: „Pünkösd napjáig az apostolok ügyetlenül erőlköd­tek, hogy lemásolják Mesterü­ket, pünkösd napján a Lélek be­fejezte a művet. Rubens néha megfogta az ecsetet egy-egy tanítványa kezében, és habozó vonalaiba öntötte az élet lehele­tét.” Sulyok László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents