Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-21-22 / 119. szám
♦ 4. oldal Salgótarján És Környéke 1994. május 21-22., szombat - vasárnap Megkapják, ami jár nekik Miért titkolják nevüket az igazgató nővérei? -ezzel a címmel jelent meg írás lapunk május 12-1 számában. A szerző a megyei kórház nővéreinek kérdései kapcsán, az intézményvezető főorvos furcsa magatartását tette szóvá. Jelesül azt, hogy információ helyett - amely pedig saját dolgozói tájékoztatását szolgálhatta volna - gúnyoskodó szavakat kapott az újságíró. A szóban forgó cikkre érkezett reagálások közül azt adjuk közre az alábbiakban, amelyeket, ha a szerző a főorvos úr segítő szándéka révén megkapott volna, az ominózus írás létre sem jön. Tisztelt Tuza Katalin! Kórházunkban márciusban és áprilisban már tájékoztató hangzott el a szakszervezet és az intézet vezetése részéről. A kérdés bonyolultsága miatt fontosnak tartom tudatni, hogy február 22-én az EDDSZ Alapszervezeti Tanácsának testületi ülésén - amelyen meghívottként az intézetvezetők is jelen voltak - határozat született arról, hogy március 7-ig állítsák össze és egyeztessék az érdekeltekkel az egészségre ártalmas munkahelyek listáját. Emellett központilag biztosítsák az ehhez járó pótlék fedezetét. Az EDDSZ érdekegyeztetésének eredményeként született meg a 40/1994. Korm. sz. rendelet (márc. 25-én), amely módosította a 113/1992. Korm. sz. rendeletet. Ezt a megállapodást senkinek nincs joga felülbírálni. A kormány garanciát vállalt a pótlékok kifizetésére. Ezek folyósítása a besorolástól és feladatkörtől függ. A rendeletből azonban több olyan munkakör kimaradt, amelyek jogosságát előzőleg nem vitatott senki, az Egészségbiztosítási Alap és az állami költségvetés teherbíró képessége azonban ennek határt szabott. A rendelet az EDDSZ egyetértésével született meg. A pótlékok számfejtése azonban nagy feladatot ró a Tákiszra, ezért a kifizetés elhúzódik, bármennyire szeretnénk is azt gyorsítani. Intézetünkben a közalkalmazotti jogtörvénynek megfelelően történtek meg az átsorolások, és a Kollektív Szerződésben rögzített, egészségre ártalmas munkahelyeknek megjelölése alapján a pótlékok kifizetése ez év január 1-jétől megtörtént. A 40/1990. Korm. sz. rendelet hatályba lépése után (április 1-től), a pótlékok kifizetése intézetünkben a következőképpen történik: 1Azok a dolgozók, akik január 1-jétől a K. Sz. alapján és április 1-jétől a 40. sz. rendelet szerint is jogosultak a pótlékra, idén január 1-jétől már megkapták, és jelenleg is folyamatosan kapják a pótlékot. 2. : Azok, akik a K. Sz. alapján január 1-jétől kapták a pótlékot, a rendelet szerint azonban nem jogosultak rá, április 1-jétől nem kapják a pótlékot. 3. : Azok, akik a K. Sz. alapján nem kaptak pótlékot, de a rendelet szerint jogosultak erre, idén január 1-jétől visszamenőleg, megkapják. A pótlékot a májusi bérrel, június 5-én fizetik ki. Dolgozóink kérdéseikkel a szakszervezeti bizottság elnökéhez és az intézet vezetőjéhez fordulhatnak. Azon vagyunk, hogy a dolgozók tájékoztatása korrekt legyen. Dr. Sándor Margit az EDDSZ Salgótarjáni Alapszervezet szakszervezeti elnöke Kistérségi szövetség A sóshartyáni polgármesteri hivatalban öt település - Sós- hartyán, Kishartyán, Ságűjfalu, Nógrádmegyer és Magyargéc - képviselő-testülete nevében a polgármesterek együttműködési megállapodást írtak alá. Gazdasági, infrastrukturális, szociális és kulturális fejlesztési programokat dolgoznak ki. Fontos a munkahelyteremtés. Olyan személyt keresnek, aki felvállalja a cigánylakosság munkába állításának gondját. KLUB-1994. A salgótarjáni Bányász Mú'veló'dési Házban megnyílt a Klub-1994, amely elsó'sorban a fiataloknak kínál szórakozási lehetőséget a hét minden napján. A vizslási Sándor Ferenc immár nyolcvanadik évét tapossa. Felesége, Margit asszony öttel „fiatalabb”. Derűs életüket a szívesen végzett munka és a család szeretete határozza meg. Három felnőtt gyermekük, és négy unokájuk szerez számlikra nap mint nap örömet. Gyermekeiket taníttatták. Legnagyobb lányuk Salgótarjánban gyermekszakorvos. Ő két unokával, örvendeztette meg a nagyszülőket. A fiú Győrött él. Hivatása technikus, üzemvezető, ő is két gyermeket nevel. A kisebbik lány apja nyomdokait követve vasutas, mérnök Budapesten. Sándor Ferenc Vizsláson született, 1913. július 30-án. Kőműves szakmát tanult, és a vasútnál kapott munkát. Feri bácsit a MÁV, a bécsi döntés után, Kassára vezélati tárgyak kerültek ki. Az utóbbi időben a népi szerszámok, eszközök makettjeit készíti. Gyűjteményében a szövőszéktől a tilo- lóig, számos ilyen hasznos használati tárgy található. Munkáiból Mátraházán a Bérc Hotelben állandó kiállítás nyílt. Most pedig éppen az expohoz kapcsolódó kiállítására készül. A feleség, Margit asszony sem akar elmaradni férje mögött. Csodálatos szőnyegeket sző, a legkülönbözőbb anyagokból. Rongyszőnyegei igen kapósak a vevők körében. Ők ketten egymásra találtak, példás családi életet élnek. Életük értelmét, örömüket megtalálták a munkájukban, a gyermekeikben, unokáikban. Ma is igen aktívan tevékenykednek. Kívánjuk, hogy még sok-sok évig éljék boldog életüket. - Veres A vizslási Sándor Ferenc és felesége, Margit asszony nyelte, pályamesteri tanfolyamra. Onnan Pásztora már ebben a munkakörben került vissza. Később innen az ország nyugati végére, Ötte- vénybe vezényelték; 27 évet húzott le a Dunántúlon. Harminchat, munkában töltött év után, nyugdíjasként 1973-ban tért vissza vizslási szülőházába. Hivatása mellett méhészke- dett, famunkákkal foglalkozott. Ügyes keze alól ki- sebb-nagyobb hordók, szup- lák, székek és egyéb hasznáSzáz Somlyói A Salgótarjánhoz tartozó Somlyó-bányatelepet az 1910-es években, már akkor is bontásból származó anyagokból építették. Inászóról hordták át a téglákat és egyebeket. Nos, a telep azóta is áll. Vagyis hát, éppenséggel roskadozik. Arrafelé állítólag még a jó isten is következetesen csak a hátát mutogatja. A minap ellátogattunk a Somlyó-hegy alatt fekvő városrészbe. Beszélgettünk az emberekkel, és az ottani önkormányzati képviselővel. Nincs gazdája a telepnek Régebben mintegy másfél száz család élt Somlyóbányán, de mostanra egyharmaduk elköltözött. A település környéke gyönyörű, jó a levegője, így hát minden lehetőség adott - lenne - arra, hogy üdülőteleppé alakítsák át. Bánházi György már hosszú évek óta képviseli a bányatelep lakóit. Most hosszan sorolta a település problémáit, ritkább örömeit. A somlyóbányaiaknak az a legfőbb gondja, hogy nincs igazi tulajdonosa a lakásoknak. A régi városi tanács és a mostani önkormányzat több, mint egy évtizede semmit sem tett azok fenntartásáért, karbantartásáért. Az önkormányzati lakások bérlői viszont nem tulajdonosok, így aztán jelentősebb felcsalád az isten Bánházi György újításra nem is vállalkoznak. A megoldás az lehetne, ha azokat a lakók valós áron megvásárolhatnák. Nem tudni azonban hogy miért, de ez elől ma még elzárkózik a városi önkormányzati testület. így a lakások állaga romlik. Talán bizony azt várják, hogy összedőljenek. „Ipari Hollókő” lehetne? Bánházi György szerint csakugyan az lenne az egyedüli üdvözítő megoldás, ha a bérlők kedvező feltételekkel, hitelek segítségével megvásárolhatnák a lakásokat. Ők aztán azokat komfortossá tehetnék, kívülről is rendbe hozhatnák. Somlyóbánya örök memen- tóként, mintegy „ipari Hol- lókő”-ként megmaradhatna az háta mögött utókornak. Lássák, ilyen a bányászkolónia. A somlyóiak a nehéz helyzetük, a magas munkanélküliség ellenére is bíznak a jövőben. Ezt bizonyítja, hogy a legtöbb családban legalább két gyermeket nevelnek. A munkáspárti Bánházi György sikernek tartja azt, hogy a megszüntetésre ítélt óvodát sikerült megmenteniük, így a harminc gyermek elhelyezése immár nem okoz újabb fejtörést. Az iskola azonban már régebben megszűnt. A szerény fejlesztési lehetőségek között eredménynek számít az is, hogy sikerült további száz méter utat építeni, és a sportpálya kerítését rendbe hozni. Visszaesett a helyi közélet Régebben a bányatelepen élénk kulturális, sport- és társadalmi élet volt, de ez már csak a múlt. A kultúrotthon vegetál. Az emberek vissszahúzódtak a közélettől. Igaz, ez most a parlamenti választások során oldódott valamelyest. Ezt bizonyítja, hogy a 213 választópolgár közül 171-en éltek szavazati jogukkal. A településen működött egy pékség, de azt már a második vállalkozó is feladta. Az ellátás megfelelő, az egyetlen vegyesbolt kielégíti az igényeket. A világgal mindössze egy nyilvános telefon és a helyi autóbusz köti össze a telepet. - veres Salgótarján és környéke RÖVIDEN Barna. A helyi önkormányzat jelenleg hat munkanélküli gondján enyhített azzal, hogy közhasznú munkavégzést biztosít számukra. Elsőként a patakmeder takarítására kerítenek sort, majd a megroggyant mederlapok újbóli fugázása ad munkát nekik. Akkor is lesz munkájuk, ha végeztek a falun két kilométer hosszban átfutó patak medrének rendbe tételével - amelyre az önkormányzat kétszázezer forintot költ az idén -, mert ők fogják felhasogatni a bámai intézmények télire való tűzifáját. Salgótarján. A Hatvan- Somoskőújfalu vasútvonal- szakaszon vegyszeres gyomirtást végez a MÁV május 23-án. A használt vegyszerek méregjelzés nélküliek, fantázianevük: Arsenál és Gartoxin. Kazár. Az általános iskola kínálatában sokféle készség- és képességfejlesztő szakkörből választhattak érdeklődési körüknek megfelelőt a diákok. Matematika, angol nyelv, atlétika, röplabda mellett még a tánc- és illemtan, a társastánc is bekerült a programok sorába. Ez utóbbi önköltséges volt, de a szülők fedezték a szükséges összeget. Mátraszele. Új födémet kapott a római katolikus templom. A munka azért lett szükséges, mert a 60 esztendeje készült építmény teteje az évtizedek alatt sok helyen már annyira tönkré- ment, hogy azt pótlásokkál már nem lehetett rendbe hozni. A felújítást a szelei hívek adakozása, külföldi adomány és az önkormánya zat hozzájárulása tette lehe-' tővé.----------------------------------1 Az oldalt szerkesztette: Tuza Katalin Keddi lapszámunkban: Balassagyarmat, Rétság és környéke C erednek már 1427-ben 23 portája volt, ezzel akkoriban jelentős településnek számított. Nevezetessége az 1713 előtti időkből származó barokk templom és a XVIlI. században épült harangláb. Ma a községben ezerhárom- százhetvenöten élnek. Őket is sújtja az állástalan- ság. Munkanélküli segélyben 170-en, jövedelempótló támogatásban 27-en részesülnek. A cerediek régebben a salgótarjáni üzemekben keresték kenyerüket. Szép, nagy családi házak épültek a faluban. Az utóbbi években viszont az üzemek először a bejáró dolgozóknak mondtak fel... A faluban most építik ki a vezetékes ivóvízhálózatot. Cereden biztos munkahelyet ma is a termelőszövetkezet ad. Kis-Simon József, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy sikerült Cered - élet a talpon maradniuk. Most a megyében ők gazdálkodnak a legnagyobb területen, 6500 hektáron. Vagyonukat nevesítették, adósságuk nincs. Fő tevékenységük az állattenyésztés. A gazdaság most mintegy száz ceredi család kenyerét biztosítja. A másik munkalehetőséget határszélen az építőipari kft. jelenti a községben, igaz, itt kevesebb személyt foglalkoztatnak. Tóth István, a ceredi fogadó tulajdonosa viszont már az idegenforgalomra gondol. Négy, egyenként 2-4 ágyas szobája kisebb létszámú csoportok elhelyezésére alkalmas. Áz idős polgárok, a szociális otthon gondozottjai számára az étkezést ugyancsak a fogadó biztosítja. Jelenleg mintegy 35 idős személyt látnak el meleg étellel. A tíz képviselőből álló helyi önkormányzat gondoskodik a falu intézményei, az óvoda, iskola, művelődési ház működéséről. A lakosság érdeklődik a közügyek iránt, ezt bizonyítja, hogy a választásokon a polgárok hatvanhárom százaléka járult urnák elé. A ceredieket számos rokoni kapcsolat fűzi össze a szomszédos, szlovákiai Tajtival, Aj- nácskővel. Már alig várják, hogy jövőre megnyíljon az ígért határátkelő hely. Legutóbb húsvétkor nyílt meg az ideiglenes átkelő. Pünkösd vasárnapján reggel nyolc órától este nyolc óráig tartják nyitva a határt. - v. m.8 ok, hogy Miért szavazzon az SZDSZ jelöltjére? Hogy beinduljon a gazdaság, új munkahelyek keletkezzenek. Sándorék boldog, alkotó nyugdíjas évei
