Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-21-22 / 119. szám

♦ 4. oldal Salgótarján És Környéke 1994. május 21-22., szombat - vasárnap Megkapják, ami jár nekik Miért titkolják nevüket az igazgató nővérei? -ezzel a címmel je­lent meg írás lapunk május 12-1 számában. A szerző a megyei kórház nővéreinek kérdései kapcsán, az intézményvezető főor­vos furcsa magatartását tette szóvá. Jelesül azt, hogy informá­ció helyett - amely pedig saját dolgozói tájékoztatását szolgál­hatta volna - gúnyoskodó szavakat kapott az újságíró. A szóban forgó cikkre érkezett reagálások közül azt adjuk közre az aláb­biakban, amelyeket, ha a szerző a főorvos úr segítő szándéka révén megkapott volna, az ominózus írás létre sem jön. Tisztelt Tuza Katalin! Kórházunkban márciusban és áprilisban már tájékoztató hangzott el a szakszervezet és az intézet vezetése részéről. A kérdés bonyolultsága miatt fon­tosnak tartom tudatni, hogy február 22-én az EDDSZ Alap­szervezeti Tanácsának testületi ülésén - amelyen meghívott­ként az intézetvezetők is jelen voltak - határozat született ar­ról, hogy március 7-ig állítsák össze és egyeztessék az érde­keltekkel az egészségre ártal­mas munkahelyek listáját. Emellett központilag biztosít­sák az ehhez járó pótlék fedeze­tét. Az EDDSZ érdekegyezteté­sének eredményeként született meg a 40/1994. Korm. sz. ren­delet (márc. 25-én), amely mó­dosította a 113/1992. Korm. sz. rendeletet. Ezt a megállapodást senkinek nincs joga felülbí­rálni. A kormány garanciát vál­lalt a pótlékok kifizetésére. Ezek folyósítása a besorolástól és feladatkörtől függ. A rendeletből azonban több olyan munkakör kimaradt, ame­lyek jogosságát előzőleg nem vitatott senki, az Egészségbiz­tosítási Alap és az állami költ­ségvetés teherbíró képessége azonban ennek határt szabott. A rendelet az EDDSZ egyetérté­sével született meg. A pótlékok számfejtése azonban nagy fel­adatot ró a Tákiszra, ezért a ki­fizetés elhúzódik, bármennyire szeretnénk is azt gyorsítani. Intézetünkben a közalkalma­zotti jogtörvénynek megfele­lően történtek meg az átsorolá­sok, és a Kollektív Szerződés­ben rögzített, egészségre ártal­mas munkahelyeknek megjelö­lése alapján a pótlékok kifize­tése ez év január 1-jétől meg­történt. A 40/1990. Korm. sz. rendelet hatályba lépése után (április 1-től), a pótlékok kifize­tése intézetünkben a követke­zőképpen történik: 1Azok a dolgozók, akik ja­nuár 1-jétől a K. Sz. alapján és április 1-jétől a 40. sz. rendelet szerint is jogosultak a pótlékra, idén január 1-jétől már meg­kapták, és jelenleg is folyama­tosan kapják a pótlékot. 2. : Azok, akik a K. Sz. alap­ján január 1-jétől kapták a pót­lékot, a rendelet szerint azon­ban nem jogosultak rá, április 1-jétől nem kapják a pótlékot. 3. : Azok, akik a K. Sz. alap­ján nem kaptak pótlékot, de a rendelet szerint jogosultak erre, idén január 1-jétől visszamenő­leg, megkapják. A pótlékot a májusi bérrel, június 5-én fize­tik ki. Dolgozóink kérdéseikkel a szakszervezeti bizottság elnö­kéhez és az intézet vezetőjéhez fordulhatnak. Azon vagyunk, hogy a dolgozók tájékoztatása korrekt legyen. Dr. Sándor Margit az EDDSZ Salgótarjáni Alap­szervezet szakszervezeti elnöke Kistérségi szövetség A sóshartyáni polgármesteri hivatalban öt település - Sós- hartyán, Kishartyán, Ságűjfalu, Nógrádmegyer és Magyargéc - képviselő-testülete nevében a polgármesterek együttműkö­dési megállapodást írtak alá. Gazdasági, infrastrukturális, szociális és kulturális fejlesz­tési programokat dolgoznak ki. Fontos a munkahelyteremtés. Olyan személyt keresnek, aki felvállalja a cigánylakosság munkába állításának gondját. KLUB-1994. A salgótarjáni Bányász Mú'veló'dési Ház­ban megnyílt a Klub-1994, amely elsó'sorban a fiatalok­nak kínál szórakozási lehetőséget a hét minden napján. A vizslási Sándor Ferenc immár nyolc­vanadik évét tapossa. Fele­sége, Margit asszony öttel „fiatalabb”. Derűs életüket a szívesen végzett munka és a család szeretete hatá­rozza meg. Három felnőtt gyermekük, és négy unokájuk szerez szá­mlikra nap mint nap örö­met. Gyermekeiket taníttatták. Legnagyobb lányuk Salgótar­jánban gyermekszakorvos. Ő két unokával, örvendeztette meg a nagyszülőket. A fiú Győrött él. Hivatása techni­kus, üzemvezető, ő is két gyermeket nevel. A kisebbik lány apja nyomdokait követve vasutas, mérnök Budapesten. Sándor Ferenc Vizsláson született, 1913. július 30-án. Kőműves szakmát tanult, és a vasútnál kapott munkát. Feri bácsit a MÁV, a bécsi döntés után, Kassára vezé­lati tárgyak ke­rültek ki. Az utóbbi időben a népi szerszá­mok, eszközök makettjeit ké­szíti. Gyűjtemé­nyében a szövő­széktől a tilo- lóig, számos ilyen hasznos használati tárgy található. Munkáiból Mátraházán a Bérc Hotelben állandó kiállítás nyílt. Most pe­dig éppen az ex­pohoz kapcso­lódó kiállítására készül. A feleség, Margit asszony sem akar elmaradni férje mö­gött. Csodálatos szőnyegeket sző, a legkülönbözőbb anya­gokból. Rongyszőnyegei igen kapósak a vevők körében. Ők ketten egymásra találtak, pél­dás családi életet élnek. Életük értelmét, örömüket megtalál­ták a munkájukban, a gyerme­keikben, unokáikban. Ma is igen aktívan tevé­kenykednek. Kívánjuk, hogy még sok-sok évig éljék boldog életüket. - Veres ­A vizslási Sándor Ferenc és felesége, Margit asszony nyelte, pályamesteri tanfo­lyamra. Onnan Pásztora már ebben a munkakörben került vissza. Később innen az or­szág nyugati végére, Ötte- vénybe vezényelték; 27 évet húzott le a Dunántúlon. Harminchat, munkában töl­tött év után, nyugdíjasként 1973-ban tért vissza vizslási szülőházába. Hivatása mellett méhészke- dett, famunkákkal foglalko­zott. Ügyes keze alól ki- sebb-nagyobb hordók, szup- lák, székek és egyéb haszná­Száz Somlyói A Salgótarjánhoz tartozó Somlyó-bányatelepet az 1910-es években, már akkor is bontásból származó anya­gokból építették. Inászóról hordták át a téglákat és egye­beket. Nos, a telep azóta is áll. Vagyis hát, éppenséggel ros­kadozik. Arrafelé állítólag még a jó isten is következete­sen csak a hátát mutogatja. A minap ellátogattunk a Somlyó-hegy alatt fekvő város­részbe. Beszélgettünk az embe­rekkel, és az ottani önkormány­zati képviselővel. Nincs gazdája a telepnek Régebben mintegy másfél száz család élt Somlyóbányán, de mostanra egyharmaduk el­költözött. A település környéke gyönyörű, jó a levegője, így hát minden lehetőség adott - lenne - arra, hogy üdülőteleppé ala­kítsák át. Bánházi György már hosszú évek óta képviseli a bányatelep lakóit. Most hosszan sorolta a település problémáit, ritkább örömeit. A somlyóbányaiaknak az a legfőbb gondja, hogy nincs igazi tulajdonosa a lakásoknak. A régi városi tanács és a mos­tani önkormányzat több, mint egy évtizede semmit sem tett azok fenntartásáért, karbantar­tásáért. Az önkormányzati lakások bérlői viszont nem tulajdono­sok, így aztán jelentősebb fel­család az isten Bánházi György újításra nem is vállalkoznak. A megoldás az lehetne, ha azokat a lakók valós áron megvásárol­hatnák. Nem tudni azonban hogy miért, de ez elől ma még elzárkózik a városi önkor­mányzati testület. így a lakások állaga romlik. Talán bizony azt várják, hogy összedőljenek. „Ipari Hollókő” lehetne? Bánházi György szerint csakugyan az lenne az egyedüli üdvözítő megoldás, ha a bérlők kedvező feltételekkel, hitelek segítségével megvásárolhatnák a lakásokat. Ők aztán azokat komfortossá tehetnék, kívülről is rendbe hozhatnák. Somlyóbánya örök memen- tóként, mintegy „ipari Hol- lókő”-ként megmaradhatna az háta mögött utókornak. Lássák, ilyen a bá­nyászkolónia. A somlyóiak a nehéz helyze­tük, a magas munkanélküliség ellenére is bíznak a jövőben. Ezt bizonyítja, hogy a legtöbb családban legalább két gyer­meket nevelnek. A munkáspárti Bánházi György sikernek tartja azt, hogy a megszüntetésre ítélt óvodát sikerült megmenteniük, így a harminc gyermek elhe­lyezése immár nem okoz újabb fejtörést. Az iskola azonban már régebben megszűnt. A sze­rény fejlesztési lehetőségek kö­zött eredménynek számít az is, hogy sikerült további száz mé­ter utat építeni, és a sportpálya kerítését rendbe hozni. Visszaesett a helyi közélet Régebben a bányatelepen élénk kulturális, sport- és társa­dalmi élet volt, de ez már csak a múlt. A kultúrotthon vegetál. Az emberek vissszahúzódtak a közélettől. Igaz, ez most a par­lamenti választások során ol­dódott valamelyest. Ezt bizo­nyítja, hogy a 213 választópol­gár közül 171-en éltek szava­zati jogukkal. A településen működött egy pékség, de azt már a második vállalkozó is feladta. Az ellátás megfelelő, az egyetlen vegyes­bolt kielégíti az igényeket. A világgal mindössze egy nyilvá­nos telefon és a helyi autóbusz köti össze a telepet. - veres ­Salgótarján és környéke RÖVIDEN Barna. A helyi önkor­mányzat jelenleg hat mun­kanélküli gondján enyhített azzal, hogy közhasznú munkavégzést biztosít szá­mukra. Elsőként a patakme­der takarítására kerítenek sort, majd a megroggyant mederlapok újbóli fugázása ad munkát nekik. Akkor is lesz munkájuk, ha végeztek a falun két kilométer hossz­ban átfutó patak medrének rendbe tételével - amelyre az önkormányzat kétszáz­ezer forintot költ az idén -, mert ők fogják felhasogatni a bámai intézmények télire való tűzifáját. Salgótarján. A Hatvan- Somoskőújfalu vasútvonal- szakaszon vegyszeres gyomirtást végez a MÁV május 23-án. A használt vegyszerek méregjelzés nélküliek, fantázianevük: Arsenál és Gartoxin. Kazár. Az általános iskola kínálatában sokféle kész­ség- és képességfejlesztő szakkörből választhattak ér­deklődési körüknek megfe­lelőt a diákok. Matematika, angol nyelv, atlétika, röp­labda mellett még a tánc- és illemtan, a társastánc is be­került a programok sorába. Ez utóbbi önköltséges volt, de a szülők fedezték a szük­séges összeget. Mátraszele. Új födémet kapott a római katolikus templom. A munka azért lett szükséges, mert a 60 esz­tendeje készült építmény te­teje az évtizedek alatt sok helyen már annyira tönkré- ment, hogy azt pótlásokkál már nem lehetett rendbe hozni. A felújítást a szelei hívek adakozása, külföldi adomány és az önkormánya zat hozzájárulása tette lehe-' tővé.----------------------------------1 Az oldalt szerkesztette: Tuza Katalin Keddi lapszámunkban: Balassagyarmat, Rétság és környéke C erednek már 1427-ben 23 portája volt, ezzel akkori­ban jelentős településnek szá­mított. Nevezetessége az 1713 előtti időkből származó barokk templom és a XVIlI. században épült harangláb. Ma a községben ezerhárom- százhetvenöten élnek. Őket is sújtja az állástalan- ság. Munkanélküli segélyben 170-en, jövedelempótló támo­gatásban 27-en részesülnek. A cerediek régebben a salgó­tarjáni üzemekben keresték ke­nyerüket. Szép, nagy családi házak épültek a faluban. Az utóbbi években viszont az üzemek először a bejáró dolgo­zóknak mondtak fel... A faluban most építik ki a vezetékes ivóvízhálózatot. Cereden biztos munkahelyet ma is a termelőszövetkezet ad. Kis-Simon József, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy sikerült Cered - élet a talpon maradniuk. Most a me­gyében ők gazdálkodnak a leg­nagyobb területen, 6500 hektá­ron. Vagyonukat nevesítették, adósságuk nincs. Fő tevékenységük az állatte­nyésztés. A gazdaság most mintegy száz ceredi család ke­nyerét biztosítja. A másik munkalehetőséget határszélen az építőipari kft. jelenti a köz­ségben, igaz, itt kevesebb sze­mélyt foglalkoztatnak. Tóth István, a ceredi fogadó tulajdonosa viszont már az ide­genforgalomra gondol. Négy, egyenként 2-4 ágyas szobája kisebb létszámú csoportok el­helyezésére alkalmas. Áz idős polgárok, a szociális otthon gondozottjai számára az étkezést ugyancsak a fogadó biztosítja. Jelenleg mintegy 35 idős személyt látnak el meleg étellel. A tíz képviselőből álló helyi önkormányzat gondoskodik a falu intézményei, az óvoda, is­kola, művelődési ház működé­séről. A lakosság érdeklődik a kö­zügyek iránt, ezt bizonyítja, hogy a választásokon a polgá­rok hatvanhárom százaléka já­rult urnák elé. A ceredieket számos rokoni kapcsolat fűzi össze a szom­szédos, szlovákiai Tajtival, Aj- nácskővel. Már alig várják, hogy jövőre megnyíljon az ígért határátkelő hely. Legutóbb húsvétkor nyílt meg az ideiglenes átkelő. Pün­kösd vasárnapján reggel nyolc órától este nyolc óráig tartják nyitva a határt. - v. m.­8 ok, hogy Miért szavazzon az SZDSZ jelöltjére? Hogy beinduljon a gazdaság, új munkahelyek keletkezzenek. Sándorék boldog, alkotó nyugdíjas évei

Next

/
Thumbnails
Contents