Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-20 / 118. szám

1994. május 20., péntek Szécsény Es Környéke 5. oldal Mihálygergei közétkeztetés A mihálygergei önkormányzat képviselő-testülete nem tétlen­kedik, ha a község lakóinak a javát kell szolgálnia. Megsza­vazták, hogy a községben szo­ciális konyhái hoznak létre. Mihálygergén a presszón kí­vül jelenleg nincs vendéglátó- egység. Ott is csupán italt mér­nek. A községben viszont húsz-harminc olyan személy él, akinek az étkeztetése megol­dásra vár. A szükség szülte helyztben döntött úgy a képvi­selő-testület, hogy kialakítják a szociális konyhát. A Népjóléti Minisztérium pályázatot hirdetett erre a célra, s a mihálygergeiek másfél mil­lió forint támogatást kaptak. A szociális konyha építését már el is kezdték Bozó Barna­bás műszaki vezető irányításá­val, valamint Fenes Zsolt kő­műves és az ott dolgozó többi, közel tíz munkás közreműkö­désével. A konyha elkészülte után ott étkeztetik majd az általános is­kolásokat, az idős rászorultakat és a betegeket. A kősőbbiek során önkölt­ségi áron bevezetik a lakossági étkeztetést is. Az önkormányzat intézkedé­sével Mihálygergén is lehető­ség nyílik arra, hogy mindazok, akik erre igényt tartanak, a konyha révén minden nap me­leg ételhez juthatnak. Varosnapi utogondolatok Szécsényben a vasárnapi vá­rosnap valódi össznépi ünnep­ség volt, ahol a kicsik és na­gyok egyaránt megtalálták szórakozásukat. Serivó Rokonszenves volt mind­annyiunk számára, hogy az egész napos színes, látványos kavalkád lebonyolítása közvet­rosnap megosztja az embereket, éket ver a két tábor közé. Nos, nem így történt. Sőt, ezen a napon az emberek nem távolabb, inkább közelebb ke­rültek egymáshoz. Este, amikor kiderült, hogy a szamarasok több pontot gyűjtöttek és maga­sabb szavazatarányt kaptak. Erdélyi Csaba, a galambosok hadnagya volt az első, aki gra­tulált Lörincz Gábornak, a győztes párt vezetőjének. Vasárnap azt is lehetett látni a városnapon, hogy a szécsé- nyiek „vevők” az ilyenfajta programokra is. Nagyon sokan kapcsolódtak be a rendezvénysorozatba. A családi csapatok csatáját, ahol ügyességi és elméleti fel­adatokon kellett túljutni, a Domszky-család nyerte, Pinté­rék és Istókék előtt. A szupemagyapák vetélke­dőjében: 1. Pintér Lajos, 2. Molnár József, 3. Stayer László. A szupemagyik kerestet- nek-játékban: 1. Domszky Legifjabbak a színpadon lenül egyetlen forintjába sem került a városnak. A szponzorok sokasága, va­lamilyen formában támogatta a rendezvényt. Amikor megszületett a vá­rosnap gondolata, sokan voltak, akik kételkedve fogadták a tős­gyökeres szécsényiek, a szama­rasok és a bevándoroltak, a ga­lambosok vetélkedőjét. Arra hivatkoztak, hogy a vá­Györgyné, 2. Csizmadia Ká­roly né, 3. Nótás János né. A pártok párbaját a szamara­sok, a női focimérkőzést a ga­lambosok nyerték. A városnap a település lakói között nagyon jó visszhangra lelt. Elismerés illeti a rendező­ket, a szervezőket, és más tele­püléseken sem bánnák meg, ha követnék a szécsényiek példá­ját. -szenográdi­Szécsényben szeptembertől gazdálkodó tanulókat képeznek A szécsényi mezőgazdasági szakközépiskola tangazdaságá­ban az elmúlt évben újra elkezdték a gazdálkodást. A múlt­ról, a jelenről és a jövőről beszélgetünk Fodor István nyugdí­jas tanárral és Sótér Vilmos mezőgazdasági mérnök-tanárral, a tangazdaság vezetőjével.- 1944-ben kezdtem a ta­nárságot az egyik gazdasági iskolában, ahol önálló tangaz­daságunk volt - kezdi a be­szélgetést Fodor István. - Az igazgató mellett a gazdaság­vezető tanár fogta össze a gazdálkodást. A növényter­mesztés, az állattenyésztés szaktanárai tartották a gyakor­latokat, de egyben ők irányí­tották a termelést is ágazatuk­ban. Szakmaszeretetük, tudá­suk például szolgált a tanu­lóknak. Az oktatás fontos ré­sze volt a hetesi gyakorlat, amikor is a tanulók egy hétre kiköltöztek a gazdaságba dol­gozni. Legérdekesebb az utolsó év volt, mert a gazda­ságvezető munkáját látták el.- 1955-ben jött Szé- csénybe. Ugyanígy működött az akkori gazdaképző iskola tangazdasága?- Sajnos, időközben a nagyüzemi, termelésközpontú szemlélet miatt állami gazda­sággá alakult át. Az elsődleges nem az oktatás, hanem a ter­melés lett.-Én még a tangazdaságba jártam gyakorlatra - veszi át a szót Sótér Vilmos. - 1973-ban végeztem a technikumban, majd a termelésből ide jöttem vissza tanítani. Az iskola veze­tői időben felismerték azt. hogy szükség van az önálló tangazdaságra. Az iskola 1992-ben, az országban elsők között kérte vissza a tangazda­ságot. Hosszas huzavona után, 1992 őszén, kaptunk a Ma- gyamándori Állami Gazdaság­tól 72 hektár szántóterületet az Alsómezőn. Most az Ancsa- tanya istállóépületének átadá­sáról tárgyalunk.- Milyenek voltak a terme­lési eredmények, lesz-e meg­int „élúzem”?- Hangúlyozom, hogy nem Sótér Vilmos tanítványaival, a tankertben Fotó: Faluhelyi- Az iskolának meglehető­sen szűkös a költségvetése. Miért kell a tangazdaság?- A jelenlegi tulajdonváltás során a tangazdaság szá­munkra létkérdés. A nagy­üzem már, a magángazdaság még nem alkalmas a gyakor­lati oktatásra. Az iskolában új szakok indultak, amelyek hasznosak a nemzetgazdaság­nak. A tanulókkal a tangazda­ságban oktatva termelünk.-Hogyan sikerült megte­remteni a tangazdaságot?- Rendelkezésre állt a föld­terület és a szaktudásunk. So­kat tanakodtunk, miként kezd­jük a gazdálkodást. A befolyó szakképzési alapok összegét a termelés elindításra fordítot­tuk, majd ezt bizonyos pályá­zatok elnyerése révén bővítet­tük. Elindult a szántóföldi nö­vénytermesztés, a kertészet is. A szaktanárok és a tanulók is elfogadták, hogy ismereteiket a gyakorlatban kell alkal­mazni. A talajmunkákat, a ve­tést, mind a diákok végezték el a gépekkel. a nagy termelési eredmények elérése a célunk, hanem az ok­tatás. Az ültetvény és a nö­vénytalaj kiválasztásánál a tantervet vettük alapul, hogy a hallgatók minél több növényt megismerjenek. Termésátla­gaink 1993-ban jobbak voltak a megyei átlagnál, így a búzá­nál 3,9 tonna hektáronként. A kertészetben 20 zöldségfajtát termelünk az iskolai konyhá­nak.- A tangazdaság mennyi­ben lesz iránymutató a kor­szerű termelésben?- Bemutató gazdaságként, szeretnénk növényi hibrideket és technológiákat tesztelni. Már több kutató és termelő in­tézettel van kapcsolatunk.- A közeljövő tervei?- A gépparkunkat korszerű­síteni kell, újak vásárlásával. Szeretnénk növelni a terüle­tünket. Ha megkapjuk az istál­lót, azt átalakítjuk, s tenyészál­latokat telepítünk bele. A ker­tészetben meg kell oldani az öntözést. Ezekre már részben megvan a fedezetünk. F. L. Változás előtt a megye legrégibb gyógyszertára Két patika van Szécsényben. Ezek küzül az egyik a megye legrégibb gyógyszertára, amely gyönyörű műemlék épületben működik, a városnak is díszére válik. A gyógyszertár előtt kicsi park van, rajta a Szentháromság szobrával. Áz épület, a környe­zete, s még inkább a gyógyszer- tár templomi rendje, belső csil­logása, a gyógyszerészek elő­zékenysége jó érzéseket szül annak ellenére is, hogy ide or­vosságért térnek be az emberek. A patikát Antal Károlyné ve­zeti, s ahogy mondja a város másik felében megnyitott ma- gángyógyszeretárat nem tekinti konkurenciának. Annál is in­kább, mert a két patika a váro­son kívül még tíz település la­kóinak gyógyszerellátását osztja meg egymással.-Mindkettőnk érdeke a be­tegek legjobb ellátása - mondja Antal Károlyné. - Nem a lakos­ság kiszolgálása a nyomasztó számunkra, hanem a gyógyszerárak kiszámíthatatlan mozgása, emelkedése. A patika még állami tulaj­donban van, így számukra az árakat központilag előírják. A gyógyszerészek sincsenek jó hangulatban, amikor egy-egy láthatóan szegény embert több ezer forint értékű gyógyszerrel kell kiszolgálni. De nekik is az orvosi előírás diktál... A gyógyszertárban jelenleg húszán dolgoznak: gyógyszeré­szek, asszisztensek, takarítók. Életükben nagy változás követ­kezik. A gyógyszertárak ugyanis magánkézbe kerülnek. A dolgozók úgy látják, hogy számukra ez a lépés nem elő­nyös, számolniuk kell ugyanis a létszámcsökkentéssel. Kese­rűen említik, hogy úgy néz ki, most már állás nélküli gyógy­szerészek is lesznek a városban. A patikába azonban mindig érkeznek vásárlók, nincs idő a jövőről meditálni. Még akkor sem, ha az kevés jóval kecseg­tet. Ennek ellenére bizakodnak, hiszen a becsületes munka meg kell, hogy hozza a gyümölcsét. Az élet sem állhat meg... -B­RÖVIDEN Parkrendezés. Szé­csényben Palóczi Ferenc vezetésével négy munkás gondozza a közterületeket. A parkokban a fű kaszálá­sával igyekeznek a város szépségét, rendjét, tisztasá­gát megőrizni. Hitel. A térségben három­százötven vállalkozó vette igénybe az OTP vállalko­zóknak biztosított hitelét, amely meghaladta a 23 mil­lió forintot. Gázvezeték. A vállal­kozók is bekapcsolódtak a gázvezeték építésébe. Szé­csényben Kolosi Ferenc emberei dolgoznak az árkok betömésével. Betonburokba temetik a vezetéket. Szénabetakarítás. Megkezdték az állatte­nyésztő gazdaságok évi leg­nagyobb munkáját, a széna­betakarítást. A legjelentő­sebb területtel a BSZV Kft. Nógrádszakáltól Ludányha- lásziig terjedően, míg az új típusú téesz Szécsény térsé­gében érdekelt ebben a munkában, közel 500 hek­tárral. Kiváló a szénatermés, a betakarításával biztosítják a jószágok téli ellátását. A munkát a jól felkészített gé­pekkel megkezdték. Nagylóc. A község tér­ségben jól hásznosítják a hegyi legelőket. Ezen a terü­leten a gépi betakarítás nagy költségekkel járna, ezért kö­zel 130 szarvasmarhával le­geltetik le a füvet. A termés jó minőségét az állatok kon­díciója igazolja. Gimnázium. Szécsény város képviselő-testülete a szeptembertől beinduló Kö­rösi Csorna Sándor Gimná­zium élére Szerémi Gyulát nevezte ki iskolaigazgató­nak. Az oldalt szerkesztette: Bobál Gyula Holnapi lapszámunkban: Salgótarján és környéke Tejtermelő kisszövetkezet Varsányban Közel száz tehén van a varsá­nyi kisgazdaság tulajdonában, így nem is kis mennyiségű te­jet fejnek naponta a jószágok­tól. Á tejre szükség van, ám nem mindegy, mennyit fizet­nek a literéért, és mekkora zsírtartalommal kerül a fo­gyasztók asztalára. A kisgazdák felismerték a lehetőséget, és tejtermelő kisszövetkezetet alakítottak. Ötleteiket pályázat formájá­ban is benyújtották, s egymil­lió forint támogatást nyertek. Már megkezdték a régi teját­vevő korszerűsítését. Itt készí­tik elő a tejet a további értéke­sítésre, főleg a helyi piacokra. A kisszövetkezet vezetői azt ígérik, folyamatos ellátást biztosítanak. A friss, zsírdús tej alkalmas lesz a további „háztartási” feldolgozásra. Elfelejtett termőföld? A termőföld olyan érték, ame­lyet semmi mással nem lehet pótolni. Minden talpalatnyi szántóföldet művelnünk kell, hiszen annak áldásos termése teremtheti meg a terített aszta­lunkat. Szinte fohászként hang­zott el ez azoknak szájából, akiktől Szécsény déli határá­ban, elvették a Rakottyást a vá­ros vezetői. Bizonyára nemes szándék vezérelte a tisztelt elöl­járóság döntését. Csakhogy addig, amíg a ne­mes szándék életre kel, a Ra­kottyást - a környék egyik leg­értékesebb, 10-15 hektárnyi termőföldjét - nem művelik, abban semmilyen kultúrát nem nevelnek. Csak a gaz burjánzik. Harminc-negyven ember burgonya-, vagy éppen kukori­caföldje maradt meddő. A ma- gasságos egekre kérve, mond­ják meg, hogy ez mivégből tör­tént! Hiszen az emberek tanács­talanul állnak. Reményük is el­veszett a valamikor háztáji föl­ddel együtt? Mivégből ez a pa­zarlás? -B­8 ok, hogy Miért szavazzon az SZDSZ jelöltjére? Hogy felszámoljuk a korrupciót, • az állami pazarlást. J|F SZDSZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents