Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-19 / 117. szám

1994. május 19., csütörtök Bátonyterenye és környéke 5. oldal Népszerű akciófilmek Lengyel József tavaly Kiste- renyén megnyitotta a Premier videotékát. Egyébként buda­pesti lakos, de gyakran tar­tózkodik Kisterenyén és az időközben kialakított új film­tárában, Mátranovákon.- Kisterenyén 200 filmmel kezdtem - mondja. - Jelenleg a két tékában 650 film körüli gyűjteménnyel rendelkezem. Télen jó volt a forgalom. Ta­vasszal már nehezebb, hiszen megszaporodnak a kerti mun­kák, nem ülnek a szobában az emberek. Lengyel úr elújságolta, hogy filmtárában minden műfajt fel­vonultat. Főleg az akciófilmek és a vígjátékok a keresettek. Mátranovákon, minthogy állí­tólag 200 m-re van a templom, szex- és erotikus filmeket nem tarthat. így aztán a látogatottság is csappan...- Sajnos előfordul, hogy a lá­togatóim elfelejtik visszahozni a kazettát. Ilyen esetben felszó­lítást küldünk, és ha az sem ér, akkor rendőrségi ügy lesz be­lőle. Egy-egy kazetta ára 4-5000 forint. Ha ötvenen kivi­szik, még akkor éppen csak az áránál vagyok, és akkor még hol van a bérleti díj, a benzin, az iparűzési adó, a kulturális já­rulék... Lengyel úr szerint Salgótar­jánban sok videotéka azért bu­kott meg, mert elkezdte a su­gárzást a HBO. A „mozicsator­nát” éppen most vezetik be Bá­tonyterenyén is. Nem tudja, hogy az üzletére milyen hatás­sal lesz majd ez. Mi lehet a megoldás? Szélesíteni kell a vá­lasztékot. Szükség lesz a régi filmekre, gondolván az idősebb korosztályra. A gyermekeknek szóló filmek skáláján is van még bővíteni való. Azt sze­retné, ha nála minden korosz­tály megtalálná a neki tetsző filmet.- Terveim? Gondoltam rá, hogy Kisterenyén bővítem a té­kát. Mégpedig úgy, hogy kiala­kítok néhány boxot. Akinek nincs otthon videója, az is hadd tudjon szórakozni. Nyárra ak­ciókat, kedvezményes filmköl­csönzést tervezek. Kikeressük a nyilvántartásból a tíz legtöbb videofilmét kikölcsönzött sze­mély nevét, és Premier feliratú pólót adunk nekik ajándékba. És a későbbiekben tervezem, hogy üres videókazettákat és fényképezőgépbe való filmeket is árusítok. Érdekes sztorit mesélt. Kiste­renyén betoppant az üzletbe néhány fickó, és védelmi pénzt kértek. Fenyegették, hogy fel­gyújtják az üzletet, ha a tulaj nem fizet. Aztán a a rendőrség közbelépésére szépen vissza­vonultak. Lengyel úr egyébként ezért is nem üzemeltet nonstop videotékát, mert azt már csak biztonsági őrrel lehetne megol­dani, annyit pedig nem termel a téka. Cs. A. Birkákról, kecskékről, erdőkről Bakos Ágoston, a do­rogházai gazdakör elnöke Bakos Ágoston, dorogházi gazda két esztendővel ezelőtt, március első napján lett a gazdakör elnöke. A környék számos településéről, har­minckét gazda lett az egyesü­let tagja.- Tulajdonképpen a birkák miatt alakultunk... - kezdte az elnök. - Ebben a térségben sok gazda nevelt ilyen jószágot. Azt akartuk, hogy ne szűnjön meg a tenyésztés, a több száz állat tar­tása. Emellett a tejtermelés is fontos tevékenység.- Sokan úgy tudják, egy-egy gazdakör azért ala­kul, hogy a kárpótlás révén földhöz, termelési lehetőség­hez jutó embereknek adjon segítséget a termelés, tenyész­tés beindításához. Önöknél ez hogyan alakult?- Legelső goldolatunk ter­mészetesen az volt, hogy miben tudunk segíteni. Tagja voltam a földrendező bizottságnak. De sokak szerint drágábban, erdő árán vettünk legelőt. Tizenné­gyen fogtunk össze a vásárlás­kor. A feladat az, hogy újra le­gelőnek minősíttessük a terüle­tet.-A birkákon kívül mivel foglalkozik a gazdakör?-Magam is vettem 16-17 hektárt, természetesen a takar­mányozás érdekében. Gépvá­sárlási igényeket adtunk be. 50 lóerős traktort, ekét, kaszát, sorművelős kultivátort szeret­nénk venni. Emellett azon gon­dolkodunk, hogy bioterméke­ket állítunk elő. A tejfeldolgo­zással kapcsolatban arról be­szélgettünk, hogy Dorogházán és Mátranovákon a megma­radó, el nem adott tejből tejfölt, sajtot, túrót állítunk elő. Persze, mindegyik ötletünkhöz az kell, hogy a gazdakör tagjai a földet és az állattartás eredményét ki­használják.- m ­Ősszel szakiskola indul Kisterenyén A számítógépes teremben a korszerű technikával ismerkednek a gyerekek Átalakulnak az iskolák. Ver­senyhelyzet”, vagy mond­hatnánk úgy is, piacosodás van. A kisterenyei Kossuth Lajos Általános Iskolában úgy látják, a növendékek ér­dekében kell ősztől másképp dolgozniuk. Ennek érdeké­ben igyekeznek is minden le­hetőt megtenni. Pályáztak minden olyan oktatási „be­ruházási” lehetőségre, amelyhez rendelkeznek a megfelelő feltételekkel. Az iskolába a kisterenyeiek mellett szúpataki, puszta- márkházi, Rákóczi-telepi és nevelőotthoni gyerekek is jár­nak. A Kossuthnak jelenleg 614 tanulója van. A nyolcadi­kosok eddig szinte mindnyá­jan a továbbtanulásra töreked­tek. A helyzet azonban sokat változott. Áz intézmény terve­iről a megbízott igazgató, Da- nyi Vincéné és a helyettes, Kulhavi Gábor beszélt.- Nyitnunk kell nekünk is - kezdte az igazgatónő. - Nyi­tunk is, a szó szoros értelmé­ben, mégpedig ősztől egy szakiskolát. A lányok gyors- és gépírásból szakmunkás-bi­zonyítványt szerezhetnek. Közülük már most összejött egy teljes osztályra való je­lentkező. A hozzánk jelent­kező fiúk pedig gazdászok, szociális gondozók lehetnek. — A pályázaton elnyert egymillió-kétszázezer forintot a telefon- és telefax-ellátottsá­gunk javítására fordítjuk, s a videoláncunkat is fejleszteni szeretnénk - folytatta az igaz­gatóhelyettes. - Még ami a pá­lyázatokat illeti: sporttémában kétszer próbáltunk szerencsét, s környezetvédelmi terveinkre 50 ezer forintot nyertünk. Egy ilyen településen, mint Kiste- renye, nem is furcsa, hogy bi­ciklitárolót akarunk kialakí­tani. Ez egyébként a kulturális rendezvények látogatottságán is jelentősen lendíthetne , hi­szen sok gyerek és felnőtt ta­lán csak azért nem jön el egy-egy programunkra, mert nagyok a távolságok. Az iskolában nem csupán szakiskolát indítanak, nem csupán videoláncot építenek ki, hanem a számítástechnika fejlesztését is tervbe vették. E terület szakembere Szabó Zsolt, aki elmondta, hogy nyolc IBM-gépet működtet­nek. Ezeket nem csak a diá­kok, hanem az érdeklődő fel­nőttek is igénybe vehetik. Több tanfolyamot is szer­veznek. A számítógéptermet már kialakították, most dol­goznak a továbbfejlesztésén. A nyelvtanítást és a testneve­lést is gazdagítani kívánják. Az iskola számára hátrányt jelent az, hogy ebben a nagy területen elnyúló városrészen két helyen is kell működniük, így aztán nem könnyű az ösz- szefogottságra, a gazdaságos­ságra törekedni. Jó lenne, ha beválna a klasszikus mondás: Teher alatt nő a pálma...-gkm Novákon talán mégsem a kocsma a vonzóbb Balláné Kollár Anna, a Mát- ranováki Művelődési Ház igazgatónője panaszkodott az egyik cikkünk címe miatt, amely így szólt: Vonzóbb a kocsma, mint a kultúrház. Nos, a tény az tény marad. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy mindez nem kifejezetten mátranováki, hanem országos jelenség. Az igazgatónő szólt az in­tézmény munkájáról.- 1992. április 1-jétől dolgo­zom az intézményben. Igaz, előtte 1976 és 1986 között már elláttam ugyanezt a munkakört. A művelődési ház, a korábbi időszakkal összehasonlítva, csakugyan kihaltnak tűnik. Sze­rencsére most már elértük azt, hogy egyre több fiatal jár be hozzánk pingpongozni. Visz­szakaptuk a biliárdasztalt is, amelynek az idősebb korosz­tály örül. Folytatjuk az asszo­nyokkal a megkezdett munkát. Énekelünk, táncolunk, s ha mód nyílik rá, be is mutatjuk a tanultakat. A majálison elért si­ker láttán többen is kedvet kap­tak, és jelezték, hogy szeretné­nek részt venni a csoport mun­kájában. Két évvel ezelőtt ae- robicot szerveztünk a hölgyek számára. A tél elmúltával, a ta­vaszi munkák gyarapodásával azonban megcsappant a lét­szám. Most viszont úgy tűnik, újra igény van rá, s lehet, hogy az ősszel újból elindítjuk.- Hadd szóljak a faluházról - folytatta az igazgatónő. - Van­nak jelentkezők, akik elkészíte­nék a népviseleteket. Berende­zési tárgyak ajándékozásáról is kaptam már ajánlatot. Élnek a községünkben tehetséges em­berek. Évről évre felfedezünk újabbakat, és kiállításokon mu­tatjuk be alkotásaikat. Május elején is három tehetséges mű­vész mutatkozott be. Vala­mennyien itt, a községben lak­nak. Üj, egészségnevelési klu­bot is szervezünk, ez azonban még a jövő zenéje.- Sajnos, a ház eléggé lerom­lott állapotban van - folytatta Balláné Kollár Anna. - Nem­csak a programokra, az épület renoválására is kellene a pénz. Állandó gondot okoz az elavult fűtési és világítási rendszer. Felújításra szorulna a vízveze­ték-hálózat, beázik a tető, fes­teni kellene a falakat. Részfel­újításra ígértek pénzt, de csak a második félévre. Cs. A. Bátonyterenye és környéke RÖVIDEN Mátraverebély. Élel­miszerboltját bővíti Nagy Zoltánné vállalkozó. Az üz­letet ötven négyzetméterrel nagyobbítják meg, az eladó­teret felújítják, és korszerű­sítik a berendezéseket. Mátramindszent. Az időseknek ebédet biztosít az önkormányzat az iskola napközi konyhájától. Az el­látást átlagosan huszonötén veszik igénybe, ebből 10-12 személy részére házi gon­dozók szállítják ki az ottho­nukba az ebédet. Az önkor­mányzat harminc százalék­kal támogatja a költséget. Bátonyterenye. A he­lyi művelődési ház idén is megrendezi a Tátika című vetélkedőt, melyre a fiatalok 15 éves korig jelentkezhet­nek. A vetélkedő lényege, hogy eredeti hangfelvétel felhasználásával, ismert sztár színpadi mozgását, vagy táncát kell utánozni, annak jelmezében. A ver­seny fődíja: kétkazettás magnetofon. Jelentkezni május 28-ig lehet Kistere­nyén a Népkertben, vagy a mozgalmi házban. A vetél­kedőt június 4-én rendezik a városi művelődési házban. Nemti. Két alsó tagozat­ban tanító ismerkedett meg egy ősi japán számolóesz­köz használatával. A szoro- bán elősegíti a gyors- és a fejszámolást. Az iskola az önkormányzat segítségével beszerzett egy nagyobb mé­retű számoló eszközt, ame­lyen a tanítónők bemutathat­ják a műveleteket. A gyer­mekek a kisebb méretű, go­lyós szerkezettel oldják meg a feladatokat. A máso­dik-harmadik osztályosok jövőre „tudósai” lesznek az eszköz használatának. Az oldalt szerkesztette: Vendel Lajos Holnapi lapszámunkban: Szécsény és környéke Kulturális kaleidoszkóp Mátramindszentröl Sok településre jellemző, hogy a költségvetés felét az okta­tásra, művelődésre fordítják. És még így sem mondható el, hogy meg tudják oldani a fel­adataikat. Mátramindszenten az ön- kormányzat az iskolát, az óvo­dát, a könyvtárat és a művelő­dési házat tartja fenn. Költség- vetéséből erre 14 millió 200 ezer forintot fordít. A nyolcosztályos, nyolctan­termes iskola helyzete azért ad fejtörésre okot, mert nagyon alacsonyak az osztálylétszá­mok, emiatt az egy főre jutó normatíva igen kevés, mind­össze 41 ezer forint. Pedig való­jában egy-egy általános iskolás gyermek taníttatása - figye­lembe véve az eszközellátás, a fűtés, a világítás, a bér, a tan­könyvek költségeit - évente 115 ezer forintba kerül. Szerencsére akad egy-két bevételi forrása is a helyi ön- kormányzatnak. A művelődési házat magánvállalkozók újítot­ták fel, és bérbe is veszik, évi félmillió forintért. Ugyanakkor lehetőséget biz­tosítanak arra, hogy a klubter­met és a társalgót a helyi lako­sok is használhassák. Ugyanígy a nagytermet is, amikor közös­ségi rendezvényt kívánnak tar­tani. Az önkormányzat másik be­vételi forrása a „bakancsos” tu­ristaház. Az üdültetést egyszerre 25 gyermek és két kísérő számára tudják biztosítani. Étkezést az óvoda konyhájáról igényelhet­nek. Szeptemberig már minden helyet lefoglaltak. Nemtiben Pintér Kata a falu fodrásza Keveseknek adatik meg az, hogy 17 évesen saját üzletet tudjon nyitni. Nemtiben Pin­tér Katalin ezek közé tarto­zik. Alig száradt meg a bizo­nyítványán a pecsét, amikor 1987-ben felajánlották neki a község vezetői: legyen ő a falu női-férfi fodrásza. Addig ugyanis a faluban senki nem űzte ezt a fontos mesterséget. A haj vágásra, bodorításra, bizony, a szomszédságba kel­lett utazni. Kapóra jött, hogy a fiatal fodrásznő helybeli, így aztán felajánlották neki az amúgy is üresen álló helyiséget. Nos, ahogy mondani szokták, könnyű Katát táncba vinni. Legalábbis, ha ő is akarja. így is lett! Kata kiváltotta az ipart, és immár hét éve űzi. Ismeri őt a falu apraja-nagyja, megsze­rették, elfogadták.- Csak elindítani és megtar­tani nehéz az üzletet, a többi már megy magától - mondta, rutinos mosollyal. Vajon miért éppen ezt a hi­vatást választotta? - kérdez­tük.- Éppen itt, Nemtiben élt az a fodrászcsalád, akikhez gye­rekként hajat jártam vágatni. A náluk látottak csábítottak a pá­lyára... Megtetszett a kedves­ségük, ahogyan alakították a frizurát... Ä papának eredeti humora volt, jól el lehetett vele beszélgetni. Az öreghez „havi­díjasok” jártak, akik előre kifi­zették a hajvágást, borotválást. Nem gondoltam arra, hogy utánuk majd éppen én nyitok fodrászatot. Ám, így hozta a sors. A bútorzatot, a két szé­ket, s a tükröket a feleségétől vásároltam meg. Vajon hat év gyakorlat után, s még mindig fiatalon, hogyan látja a fodrászat helyzetét? - faggattuk tovább.-A fodrászat a divatszak­mák közé tartozott, s én még mindig látok benne fantáziát. Kedvvel csinálom. Azt nem hiszem, hogy meg lehet belőle gazdagodni, de tisztességgel megélni már igen... V. L. Ügyes kézzel alakítja a hölgyek és az urak frizuráját

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents