Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-18 / 116. szám
7 1994. május 18., szerda Diákpanoráma 7. oldal ' A téma a padokon hever Padfirkák... ákombákom, irkafirka. Miért is firkálunk az iskolapadokra? Talán unaloműzésként, vagy csupán azért, mert ellenállhatatlan késztetést érzünk, hogy minden üres helyet betöltsünk? Esetleg megszokásból, vagy mert ha a másik csinálhatja, akkor én miért ne? Valószínűleg mindenki más-más okból. Az iskolába belépve akaratlanul is ránk telepszik az a jól ismert hangulat, amelyhez hozzátartoznak a megszokott arcok és tárgyak, a mosott szivacs és a kréta egybevegyült szaga, s persze az ismerős padfirkák, néha rajzzal illusztrálva, amelyek minden nap ott várnak ránk. A tanárok üldözik, mégis szinte valamennyi iskolában találkozhatunk efféle, bűnös díszítő motívumoknak is nevezhető firkákkal. így például a folyton izguló, bizonytalan diák puskáival: „n-dik gyök A (n.gyöke a)...”,„a mechanikai hullám olyan periodikus mozgás, amelyben...”, „1572. augusztusa hugenották lemészárlása...”; az örökké álmodozók terjedelmes, szerelmi vallomá- spival: „Szeretnék szeretve szeretőt szeretni. Szabad-e szívemnek szívedhez szegődni? Szólj szaporán szerelmes szívemhez! Szép szerelmem, szívemből SZERETLEK”; a nagy zenerajongók egyénileg összeállított slágerlistáival, amelyen jelenleg az ACE OF BASE: The singn című száma vezet; különféle megjegyzésekkel: „Társasán szép az élet, azért vagyok egyedül.” Stílusuk és mondanivalójuk alapján megkülönböztethetünk továbbá vicceket: „Mi az: Kicsi, piros, és nem látszik - Paradicsom a kanyarban; jókívánságokat: „boldog születésnapot”; véleménynyilvánításokat az iskoláról: „a suli 33 emelet milyen a pokolban...”; a tanárokról, más diákokról, órák színvonaláról, egymás gondolatairól és rajzairól filozófiai eszme- futtatásokat: „az a vágy, hogy kevésbé legyünk rosszak, nem tesz kevésbé rosszá. Csak a tökéletesség vágya tesz kevésbé rosszá. Tapasztalati tény tehát, hogy a tökéletesség vágya valóságos.” Ide sorolhatók még az órákról hátralévő percek számolgatása: „Még 15 perc a pokolból”, „Már nem bírom tovább...”, „Végre kicsöngettek!!!”. S a legközkedveltebbről még nem is ejtettünk szót: a padpos- táról. Néhány idézet: „Szia Reni! Vége a tavaszi szünetnek, tiszta a pad. Indulhat a levelezőtagozat!” „Becsinálok!!! A tanárok kicsinálnak. Most mit csináljak?” íme a jó tanácsok: „Vegyél be hasfogót!”, „Hordjál Liberót, esetleg Ultra Pam- perstü” Ezek a levelezések többnyire névtelenül zajlanak, annál is inkább, mert így kisebb a lebukás veszélye. Egy-két diák elkezdi, s kis idővel már 6-7, esetleg több tagot is számlál a levelezőkor. Mivel a padnak óráról órára új gazdája akad, így futótűzként terjedhetnek a magvas gondola-' tok. De a diákok nemcsak egymásnak üzennek ezúton, hanem például a takarító néniknek is: „Kedves takarító nénik! A mo- zidiscontban leárazták az Aja- xot, most már ezzel tessék a padokat pucolni! Hiszen tudják, hogy Ajaxszal szebb, Ajaxszal más...” Láthatjuk tehát, hogy a padfirkák híven tükrözik az iskola szellemét, diákjainak gondolkodásmódját. S legvégül egy jó tanács: „Legyetek szívesek, ne firkáljátok össze a padot!!!” (Koszi!) Takács Bernadette Kecskés Zsófi Ispán Anita Egyetlen iskola négyszáztíz pályázata a 35. évfordulóra Április 25-én rendezte meg iskolánk azt a gyűlést, melyen a 35 éves évfordulóra beadott pályamunkákat értékelték. Összesen 410 pályázat érkezett be. A legtöbbet föld- rajzból adták be a tanulók (293 db). Az alsó tagozatosak: irodalmi és rajz témában az iskola életéről, a felső tagozatosak: „Ügyes kezek”, „Én iskolám, köszönöm most neked” (irodalom), „Milyennek látom a világot” (földrajz) címmel nyújtottak be pályázatokat. A helyezéseket így állította össze a hozzáértő zsűri. „Ügyes kezek”, kézimunka: I. Varga Orsolya, Valecsik Zsuzsa (mindkettő 5. b.), Barkács kategóriában: I. Kleczkeny Tamás (5. b.). „Én iskolám...”, 5-6. évf.: I. Strabák Ildikó (5. b.), 7-8. évf.: 1. Herezik Vanda (8. c.). „Milyennek látom...”, 5-6. évf.: I. Válóczy Petra (6. b. ), 7-8. évf.: I. Verlieh Lilla (8. c. ). Az alsó tagozat helyezettjei, irodalom, 3. évf.: I. Kovács Dóra (3. a.), 4. évf.: I. Gazsi Eszter (4. b.). Rajz, 1-2. évf.: I. Gálik Emília (2. a.), 3-4. évf.: I. Bazsala Judit (4. b.). A helyezettek az oklevél mellé könyvutalványt kaptak. Vertich Lilla Kodály Zoltán Ált. Iskola Salgótarján v ——^ Balassi-ünnepség Somoskőn A Balassi-év eseményei májusban is folytatódnak. A Somoskőújfalui Általános Iskola tanulói, tanítói, tanárai Somoskő várában ünnepeltek. Május 9-én emléktúrát rendeztek, s a túra állomásain a gyerekek számot adtak ismereteikről, tudásukról, ügyességükről. A felkészülést már hónapokkal ezelőtt megkezdték. Megismerték Balassi Bálint életútját, gyönyörködtek verseiben, korabeli zenét hallgattak, „várjátékot” tanultak. Az emléktúra utolsó állomása Somoskő vára volt, ahol Balassi is megfordult szerelménél, Losonczy Annánál. Fönn a vár falainál, a várudvarban tartották a játék záróműsorát. A természetes díszlet, a korhű ruha, a XVI. századi muzsika emlékezetes marad a gyerekek számára. Itt, a várban találkoztak a Somoskőújfalui tanulók a testvériskolájuk, a losonci Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulóival, tanáraival. Együtt ünnepeltek, együtt játszottak! Koronczi Kornélia Az oldal mondata „Az örökös vándorút véget soha nem ér, S ha nincsen gyökered, elvisz a szél.” Bródy János Aki látta, nem tud többé egyszerű tananyagként gondolni a II. világháborúra! Egy mozilátogatás története: Schindler listája Április utolsó napjait egyetlen gondolatunk kísérte végig: „Már megint iskoiamozi!” A vélemények megoszlottak. Volt, aki örült: Olvastam már, és nagyon jó volt. Kíváncsi vagyok, hogyan tudták ezt filmre vinni!; II. világháború, zsidók, mészárlás... Biztos, hogy hatalmas nagy fdm lesz!... És volt, aki kevésbé: Ó, már megint! Na, most ugyan milyen unalmas filmet adnak?; Hallottátok, hogy több, mint háromórás lesz? Tuti, hogy nem bírni végigülni! Oscar Schindler több mint ezerháromszáz zsidó életét mentette meg a fasizmus idején. Címszerepló': Ben Kingsley. Jelentős szerepet kapott a filmben Liam Neeson így kezdődött. Aztán a megszokott módon mindenki átvánszorgott a moziba. Kiabálások, ki-be futkosások, türelmetlen nyüzsgés előzte meg a film kezdetét, mintha mindenki készült volna a „kínszenvedés 195 percére.” Végül sötét lett... Rendező: Steven Spielberg. Ennyi nagy mozisiker után ilyen komoly film csak rossz lehet, merült fel sokunkban. Elkezdődött a film. Mindenhol suttogások, hogy ki, mikorra tervezi a lógást, s főleg hogy hogyan. Ez a téma azonban fokozatosan vesztett érdekességéből, s minden egyre csendesebb lett. A második órára a beszólások is elapadtak. Már senki nem akart elmenni! Néhol előkerült a zsebkendő is, s mindenki csak ült, és nézett maga elé! A vásznon két szál vörös rózsa Schindler sírján, s vége. Senki nem nevetett egyetlen jeleneten sem, amikor újból felidézte, s nem rohant a buszhoz. Mindenki csak értetlenül nézett körbe, idegenek lettek az utcák, mintha akkor jártunk volna ott először, mintha egy teljesen más világba léptünk volna ki. Mitől volt ekkora hatása? Ezt lehetetlen szavakba foglalni. Eddig a II. világháborúról nem sokat tudtunk, s az is csak annyiból állt, hogy mikor, hol, milyen csata volt, és hogy rengeteg ember meghalt. Ez a film nem az eseményekről beszél, a háborút belülről mutatja be. Az emberek, sőt ami még szörnyűbb, a gyerekek kétségbeesett félelmét, életösztönét, kiszolgáltatottságát jeleníti meg. Minden pillanatban ott van a halál, s senki nem tudja, hogy ki lesz a következő. Schindler, aki üzleti érdekből belép a náci pártba is, a halál és a rettegés világában nő emberré, hatalmas emberré. Pénzzé teszi mindenét, és életeket vásárol rajta, mégis belerémül a tudatba, nem tudott megmenteni még több, több és több embert. Lidércnyomásos film volt, aki látta, nem tud többé egyszerű tananyagként gondolni a H. világháborúra. Zvara Enikő Táncsics Mihály Közgazda- sági és Kereskedelmi Szak- középiskola, Salgótarján PÁSZTÓI KOSZORÚ. Szomorúfú'z ágai hajolnak a nagy palóc író szobra fölé. A kis park csendjében a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola tanulói idézték a névadó mesemondó emlékét Pásztón. Népi szokások Nagykálló határában, a ha- rangodi tó partján hagyományőrző, kézműves-tán- cos-zenés, nomád sátortábor várja az élményekre vágyó jelentkezőket június 29-től július 7-ig. Jelentkezési határidő: május 30. Részvételi díj 14 éves korig 6400 forint, 14 éves kortól 7200 forint. Jelentkezni lehet: II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ, Nagykálló, Báth- ori út 1. Tel.: (42) 363-141. Bábjáték, cigánytánc Április 30-án délután bensőséges ünnepély színhelye volt a hugyagi művelődési ház. Az elmúlt évhez hasonlóan, az idén is sokoldalú, színvonalas műsorral köszöntötték az alsó tagozatos általános iskola tanulói az édesanyákat és a nagymamákat anyák napja alkalmából. A rendezvény fő szervezője Farkas Józsefné tanítónő volt. A tanulók először verseket, dalokat, majd egy- Janikovszky Éva írásaiból készült - jelenetet adtak elő. A műsorban szerepelt még bábjáték, szintetizáto- ros kíséretű énekszámok és önfeledt cigánytánc is. A legnagyobb sikert a palotás aratta, melyet magyar népviseletbe öltözve, zárószámként táncoltak az iskolások. A műsor végén a gyerekek virággal köszönték meg az édesanyák és nagymamák jóságát, szeretetét. Visszaemlékezés Virág tanár úr matematika órán a negatív számok elméletét okítja a 6. osztályos tanulóknak. Röpködnek a pluszok meg a mínuszok. Az óra végéhez közeledve megkérdezi a gyerekeket, hogy tudnának-e példát mondani a negatív számok alkalmazására. A gyerekek sorolják a példákat. Végül Laci - az osztály esze- mondja el az elképzelését.- A fél négyes busz Szé- csényből üresen indul. End- refalván felszállnak nyolcán, s a pilinyi elágazónál leszállnak tizenketten. Ezután Laci, mint aki jól végezte dolgát, leül.- Virág tanár úr megkérdezi:-No, és nincs tovább? Laci ráfeleli:- De igen van. Szalma- teresen még felszállnak négyen, és akkor nem lesz a buszon senki ! Elmondta: Szmorad Ferenc polgármester(Cerzuza, iskolai újság, Karancsság) Az oldalt szerkesztette: Sándor Mária A vizsgáztatók nem haraptak (a próbafelvételin) A Bolyai János Gimnáziumban próbafelvételi vizsgákat tartottak két tárgyból. A történelemből és magyarból továbbtanulni készülő diákoknak volt alkalmuk - még tét nélkül - megismerkedni a felvételi vizsgaszituációval és a követelményekkel. Mi vár rájuk? Igaz, még ezt a próbát sem merték sokan vállalni: a március 31-én sorra került írásbelin 15-en írtak történelem és 5-en magyar felvételit. A jelentkezők között ott voltak a Bolyai, a Madách és a Táncsics diákjai is. A tavaszi szünet után egy héttel került sor a szóbeli vizsgára. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem három gyakorlott felvételiztető tanára vállalta a vizsgáztatást, és a jelentkezők hiteles képet kaphattak arról, hogy mi vár majd rájuk. Â szóbelire még kevesebben vállalkoztak: heten történelemből, hárman pedig magyar nyelv és irodalomból „felvételiztek”. Közönségnek azonban nem voltunk híján, a kíváncsiság szokás szerint nagyobb volt, mint a vállalkozókedv. Volt, akinek azt is megérte, hogy a szóbeliért Balassagyarmatról ideutazzon. Míg az írásbeli az 1991. évi felvételi feladatsor megoldásából állt, a szóbelin az „igazi” felvételi tételeiből kellett húzni. Nullától tizenötig Az értékelés a felvételi pontozás sajátosságai szerint történt. Nullától tizenöt pontig terjedően minősítették mind az írásbeli, mind pedig a szóbeli teljesítményt. A vizsga végén a történész, a nyelvész és az irodalmár is összegezte az eredményeket, amelyekből kiderült, hogy a szorgalmasan tanuló, bár még lámpalázas diákoknak van esélyük, hogy felvételt nyernek, főként, hogy most már majdnem rutinos vizsgázók. Még senkit sem Egy hónappal a felvételi vizsgák előtt az eredmény nem lehet közömbös. Még bőven van mit tanulni, hiszen összesített pontszáma alapján még senkit sem vettek volna fel. Annyi azonban kiderült, hogy a vizsgáztató „nem harap”. Bátran neki kell vágni a megmérettetésnek. S. I. Területi versenyt nyert a Kossuth iskola csapata A közelmúltban rendezték meg Kossuth Lajos halálának századik évfordulója alkalmából meghirdetett verseny területi fordulóját. Helyszíne az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola volt. Ide Észak-Magyarország három megyéjéből jöttek az iskolai selejtezőn túljutott csapatok. Az erőpróba rettentően alapos és pontos felkészülést igényelt a nagy államférfi életéből és munkásságából. Háromfős csapatunkkal - tagjai: Győré Orsolya, Csohány András, Deli Gergely — igen szoros küzdelemben, végül is győzedelmeskedtünk. Csoportunk felkészítő tanára Herbályné Németh Katalin volt. Deli Gergely 8. oszt. Kossuth Lajos Ált.Isk. Bátonyterenye
