Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-18 / 116. szám
4. oldal Gazdaság 1994. május 18., szerda Lassuló értékvesztés A különböző juttatások ugyan nem tudnak lépést tartani az árak növekedésével, de a nyugdíjak és egyéb járandóságok értékvesztésének ütemét az újabb emelések lelassították. A mintegy 2 és fél millió öregségi és rokkantsági nyugdíjas átlagos havi ellátása - a múlt év végi 11 839 forintról - 13 022 forintra nőtt. 6000 forintnál kisebb összeget mintegy hat és fél ezren, 30 000 forintnál nagyobbat mintegy hétezren kapnak. A csaknem 58 000 mezőgazdasági szövetkezeti járadékos korábbi 9 907 forintos ellátása 10 006 forintra emelkedett átlagosan. A mezőgazdasági járadékosok mintegy 25 százalékának havi 16 000 forint körüli összeget folyósít a nyugdíjbiztosító. A 19 000 baleseti járadékos az év végén átlag havi 4069 forintot kapott; ez az összeg most 4 475 forint. Árvaellátásban százezren részesülnek; esetükben a juttatás átlaga 7 231 forintról 7 954 forintra emelkedett. Tovább csökkent az állatállomány Az elmúlt négy esztendőben drasztikusan csökkent az ország állatállománya. A kedvezőtlen kormányzati intézkedések nyomán minden állatfajból zsugorodott az állomány. Ügy tűnik, ez a folyamat egyelőre nem áll meg. Csak komoly erőfeszítésekkel lehet változtatni ezen a helyzeten. Az idei első negyedév végén összesített statisztikai hivatali adatok szerint tovább mérséklődött az ország állatállománya. A vállalatok, gazdasági társaságok és szövetkezetekjelenleg már egymilliónál is kevesebb szarvasmarhát és valamivel több mint ötmillió sertést tartanak. A vállalatoknál és a gazdasági társaságoknál mérsékeltebb, a szövetkezeteknél nagyobb mértékű az állomány csökkenése. Az egyéni gazdálkodók 17 százalékkal kevesebb sertést, 15 százalékkal kevesebb juhot, 8 százalékkal kevesebb baromfit és 5 százalékkal kevesebb szarvasmarhát tartanak, mint egy évvel korábban. Az ország szarvasmarha-állománya március 31-én a megelőző öt év márciusi átlagadataihoz képest összességében 34, sertés- és juhállománya 33-33, baromfiállománya pedig 29 százalékkal volt kisebb. Van tehát mit tenni annak érdekében, hogy ez a szomorú állapot megváltozzon. A gazdák körében szükség lenne olyan élénkítő intézkedésekre, amelyek elősegítik a tenyésztői kedv javítását. Furcsa vállalkozásbarát politika Vállalkozásra buzdításban nincs hiány a kormány részéről. Hogy valaki erre adja a fejét, ahhoz bizonyos feltételek kellenek. Vajon miként tükröződik a kormány vállalkozásbarát politikája a kereskedelemben, a vendéglátásban? Erről kérdeztük Hegyi Sándornét, a Kereskedők Nógrád Megyei Érdekképviseleti Szervezetének megyei titkárát. Kényszervállalkozók-A rendszerváltás előttihez képest mennyivel gyarapodott a Kisoszhoz tartozó megyei vállalkozók száma?- 1990 első három hónapjában nagy volt a roham, utána csökkent, majd újra növekedett a számuk. Ebben szerepe volt annak a kormányrendeletnek, amely szerint alanyi jogon mindenki vállakozóvá válhat. Csak a név változott, a tartalom a régi maradt.- Mi jellemzi a mai vállalkozókat?- A régi kereskedők csak a túlélést tűzhetik ki célul, ezért vegetálnak. Az újrakezdési kölcsön bevezetésével megnövekedett a kényszervállalkozók száma. Közülük, akik kölcsönnel és bérelt helyiségekkel kezdik meg tevékenységüket, az igen magas kamatterhek és a bérleti díj miatt nem versenyképesek. Tetézte a gondokat, hogy a kereskedelemben sok a fóka, és kevés a hal. Csak az marad talpon, aki a kezdéskor bizonyos összegű saját erővel - pénzzel, ingatlannal - rendelkezik, szakmailag megalapozottan, módszeresen tevékenykedik, nem pedig a valamit csinálni kell alapon kíván boldogulni.- Az alanyi jogon bekövetkezett „felhígulás” menynyiben tépázta meg a régi kereskedők elismertségét? Tiltják, mégis engedik-A forgalom szerint erről nem beszélhetünk. A mostani gazdasági átalakulás kezdetekor a megye évi forgalmából a magánkereskedők 5 százalékkal részesedtek, ma pedig elérik a 35-40 százalékot. Hegyi Sándorné- Mi az, ami nagyon irritálja tagjaikat?- A nagyfokú feketekereskedelem. Létezésüket a törvény tiltja, ugyanakkor tudatosan legálissá teszik működésüket azzal, hogy részükre árusítási helyeket jelölnek ki. Nem vámkezelt árukat hoznak forgalomba, a minőségért semmiféle felelősséget nem vállalnak, úgy látszik, az államnak nincs szüksége az innen számba vehető adóra.- Bizonyára azért cselekszenek így a hivatalok illetékesei, mert az egyre növekvő szegénységet a kormány jóváhagyásával ilyen formán próbálják enyhíteni.- Ez nézőpont kérdése. A szociálpolitikát nem szabad összekeverni a gazdaság, a gazdálkodás törvényeivel. Remélem, hogy a szeszes italoknál, a kávénál, a cigarettánál bevezetett jövedéki törvényt újabb intézkedések követik. A különböző érdekek miatt sorainkban is ellentmondásosan ítélik meg az előbbit. A vendéglátósoknak jól jött a jövedéki törvény, a divatcikkek árusítóinál viszont a jelenlegi állapotok bevétel- kiesést okoznak. Kizárják a véleményalkotást- Országos szervük, a Ki- sosz, miként képviseli a nógrádi vállalkozók érdekeit?- A Kisosz , vezetői részt vesznek az Érdekegyeztető Tanács munkájában. Sokszor kerülnek nehéz helyzetbe, mert kész tények elé állítják őket, s ezzel kizárják a véleményalkotás lehetőségét is. Sikerült elérni, hogy indokolt esetekben az idősebbeknél és a testi fogyatékosoknál eltekintenek a nyugtaadási kötelezettségtől. Megengedték továbbá a szakaszos nyugtaadást is. Júliustól viszont kötelező lesz a pénztárgépes megoldás.- Nem valami nagy siker...- Hát, ilyen a kormány vállalkozás-politikája.- A megyei szervezet miben segít fizető tagjainak?- Közreműködünk a vállalkozás indítása előtti ügyintézésben, a megszűnéssel kapcsolatos hivatalos előírások lebonyolításában, jogi képviseletet látunk el, de csak fizető tagjainknál. Többeknél kedvezményes szolgáltatások nyújtására vállalkozunk. Venesz Károly A GAZDASÁG HÍREI Üzletemberek három országból A Magyar Gazdasági Kamara és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatásával portugál-spanyol-görög üzletemberek találkozójára kerül sor május 26-27-én Budapesten. Ezen 14 spanyol, közel ugyanennyi görög és mintegy 10 portugál cég vesz részt különféle élelmiszer- ipari, vegyipari, építőipari, faipari, gépipari és gépipari felszereléseket gyártó területről. A külföldiek szándéka kereskedelmi megállapodások kötése, kooperációs gyártási szándékok egyeztetése, ügynökségek, képviseletek, vegyes vállalatok alapítása Magyarországon. Részletes információt kaphatnak Egerben, a 312-989-es, illetve Budapesten a 118-5300 telefonszámon. Román kapcsolatok A Dél-magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara többesztendős együttműködése keretében üzletemberek találkozójára került sor Aradon május 1112-én. A résztvevők áttekintést kaptak a külföldi befektetések romániai szabályozásáról, vámjogi és eljárási kérdésekről, kereskedelemtechnikai szabályokról. Ajánlatokat tettek Külföldi és magyar cégek vásárolnának ipari feldolgozás céljára: válogatott uborkát konzervipar részére, mélyhűtött gyümölcsöt-zöldséget, almaié- és meggy-koncentrá- tumot. Svájci bútorgyártó cég vásárolna Magyarországon asztalosműhelyt famegmunkáló gépekkel, fröccsöntő be- | rendezésekkel, további kívánalom, hogy kamionnal megközelíthető legyen. További felvilágosítás a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál Eger, Dobó tér 6/A. Telefon: 36/312-989. Ipari termékek a volt NDK területén Az Európai Közösség Tanácsa idén márciusban rendeletet hozott, hogy vámmentes bevitelt biztosít a volt NDK területére. Az ipari termékek bevitelére vámmentesen van lehetőség, amelyet december 31-ig meghosszabbítottak. Lényeges változás viszont, hogy a kedvezmény nem vonatkozik az agrártermékekre, az ipari anyagokra és a szolgáltatásokra. Adj uram - de mindjárt? A kárpótolási folyamat sikeres lebonyolítása érdekében a kormány megyénkben is a földhivatalokat jelölte meg a tulajdoni térkép mielőbbi átrajzolásának igényével. A változásokról és a jövőbeni kilátásokról beszélgettünk Bartos Istvánnal, a megyei földhivatal vezetőjével.- A kárpótlási árverések eddig miként rajzolták át megyénk földtulajdoni térképét?- A lebonyolításhoz 50 379 hektár termőterületet hoztunk árverésre alkalmas állapotba. Eddig csaknem 10 ezer tulajdonosnak, 15 220 hektárt mértünk ki, adtunk birtokba.- Elaprózódtak a birtokok.- Az egy hektár alatti földtulajdonostól kezdve a tíz hektár felettiig, igen széles a paletta. Esetenként egyesek 30-40 hektárt vallhatnak magukénak. Ez utóbbiak a megye minden területén megtalálhatók.-Milyen földek iránt érdeklődtek?- Elsősorban a szántók iránt, és fokozottabb vásárlási szándékot és kedvet tapasztaltunk az erdők iránt.- Hozzánk kevés jelzés érkezett, hogy elégedetlenek az önök munkájával.-Az országban az első három megye között vagyunk, ahol a törvényes határidőre biztosították a földek kialakításához, felméréséhez szükséges adatokat. Mivel saját szakembereink kevésnek bizonyultak e nagy feladat ellátásához, ezért vállalkozókat is bevontunk ebbe a munkába. Ennek ellenére sem tudtuk teljesíteni azt a tulajdonosi kívánságot, hogy az árverést követően rögtön végezzük el az adj uram, de mindjárt alapon a kitűzést és a birtokba adást. Ugyanis idő- és munkaigényes feladatról van szó. Annyit ígérhetek: Az új gazdasági év kezdetére - őszre - a kárpótlásra jogosultaknál az összes kitűzést és birtokba adást befejezzük. Megtehetjük, Bartos István mert a földrendező bizottságok azzal, hogy ideiglenes birtokba adták az érdekelteknek a földeket, s lehetővé tették a megművelését, a mi munkánkat is megkönnyítették.- A másik nagy tulajdonosi réteg az át-, vagy újjáalakult, magántulajdonon alapuló szövetkezeti tagok, alkalmazottak és résztulajdonosok nagy tábora. Itt mi a helyzet?- Húsz-huszonöt községben megkezdtük a földkimérést* A húsz-harminc aranykonjiás földalapok átvezetésével már 90 százalékban végeztéik. Egyes szövetkezeteknél, anhi- ánypótlásra visszaküldött ’dokumentumok miatt késésben vagyunk. Számításaink szerint a második fél évben 15 ezeffce- jegyzéssel, teljesítjük a kôtële- zettségeinket. Az iméntikkel egyidőben végrehajtottuklv az ingatlanforgalommal kapéŐJla- • tos átvezetéseket is. E szoláltatásunkat meggyorsította a Phare-program keretében ftteg- valósított számítógépes tülaj- doni adatrendszerünk. Eg^év múlva bárki számára, szfrite azonnal megadjuk a szükséges információt.- Most min dolgoznak*?-Május 31-re készen leszünk az újabb árverésre kerülő földek felmérésével. Ezen kívül a második fél évi árverésekre, előkészítjük az állami gazdaságokból és az erdőgazdaságokból kijelölt részeket. V. K. Egyszerűsödik a kiválás...! Hatályba lépett a szövetkezeti törvény módosítása. Erről a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatta az MTI-t. A módosítás példaként említi a kívülálló üzletrész-tulajdonosok korlátozott tulajdonosi jogainak bővítését, valamint a szétválás megkönnyítését. A kérdések megoldására speciális jogszabályokat alkottak a mezőgazdasági szövetkezetekre. A törvénymódosítás valamennyi szövetkezeti típusra előírja a kívülálló üzletrész-tulajdonosok közgyűlésre való kötelező meghívását. Megakadályozza, hogy a megismételt közgyűlést az eredetivel azonos napon tarthassák meg. A tagok munkajogi viszonyát egyértelműen a Munka törvénykönyvének hatálya alá helyezi. Megszünteti a fehilem osztható és a tartalékalap-képzésének kötelezettségét. Egyszerűsíti a szétválás intézményét. A korábbi szigorú döntéshozatali szabályozást azzal enyhíti, hogy az összes tagikétharmados szótöbbsége helyqtt a határozatképes közgyűlésen!jelenlévők kétharmadának szavazatához köti a szétválás kimondását. ij A mezőgazdasági szövetkezetek esetében érvényesül a több településre kiterjedő Szövetkezet településenkénti szétválásának megkönnyítése. Lehetővé válik a személyes közreműködéshez kötődő eredményfelosztás szabályaitól való eltérés is. Az agrárkistermelők hat forintja is visszajár... A mezőgazdasági kistermelők az útalapról szóló törvény módosítása következtében mintegy 150 millió forintot igényelhetnek vissza. Az elfogadott törvény a befizetés rendjét is módosította. Több apróbb változtatás mellett két ponton módosította jelentősen az útalappal kapcsolatos törvényt a Parlament. Az egyik a befizetés rendje. Korábban a forgalmazónak kellett befizetnie az útalapot. Az importliberalizálás miatt meghosszabbodott a forgalmi lánc, és ez visszaélésekre is módot adott. A új előírás szerint az importőr és a termelő fizet - éppen úgy, ahogyan az adót és a környezetvédelmi díjat. Ettől a megoldástól a törvényalkotók ellenőrizhetőbb fizetési rend kialakítását remélik. A másik lényeges változás az útalap visszaigénylése. Eddig ugyanis a mezőgazdaságban dolgozók közül csak a vállalkozók igényelhették vissza gázolaj-, illetve ipari tüzelőolaj-költségeikből a literenkénti hat forintot, a kistermelők nem. A törvénymódosítás most a visszaigénylés lehetőségét a kistermelőkre is kiterjeszti. Bár végleges adatok még nincsenek az elmúlt évről, a KHVM szakértőinek becslése szerint eddig is milliárdos nagyságrendű volt az útalap-visszaigénylés. A számítások szerint a kistermelők mintegy 150 millió forintot igényelhetnek majd visz- sza. Ennyire becsülik a szakértők ezen a területen az érintettek igényét. A miniszter állapítja meg az új energiaárakat A Parlament törvényt alkotott a villamos energiáról, amely szabályozza a termelést, az árakat, illetve a műszaki biztonsági berendezéseket is. Erőmű létesítésére, bővítésére a Magyar Energia Hivatal csak akkor adja meg az engedélyt, ha a vállalkozót pénzügyi-gazdasági szempontból alkalmasnak minősíti. Húsz megawatt teljesítmény alatt közcélú elektromos erőmű engedély nélkül is létesíthető - a kormány rendeletileg egy megawattnál húzta meg a határt. A villamos energia termelői: átviteli, elosztási és szolgáltatási árát úgy kell meghatározni, hogy az tartalmazza a befektetések, valamint a hatékony működtetés költségeinek megtérülését és a tartós működéshez szükséges nyereséget is. Az eredeti törvényjavaslat ezen túlmenően csak az 1990. évi ártörvényre hivatkozott. A módoítás nyomán ezt a törvényt csak 1996 végéig lehet alkalmazni. Ugyanakkor részletes szabályok születtek az energia- termelők árképzésére is. Eszerint figyelembe kell venni a tartalékkapacitások költségét ugyanúgy, mint a környezetvédelmi és a garanciális kötelezettségeit. A fogyasztói árak nem tartalmazhatnak indokolatlan megkülönböztetéseket: előnyöket vagy hátrányokat a különböző fogyasztói csoportok között. Az árképzés és alkalmazás részletes szabályait a Magyar Energia Hivatal alakítja ki. A konkrét árakat pedig rendeletben állapítja meg az ipari és kereskedelmi miniszter. INDULÓ TŐKE
