Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-18 / 116. szám

À Világpolitika 2. oldal 1994. május 18., szerda Cseh bankok tánca a szakadék szélén? A Cseh Köztársaságban az elmúlt héten három kisebb bank is tönkrement, ami némiképp megingatta a lakosságnak a pénzin­tézetekbe vetett bizalmát. Nincs szó a cseh bankrendszer kü­szöbön álló összeomlásáról, hiszen a biztonsági tartalékok — összesített adatok szerint - az utóbbi időben gyorsabban nőttek, mint a kockázatos hitelkihelyezések. A bankstruktúra viszont némiképp átalakul: elvben ugyan csak a felelőtlen hitelpolitikát folytató kisbankokat nyelik el a nagy pénzintézetek, ám a való­ságban bizonyos tőkenagyság alatt - a vállalatok nagyfokú be­hajthatatlan körbetartozása miatt - minden bank a szakadék szélén táncol. Az utolsó pillanatban megoldódott a légi viszály Az utolsó pillanatban békés megoldást nyert a brit-francia légi viszály, amely a Párizst kiszolgáló kisebbik repülőtérre, Orlyra vonatkozó brit leszállási jogok körül robbant ki, s komoly konf­liktus kialakulásának veszélyét idézte fel. Bemard Bosson fran­cia és John MacGregor brit közlekedési miniszter közös nyilat­kozata szerint a lehető legrövidebb időn belül - de legkésőbb június végén - szabad út nyílik a brit gépek számára Orlyra, csakúgy, mint a francia légitársaságok részére a londoni repülő­terekre. Oroszország is birkózik a jókora adósságokkal Oroszország 80 milliárd dollárnál valamivel magasabb külső adósságállománnyal kezdte az idei évet s az 1994-ben esedé­kessé váló kamat- és tőketörlesztések összege eléri a 32 milli­árd dollárt. Az állami duma költségvetési bizottságának közlése szerint az idei fizetési kötelezettség messze meghaladja a gaz­daság teherbíró képességét. A kormány egyébként már a költ­ségvetésbe is mindössze 4,7 milliárd dollárt állított be a külföldi adósság után járó törlesztések címén. A parlamentben elhang­zott 80 milliárdos adat nem tartalmazza a kelet-európai orszá­gokkal szembeni orosz adósságokat és a már átütemezett ma­gánbanki hiteleket sem. Kína a világ legjelentősebb acéltermelője Az első negyedévi adatok alapján immár - a mennyiséget te­kintve - Kína a világ legjelentősebb acéltermelője: az ázsiai ál­lam áprilisig 22,94 millió tonna acélt állított elő, míg az ez idő szerint második helyen álló Japán 22,48 millió tonnát. Tavaly az egész évi termelési mutatók szerint Japán vezette az acél­gyártók világranglistáját, megelőzve Kínát és a harmadik he­lyezett Egyesült Államokat. Kínában az idén 93 millió tonna acél gyártását tervezik. A dél-afrikai változások egyik bizonyítéka A változások szele immár az egekig hatol Dél-Afrikában: a nemzeti légitársaság repülőgépein - a cég mostani bejelentése szerint - ezentúl a fekete lakosság zöme által használt két nyel­ven is üdvözlik az utasokat. Az angol és az afrikaans ajkúak mellett így a jövőben a zulu és a sotho nyelvjárást beszélők is otthonosabban érezhetik majd magukat a South African Air­ways járatain. Ukrajnai tervek a csernobili atomerőmüvei Ukrajnának 10 évre van szüksége ahhoz, hogy végleg leállítsa a csernobili atomerőművet. Az ezzel kapcsolatos programnak a valóra váltása pedig pénzbe, méghozzá 8 milliárd dollárba kerül - mondta Valerij Smarov ukrán miniszterelnök-helyettes egy kijevi sajtóértekezleten. Az illetékes közölte még azt is, hogy a csernobili létesítmény leállításával kapcsolatos végső döntés várhatóan a legfejlettebb hét ipari állam csúcstalálkozóján szü­letik meg - jelentette az ITAR-TASZSZ. Kabuli utcakép. Tény, hogy Afganisztán ma a világ veszélyforrásainak egyike. Ha va­laki manapság végigsétál Kabul bármelyik utcáján - ha egyáltalán akad ilyen bátor em­ber -, bizonnyal beleütközik valamely fegyveres csoport tagjába. A sokak által óhajtott béke - úgy tűnik - még messze van... Gracsov és Perry telefonos kunzultációja Pavel Gracsov orosz és Wil­liam Perry amerikai védelmi miniszter hétfő esti telefonbe­szélgetésük során megállapod­tak: találkoznak egymással Gracsov május 23-án esedékes brüsszeli látogatása során. A telefonbeszélgetést Perry kezdeményezte, és érdeklődött a júniusra tervezett közös had­gyakorlat felől. Gracsov hang­súlyozta, hogy a maga részéről továbbra is támogatja az oren­burgi területen tartandó gyakor­latot, de jelezte, hogy a végle­ges döntést az orosz honatyák hivatottak meghozni. Az Interfax jelentése szerint a két minisztérium közötti köz­vetlen vonalon - „forródróton” - folytatott beszélgetés során a két politikus véleményt cserélt a boszniai válságról is, és Gra­csov aggodalmának adott han­got a Brcko körül kialakult helyzet miatt. A két védelmi miniszter az év eleje óta működő „forró­drótnak” köszönhetően rend­szeres kapcsolatot tart egymás­sal. A mostani beszélgetés oka nyilván a közös hadgyakorlatra vonatkozó orosz álláspont tisz­tázatlansága volt. A Duma ellenállása miatt ugyanis bizonytalanná vált a múlt hónapban, hogy megtart­ják-e egyáltalán a júniusra ter­vezett gyakorlatot. Izrael és Szíria tárgyalásai: nincs előrelépés Nem mutatkozik eleddig jelen­tős előrehaladás Izrael és Szíria tárgyalásaiban, de Damaszkusz igyekszik javítani a légkört - értékelték a helyzetet izraeli diplomáciai forrásból azután, hogy a közvetítő amerikai kül­ügyminiszter, Christopher Je­ruzsálemben Rabin izraeli kormányfővel tanácskozott. Szíria álláspontjában az újonnan közvetített javaslatok nem mutatnak alapvető válto­zást, de a korábbiaknál több részletet tartalmaznak - hang­zott el. Christopher vasárnap este négy órán át tárgyalt Asz- szad szíriai elnökkel, majd két- szeris találkozott Fárúk es-Sa- raa külügyminiszterrel, mielőtt Izraelbe utazott. Az említett forrás pontatlan­nak nevezte azt az értesülést, amely egy arab lapban jelent meg Damaszkusz béketervéről. A Londonban szerkesztett Al-Haját szerint Izraelnek elő­ször is érvénytelenítenie kel­lene a Golán-fennsík csatolásá­ról 1981 -ben hozott törvényt, el kellene ismernie Szíria fennha­tóságát a plató fölött, kötelezni magát arra, hogy teljes egészé­ben' fóvoilül az 1967-ben meg­szállt területről; ami a bizton­sági intézkedéseket illeti, a terv a lap szerint egyforma garanci­ákat ír elő a térség összes or­szágainak. Az izraeli-szíriai kapcsolatok normalizálásáról Damaszkusz a goláni kivonulás után lenne hajlandó tárgyalni. Nyugati diplomáciai forrás közlése szerint a szíriai vezetők Izrael öt-nyolc évre tervezett kivonulási ajánlatával három­éves időtartamra vonatkozó ja­vaslatot szegeznek szembe. Közös erőfeszítéssel a bűnelkövetők ellen Kárpátalján új vezetője van a megyei belügyi főosztálynak. Igaz, Dmitro Dorcsinec tábor­nok nem új ember a milicia berkeiben, hiszen korábban a belügyi főosztály vezetőjének helyettese volt. Á belügyi főosztály vezetője találkozott a sajtó képviselői­vel, s kifejtette elképzelését a jogrend szilárdítása, a bűnözés elleni harc fokozása terén. Bár ukrajnai viszonylatban Kárpát^ alja nem rossz helyet foglal el á bűnözés elleni harc tekinteté­ben, de aggodalomra ad okoty hogy a bűncselekmények száma, akárcsak országszerte, itt is növekszik. Ez év májusáig! a megyében 1950 bűncselek­mény történt, vagyis csaknem 300-zal több, mint a múlt esz1- tendő első négy hónapjába«) Romlik a közbiztonság, egyre több gondot okoznak a rekető- rök (gengszterek, zsarolók). Csupán az utóbbi néhány naa alatt három alkalommal támad-1 ták meg külföldre tartó autó­busz, illetve személygépkocsi utasait. BkT Az ukrajnai reketőrök, a-y maffia nemcsak Kárpátalján té-9 vékenykedik, de köztudottan-' szomszédos országokba, Magyarországra is átruccan. Ázva ellenük folytatott harc nyilvátP« valóan nemzetközi együttműú-1 1 ködést igényel. Az MTI tuddäPtp tójának arra a kérdésére, gyan képzeli él ezen együttmű­ködést, Dmitro Dorcsinec el­mondta, hogy a belügyi főosz­tályon külön alegység fogílal-#, kozik a külkapcsolatokkaU aíi ukrán belügyminiszterrel a na­pokban folytatott megbeszélés sek során pedig egyetértettek'A abban, hogy országos viszonyú-" latban is Kárpátaljára kell%<9m lyezni ezen tevékenység köz­pontját. A kárpátaljaiaknak már eddig is volt kapcsolatuk a bu­dapesti, illetve a szomszédos megyék rendőr-főkapitánysága- ival, de ezt a jövőben még szo­rosabbra szeretnék fűzni. Szük­ség van a rendszeres találko­zókra, egymás tájékoztatására, hiszen tudtak róla, hogy állam­polgáraik okoznak gondot abrá-; ' tárainkon túl, de erről kevés az' ' információ, fejtette ki vélemé­nyét a belügyi főosztályvezető, , Közös akciók keretében kefr, fellépnünk Magyarországon bűncselekményeket elkövető; ukrán állampolgárokkal, főként, a reketőrökkel szemben. p; -----------------------------------------­AMNESZTIÁVAL SZABADULTAK, ÁM A ROMÁNIAI NYILVÁNTARTÁS SZERINT MÉG MINDIG GYILKOSOK AZ ÁRTATLAN SZÉKELY FIÚK • • Öten négy-négy évet töltöttek fegyházban bizonyított vádak nélkül (Felvidéki tudósítónktól.) A nyolcvankilences romániai forrada­lom idején Oroszhegyen a felbőszült tömeg úgymond agyon­verte a helyi milícia vezetőjét. Az incidens miatt négy személyt letartóztattak és bebörtönöztek. Hasonló eset történt Zetelakán is, itt a parancsnok a tömegbe lőtt, azután végzett magával. Ze­telakán három személyt tartóztattak le gyilkosság vádjával. Vass Kiss Előd Az elmúlt négy év alatt a Romániai Magyarok Demokra­tikus Szövetsége különböző til­takozó leveleket juttatott el a román kormányhoz, Helsinkibe és máshová. Az idén, április 25-én Ion Iliescu államelnök „részleges” amnesztiarendelete után öt székely fiút: Nagy Ist­vánt, Ambrus Pált, Vass Kiss Elődöt, Nagy Imrét és Karsai Lászlót szabadon bocsátották. Karsai László zetelakai, négyen pedig oroszhegyi lakosok. Karsai László nem sokkal a szabadulása után öngyilkos lett, Vass Kiss Előddel és Nagy Im­rével azonban nemrégiben sike­rült találkoznunk szlovákiai lá­togatásuk alkalmából.-Mi történt Oroszhegyen azon a decemberi napon? Nagy Imre: - Én csak hallásból ismerem a történetet. Társaság­gal töltöttem az estét, nem men­tem a tüntetőkkel. Úgy tudom, ez a tüntetés este tízkor volt, ál­lítólag a szekus-parancsnok fe­nyegetőzött, azt kiabálta a tö­meg felé, hogy az emberei egy­szer visszajönnek az erdőből, de akkor . .. Erre a tömeg tett­legesen bántalmazta, másnapra a parancsnok belehalt a sérülé­seibe. Aki egy kicsit is félt a következményektől, az azonnal elhagyta az országot, én marad­tam, mert én nem csináltam semmi rosszat. Az eset decem­ber 22-én történt, engem pedig január 16-án tartóztattak le. Bi­zonyítékot nem tudtak felhozni ellenem, nekem sok tanúm volt, de egyet sem hallgattak ki.- Magyar nyelven folyt le a tárgyalás?- Dehogyis. Most már jól beszélek ro­mánul, de akkor na­gyon keveset értet­tem. Ennek ellenére az ügyvédünk sem beszélgetett magya­rul velem, illetve ve­lünk. Azt mondták, Romániában élünk, kötelesek vagyunk románul beszélni. Az első tárgyaláson mind a négyen 13 évi fegyházra ítéltek bennünket, Buka­restben a legfelső bí­róság ezt még meg­toldotta két-két év­vel, nekem és Előd­nek pedig öt-öt évvel.- Ha nem volt bi­zonyíték, akkor mi­nek alapján ítélték el önöket?- Mert aláírtunk valamit, most sem tudom, hogy mit. Vass Kiss Előd: - Csak sejtem, hogy mi lehetett, mert gyakran hivatkoztak rá a tárgyaláson. Addig vertek bennünket, amíg azt a szöveget alá nem írtuk. Másfél méteres, szépen kiesz- tergályozott, vastag bottal ver­tek, nappal nem ülhettünk le a cellánkban, állandóan bent tar­tottak. Éjszakánként acél ab­roncsokat dobáltak az ajtónk előtt a kemény padozatra. Őr­jítő volt ez a zaj. Azt mondták, ha aláírjuk, minden molesztá- lásnak végeszakad. Aláírtuk, nem is vertek, nem is zaklattak bennünket tovább.- Voltak önökkel szekusok a cellá­ban?- Voltak. Azoknak külön kaja járt, kü­lönleges bánásmód­ban részesültek.- Mikor és ho­gyan tudták meg a szabadulás hírét? Vass Kiss Előd: - Még aznap, tehát március 25-én, ami­kor Ion Iliescu kihir­dette az amnesztiát. Délután négykor be­mondta a rádió. Nagy Imre: - Nagy­pénteken engedtek ki bennünket. Reggel beszóltak a cellába, hogy csomagoljunk, mert megyünk haza. Amikor kiléptünk a börtönből, azt sem tudtuk, mit csináljunk. Járt be hozzánk egy ferences atya, arra kért bennünket, ha kiszabadu­lunk, úgy ne menjünk haza, hogy vele ne beszéljünk. Meg­magyarázta, merre keressük, de kint nem tudtunk jól tájéko­zódni. Tanakodtunk, amikor két hölgy jött az utcán. A leg­idősebb társunk, Nagy István megszólította őket és informá­ciót kért, merre találjuk a tiszte- letes urat. Amikor megköszön­tük az útbaigazítást visszakér­deztek, hogy nem tudjuk-e sza­badultaké már a székely fiúk. Amikor mondtuk, hogy igen, mert azok mi vagyunk, a nya­kunkba borultak.- Hírül adom Erdélynek? hogy kiszabadultatok - szólt azí egyik, később megtudtuk, aM RMDSZ helyi vezetője volt. ' Éjszaka tíz órára értünk a falu határába. Szinte az egész falu kint állt, és várt bennünket. Mindenki sírt....-Karsai László miért lett öngyilkos? Nagy Imre: - Nagyon megvi­selt bennünket a börtön, napo­kig mi sem tudtunk aludni, sőt még ülni sem. Csak járkáltunk, mint az eszelősök. Szükséges lett volna orvoshoz fordulni, pszichológushoz. Mi hál’Isten- nek átvészeltük ezeket a napo­kat, ő nem.- Most mihez kezdenek? Nagy Imre: - Mi amnesztiával szabadultunk, a nyilvántartások szerint továbbra is gyilkosok vagyunk. Beszéltünk az ügyvé­dünkkel, rajta keresztül szeret­nénk elérni a rehabilitálásunkat.- Kártérítést is? Nagy Imre: -Ez eddig egyi­künkben sem merült fel. Persze mi annak is örülnénk, ha letö­rölhetnék a becsületünkön ejtett foltot. Farkas Ottó Nagy Imre

Next

/
Thumbnails
Contents