Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-17 / 115. szám
1994. május 17., kedd Látóhatár 7. oldal KÖZEL EZERÉVES LEGENDA NYOMÁBAN Sámson vára és megannyi rejtély A megyeszékhelytől alig húsz kilométernyire, délre, a Cserhát északi lábánál, a Kis-Zagyva folyó két partján terül el az alig négyszáz lakosú, szlovák nemzetiségű kisközség, Sámsonháza. A település nevének eredetét mindmáig sűrű homály fedi. Az egyik elképzelés szerint Sámson, a legendás nagy erejű bibliai hős lehetett, akinek roppant nagy erejét annak tulajdonították, hogy a haját sohasem vágatta le. Az ellenséggel vívott küzdelemben mindaddig győzedelmeskedett, amíg nagy szerelme, Delila el nem árulta titkát. Levágatva haját, elment az ereje, de amikor megnőtt a frizura, ereje ismét visszatért. Sámson legendája opera formájában került közönség elé, de Milton is feldolgozta a történetet. Már il. Béla idejében lakták A falu Nógrád megye legrégebben lakott települései közé tartozik. Egy másik legenda szerint, az 1131^41 között uralkodó II. Béla király idejében itt élt egy Sámson nevű főúr, akiről ugyancsak kaphatta nevét a község. A falu a török időkben teljesen elpusztult, majd külhonból érkeztek telepesek, és szlovák nemzetiségüket a mai napig megtartották. A szabadságharc időszaka alatt Nógrád megye egyik ellenálló központjának számított, erről tanúskodnak az egyházi hivatalban őrzött iratok. De megvan az a levél is, amelyet Kossuth Lajos írt turini száműzetéséből. Ebben Kossuth közli, hogy az egyházközség felkérésére elvállalta a számára felajánlott főfelügyelőséget, amelyet megtiszteltetésnek tart. A falu múlt század végén épült oltára előtt keresztelték meg Kossuth Lajos valamennyi gyermekét. Ennek hitelességét a templomban elhelyezett emléktábla őrzi. A harmincas években, az egyházközség papját püspökké választották, és haláláig az északi egyház kerületi püspökségnek is otthont adott a falu parókiája. A templom oltára előtt számtalan lelkészt avattak egykoron. Sámson várát a település buszmegállójától, a természetvédelmi területen keresztül, félórányi járással lehet megközelíteni. Hogy az erősséget mikor építették, azt csupán csak sejtik a kutatók, mivel a török időkben már nem bírt túl nagy jelentőséggel. Tény azonban, hogy a várat igen magas műszaki színvonalon építették, mivel a falmaradványok egyes helyeken olyan erősek, hogy akár darabka sziklát is képtelenség kivésni belőlük. A falak évszázadok óta vasakarattal tűrik a megpróbáltatásokat. Ugyanígy állják korunk nagy veszedelmét, a szmogot és a savas esőt. Rejtély, hogy a követ milyen módon és honnan szállították oda, mivel a környéken hasonló nincsen. Az építőipari technológiával foglalkozó szakembereknek érdemes lenne tanulmányozniuk a falak stabilitásának titkát. A bűvös kőkút A vár területén belül egy háromszor három méteres átmérőjű kút fedezhető fel, amelyet sziklába vájtak egykoron. Rejtély, hogy milyen eszközökkel és mi célból fúrták, mert az biztos, hogy sziklából annak idején sem tudtak vizet fakasztani. Az 1920-as években egy kőműves mester szervezésében próbálták feltárni a kút rejtelmeit. Vödrökkel, kosarakkal, csiga segítségével emelték ki a kútból az évszázadokon keresztül összegyűlt törmeléket. Huszonöt méter mélyre jutottak, de egy húsvágó bárdon kívül nem talállak semmit. A szájhagyomány szerint az erődítmény a kúton keresztül az alig tíz kilométernyire fekvő hasznosi várral volt ösz- szekötve, egy alagút rendszerű formában. Az idősebb lokál- patrióták még emlékeznek a vár keleti oldalán egy barlangra, amelybe ha követ eresztettek, csak hosszabb idő után jött fel a visszhang a mélyből. A vár nyugati és északi oldalán 70-75 fokos az emelkedő, és éppen ezeken az oldalakon maradtak meg a négy-öt méteres falmaradványok. A néhány száz méter hosszú hegycsúcs végén még felismerhetők a sziklavonulatok vonalát követő várfalak, belül egy szélesebbel. Feltételezések szerint a vár bejáratánál egykoron felvonóhidas kapu állhatott. Hogy mikor és ki pusztíthatta el, azt nem tudni. A vártól északra, egy kilométeres távolságra, több tucat, sírhanthoz hasonló domborulat mutatkozik, amelyet a helybeliek máig is temetőnek hívnak. Napjainkig ezen a területen kutatásokat még nem végeztek. Egy korábbi feltárás nyomán a vároldalban mamutcsontokat találtak. Ezeket ma a Nemzeti Múzeumban őrzik más tárgyakkal. A falu 1808 nyarán teljesen leégett, és több mint valószínű, hogy az értékes iratok, amelyek némi támpontot adhattak volna a titkok nyitjára, a tűz martalékává válhattak a templommal és a hozzá tartozó parókiájával együtt. Az elmúlt évtized elején, a falu határában, a mélyfúrók kutatást végeztek, az esetleges szénvagyon feltárásának érdekében, azonban a fúrók nyomában, kénesszagú, az emberi testhőmérsékletnél valamivel melegebb víz tört fel a mélyből. Azóta sem akadt, aki megépítette volna a megye egyetlen meleg vizű strandját. A helybeliek még bíznak A helybeliek kijárogattak a kúthoz a fájós testrészeiket kúráltatni, mígnem a kutat a hivatal bekeríttette. Szponzor kellene, mondják a helybeliek, akik abban bíznak, hogy a községnek egyszer mégis lesz melegvízű strandja, amely sok embernek biztosítana munka- lehetőséget. Csakhogy erre még várni kell a szlovák nemzetiségű kisközségben. Kukely Mihály Ki rombolta le a várat? Nem tudja senki Társastáncot és illemet tanulnak Tarjánban A társastánc azon szakágak közé tartozik, amelyből csak kevés működik Nógrád megyében. Az Andóné Hagara Judit táncpedagógus vezetésével munkálkodó társaság pillanatnyilag huszonnyolc tagot számlál. A klub úgy jöhetett létre, hogy megnyerték a művelődési minisztérium pályázatát, amelyet a társastánc-kultúra népszerűsítésére írtak ki. Otthonra a salgótarjáni Ady Endre Művelődési Házban leltek. A TIT városi szervezete égisze alatt működő, önfenntartó csoportot sokfelé hívják megyeszerte fellépésekre. A klubtagok többsége szeretne eljutni versenyszintig. Tánc- és illemtanodai oktatás is folyik a csoport berkeiben. A legutóbbi ilyen tanfolyam iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a vizsgabálon nyolcvan növendék mutatkozott be. Egy-egy vizsgabál arra is alkalmat ad, hogy a növendékek közül válogathassák a versenyző-utánpótlást. HELYBEN IS LEHETSÉGES NEMZETKÖZI NYELVVIZSGA A TIT-ben elsősorban beszélni tanulnak Korábban, csak a fővárosban és két vidéki egyetemen szerveztek úgynevezett Deutsch Zertifikát típusú nyelvvizsgákat. A kör kibővült, hiszen a Goethe Intézet és Nyíregyháza mellett ez évtől immár Salgótarjánban is lehetséges ilyen vizsgát - és ennek angol megfelelőjét, az (International Certificate Conference) ICC nyelvvizsgát - tenni.- Hogyan alakult ez így és mi ennek a nyelvvizsgának a lényege? - kérdeztem, Molnár Katalintól, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád Megyei Egyesületének társadalomtudományi szaktitkárától, akinek munkaköréhez a nyelv- tanfolyamok szervezése is hozzátartozik.- A TIT Szövetségi Iroda és a mi egyesületünk a Német Népfőiskolái Szövetség támogatásával elnyerte a nemzetközi vizsgáztatási jogot. Ezt a frankfurti központ által kidolgozott, Európa-szerte ismert nyelvoktatási és vizsgáztatási rendszert, és az általa nyújtott bizonyítványt a világon mindenütt elismerik, és elsősorban azoknak előnyös, akik külföldön szeretnének munkát vállalni, élni. (Magyarországi államvizsgaként viszont honosítani kell. Ez az A kategória esetén kérésre automatikusan történik, B esetén újabb írásbeli, C esetén viszont szóbeli és írásbeli vizsgát kell tenni.)-Milyen sajátosságai vannak ennek a rendszernek?- Fő célja a beszédértés, a beszédkészség fejlesztése. E koncepció nem a hibátlan és tökéletes nyelvtudást célozza meg. Beéri azzal, hogy a hallgató „csak” annyit tudjon helyesen beszélni a választott nyelven, hogy megértse az átlagosan művelt idegen anyanyelvű személy beszédét, és megértesse önmagát is. A rendszer nagy értéke a felkészítés és a vizsga összhangja. E felfogás szerint a vizsga a humánusabb a szokottnál s csak az egyik állomása a nyelvtanulás folyamatának, amelyhez sok segítséget Molnár Katalin kapnak a hallgatók. E nyelvvizsgák egynyelvűek. Fordítási feladatokat nem kell végezni, viszont boldogulni kell az élő nyelvi szituációkban, helyesen kell megoldani az élet által feltett nyelvi feladatokat.- Hogyan készültek fel erre a tanítási és vizsgáztatási módszerre?-Nyelvtanáraink részt vettek a frankfurti központ által szervezett felkészítőn. Nógrád megyében három olyan személy van, aki vizsgáztatási jogot kapott német illetve angol nyelvből.- Kik tanulnak önöknél és milyen sikerrel?-Jelenleg tizenkét tanfolyamunkon - melyek zöme angol és német nyelvvizsgára készít elő - mintegy 350 ember tanul. Életkorukat tekintve főként fiatalok járnak hozzánk. Sok a középiskolás és az úgynevezett átképzős hallgató. Szerveztünk tanfolyamokat menedzsereknek, kereskedelemben dolgozóknak, vámosoknak stb. Az ICC-típusú vizsga áprilisban volt. Ezen huszonhármán vettek részt. Bár még nem ismerjük a végleges eredményeket - hiszen külföldön egységesen javítják a dolgozatokat - a vizsgabizottság - melynek egyik tagja a pártatlanság elve alapján mindig más megyéből érkezik - véleménye szerint a többségnek sikerült a vizsga. Legközelebb decemberben lesz hasonló vizsga. - csébé Növekszik a vizsgadíj A május 8-a után állami nyelvvizsgára jelentkezőknek az eddigieknél magasabb vizsgadíjakkal kell számolniuk - derül ki a művelődési és közoktatási miniszter múlt heti rendeletéből. Az alapfokú komplex írásbeli-szóbeli vizsgáért például az 1990-ben megállapított 2200 forint helyett ezentúl 2400 forintot kell fizetni, míg e vizsga díja középfokon az eddigi 3700 forintról 4200 forintra, felsőfokú vizsga esetén 4300 forintról 5000 forintra emelkedett. Az állami nyelvvizsgákat lebonyolító Idegennyelvi Továbbképző Központ adatai szerint 1993-ban összesen mintegy 80 ezren jelentkeztek nyelvvizsgára, s körülbelül 42 ezren jártak •sikerrel. A legtöbben - 56 ezren - középfokon vizsgáztak, míg a felsőfokon próbálkozók száma nem érte el a tízezret. Miről mesél a híres mézeskalácskészítő? Major Gyula és a meseszeréi mézeskalácsok A balassagyarmati Major-családban több, mint 200 éves hagyománya van a mézeskalács-készítésnek. A Major Gyula által előállított mézeskalács messzi földön híres. Ide jönnek az ország minden tájáról, hogy megízlelhessék a páratlan ízű finomságokat. A vásárolni szándékozót belépéskor mesebeli kalácsfigurák sokasága fogadja. A látogatók kedvükre gyönyörködhetnek a mézeskalács szívekben, mesetükörben, díszes babákban.- Hogyan lesz valakiből mézeskalács készítő? Ki lehet ezt tanulni vagy némi tehetségnek is párosulnia kell? - kérdeztük a mestert.-Ez egy szakma, amit meg lehet tanulni. Persze, tehetség is kell hozzá.... Egyszóval vannak mézeskalácsok és mézeskalá- csocskák. Nem árt némi fantázia sem. Mi a legfontosabb? Életet kell vinni a mézeskalácsfigurákba, melyek így a gyerekek képzeletében is meseszerűen megelevenednek - mondja befejezésül az idős mester. Durucz Anette Bízzunk magunkban és Magyarország nyerni fog
