Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-14-15 / 113. szám
8. oldal Hétvégi Magazin • Elet Képek 1994. május 14-15., szombat - vasárnap Marcel Zanini Franciaországból érkezett A Tarjáni Tavasz idei eseménysorozatának kiemelkedő eseménye volt a múlt hét végén lezajlott tizedik nemzetközi dixieland fesztivál, amely a viszonylag hűvös, esős napok ellenére is sok látogatót vonzott az ország minden részéből és külföldről is. A koncertek a József Attila Művelődési Központban, az örömzenék a Karancs Szállóban zajlottak, s a város közterein is szólt a muzsika. A közönség szívesen látta viszont a korábban megkedvelt sztárvendégek között a francia Marcel Zaninit, az amerikai Joe Murányit, a házigazdaként is ragyogó Berki Tamást. Megrendezték a magyarországi dixieland-zenekarok bemutatóját is, több díjat osztottak ki. A jó hangulatot, a szombat esti előadást, átmenetileg megzavaró bombariadó sem tudta elrontani. (bte) Peter Lipa szlovák jazzénekes Vajda Sándor, a Benkó Dixieland bőgőse A hegedűs, a Budapest Ragtime Band-ből Berki Tamás hat éve a fesztivál szólistája és műsorvezetője Gyurién Tibor képriportja Újra itt volt Joe Murányi, a világjáró élő jazztörténet Armstronggal játszott Az amerikai Joe Murányi, a klasszikus jazz egyik fő. zászlóvivője, klarinéton és szoprán szaxofonon. New York Cityben Jimmy Ryan jazzklubjának meghatározó alakja volt. Amíg fennállt, ez volt a legrégibb jazzklub, a jazz „Ki ki- csodá”-ja, ahol mindenki feliépet, aki a mű faj bárt számított, Louis Armstrongtól Ella Fitz- geraldon át Oscar Petersonig. Joe Murányi a Columbia Egyetemen végzett. Bár egy idő óta big band-ekben is szaxofonozik, főként a kis, improvizáló zenekarokat kedveli. Kedvelt stílusai közé tartozik a dixieland, a szwing, a mainstream, a korai bop. Élete során rengeteg hírességgel játszott együtt, öt évig Louis Armstrong „All Stars" -ában járta a világot. Erről könyvet is írt. Salgótarjánban először tavaly lépett a nemzetközi dixieland fesztivál közönsége elé, kitűnő játékával és sajátos humorával azonnal mindenkit megnyert. Az idei fesztiválnak is sztárvendége lett.- Hogyan került kapcsolatba Salgótarjánnal?- A budapesti Orient Dixieland Band révén. Ők mondták, hogy van itt ilyen fesztivál. Azelőtt nem is hallottam Salgótarjánról.- Milyennek látja?- Hosszú és keskeny. Tavaly mielőtt ide jöttem, megnéztem a térképen, és alig találtam meg.- Hol játszik jelenleg?- Profi zenész vagyok, járom az amerikai fesztiválokat, és járom a világot. Jó zenész barátaim vannak. Én megfogadom őket, ők engem, így megy ez. Profi világ a jazz.- Élete már eddig is szinte élő jazztörténet. Louis Armstronggal is szoros kapcsolatba került.- Szerencsém volt. Amikor még kicsi fiú voltam, igen szerettem, ő volt a legelső a tradicionális jazzben, egyáltalán a jazzben. Mindenki, a zenészek is szerették őt. Sohase gondoltam volna, hogy vele fogok játszani. Nagy ember volt. Én 1967-től 1971-ig voltam a zenekarában. Sokat tudtam róla, és amikor ezt észrevette, megszeretett.- Milyen ember volt?- Szerettem őt, és ő is engem. Soha nem volt semmi baj. De temperamentumos volt, és néha kirobbant. Akkor leká- romkodta a világot. Tehát nem mindig úgy volt, mint a televízióban vagy a filmen, hogy mindig nevetett. Volt, amikor igen, volt, amikor nem. Zseniális ember volt.- Mi a véleménye a salgótarjáni fesztiválról?- Igen jó, mert a világon nincs elég dixieland fesztivál. Több kellene. Amikor fiatal voltam, ilyen zenéket játszottam, ezeket a nótákat mind ismerem. De én már olyan ritkább dolgokat keresek a zenében, hogy érzelem, öröm, bánat. Úgy látom, a fiatalok még nem. Azt szoktam mondani, ők most mennek oda, ahonnan én jövök vissza. Most jövök Kanadából. Kísértem egy híres énekest, gitárost. Úgy hívják, hogy Leon Redbone. Fekete szemüvege van, fehér ember, fiatal és bluest játszik, blueso- kat dalol. Van egy „furcsasága” is, szereti a magyarokat. Kanadában rock and roll-klubokban játszunk. Azt mondja, nem szabad semmit se tenni a hangszóróra. És mégis magyar kazettát tesz rá. A kocsiban is magyár kazettákat hallgat, én fordítga- tom le a szöveget angolra. Azt hiszem, az ő szülei örmény származásúak. Az USÁ-ba visszatérve is vele játszom, ő nagy csillag.- Meddig marad Magyarországon?- Salgótarjánból Szegedre megyek két napra Molnár Gyuláikkal, most harmincéves a Molnár Dixieland Band, koncerteket adunk ott. Szeretem a Gyulát, igen jól játszik. És az a vicc, hogy egyik nagyanyám Molnár volt. (bte) A rejtvény nyertesei Az idei dixieland fesztivál alkalmával megrendezett rejtvényjáték helyes megfejtése: 1. kérdésre: klarinét, j szaxofon, 2. kérdésre: Louis j Armstrong 3. kérdésre: [ Molnár Dixieland Band. A helyes megfejtők közül a következőknek kedvezett a szerencse: Bohurát Bé- láné, St., Március 15. utca, (rádiós óra); Horváth Eszter, St., Kismarty út 12., (videokazetta); Herczeg László, St., Kercseg u. 33., (videokazetta); özv. Juhász [ Istvánná, St., Arany J. u. 10., (zsebrádió); Horváth Gyula, St., Acélgyári út 48., (magnókazetták); Balogh Béláné, St., Pécskő út 3., (kvarcóra); özv. Szummer Károlyné, St., Tanács út 11., (hajszárító). A nyeremények május ! 20-áig vehetők át Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban. Bombával sem tudták elnémítani a dixiezenét Salgótarjánban
