Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-12 / 111. szám

6. oldal Életmód - Egészség 1994. május 12., csütörtök Rigóné Gyimesi Györgyi nővér Kovács Attiláné Márton nevű fiacskáját becézgeti. Az anyuka is itt, a szülészeti osztályon dolgozik S zeretni hivatását, pontosan együttmű­ködni az orvossal, és teljes lélekkel a be­teg mellé állni: ez az a hármas feladat, amelynek megvalósítására az igazi ápolónő­nek törekedni kell - írta annak idején dr. Hetényi Géza, a nagyszerű orvos. Megyénkben is sok száz ápolónő látja el e nemes feladatot, s dolgozik odaadóan az or­vosok nélkülözhetetlen társaként, nem téve különbséget nappal és éjszaka között. A salgótarjáni Madzsar József Nógrád Megyei Kórház osztályain közel 600 szak­dolgozó tevékenykedik, ebből majdnem ket­tőszáz közvetlenül a betegágyak mellett végzi szép és nehéz munkáját. Róluk szól ez a képriport, amely tegnap délelőtt készült a megyei kórház négy osztá­lyán. De készülhetett volna bármikor, ők akkor is így viselkednek, odaadóan, kedve­sen - akárcsak a képeken. Munkájuk jóval több, mint munka, de ezt csak azok értékelik igazán, akik már megtapasztalták, milyen hatalmas dolog a betegágy mellett egy ked­ves szó. Fotó: Gyurián Tibor Az intenzív osztályon Susán Attiláné ápolónő Csete Istvánnét gondozza Pásztorné Utasi Andrea nővér az 1-es belgyógyászaton Klement Jánosnak osztja ki az ebéd utáni gyógyszerét Balázsné Verebélyi Valéria ápolónő Földesi Lászlónét sétáltatja a baleseti sebészeti osztály folyosóján Miért titkolják nevüket az igazgató nővérei? O lvasóink ismerik Kíván­csiskodó rovatunkat. Többségük nyilván elégedett is vele, legalábbis ezt látszik tükrözni az ide érkező sok le­vél, a számtalan telefon. Az újságírók körében már ko­rántsem örvend ekkora nép­szerűségnek, mert vannak, akik nem veszik olyan komo­lyan munkánkat, mint aho­gyan mi az olvasókat. Nem kí­vánnak együttműködni a nyil­vánosság képviselőivel. Előfordul ugyanis, hogy a választ adni illetékes személy, ha nem is mondja ki, de érző­dik a mondatai mögött, gon­dolatban elküld a fészkes fe­nébe. Talán még meg is érte­ném, ha például a Salgótar­jáni Polgármesteri Hivatal műszaki osztályának vezetője, Kenyeres úr tenné ezt. Őt ugyanis napirenden vagyunk kénytelenek kérdéseinkkel, il­letve a Hírlap olvasóinak kérdéseivel bombázni. De ő állja a sarat. Eddig még sen­kit nem küldött melegebb ég­hajlatra, kérdéseinkre kész­ségesen válaszol. Vannak azonban, akik gá­tolják a munkavégzésünket. Nem tenném szóvá, ha nem lenne olyan érdekes az előtör­ténet. Adódott, hogy a salgó­tarjáni megyei kórház nővére­inek nevében egy három mű­szakban dolgozó ápolónő hívta a szerkesztőséget. Kér­dését a Kíváncsiskodónak szánta, ami így szólt: Miért nem kapják meg a május 5-i járandósággal együtt az or­szággyűlés által jóváhagyott bérkiegészítést a salgótarjáni ápolók. Ók miért csak június­ban juthatnak az összeghez, miközben a pásztóiak boríték­jában már a májusi fizetés mellett az is ott lesz? Mondom, nem tettem volna szóvá dr. Reichard Jenő igaz­gató-főorvos gúnyolódó sza­vait, ha csupán arról lett volna szó. Ó ugyanis a választ megkerülve olyan kérdéseket tett fel az aznapi ügyeletes­nek, amelyekről maga is tudta, hogy válaszadója leg­feljebb a Jóisten lehetne. Rajta kívül ki tudná megvála­szolni, mikorra várható a fő­orvos úr elhunytának napja? És mit lehet a másik felveté­sére is válaszolni, mint hogy az ég urától érdeklődjék. Mármint az iránt, hogy mik lesznek a lottó jövő heti nye­rőszámai? Nem tettem volna szóvá az igazgató gúnyolódását, leg­feljebb tudattam volna a nő­vérekkel nehezen kicsikart vá­laszát: a törvény előírásainak megfelelően járnak el. Amiért nem ezt tettem, egyszerű oka van. Másnap másik nővér ke­resett, annyival egészítve ki az előtte szólót, hogy nem kapják meg januárig visszamenőleg a nekik járó bért, mert a kór­házuk csak áprilisig megy vissza az időben. A pénzt csak a júniusi járandóságokkal fi­zetik. Kérdeztem én is - mint engem az igazgató-főorvos - a nővért, miért nem a munkálta­tójának szól az érdeklődése, és mi végre a névtelenség? A nővér konkrétat nem vá­laszolt, de annyi kiderült, jogos volt a főorvos úr kérdé­sét kérdéssel megválaszol­nom. Ami úgy szólt: Tényleg, igazgató úr, miért nem önnél érdeklődtek az alkalmazottai? S az is megérne egy írást, mi­ért burkolóznak a névtelenség homályába a nővérek? Tuza Katalin Medicina kaleidoszkóp Mesterséges hasnyálmirigy A mesterséges hasnyálmi­rigy, amelyet fél évvel ezelőtt ültettek be kísérleti jelleggel egy dél-kaliforniai beteg tes­tébe, hatásosan működik. Ezen felbátorodva amerikai sebészek a Szent Vince Gyógyászati Központban újabb beültetést hajtottak végre. Csakúgy, mint első alkalommal, most is olyan inzulint kiválasztó sejttestecs- két juttattak be a szervezetbe, amelyet porózus membrán véd az immunrendszer támadásától. Dr. Patrick Soon-Shiong, a Szent Vince Központ orvosa 19 további kísérleti műtét elvégzé­sére kapott engedélyt. Mint el­mondta, a legnagyobb gondot a hasnyálmirigy-szövetek be­szerzése jelenti. Az orvos sze­rint a vizsgálatok azt jelzik, hogy a beültetett testecskék egy része működik. Az úgynevezett egyes típusú cukorbetegségnél ' az immun- rendszer az inzulint kiváltó sejtszöveteket támadja meg. A hasnyálmirigy átültetése ezek­nél a pácienseknél hatékony megoldást jelent, ám a betegek szervezetébe a későbbiekben nagy mennyiségben kell olyan gyógyszereket juttatni, ame­lyek hatástalanítják az immun- rendszer reagálását. Lézerrel a horkolás ellen A legfőbb válóokok közé ta­lán nem sorolható,- de tény, hogy sok házasságot ront meg a férj vagy a feleség szünet nél­küli hangos horkolása. Az Egyesült Államok szakorvosai szerint mintegy 300 olyan re­gisztrált eszköz létezik, amely a horkolást hivatott gyógyítani. Ám az orvosok elismerik: "ezek 99 százaléka csupán arra jó, hogy ébren tartsa a horko­lót". Márpedig nem kis problémá­ról van szó, hiszen hozzávető­leg a lakosság tíz százaléka szenved horkolástól vagy alvás közben fellépő légzésszünetek­től. Most megcsillant számukra a remény: rövidesen alkalmuk lesz rá, hogy horkolásukat lé­zerrel kúrálják. Arról van szó, hogy lézeres műtét révén eltá­volítanak bizonyos szöveteket, amelyek a szájpadlás és a torok között helyezkednek el, és aka­dályozva a levegő áramlását, előidézik a horkolást. A lézeres műtét kevésbé fáj­dalmas, mint a hagyományos, körülbelül egyhetes fájdalom­mal és négyhetes gyógyulási idővel jár. Ezzel együtt a léze­res horkolásgyógyítás még kezdeti szakaszában van. "Arcátültetés" is lehetséges Már nem sci-fi, hanem ha­marosan valóság: James Frame plasztikai sebész szerint "egy teljes arc átültetése is komoly megfontolás tárgya lehet. Ez úgy történhet, hogy szikével felvágják az elhunyt donor fe­jének hátsó részét, majd lehúz­zák a csontvázról az arcot, mint egy kesztyűt. A teljes arc átülte­tésének az az előnye, hogy puha, hajlékony szövetet is át­ültetnek, amelynek színe, kör­vonala és formája van." Az idegen arc viselője a be­avatkozás után nem az elhalt személy arcvonásait fogja vi­selni, hanem a sajátját, mivel csak egy relatív vékony szövet- réteget kell átültetni. Az új arc a befogadó fejéhez fog alkal­mazkodni . Dr. Frame az arcátültetést erkölcsileg is vállalhatónak tartja, mert a hagyományos részleges arcműtétek, például egy súlyos égési sérült esetében gyakran nem tudnak változtatni az áldozat arcának igen torz vonásain. Elismeri viszont, hogy a donor hozzátartozóinak komoly ellenállásával kell számolni. AVONMORE PÁSZTÓ KFT. PERSONAL ASSISTANT TO MANAGING DIRECTOR Avonmore Pásztó Kft. requires a young and enthusiastic person to act as Personal Assistant to the Managing Director. Experience is not essential but applicants must have a good working knowledge of English. Duties include routine administrative tasks, such as word processing and worksheets and interpreting. Curriculum vitaes should be sent to: Gerry Lenihan, Managing Director, Avonmore Pásztó Kft., 3060 Pásztó, Főút 157. Phone: (32) 360-611 Fax: (32) 360-959 Ápolnak, sétáltatnak, becéznek - Együtt az orvossal

Next

/
Thumbnails
Contents