Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-11 / 110. szám
1994. május 11., szerda SporTTükör - Mozaik 11. oldal Rákóczi történelmi útvonalán Délutánonként, inkább az est előtti szürkületben, általában feltűnik az autósoknak, hogy egy mokány, bajuszos fiatalember rója a kilométereket a 21-es úton, Salgótarján és Kisterenye között. Tepkor Zoltán Ha egy-egy szembejövő autóból köszönőleg villantanak a távfutóra, Tepkor Zoltán barátságosan felpillant merevsiltes sapkája alól, s határozott kézmozdulattal fogadja a köszönést. Mert róla van szó, arról a Tepkorról, aki a barcelonai olimpia tiszteletére körülfutotta megyénket.-Zoli, régen hallottunk rólad! Mi van veled?- Köszönöm, megvagyok! Készülök a következő feladatokra.-Az olimpia óta nemigen hallottunk felöled. A megyei futást követően részt vettél-e valamilyen akcióban?- A barcelonai olimpia és Salgótarján várossá nyilvánításának 70 éves évfordulója tiszteletére meghirdetett megyei futóakcióm végeredményben vegyesre sikeredett. Talán jobb szervezettséggel ez is többet érdemelt volna. Úgy érzem, más megyékben komolyabban veszik az ilyen irányú kezdeményezéseket. Csak egy példa: minden év szeptemberében megrendezik az Egér-Gyöngyös városi futást, amelyen igen erős mezőny szokott ösz- szejönni. A mi csapatunk is teljesítette már a távot, melynek tagjai Mecser Lajos, Szmo- lenszki Pál, Vansz István, Szilágyi Tibor és jómagam.-Honi keretek között nem lehet hasonló jelentőségű rendezvényt szervezni?- Dehogynem. Sőt, az egyik rendezvényünk igen komoly jelentőséggel bír a hosszútávfutók körében. Ez pedig a Ze- lenka-emlékfutás. Terveink szerint ezt a versenyt minden évben megrendezzük, a Vidám Vásár keretén belül.- Más elképzelések?-Tervezzük a SalgótarjánBalassagyarmat városok közötti váltófutóversenyt, amelyet országos szinten hirdetünk meg, és rendszeressé is kívánunk tenni.- Távlati célok?- Észak-magyarországi futóakciót tervezek. A történelmi hagyományokat figyelembe véve, II. Rákóczi Ferenc útját szeretném végigfutni. Gondolok itt arra, hogy Sárospataktól indulva, a Rákóczi-szabadság- harc egyes állomásait érintve, pár nap alatt végigfutnék Észak-Magyarországon, Ónod, Romhány, Szécsény érintésével. Természetesen ehhez támogatókra van szükségem, így hát most ezek felkutatása a fő feladatom.-Nemes célok! Éppen ezért remélem sikerül szponzort találnod, s amennyire ismerlek, biztosan teljesíteni fogod a vállalt feladatot.-Az biztos! Persze szívesen látom a társakat is, mert azért ilyen feladatot társaságban teljesíteni mindig könnyebb feladat, mint egyedül, magányosan. -p. 1.Juharleveles örömóda Szegény Paul Kariya. Nemzeti hős lehetne Kanadában, ehelyett most „csak” egy csapattag a harminckét év után világbajnokságot nyert gárdában. Ha két hónappal ezelőtt, pontosabban február 27-én az olimpiai döntőben, a büntetőlövések alakulásával belövi a pakkot a svéd kapus, Salo hálójába, bársonyszőnyeget gördítenek eléje az ottawai repülőtéren. Ha a vasárnapi világbajnoki döntőben a hosszabbításban, a „hirtelen halálban”, amikor a döntő gólig folyik a küzdelem abszolút ziccerben nem Hyllyst, a finn portást találja telibe, talán miniszterelnökké is választják. Ha a büntetőlövések alkalmával, 3-1-es kanadai vezetéskor megtalálja az utat a „suomik” kapujába, vállon viszik egészen Oregonig. De nem tette. Pedig az alig húszesztendős centeméi tehetségesebb játékost nem találni az Újvilágban. Biztos vagyok benne, hogy rövidesen az NHL-ben cselezi át a védőket. Hogy Kanada mégis világbajnok lett, azt Luc Robinta- ille-nak köszönheti és nem utolsó sorban Bill Ranford kapusnak. Előbbinek a legfeszültebb pillanatban sem remegett meg a keze, két büntetőt is értékesített, míg a derék kapuvédő öt alkalommal is megtréfálta a finn ítéletvégrehajtókat. Azonban ezek az érdekességek nem kerülnek be a történelemkönyvekbe. Mindössze az 1994-ben jégkorong-világbajnok: Kanada. A döntőben: Kanada - Finnország 2-1, hosz- szabbítás és büntetőlövések után. Hegedűs Henrik Kamatozó Kincstárjegy 1995/V. Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elkölteni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan szeretné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/V. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpapír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpapírszámlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. május 9-13-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. május 13. Évi bruttó kamata 23%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. » A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 22., Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Bátonyterenye, Szécsény • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • Cooptourist Rt. 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 11. . rí ATo> ÁLLAMPAPÍK l> A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG I Nemere István Ravasz, mint a róka (2.) Többször észrevettük, hogy Roddék megpróbálják benyújtani csápjaikat a közigazgatásba is. Olykor lebukott egy-egy hivatalnok, megvesztegetett piti alakok, és néha megkömyékezték a mi kollégáinkat is. Három évvel ezelőtt a főnökünk, Wolf egyszer összehívott bennünket, és azt mondta: csak úgy védekezhetünk, ha összefogunk. Ha Roddék bárkit is megkömyékezné- nek, az illető azonnal szóljon a többieknek, és persze neki is. így mindig tudjuk, hányadán állunk. „Amíg nem akad egy olyan, aki nem szól”, morogta akkor Matt, a helyettesem.- Helló, Patton! - köszönt rám az egyik leányzó. Vannak itt sokan, mindenféle bőrszínben, a nők diadalmas előremenetelése éppen most tart. Fehérek, feketék, sárgák, no és a barna minden árnyalata. Es már régen nem csak az irodákban ülnek. Közös jellemzőjük, hogy nem utasítanák el, ha közelednék. Nagyfokú beképzeltségemben még azt is elhiszem, hogy kivétel nélkül mindegyik rólam álmodik éjszaka, vagy tűzforrónak érzett ágyában álmatlanul hánykolódva, rajtam jártatja az eszét... A valóság ezzel szemben csupán any- nyi, hogy tetszem némelyiknek, de a legtöbbjük nálam egy tízessel, vagy akár tizenöttel fiatalabb fiúkról álmodozik. Én csak azért fordulok meg néha a fejükben, mert mint elvált férfi, egyedül élek. És úgy hírlik, biztos egzisztenciát teremtettem magamnak. Nem tudják szegények, hogy szinte hetente kell lövöldözésbe keverednem, és akkor bizony fütyülnek a golyók. Ha szétlövik a lábamat vagy a medencecsontomat, nyomorék leszek egész hátralévő életemben. Ezt valahogy ritkán látjuk a tévé bűnügyi filmjeiben. Ott mindig győz a detektív, no, persze, ő is csak a végén. Itt viszont soha nincs vége a „filmnek”, örökké tart, mert mindennap újra kezdődik.- Hello Matt - köszöntem be helyettesemhez. Matt szénfekete arcán szétfutott egy mosoly, telefonált éppen, csak visszaintett. A szobámnak nevezett üvegfalú lyuk ott volt az övé mellett. A teremben közben zajlott az élet. A hajnalban behozott kis csirkefogókat, prostikat számoltatták el, aztán egy részük mehetett haza, a többiek le a fogdába. Hétköznapi aprómunka, amit szintén nem mutogatnak azokban a krimifilmekben. Kedvenc társaim a szobám közelében csoportosultak. Itt volt már Gregg, Owens és Lamberti. Owens természetesen fekete, de a halványabb fajtából, teljes napfényben barnának tetszik a bőre, éjjel viszont maga a sötétség. Gregg az ellentéte, magas és szőke, szemtelen az arca, azt is mondják rá, „tenyérbemászó”. De senkinek sem ajánlanám, hogy megpróbálja őt provokálni, az illető köny- nyen a sebészeti ambulanciára kerülhet, de lehet, hogy mindjárt a boncterembe. Lamberti ősei valaha Dél-Eu- rópából jöttek ide, alaposan itt ragadtak, mert a Lambertik már teljesen olyanok, mint mi. Ez a Lamberti sokat próbált az életben, míg végül a rendőrségen kötött ki. Nem volt büntetett előéletű, különben nem lenne most itt. Félelmetesen tud vezetni, még nálam is jobban, pedig erről voltam híres, mielőtt a gyilkossági csoport felügyelője lettem. De azért ma sem vallók szégyent a volánnál.- Semmi újság? - kérdeztem Lam- bertit. Széles arcán szétterült a mosoly, fekete haja olykor parókának látszott, olyan bő és sűrű volt.- Semmi, főnök. Csak a szokásos. Bementem a kuckómba, nem sejtve még, hogy Lamberti állítása már csak harminc másodpercig lesz érvényes. Mert alig ültem le, beesett Matt. Sze-- mefehérje nagyon csillogott, ami nála az izgalom jele:- Patton...! Bejelentést kaptunk egy... gyilkosságról!- Hol és mikor? - kérdeztem ösztönösen. A fene nagy rutinom már akkora, hogy az agyam előbb ad parancsot a számnak, mintsem végiggondolta volna a dolgot. Közben halványan csodálkoztam. No jó, nem minden héten ölnek embert a városban. Matt izgalma valahogy mégis túl nagynak látszott.- A folyóparton, egy kocsiban találták a hullát, lelőtték. És tudod ki az? Matt kivárt, fölényesen, merthogy ő már tudta az információt, egészen közelről láttam feszült tekintetét. Aztán kibökte: - Nem más, mint Preston. Felugrottam:- Preston...? Donald Ródd bizalmasa?- Az, az - bólogatott vigyorogva, aztán hirtelen elkomorult az arca: - Remélem, nem átverés az egész...- Megnézzük. Valósággal leviharzottunk a folyópartra. Két autóval mentünk. Matt készenlétben tartotta a rádió mikrofonját, hogy beszóljon a központba, ha igaznak bizonyul a hír. A fejemben közben villámsebesen száguldottak a gondolatok. Preston... Ha tényleg ő az, komoly lyuk támadt a Rodd-birodalomban - persze, ez még egyáltalán nem veszélyezteti a működését. A szervezetet ugyanis Kiefer Ródd vezeti. Igazi csöndes maffiafőnök, jó ötvenes, ellenszenves pasas, aki olykor megjelenik a városi tévében is, tudja, adni kell a látszatra. Néha pénzt is adományoz valamilyen jótékony célra, és nem lehet megfogni sehogyan. Távol tartja magát a közönséges esetektől. (Folytatjuk)
