Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-11 / 110. szám
6. oldal Hirdetés - Társadalom 1994. május 11., szerda Jól tippelt a voksolás esélyeire a Szonda Ipsos Szembesítésre kértük Levendel Ádámot, a Szonda Ipsos Közvéleménykutató Intézet igazgatóját: prognózisaikat hogyan igazolták az országgyűlési választások első fordulójának eredményei. A kampány folyamán ugyanis sokan kétségbe vonták a közvéleménykutatás objektivitását és hitelességét.- Az MSZP-nek 27-33 százalék közötti, azaz lényegében 30 százalékos arányt prognosztizáltunk - az eredmény 32,96 lett. Az SZDSZ-nek 17-23 kö- zöttit, vagyis 20-at, az eredmény 19,76 lett. Az MDF-et 10-14 százalék közé jósoltuk, a tényadat 11,73; a független kisgazdákat 8-11 közé vártuk, a tény 8,85; a KDNP-t 7-10 közé, az eredmény 7,06, a Fideszt 9-13 százalék közé, az eredmény 7,0. Ehhez még any- nyit, hogy a felméréseink alapján nagyon egyértelműen jeleztük: A hat parlamenti párton kívül egyetlen más párt sem fogja átlépni az 5 százalékos küszöböt. Az eredmények ezt is visszaigazolták.- Sportnyelven szólva tehát 10-eseket lőttek. Am a telitalálatok mellett van egy 9-es is...- Igen, bár ez tulajdonképp az általánosan elfogadott tűrési határokon belül van. A Fidesz választási eredménye alulmúlta az általunk jelzett alsó szintet. A fiatal demokraták nekünk is meglepetést okoztak.- Önöket vádolják azzal, hogy jelentéseik befolyásolják a választópolgár döntéseit.- Ha e felfogás logikáját követjük, akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy ha sokat "közvéleménykutatunk”, visszajönnek a szovjet csapatok... Sokkal inkább abból kell kiindulni, hogy általában senki nem lehet biztos saját ítéletében, ezért igényli mások véleményének megismerését. Nem véletlen, hogy nincs olyan demokrácia, ahol ne működne a közvéleménykutatás jelző- és visszacsatoló rendszere. (B.Zs.) Az ország döntött. Változást akar. KI KORÁN KEL, ARANYAT LEL. Hegyi Tiborné és Palotás Józsefné is korán kelt, mivel igyekeztek szavazatukat leadni a 29-es szavazókörben, kedvenc pártjukra és képviselőjelöltjükre. Fotó: Rigó Megtörtént. Az MDF kormányt leváltottuk. Örüljünk, hogy a demokrácia működik hazánkban. Hogy a gyűlölködés nem nyert teret nálunk. Most vegyünk egy mély lélegzetet. Es gondoljuk át nyugodtan, józanul, tisztán: hogyan tovább? SZDSZ Bízzunk magunkban és sikerülni fog Választások utáni országos „számháború” (FEB)A választási törvény értelmében az első fordulóban csak abban a választókerületben érvényes a szavazás, ahol a választópolgároknak több mint 50 százaléka leadta a voksát. Ha pedig valamelyik képviselő a résztvevők szavazatainak több mint a felét megszerezte - akkor ott eldőlt a mandátum sorsa. Ott, ahol az első fordulóban a szavazó polgároknak, vagy a leadott érvényes szavazatoknak a száma nem éri el az ötven százalékot, második fordulóra is sor kerül. Ebben az esetben minden képviselőjelölt indulhat a második fordulóban. Számolnak rendületlenül Ha azért van szükség a második fordulóra, mert egyetlen jelölt sem kapta meg a mandátum megszerzéséhez szükséges 50 százalék plusz 1 szavazatot, a második fordulóban már csak azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban a szavazatoknak legalább a 15 százalékát megszerezték. Közülük az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot megszerzi. A törvény szerint 152 listás mandátumon osztozkodnak a pártok. Hogy kinek, mennyi jut? Ennek kiszámítása a következőképpen történik: megszámolnak valamennyi egyéni és az egyes pártok listájára beérkezett szavazatot, mind a két eredményt felküldik az Országos Választási Bizottsághoz (OVB). Az OVB összesíti az egész országban a leadott érvényes szavazatokat, majd megállapítja, hány szavazat szükséges az 5 százalékos küszöb teljesítéséhez. Ebből már egyértelműen kiderül, hogy a pártok területi listáira leadott szavazatok összesítése után melyik párt nem érte el a parlamenti belépés alsó határát. Az OVB számításainak eredményét visszaküldi a Területi Választási Bizottsághoz, ahol megnézik, hogy a náluk területi listát indító pártok közül melyik esett ki az országos versenyből, és veszítette el ezzel automatikusan a területi szavazatait is. A választókerületenként megszerezhető mandátumok számát törvény írja elő. Ehhez a számhoz hozzáadnak egyet, ez lesz az osztó, amellyel elosztják a területre beérkezett összes szavazatot, így kapják meg az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot. Egy 'példával: Baranyában hat mandátumról dönthetnek, tehát a beérkezett szavazatokat 7-tel kell elosztani. A következő lépésben kiszámítják, hogy az adott helyen hány voks jelenti a szavazatok kétharmadát. Ezután minden párt megszerzett szavazatainak számát elosztják az osztóval, az eredmény egész száma - a párt megszerzett mandátumainak száma. Ha a számítás eredményeként az egész szám mellett a maradék legalább annyi, mint a korábban megállapított kétharmad, akkor az adott párt listájáról egy újabb képviselő is bekerülhet a parlamentbe. Valamennyi területi listán mandátumot nem hozó töredékszavazat - tehát a kétharmadnál kevesebb voks - felkerül az országos listára. Végső döntés: május 29-én A választási törvény előírása szerint az országos listán 58 mandátum sorsa dől el, de ez a szám a területi listákon üresen maradt mandátumok számával tovább növekedhet. Az országos listáról szerezhető mandátumok kiszámításához összeírják, hogy a versenyben lévő pártok az egyéni és a listás választásokon összesen mennyi töredékszavazatot gyűjtöttek. Ezt a számot írják fel egy táblázat első sorába, majd minden párt neve alatt egy számoszlopot képeznek úgy, hogy a második sorba már csak a megszerzett szavazataik felét írják, alá a negyedét, nyolcadát, ti- zenhatodát és így tovább. Ezután megkeresik a táblázat legnagyobb számát, s amelyik párt oszlopában ez megtalálható, az kap egy újabb mandátumot. Ez addig folytatódik, amíg a mandátumok el nem fogynak. Ez a május 8-án kirobbant országos "számháború" a második fordulóval folytatódik. Végső eredményhirdetés: május 29-e után. (koós) ÚJ BETÉTI FORMÁK AZ AGROBANK FIÓKJAIBAN
